Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

’S. oldal 1970. február 3, kedd ISMÉT bebizonyo­sodott, hogy a ma­gasszintű találkozók kitűnő lehetőséget teremtenek a a leg­fontosabb kérdések alapos áttekintésére, a barátság' és együtt­működés továbbfej­lesztésére. Kádár Já­nos és Fock Jenő NDK-beJi látogatása igen eredményes volt. Jogos és megalapozott az az optimizmus, amellyel Kádár elv­társ a hazatérése után adott nyilatkozatában a látoga­tásról beszélt. A MAGYAR párt- és államvezetők NDK-beli látó- j gatásávai továbbra is foglalkozik a szocialista sajtó. A Bolgár Kommunista Párt központi lapja, a Robot- nicseszko Delo kiemeli, hogy Magyarország támogatja a demokratikus Németországnak a nemzetközi jogi elismerésére irányuló kívánságait. MINT ISMERETES a bonni parlament több bizott­sága a közelmúltban Nyugat-Berlinben ülésezett. En­nek kapcsán az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nyugat-németországi nagykövetei, akik egyúttal a három nagyhatalom nyugat-berlini katonai igazgatásának vezetői is, szombaton levelét intéztek a Szovjetunió NDK-beli nagykövetségéhez. Ebben kifo­gásolták azt, hogy a közelmúltban fennakadások vol­tak a Nyugat-Berlin és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti „polgári forgalomban”. A Szovjetunió NDK-beli nagykövetsége válaszában indokolatlannak tartja e megkereséseket. Ha a bonni hatóságok nem követnek el Nyugat-Berlinben sorozatos provokációs cselekményeket, mint például a Bundestag törvényte­len ülésezései, akkor nem került volna sor a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köztársaság részéről az ennek megfelelő reagálásra. A szovjet fél továbbra is kellő választ fog adni a bonni hatóságoknak azokra a kísérleteire, hogy jogellenesen kiterjesszék illetékes­ségüket Nyugat-Berlinben, amely különálló, az NSZK- tól független politikai egység HOSSZŰ VITA után tegnap hajnalban rekord ösz- szegű költségvetést hagyott jóvá az izraeli kormány. Az állami kiadások elérik a 10 milliárd izraeli fontot, s ennek mintegy 40 százalékát katonai célokra fordít­ják. A kormány ülésén bejelentették, hogy egyelőre nem tervezik az izraeli valuta leértékelését, bár a Tel Aviv-i pénzügyi szakértők úgy vélik, hogy Izrael jelenlegi gazdasági bajaira csupán egyetlen gyógyírt lehet találni, s ez a valutaleértékelés. Valójában a nagy összegű katonai kiadások, a felfokozott háborús készülődés, s az arab országok ellen tervezett újabb katonai akciók előkészítése adhatnak magyarázatot az izraeli gazdasági bajok okaira. RENDKÍVÜLI állapotot hirdettek ki Chile déli ré­szének egyik tartományában, ahol a rendőrséget a katonai hatóságok ellenőrzése alá helyezték, s az al­kotmányos biztosítékok közül többet hatályón kívül helyeztek. így reagáltak a hatóságok a tartomány több ezer mezőgazdasági munkásainak sztrájkjára, és arra, hogy a parasztok elfoglaltak, majd felosztottak 10 nagybirtokot. * NÖVEKSZIK a washingtoni parlament ellenállása Nixon elnök azon tervei ellen, hogy a következő költ­ségvetési évben finanszírozzák a ballisztikus rakéta- elhárító-rendszer létesítését. A Nixon-kormány újabb' hatalmas összegeket akar katonai célokra fordítani, amikor az Egyesült Államokban számos megoldatlan szociális probléma van. K. A. Szerdán ill össze az FltP kongresszusa Megérkezett Párizsba az MSZMP küldöttsége Jacques Duclos. a Fran­cia Kommunista Párt poli­tikai Bizottságának tagja az FKP február 4-én összeülő kongresszusával kapcsolat­ban nyilatkoztot adott a Pravda párizsi tudósítójá­nak. Duclos hangsúlyozta, hogy a Francia Kommunista Párt megalakulásának tör­ténete elválaszthatatlanul Lenin személyéhez fűződik, s a párt egész tevékenysé­gében a marxista—leninista tanításhoz igazodott. A francia partvezető ér­tékelte a jelenlegi francia- országi (helyzetet. Megje­gyezte. hogy az elmúlt év­ben fokozódott a monopó­liumok uralma, erőteljeseb­bé vált az ipari és pénz­ügyi koncentráció és cent­ralizáció folyamata. Más­részről aktivizálódtak a bur- zsoá körök, amelyek dema­góg politikával megpróbál­ják félrevezetni a dolgozó­kat azzal a mesével, hogy lehetséges az „osztály­együttműködés és osztály­harmónia”. lehetséges az „új társadalom” kialakulá­sa, amely valamiféle köz­benső közeg lenne a kapi­talizmus és a kommuniz­mus között. A kongresszusi előkészü­letekről szólva Jacques Duclos elmondotta, hogy a kommunisták a legszéle­sebb körű demokratikus vi­tában/ módosították és ki­egészítették a kongresszu­si tézisek tervezetét, egé­szében véve helyeselték és támogatták az okmányban felvázolt politikai irányvo­nalat. Hétfőn délelőtt megérke­zett Párizsba az MSZMP küldöttsége, amely részt vesz a Francia Kommunista Párt szerdán megnyíló XIX. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára és Sándor József, a KB tag­ja, a Központi Bizottság irodájának vezetője. Negyven éve a népért Hazánkba látogat az olasz külügyminiszter A vietnami nép évszá­zados harcot folytatott a szabadságáért, független­ségéért, amely azonban mindig elbukott a gyar­matosítók kegyetlen ter­rorja miatt. A változás reménye negyven éve, 1930 február 3-án csillant meg a vietnami nép előtt forradalmi pártja, az In­dokínai Kommunista Párt, mai nevén: a Viet­nami Dolgozók Pártja megalakulásával. A párt programjában harcot hirdetett a gyarmatosítás, a feudalizmus ellen, harcra szervezte az el­nyomottakat. 1930 szep­temberében már a párt vézette a parasztok fel­kelését Közép-Vietnam két tartományában. A felkelő parasztok kezük­be vették a hatalmat, ta­nácsokat alakítottak és hozzáláttak a demokra­tikus agrárreform meg­valósításához. A gyarmatosítás elleni első szervezett rohamot a franciák kegyetlenül vérbefojtották. De a pa­raszti tömegek forradal­mi szellemét, amelyet a párt plántált beléjük, többé már nem lehetett megtörni. A párt állt a francia gyarmatosítók ki­űzéséért folytatott harc élére a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság 1945. évi megalakulását ered­mény teő nemzeti demok­ratikus mozgalomban. Az 1945-ös augusztusi forradalom és a VDK megalakulása azonban nem jelentette a harcok végét. A gyarmatosítók ismét támadásba lendül­tek. A vietnami nép ki­lenc évig tartó küzde­lemben 1954-ben Dien Jiem Phu-nál döntő ve­reséget mért a francia gyarmatosítókra. íszak- Vietnam felszabadult. Az 1951-ben alakult Vietnami Dolgozók Párt­ja, az Indokínai Kommu­nista Párt, ügyének foly­tatója, megkezdte a tö­megek szervezését a bé­kés 1 építés programjának végreha j tásáért A nagy lendülettel megjndult munkát az amerikai agresszorok tá­madása zavarta meg. A vietnami nép ismét fegy­verhez kénytelen nyúlni .szabadsága, függetlensége és a békés építő munká­ban kivívott eredményei­nek védelmezésére. S a hős vietnami nép el van szánva, hogy forradalmi harcokban edzett pártjá­nak vezetésével küzd az amerikai agresszorok ki­űzéséig, a béke és Viet­nam egységének megte­remtéséig. (K.) Aldo Moro olasz külügy­miniszter február 9-én Pé­ter János magyar külügy­miniszter meghívására Bu­dapestre érkezik. Az olasz külügyminiszté­rium“ szombaton este tétté közzé hivatalosan a látoga­tás hírét és arról vala­mennyi olasz lap beszá­mol. Moro budapesti láto­gatása élénk érdeklődést keltett az olasz főváros po­litikai és újságíró köreiben. A második világháború vé­get óta olasz külügyminisz­ter nem látogatott Magyar- országra, a két ország kö­zött kialakult szoros bará­ti és kiterjedt kulturális kapcáolatok ellenére. A bensőségesebb politikai és gazdasági kapcsolatok felé az első lépést Szilágyi Bé­la magyar külügyminiszter- helyettes múlt évi októberi római látogatása jelentette. Sam nsggrSzittse Sam Houston Johnson meg van győződve arról/ hogy fivére. Lyndon John­son újra indulni fog az amerikai elnökválasztáso­kon. „Tudom, hogy ez je­lenleg valószínűtlennek tű­nik, de ha valaki ismeri bátyámat, akkor én igen — mondotta a Parade hírma­gazinnak adott nyilatkoza­tában. „A politika a véré­ben van. Biztos, hogy va­lamilyen választáson elin­dul. és attól tartok, hogy ez az elnökválasztás lesz”. fiz aigol megszállók tümeggyilkessága A People című angol va­sárnapi lapban négy volt brit katona eskü alatt ta­núsította, hogy 1948. de­cember 2-án egy maláj föl­di kínai faluban 25 kom­munistagyanús foglyot mé­szároltak le felsőbb uta­sításra. A parancs úgy szólt, hogy az egész falut meg kell semmisíteni, mert a lakosság „élelmezi a kommunista partizánokat.” Ezért az asszonyokat és gyermekeket teherautóra rakták és elszállították, a fiatalabb és idősebb fér­fiakat pedig négy csoport­ra osztották, majd agyon­Piramisok föidj én Tizenkét éve, 1958 február elsején kiáltották ki az Egyesült Arab Köztársasá­got. Ebből az alkalomból közöljük az alábbi útinap­lót. I. Éjszakák és nappalok Mielőtt elindultam, többször láttam a MALÉV csábító hirdetését. Az Ezer- egy éjszaka csodáit ígérte, hallatlan rövid idő alatt. Mindössze néhány órai re­pülés után. Amikor Ferihegyen be­szállni készültem, olvastam a kurta hírt: az izraeli lé­gierő vadászbombázói tá­madták a Szuezi-csatoma déli részét. Az Ezeregy éjszaka cso­dái földjén sokan nem ér­ték meg a következő éjsza­kát. És Kairó földjén már nem az Ezeregy éjszaka csodáit vártam. Annál is kevésbé, mert a gép landolásának idő­pontjában a csatorna men­tén újból dörögtek a fegy­verek, szórták a százszoros halált a vadászbombázók. Az Ezeregy éjszaka cso­dáit Kairóban elfedik, el­takarják az ember szeme és fantáziája elől, a házak kapuja elé épített mellvé­dek. S azok az arabok sem a régi mesék visszaidézge- tésével foglalkoznak, akik a mellvédek mellett a pa­dokon ülnek az est hűvö­sében. A vendég számára meg­lepő, hogy Kairó szinte so­hasem alszik. Ennek az ál­landó ébrenlétnek szimbó­luma a boáb (a mi fogal­maink szerint házfelügyelő, csak munkaköre, feladata egészen más). Éjjel ő az utolsó, aki­vel találkozik az ember, s reggel ő az első, aki fo­gadja a köszönést. Nap­nyugtakor még ott ül a ház előtt a pádon, napkel­tekor viszont már ott ül. Éjjel a kapu alatt alszik egy priccsen, őrzi a házat. Kairóban nem ismerik a kapuzárást. Liftkezelésből sem kell vizsgát tenni sen­kinek. Ha valaki bizonyta­lan kezelésében, azt a boáb szívesen felyiszi, egyébként zavartalanul tölti napját a kapu előtt a lócán. Mellet­te táskarádiója. Mindig szól. Minderről még fogalmam sem volt, amikor először köszöntem Kairónak reg­gel. A szállodai szobám erkélyéről — tiszta időben — majd a Nílus deltájáig lehet látni a házak felett. Ébredés után — ha tehet­tem — első utam az er­kélyre vezetett. összesen nem volt sok ilyen alkalmam, de ez a kevés is mindig rejtegetett valami meglepőt. Például azt, hogy a város, mint­hogy valójában nem aludt, nem is ébredt — csak foly­tatta életét, de már a Nap fényénél. Nálunk reggelenként mindenki siet. Mindenki aggódik, hogy lemarad a villamosról vagy autóbusz­ról. Kairóban senki sem aggódik emiatt. Az embe­rek nem sietnek. Mintha az idő az örökkévalóságig tartana mindenki számára. Már az első nap meglá­togattam a piramisokat. A modern Egyiptom megtar­totta jelképének e nagy­szerű alkotásokat, a szfinx­szel együtt... Persze, ha valaki euró­pai ritmusban akar Kairó­ban élni, közlekedni, egy­általán létezni, az tulaj­donképpen öngyilkosjelölt. Még a téli hónapok „hi­deg”, plusz 30 fokos — napjai is nehezen el visel­hetők; még a hivatalos, napi hatórás munkaidő mellett is. A nyár melege pedig — amelyhez még a 70—80 százalékos páratar­talom is csatlakozik —, egyenesen elviselhetetlen, s nemcsak a jövevény szá­mára. Viszont a jövevény, a vendég, a látogató, a turis­ta, aki szintén csak von­szolja magát Kairó utcáin, s egyetlen alkalommal sem képes sietni — mégis köny- nyen rásüti a bélyeget az egyiptomi emberre: lusta. Az állítólag „lusta” arab azonban minden reggel az­zal kezdi napját, hogy vé­giglocsolja féltve őrzött és gondozott virágait erké­lyén, vagy az utcán. Azt is megteszi, hogy két vödör vízzel kilométereket gya­logol a sivatag szélére — ami a város végét is jelen­ti — hogy az oda ültetett fákat megmentse az enyé­szettől. Nyilván, nem sza­lad a vízzel a 40 fokos melegben. Egyszerűen azért mert másnap, harmadnap is akar még vizet hozni. Valóban nem gyorsaság ez, de kitartás kell hozzá a végsőkig és mélységes tü­relem. Türelem a gondok elviseléséhez, és megoldá­sának kivárásához. Türe­lem egymáshoz. Persze számunkra furcsa világ ez. És nehezen meg­szokható. Itt sokkalta fon­tosabb az emberekhez „ak- limatizáiódni”, mint má­sutt. Ha valakinek nem si­kerül gondolkodásmódjuk­hoz, életszemléletükhöz al­kalmazkodni, az nemcsak idegen marad mindvégig, hanem boldogtalan is. Megértettem ezt, s ez egyben azt jelentette szá­momra, valami csodával határos módon egyetlen al­kalommal sem voltam tü­relmetlen, ha valamit nem tudtam azonnal elintézni. Habozás nélkül hajlamos voltam arra, hogy valóban elhiggyem: Allah nem akarta, ezért nem sikerült. Allah nem akarta, hogy a fényképész néhány óra alatt elkészítse a meg­rendelt igazolványképeket. S tudtam, hogy ő a maga részéről mindent elkövetett a kérésem teljesítéséért, de hát... Szöllősy Tibor Következik: A háborús Kairó. lőtték. Alán Tuppen gép­kocsivezető, a 21 év előtti ■őrjárat egyik tagja így nyilatkozott: _ „gyilkosság volt ez. Azóta is nyomja a lelkiismeretemet”. Ha­sonlóképpen emlékezett vissza Robert Brownrigg 40 éves stretfordi hegesz­tő. Michael Fitzalan-Howard vezérőrnagy, aki jelenleg a királynő „házi dandár­jának” parancsnoka, 1948- ban az őrjárat magasabb egységének parancsnoka volt. Vasárnap így nyilat­kozott: „az esemény, amennyire emlékszem rá, több mint húsz évvel ez­előtt zajlott lé, s úgy volt, hogy a gyanúsított banditákat Ö6szefogdosták, majd ők megpróbáltak el­szökni”. Richard Craw- shaw munkáspárti képvi­selő vizsgálatot követelt és bejelentette, hogy az alsó- ház interpellálni fog. In­terpellációt jelentett be Marcus Lipton munkás­párti képviselő is. Craw- shaw egyik választója, Victor Remedios taxisofőr, aki 1948-ban az őrjárat harmadik tagja volt, el­mondta, hogy a tömeg- gyilkosság után a második zászlóalj egész szakasza összeült és felső parancsra hamis jelentést gyártott, nehogy valakit felelősség­re vonjanak! „Az incidens után azt mondták nekünk, hogy ha bárki kinyitja a száját, 14—15 évi börtönre ítélhetik” — mondta Re­medios. Hozzáfűzte: „sen­kit sem lőttek agyon, szö­kés közben, a szökési me­sét később találták ki.” Megszólalt a Times is: hétfői : számában emlékez­tet arra, hogy 1949. janu­ár 4-én közölte az akkori malájföldi szövetségi kor­mány jelentését, amely sze­rint a foglyok „nyilván előre megfontolt terv alap­ján hajnalban szökést kí­séreltek meg, s a katonák tüzet nyitottak rájuk’!.

Next

/
Oldalképek
Tartalom