Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

1970. március 12, csütörtök 3. oldal Három és fél milliárd ember él a Földön Húsz százalékkal több lakás 3000 TARTALÉK TELEK Intézkedések a belvízkárt szenvedett házak helyreállítására Kedden, New Yorkban megjelent az ENSZ leg­újabb demográfiai évköny­ve, amely Földünk népese­dési helyzetét ismerteti az 1958-tól 1969-ig terjedő év­tizedben. Az évkönyv szerint 1968 közepén a Föld lakossága három milliárd 483 millió ember volt, s ez a szám naponta 180 ezerrel emel­kedik. Ha megmarad ez az évi 1,9 százalékos szaporo­dási ütem, akkor 2007-re megkétszereződik a Föld lakossága. A lakosság megoszlása földrészenként: Európa 455 millió, Észak- Amerika 222 millió, Latin- Amerika 267 millió. Ázsia 1 946 millió, Óceánia 18,5 millió és az évkönyv ál­tal külön tárgyalt Szovjet­unió 238 millió. A népesség számát te­kintve az országok között a következő rangsor állít­ható fel: Kína 730 millió, India 524 millió, Szovjetunió 238 A parlament márciusi ülésszakán szóba kerültek a „kifutó” lassan elhasz­nálódó gépek; ezeknek el­avulási határidejét most a MÉM újabb közleménye pontosan meghatározza. Az érvényben levő rendelke­zések szerint a géplistán feltüntetett évben az emlí­tett típusok pótalkatrészei­re járó huszonhárom szá­zalékos ártámogatás meg­szűnik. Ilyen elavulófélben levő berendezésnek számít pél­dául a Zetor K 25 traktor, amely a „korszerűtlen” mi­nősítést 1971-ben kapja meg. Ebből a géptípusból „fénykorában” tízezret használtak a hazai mező­millió, Egyesült Államok 201 millió. A legmagasabb életkor Észak-Európában alakult ki: a férfiak számára Svédországban (71,6 év), a nők számára Izlandon (76,2 év). A legalacsonyabb az átlagéletkor Afrikában: a férfiaknak Gabonban (25 év), a nőknek Felső- Voltában (31 év). A világszervezet évköny­vének adatai szerint a Föld legnépesebb városa Tokió, a japán főváros közigazga­tási határain belül 8 mil­lió 960 ezer ember él. A Föld második legnagyobb városa New York, a köz- igazgatási határok között élő 8 millió 022 500 lakos­sal. Sorrendben ezután kö­vetkezik Sanghaj, majd Moszkva. Az évkönyvet ismertető hírügynökségi jelentések­ben Magyarország csak egy helyen szerepel. A válá­sok számát tekintve Ma­gyarország a világranglis­ta harmadik helyén áll. a Szovjetunió és az Egyesült Államok után. gazdasági üzemek. A Ze­tor 3011-es traktor 1973- ban számítható majd ez el­avult erőgépek közé, az MTZ—5M és L traktorok pedig, amelyekből még je­lenleg is sokat tartanak üzemben. 1974-ben hasz­nálódnak el. 1972-ben szű­nik majd meg az ártámo­gatás az SZK—3-as gabo­nakombájnok alkatrészeire. A géplista kiadásával egyidőben a MÉM illetéke­sei hangsúlyozták, hogy az elavult berendezések helyé­re új, nagyobb teljesítmé­nyű és gazdaságosabban használható gépeket bocsá­tanak a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésé­re. Tudományos diákköri konferencia Kecskeméten Hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója tiszte­letére az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságá­nak Oktatási Igazgatósága a KISZ, a TIT és a Haza­fias Népfront megyei bi­zottságának támogatásával szombat délelőtt 9 órai kezdettel tudományos diák­köri konferenciát rendez. A konferencián — amely­re az Oktatási Igazgatóság Ady Endre úti székházá­ban kerül sor — a felső­fokú tanintézetek és a marxizmus—feminizmus esti egyetem hallgatói vesznek részt. A tanácskozás alkalmá­val 13 előadás hangzik majd el a felszabadulás­sal és azóta elért eredmé­nyekkel kapcsolatos téma­körökben. Jeles esemény színhelye volt tegnap délelőtt a ti- szakécskei művelődési ház: a település nagyközséggé nyilvánítása alkalmából itt tartotta ünnepi ülését a he­lyi tanács. Az ünnepi tanácsülésen — ahol Tóth Sándor, a köz­ségi pártbizottság titkára köszöntötte a testület tag­jait, s a vendégeket — részt vett Horváth Ignác, a já­rási pártbizottság első tit­kára és Bene András, a já­rási tanács vb-elnöke is. Tiszakécske további fej­lődése szempontjából fel­tétlenül mérföldkövet jelen­tő tanácsülés beszámolóját Miskó István vb-elnök ter­jesztette elő, áttekintve a megtett utat, s felvázolva a további törekvéseket is. Ezt követően Csenki Ferenc, a megyei tanács vb titkára tolmácsolta a megyei testü­let köszöntését, s átnyújtot­ta Tiszakécske nagyközségi rangra emeléséről tanúsko­dó, egyidejűleg növekvő kö­telezettségeket támasztó ok­levelet. Ezután Horváth Tegnap Kecskeméten a járások-városok, valamint az építési hatósági jogkör­rel rendelkező nagyközsé­gek végrehajtó bizottságai­nak és építési hatóságainak vezetői értekezletet tartot­tak, amelyen részt vett többek között Dani Mihály, az Építési és Városgazdál­kodási Minisztérium terü­leti referense is. Sándor Béla, a megyei tanács vb építési osztályának vezető­je értékelte a tanácsok épí­tési apparátusának helyze­tét, szakági feladatainak el­látását. Megállapította, hogy az építési igazgatási tevékenység színvonala ja­vult, s megállják a helyü­ket az építési hatósági jog­körrel nemrég felruházott nagyközségek szakigazgatá­sának vezetői is. Ignác a járási szervek ne­vében köszöntötte a tanácsi testület tagjait, s általuk Tiszakécske lakosságát az emlékezetes esemény alkal­mából. Az ünnepi tanácsülést színvonalas műsor követte. Az influenza járványos elterjedését követő 10. hé­ten, március 1—7. között, a megyéből összesen 16 720 új megbetegedést jelentettek a KÖJÁL-nak. Ez a szám­adat a járvány csökkenésé­re utal, hiszen a megelőző hetihez képest 3382-vel volt kevesebb az új megbete­gedés. A csökkenés mértéke a kiskunhalasi járásban és Kiskunfélegyházán a leg­nagyobb, ahol az előző he­Az önálló községek több mint 70 százaléka ren­delkezik már részletes rendezési tervvel. A lakásépítésre kijelölt te­rületek előkészítése folya­matosan halad, s a múlt év végén már mintegy 3000 tartalék telek volt a megye községeiben és városaiban. Tavaly a lakásépítési ter­vet több mint 20 százalék­kal teljesítették túl, mint­egy 3600 lakás épült. Az osztályvezető a to­vábbiakban arról szólt, hogy a III. ötéves terv­ben előirányzott víz- és csa­tornaépítés valamint gáz­vezeték-hálózatfejlesztési tervet már teljesítettük. Jelenleg 71 településen van közműves vízellátás és 2700 lakást kapcsol­tak be a vezetékes föld­gáz szolgáltatásba. Az idei feladatokról szól­va hangsúlyozta az előadó, hogy a szakapparátusnak legfontosabb feladata a ne­gyedik ötéves tervre vonat­kozó településfejlesztési program, — ezen belül a lakásépítési és közművesí- tési tervek — elkészítése. A megye öt városában már folyamatban van a lakóte­lepszerű beépítés előkészí­tése. Ezt a munkát azon­ban gyorsítani kell, hogy 1971-ben a blokkos és pa­tihez képest a múlt héten mintegy a felére esett visz- sza az új megbetegedések száma. A megbetegedések szá­mához viszonyítva a koráb­binál kisebb a szövődmé­nyes esetek aránya, viszont emelkedett a kórházi be­utalások száma. Ez a tény pedig arra figyelmeztet, hogy a járvány csökkené­se ellenére komolyan kell venni az influenzát. Oka kézenfekvő; a nagyobb el­neles építkezések elől is el­háríthassák az akadályo­kat. További tennivaló, hogy a negyedik ötéves terv végéig minden község­re és külterületi lakott helyre vonatkozóan általá­nos rendezési terv álljon rendelkezésre. Igen nagy feladatot je­lent 1970-ben a belvízkárok helyreállítása és a meg­növekedett belvízrendezési feladatok elvégzése. Az épületkárok felmérését azonnal meg kell kezdeni, és a munkába az építési hatóságok segítségül külső szakértőket is bevonhatnak. Mint ismeretes eddig több mint 700 épületkárról érkezett je­lentés, sajnos ennek je­lentős növekedésére le­het még számítani. Ily módon a kórok felmé­rése is további komoly erőfeszítéseket kíván. A ká­rok helyreállítását az OTP a hitelkérelmek gyorsított elbírálásával segíti, a TÜ- ZÉP pedig megkezdte a felkészülést az építőanyag­igények kielégítésére. A tanácskozáson részt ve­vő vb-elnökök, titkárok, el­nökhelyettesek, építési ha­tóságok vezetői saját terü­letük településfejlesztési és belvízkár helyzetéről szá­moltak be. N. O. lenállású szervezetet az erősebb fertőzés támadja meg, következésképpen na­gyobb a szövődményve­szély. Egyébként a szövődmé­nyek túlnyomó része tüdő- gyulladás, de eléggé gyako­ri az arc- és homloküreg- gyulladás is. Március 1—7. között tíz haláleset fordult elő az influenzával össze­függésben. Valamennyi el­halt idős, 60 éven felüli ember volt. Meddig korszerűek a mezőgazdasági gépek? A MÉM közzétette az elavult gépek újabb listáját •• Ünnepi tanácsülés Tiszakécskén Csökkenőben az inflnenzajárvány 1MiritSl3.KlSO HÚN.1ff 1.1IBJN (4) Az evakuációs parancs ellenére öt orvos maradt a városban. Közöttük dr. Mándoki Antal — jelenleg SZTK ellenőrző főorvos. Ők is a munkásokhoz hasonló hősi helytállással dolgoztak. Sebesülteket kötöztek, s november 7-én már operáltak a kórházban. Igaz, kez­detleges körülmények között, mert a műszereket a né­metek magukkal vitték. Az itthon maradt kecskeméti és a hadikórházakkal idetelepült szovjet orvosok között barátság szövődött, a polgári betegeket is szovjet gyógyszerekkel gyógyí­tották és a súlyosabb operációkhoz szintén a szovjet orvosok adtak segítséget. A tanítás novemberben indult. Miután a középüle­teket ideiglenesen hadikór­házaknak rendezték be, így az Őkollégiumban szerveztek iskola-kombinátot. Az öreg épületben november 18-án 22 elemista kezdte meg a tanulást. Ideiglenesen odatelepült a polgári, a gimnázium, a líceum és a többi oktatási intézmény. December 10-én már 622 tanuló járt iskolába, de ekkorra már a városszéli, meg a tanyai iskolák több­sége is működött. Egyidőben a tanítás meg­kezdésével a kulturális élet is megindult. November 30- án nagysikerű magyar— szovjet barátsági estet rendeztek a színházban. Meg­emlékeztek a város felszabadításáról; a műsorban szovjet művészek is felléptek. Lőrincz Béla vissza­emlékezése szerint mind a két városi énekkar próbált. Igaz, hogy a próbák fűtet- len, papírral beragasztott ablakú helyiségekben foly­tak, de a lelkesedés he­vített. Igyekeztünk lelket önte­ni a tanyai népbe is — írja visszaemlékezésében Lőrincz Béla —, esténként meg­teltek a romos iskolák. A szovjet hadseregtől kapott aggregátokkal jártuk a tanyavilágot, új filmeket vetí­tettünk, amelyek nekünk is szokatlanok voltak, de egészséges atmoszférát teremtettek körülöttünk.” Űj korszak vette kezdetét. A visszatelepült lakos­ság többsége még kábultan szemlélte az eseményeket, csak egy tudatos kisebbség látta világosan, hogy olyan kor hajnala ez, amely különbözik minden előtte való­tól és azt jelenti, hogy a sokat szenvedett magyar nép a tragikus megrázkódtatások végére jutott és közelít az idő, hogy az ország teljes felszabadítása után kéz­be vegye saját sorsának irányítását. A felszabadító' szovjet hadsereg harca során meg­semmisítette, vagy vissza­vonulásra késztette a fasisz­ta magyar állam fegyveres erőszakszerveit; a hadse­reget, a csendőrséget, a rendőrséget. A felszabadult helységek demokratikus erői az első napokban fegy­veres karhatalom nélkül álltak. Viszont a tennivalók egész tömege tornyosult előttük. Az új demokratikus rend védelme és a közbiztonság egyaránt a népi de­mokrácia karhatalmának megteremtését követelte. Olyan karhatalomra volt szükség, amely céljaiban, vezetésében és személyi összetételében is gyökeresen más, mint a régi volt. Kecskeméten az új karhatalom létrehozása a kibon­takozás első szakaszában történt. Ezzel a munkával nem lehetett várni sem a kommunista párt. sem a nemzeti bizottság megalakulásáig, mert ennek a szerv­nek létrehozása elsőrendű volt. A kiürített város ugyanis szabad prédaként szolgált a fosztogatóknak. Sokan visszaéltek a rendezetlen körülményekkel és nemcsak a városban, hanem annak nagy kiterjedésű, 163 ezer holdas tanyavilágában is garázdálkodtak. November 2-án alakult meg a polgárőrség, melynek parancsnoka Imre Gábor lett, aki a Tanácsköztársaság idején is vezető katonai parancsnok volt. A polgárőrséget önkéntes jelentkezőkből toborozták, s például a tanyai területeken ily módon szerveződő őrsök száma december 1-re elérte az ötvenet, létszá­muk pedig ekkorra megközelítette az ötszázat. A közbiztonsági polgárőrök kezdetben — fegyver híján — botokkal „szerelték fel” magukat. Nagyobb razziák alkalmával a városparancsnokság fegyveres erősítéssel biztosította tevékenységüket. Időközben fel­kutatták és összegyűjtötték az elrejtett, illetve az el­lenség által hátrahagyott fegyvereket. A polgárőrség nagy szerepet vállalt a rend és a köz- biztonság megteremtésében. Munkája elismerésekép­pen később a szovjet városparancsnokság egységes mintájú fegyverrel látta el. A rend biztosítása mellett a polgárőrségre hárultak kezdetben a különböző pol­gári kihágások és bűncselekmények következtében szükségessé váló intézkedések is, mert az ügyészség és a törvényszék csak január elején látott munkához. Ahhoz, hogy kellően tudjuk értékelni a polgárőrség áldozatos munkáját, meg kell említeni, hogy 1944 novemberétől 1945 áprilisáig a polgárőrök saját ruhá­jukban teljesítettek szolgálatot, fizetésük csak február­tól volt, esetleg némi élelmiszert kaptak a polgármes­teri hivatal intézkedése folytán. A rend viszonylagos megszilárdulása után, 1945 ápri­lisában Kecskeméten az országban elsőként nyílt meg a bentlakásos rendőriskola, amely egyszerre kétszáz őrszemélyzeti tagnak nyújtott szakmai ismereteket. Az 1945 májusában megjelent kormányrendeletnek megfelelően a kecskeméti polgárőrséget is átszervez­ték. Polgárőrsök helyett rendőrőrsöket alakítottak. (FolytatjukJ KEZDŐDIK A TANÍTÁS BARÁTSÁGI EST POLGÁRŐRSÉG ALAKUL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom