Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
1910. február J. kedd 3. oldal Még mindig első fokú készültség Lakóházakat, kerteket veszélyeztet a belvíz Tudósok parlamentje Az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztató szolgálatának jelentése szerint az árvízvédelem keretében tartott dunai jégügyeletet megszüntették. A jégtörő hajók visszatértek apatini, illetve bajai támaszpontjukra. Erre azért kerülhetett sor, mert a Dunán a zajlás megszűnt. Növekvő gondot okoz viszont a belvíz. Szombaton a kunszent- miklósi szakaszmérnökség területén a tsz-ek dolgozói is segítettek a csatornák jégtelenítésében. Ugyancsak szombaton tájékoztatta a kalocsai szakaszmérnök a kalocsai városi és járási tanács együttes vb ülésén a vezetőket a belvízhelyzetről. A felkészülés terveit, a két végrehajtó bizottság tudomásul vette. Ülést tartott az MSZMP kecskeméti városi és bajai járási bizottsága Tegnap Kecskeméten, a IV. kerületi pártalapszer- vezet székházában ülést tartott az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága. A kibővített ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a város több ipari és kereskedelmi vállalatának, üzemének, valamint mezőgazdasági nagyüzemének vezetői is. Erdélyi Ignácnak, a városi pártbizottság első titkárának megnyitó és üdvözlő szavai után Berberovics István, a városi pártbizottság titkára tett szóbeli kiegészítést az előzőleg már kiadott írásbeli jelentéshez, amely az 1969 évi városi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását, illetve az idei feladatokkal kapcsolatos javaslatokat tartalmazza. A téma felett megnyitott elemző, részletekbe menő élénk vita során számos hozzászólás és javaslat hangzott el. A gazdaságpolitikai eredményeket éS tennivalókat summázó jelentést a városi pártbizottság tagjai egyhangúlag elfogadták, illetve határozattá emelték. Ugyancsak tegnap az MSZMP Bajai Járási Bizottsága is a járás gazdaságpolitikai helyzetének és célkitűzéseinek megvitatását tűzte napirendre. Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára ismertette a beszámoló jelentést, amelyhez a későbbi vita keretében nyolcán szóltak hozzá. Országos tanácskozást rendeznek a talaj művelés gépesítés érő A mezőgazdasági termelés gépesítéséről évenként rendez országos tanácskozást a Magyar Agrártudományi , Egyesület. Az ideiről — amelyet február 10—11-én tartanak Debrecenben — hétfőn adtak tájékoztatást a sajtó munkatársainak a tanácskozás rendezői a budapesti Technika Házában. Az elmúlt években megtárgyalták már a kukorica- és a szálastakarmány-ter- mesztés, valamint az állat, tartás gépesítésének és a gépjavító szolgálat fejlesztésének kérdéseit. Az ilyen megbeszélések eredményei a tapasztalatok szerint egy-két éven belül beérnek, részint az új gépek kifejlesztésére irányuló tervező és szerkesztő munkában, részint a gépi berendezések elterjedésével és célszerű használatával. A szántóföldi művelés gépesítése viszonylag magas színvonalú. A gabona és a silókukorica betakarításának gépesítése csaknem 100 százalékos, a kukorica betakarításának gé. pesítésében körülbelül 40 százaléknál tartunk, a szálastakarmányok betakarításának korszerű gépesítése pedig most van folyamatban. Nagyobb részt az előkészítő munkák vannak napirenden a kertészeti művelés gépesítésében. Az állattartásban a baromfi- tenyésztés gépesítése lényegében befejeződött, a sertés- és a szarvasmarhatenyésztésben viszont még bőven vannak tennivalók. Az idei tanácskozás középponti témája a talajművelés gépesítése lesz. A hazai, valamint a külföldi — szovjet, csehszlovák, bolgár, NDK- és NSZK- beli — előadások alapján kialakuló vitában megtárgyalják a kutatók által feltárt fejlesztési lehetőségeket, a felhasználóknak az eddigi gépekkel szerzett tapasztalatait, valamint a gyártók további terveit. Felsőoktatási küldöttség utazott Moszkvába Vasárnap Soltvadkerten a hóesés, valamint az olvadás következtében 15 hold kert került víz alá. A körzeti védelemirányító a kalocsai vízmű társulattól két szivattyút rendelt a víz leszívatásához. Kígyós főcsatornáján, Jánoshalma közelében a víz egy hódugót áttört és egy lapos területet elöntött. Ezen a részen a szakaszmérnökség dolgozói a jég- és hódugók eltávolításával foglalkoznak. A kalocsai védelmi körzetben az egyes és 7-es főcsatornán a robbantó osztag végzi a jég- telenítést. A 7-es számú főcsatornából a kirobbantott jeget kézierővel kell a partra emelni, ugyanis a víz nem képes a jeget továbbszállítani. Baján az Oncsa-telepi lakóházaknál szivattyúzással távolítják el a csatornázatlan területen összegyűlt vizet, amely eddig 9 centimétert apadt. A legfrissebb adatok szerint az elöntött terület 35 750 hold, s a napokban leesett hó víztartalma 3—4 milliméter csapadéknak felel meg. A megállapítások szerint Jánoshalma térségében egyre növekszik a belvíz tömege, ezért a levezetést fokozottabb gonddal végzik. A belvízvédekezési szervezet továbbra is elsőfokú készültséget tart a megyében. G. G. Február első hete a tudományé hazánkban: ma kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia háromnapos közgyűlése, a tudósok parlamentje, amely a meghívó jelzése szerint ugyan rendes évi közgyűlés, jelentősége azonban jóval túlnő az eddigi hasonló tanácskozásokénál. Több tényező is emeli legnagyobb tekintélyű tudományos fórumunk idei eszmecseréjének ünnepélyességét, közéleti fontosságát. Az egyik a felszabadulás közelgő 25. évfordulója, a másik pedig az Akadémia újjáalakulásának két évtizedes jubileuma. Mindkét dátum sokoldalú számvetésre inspirálja a tudományos élet képviselőit. S ez a számvetés méltán kelt ünnepi hangulatot, jóleső érzést a tudomány minden művelőjében, hiszen a tudományok olyan gazdag virágzását hozta el ez a negyedszázad, de méginkább az Akadémia újjáalakulása óta eltelt két évtized, amelyre még nem volt példa az ország történelmében. Nem volt ismeretlen nálunk azelőtt a szegény — nemritkán nyomorgó — tudós típusa. A felszabadulás előtt igen szűkösek voltak az Akadémia anyagi lehetőségei: a tudományok vára egyetlen kutatóintézettel sem rendelkezett. Ám a nostoha körülmények ellenére is voltak magyar tudósok, akik — sokszor nagy áldozatok, lemondások és nélkülözések árán, a kellő anyagi és erkölcsi elismerés és támogatás nélkül is — nagyot, maradandót alkottak, jelentősen hozzájárultak a tudomány haladásához. Csak a felszabadulás óta foglalhatta el a tudomány — s vele az Akadémia — hazánk társadalmi életében azt a helyet és rangot, amely méltán megilleti. Tudósaink, kutatóink tevékeny részesei lettek a társadalmi haladásnak, munkájukkal eredményesen járultak hozzá a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának megalapozásához és bővítéséhez. A népi állam tudományokat felkaroló áldozatvállalása nyomán sorra alakultak az Akadémia kutatóintézetei, amelyek a kutatás magyar hagyományainak folytatása mellett lehetőséget teremtettek új tudományágak művelésének megalapozására is. így indult fejlődésnek hazánkban egyebek között a kísérleti fizika, az atomfizika, a kémia, a kísérleti biológia, s a műszaki tudományok néhány modern ága. Ma ötezren munkálkodnak az Akadémia negyven kutatóintézetében, amelyeknek zavartalan működésére és fejlesztésére a múlt évben több mint 700 millió forintot fordított az állam. Ezt a hatalmas anyagi áldozatot megszolgálja, bőségesen visszafizeti a tudomány, amely — nem lehet elégszer hangsúlyozni ezt — korunkban a társadalmi és gazdasági fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóerejévé vált. A fejlett társadalom életének ma már úgyszólván nincs olyan területe, amely a tudományos eredmények közvetlen felhasználása nélkül is boldogulhatna. Napjainkban a tudománynak óriási szerepe van jövőnk alakításában. Ezt a jelentős szerepet mérlegelte az MSZMP Központi Bizottsága, amikor tudósok, szakemberek széles körű közreműködésével — a múlt évben kidolgozta tudománypolitikájának irányelveit, amelyeknek az a legfőbb célja, hogy a hazai tudományos kutatás a megnövekedett társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően az eddiginél is gyorsabban fejlődjön, s a tudomány erőteljesebben hasson a termelésben, a társadalmi életben, a szocialista építésben, egyszóval: nálunk is minél jobban kibontakozhasson a tudományos-technikai forradalom. A következő évek és évtizedek e lét- fontosságú tennivalóinak ellátásához nélkülözhetetlen a tudományos élet jobb megszervezése. Az Akadémia mai arculatának, felépítésének hét évtizeddel ezelőtt történt kialakítása óta mennyiségileg is, minőségileg is annyira megnövekedett, megváltozott a tudományos munka, hogy a régi szervezeti keretek már nem alkalmasak a hatékony irányításra. Az új szervezeti formákat megtalálni és módosított alapszabályban megfogalmazni — az Elnöki Tanács legutóbbi törvényerejű rendelete alapján — ez a mostani közgyűlés legfőbb feladata. amelynek megoldása elé nagy várakozással tekint a tudomány minden művelője, az egész ország közvéleménye. Sz. G. HA zai TARi at „V. I. Lenin és a kommunizmus építésének problémái” címmel február 3. és 5. között egyetemközi tudományos konferenciát rendez a moszkvai állami Lomonoszov Egyet tem. A magyar felsőoktatási intézmények képviseletében hétfőn délelőt' küldöttség utazott a szovjet fővárosban sorra kerülő ta nácsko^ásplita. JUGOSZLÁV SZEREPLŐK A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁSON Mohács bőséges látnivalóval várja vendégeit február 8-i busójárására. A sok évi hiedelemgyökerekből táplálkozó népszokás a több nemzetiségű Duna- parti várcts „népünnepévé’’ vált. A busójárás ezúttal is a különféle nemzetiségek találkozója, a népek barátságát szimbolizáló ünnepség lesz. Baranya megye legnevesebb német és délszláv együttesei lépnek fel. A szomszédos Jugoszláviából a dubosevicai népi együttes és dr. Alexander Dejanovics népdalénekest várják vendégszereplésre. A „Virágim, virágim...” című műsor a nemzetiségek zenéjéből ad ízelítőt a Kossuth filmszínházban. Kora délután kezdődik a busók farsangja, látványos, zenés-táncos játéka Mohács főterén. JÖN A BARNA „LÖVÉR” SÖR Az idén ünnepli fennállásának hetvenötödik évfordulóját a soproni sörgyár. A jó hírű gyár, amelyet az elmúlt években csaknem teljesen felújítottak, az idén 370 ezer hektoliter sört szállít Nyugat- Dunántúl vendéglátó üzemeibe. jóval többet, mint a korábbi években. A jubileumi évben újdonsággal is szolgál a gyár a sörfogyasztóknak. A közkedvelt barna sörrel is megjelennek a piacon, amelyet félliteres palackokban hoznak forgalomba és stílszerűen a .-T.óvér” márkát viseli. HÍRES A PARÁDSASVÁRI ÖLOMKRISTÁLY A parádsasvári üveggyárat a harmadik ötéves terv során több mint húszmillió forintos költséggel korszerűsítették, s az idén már kétszerannyi üvegterméket gyártanak, mint négy évvel ezelőtt. A 150 évnél idősebb gyárban korszerű munka- körülményeket teremtettek. Termékeiket külföldön is keresik: a gyár exportszállítása az utóbbi négy évben megkétszereződött. 1970- ben több mint tíz országba jutnak el a parádsasvári ólomkristály és más üvegkészítmények, egyebek között Kanadába, az Egyesült Államokba és Svájcba. ASZÓ TÖRPEPALACKBAN A Tokaj-Hegyaljai Állami Pincegazdaság egydecis palackokban is forgalomba hozza a világhírű szőlővidék „főborait”: a 3, a 4 és 5 puttonyos tokaji aszút. Ugyancsak törpepalackokban kerül az üzletekbe a muskotály aszú is. VÍZKUTATÓ ÁLLOMÁS A VELENCEI-TAVON A Velencei-tó „fehér folt” a hidrobiológusok számára: lényeges tudományos vizsgálatot ugyanis eddig még nem folytattak a tónál. Ezt a régi „adósságot” törleszti a Velenceitavi Intéző Bizottság még ez évben megkezdi a vízkutató állomás építését. Az agárdi öbölben, a Chernél István madárvárta szomszédságában megépítendő létesítménybep ö.trhat főnyi kutatógárda „faggatja” majd télen-nyáron a tavat. Érzékeny műszerek segítségével vizsgálják a vízmozgást, a hullámzást, a jégképződést, a jégvastagodást, s a tónak szinte minden „lélegzetvételét”. Az adatokat a tó távlati fejlesztésénél hasznosítják. OLCSÓBB LESZ A TARJÁNI ÜVEG Átlagosan 5 százalékkal csökkentette a sajtolt üvegtermékek árát a Salgótarjáni Síküveggyár. A döntéssel egyidejűleg megállapodást kötött az illetékes kereskedelmi vállalattal arra is, hogy ez az árcsökkenés a kiskereskedelmi árban is érvényesüljön. Ugyancsak átlagosan 5 százalékkal csökkentette a gyár a zománcozott, edzett építészeti üveg árát is. E termékek előállítási költsége ugyanis — a technológiai és a műszaki fejlesztés, valamint a munkások begyakorlottsága révén — a korábbihoz mérten csökkent. SZÁLLÍTÁST. RAKODÁST KÖNNYÍTŐ GÉPEK A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár békési gyára a szemestermény és műtrágya szállítására, forgatására, csávázására, a ciroksza- káll bálázására alkalmas gépek mintadarabját készítette el. Egyes gépújdonságok sorozatgyártása megkezdődött, s az év végéig valamennyi szalagra kerül. A mezőgazdasági üzemeknek és a malomiparnak nagy segítséget nyújt majd a komplett terményszállító, forgató gép. A „kulizsákoló” a magtárakban, kom- bájnszérűkön a legnehezebb fizikai munkától kíméli meg a dolgozókat. A pneumatikus módszerrel működő nagy teljesítményű műtrágyaszórógép pedig egy menetben 20 méter széles sávra szórja a tápanyagot. Teljesítménye egy műszakban hatvan—százhúsz hold. SZÖLÖPRÉSEK A MÚZEUMBAN Vas megyében a szőlőhegyi présházakban még ma is sok régi, több száz éves, hatalmas méretű — 3,5— 4,5 méter hosszú és 3—3,5 méter magas szőlőprést őriznek. Ezeket a nagyméretű szőlőpréseket az 1600- as évek közepétől kezdték készíteni. Korábban ritka szövésű kenderzsákba kötötték a szőlőt és taposókádakban taposták ki. A szőlőtermelés múltjának becses emlékei a díszes, faragott és festett szőlőprések legszebb példányait Szombathelyre szállítják a létesítendő szabadtéri néprajzi múzeumba. TEXTIL-MEÓZÁS NAPSÜTÉSSEL ÉS ESŐVEL A Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárának udvarában kétéves kísérletsorozatba kezdtek: a szabadban nagy állványrendszert állítottak fel, amelyre — a nap állásának megfelelő szögben — elhelyezik, kifeszítik a poli- amidból és polipropilénből font — illetve szőtt köteleket, ponyvákat és más cikkeket. A havonta folytatott szakítási próbákkal megállapítják, hogyan érinti ezeket az anyagokat a napfény, fény, az eső, általában az időjárás hatása. Az „idő- meós” közelében meteorológiai állomást létesítettek, ahol megfelelő műszerekkel mérik a légnyomást, pára- tartalmat, s a csapadék mennyiségét. Összeállította: K. A.
