Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

Tanácskozás Szegeden Csongrádi és Bács megye Tízgazdálkodásának távlati fejlesztéséről Szegeden szerdán Csong- rád és Bács-Kiskun megye vízgazdálkodásának távla­ti fejlesztéséről tárgyaltak az érdekelt tanácsok, víz­ügyi igazgatóságok, a na­gyobb állami gazdaságok és tsz-ek szakemberei. A tudományos kutatók és mezőgazdászok felszólalá­saikban hangsúlyozták, hogy Csongrádban éppen az öntözés eredményeként a terméseredmények meg­haladják az országos átla­got. Az éghajlati és a ta­lajadottságok kitűnőek, az öntözés lehetőségei azon­ban mindinkább korláto­zódnak a Dél-Alföldön. A Az Országos Béketanács ülése Szerdán a Parlamentben ülést tartott az Országos Béketanács, első alkalom­mal azóta, hogy az elmúlt év őszén a VII. magyar bé­kekongresszus megjelölte hazai békemozgalmunk, programját. A tanácskozá­son részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Ja­kab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz_ tálvvezetője is. Darvasi István, az Or­szágos Béketanács alelnöke köi'vonalazta a nemzetközi politika legfontosabb je­lenségeit, beszélt a nem­zetközi helyzet alakulásá­ról. majd dr. Réczei Lász­ló professzor, az Országos Béketanács elnökhelyettese terjesztette elő a beszá­molót, amely taglalta a gabonafélék és az ipari nö­vények a legfontosabb fej­lődési időszakban a szüksé­ges csapadéknak legfeljebb 60 százalékát kapják. Dr. Mészöly Gyula aka­démikus, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet igazgatója arról szólt, hogy a vízgazdálko­dás távlati fejlesztése újból felveti a csongrádi Tisza III-as vízlépcső, illetve a Duna—Tisza csatorna meg­valósításának kérdését. A probléma csaknem három évszázada foglalkoztatja ha­zánk műszaki és gazdasági szakembereit. A két létesít­ménnyel nemcsak- a mező- gazdaság és a fejlődő ipar vízellátását oldanák meg, hanem ezzel párhuzamosan nagyszerű távlatok nyílná­nak a hajózás és az üdü­lés, az idegenforgalom nö- „ velése, fejlesztése terén is. 1970-es munkatervet. Fel- : Ha a rnegvalósjtás sokat szo.alt ^egy küldöttség ^élen késne. egy-két évtized múl- ■ . - <■ _ va öntözővíz nélkül marad. mozgalom újabb eredmé­nyeit és az ügyvezető el­nökség javaslatát az idei békeakciókra. . Az ülés második.'részé­ben megvitatták és elfo­gadták a békemozgalom Országgyűlési bizottságok vizsgálják a belföldi áruellátást, a mezőgazdasági munkaerőhelyzetet Az elmúlt esztendőben 1 vott, neves szakértője — tovább gazdagodott az or­szággyűlés állandó bizottsá­gainak tevékenysége: a par­lament e szűkebb testületéi több mint egv tucat, a Ház asztalára kerülő jelentős törvénytervezetet. határo­zati javaslatot elemeztek behatóan. A bizottságokban helyet foglaló 186 képvise­lő — s a napirendre tűzött témák csaknem 200 meghí­véleményt nyilvánított az országgyűlést foglalkoztató minden kérdésben, s felve­téseik. észrevételeik az ese­tek tekintélyes részében hasznos útmutatást adtak különböző minisztériumolt, főhatóságok, számára. Idei terveik — erről nyilatkoz­tak a bizottságok elnökei az MTI munkatársának — ugyancsak sokrétűek. Dr. Varga Jenő, a kereskedelmi bizottság elnöke: hazánkban tartózkodó Wer ner Rümpel, az NDK béke- tanácsának főtitkára. El- .mondtá a többi között, hogy a békemozgalmuk osztatlan elismeréssel fo­gadta és támogatja az NDK államtanácsa elnöké, nek, Walter Ulbrichtnak az NSZK elnökéhez intézett javaslatát olyan szerződés megkötésére, amely helyre­állítaná a nemzetközi jog szerinti latot na hazánk csapadékban legszegényebb vidéke, a Dél-Alföld, mert a jelenle­gi tiszavölgyi öntözési lehe­tőségek teljesen kimerül­nének. A tanácskozáson elhatá­rozták: Csongrád és Bács megye az illetékes szervek­hez fordul, s kéri, hogy a távlati vízgazdálkodási ter- egyenjogú kapcsol j vekbe vegyék fel a csong- a két német állam j rádi vízlépcső és a Duna— között Tisza csatorna megépítését. — A gazdasági élet. s ezen belül a bel- és kül­kereskedelem is összefüg­gő folyamatot képez, tehát a kereskedelmi bizottság munkája is legalább négy­éves ciklus folyamatában mutat, valamennyire teljes képet. Az idei programot így egyrészt az előző évek során szerzett tapasztalatok befolyásolják, másrészt az 1970-es év speciálisabb kér­dései határozzák meg. Pél­dául folyamatosan vizsgál­juk, hogy közgazdaság-sza­bályozó rendszerünk miként hat e fontos ágazat tevé­kenységére. A belkereske­delmet illetően ezt a mun­kát már elvégeztük, a sza­bályozóknak a külkereske­delemre gyakorolt közvet­len és közvetett hatását az idén vizsgáljuk meg. A bi­zottság a legszélesebb körű Baloílali kormány msgalskítását kövsieü az OüP Giuseppe Saragat olasz köztársasági elnök szerdán délelőtt folytatta tárgyalá­sait a kormányválság meg­oldására. Az államfő fo­gadta valamennyi parla­menti pártcsoport elnökéti Pietro Ingrao, az Olasz Kommunista Párt képvise­lőházi csoportjának elnöke és Eduardo Perna. az OKP szenátusi csoportjának he­lyettes elnöke 50 perces megbeszélést folytatott Sa­ragat köztársasági elnök­kel. A tanácskozást követően Ingrao újságírók előtt ki­jelentette: „A köztársasági elnök előtt kifejtettük a kommunisták határozott szembehelyezkedését a négypárti középbal kor- j mány megalakításával. | amely éles ellentétben állna a mélyreható társadalmi és politikai változások irányá­ban az elmúlt hónapokban támasztott különféle köve­telésekkel. Ezzel szemben követeljük egy új, baloldali irányzatú kormány megala­kítását, amely a maga struktúrájánál és irányvo­nalánál fogva új kül- és belpolitikát alkalmazna.'’ Három közül az egyik A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Kutató Intézet talaj- és nö- vényanalitikai la oraíóriu >r> ihan Szűcs Kálmán technikus az atom-abszorpciós színképeleim ve! mutálja ki az üveg^ázban termesztett paradicsomban fel­lelhető n: -n két. Az emlíiett új műszerből az egész országban mindösz­sze három található. áttekintésre törekszik majd. Foglalkozunk a népgazda­ság fizetési mérlegét, a ter­melő szektoroknak a külke­reskedelemben való érde­keltségét. valamint a bel­földi áruellátást érintő kér­désekkel is. — Behatóan elemzi majd a bizottság a múlt évben tapasztalt olyan jelensége­ket, amelyek különösképpen foglalkoztatták a vásárlókat és a szakembereket. így például ismeretes, hogy bi­zonyos feszültségek kelet­keztek a belföldi áruellá­tásban. Megvizsgáljuk; mi­lyen ütemben és módon oldhatók fel ezek a feszült­ségek. mennyiben valósult illetve valósul meg a keres­kedelem ésszerűbb készlet- gazdálkodása. milyen ütem­ben bővül az áruválaszték, főleg az olcsóbb áruké, s hogy szolid árpolitikát foly­tatnak-e a vállalatok. Arra természetesen nincs mód, hogy az összes fontos kér­dést önálló témaként, teljes részletességgel vizsgálja a bizottság. Számos kérdést másokkal együtt dolgozunk fel. néhányat viszont igen alaposan elemzünk. mint például az említett árhely­zettel kapcsolatos témát. — Figyelemmel kell lenni arra is. hogy ez év végén lezárul a harmadik ötéves tervidőszak. s egyidejűleg elő kell készíteni a negye­dik ötéves tervet A bizott­ság áttekinti majd az el­múlt öt esztendő bel- és külkereskedelmi tevékeny­ségét, hogy véleményével hozzájárulhasson a követ­kező évek kereskedelempo­litikai célkitűzéseinek meg­határozásához. — Munkánk során sok kérdésben szinte törvény- szerű a többi parlamenti bizottsággal való együttmű­ködés. Mindenekelőtt a terv- és költségvetési bi­zottsággal, hiszen a keres­kedelmi ágazat költségveté­si tárgyalása máskülönben elképzelhetetlen, a múlt évben két témával kapcso­latban is együtt kellett dol­goznunk a mezőgazdasági bizottsággal. Ebben az év­ben, úgy vélem, az említett problémák alapos megisme­rése végett, az országgyűlés ipari bizottságával kell majd megtalálni az együtt­működés lehetőségét. — Ami a helyszíni szem­léket. tanulmányútakát il­leti, azok rendkívül hasz­nosak. Ezért az idén is ter­vezünk ilyeneket. A Kül­kereskedelmi Minisztérium meghívására felkeressük majd a külkereskedelmi vállalatokat, a SZÖVOSZ kérésére pedig a zöldség-, gyümölcsellátást, illetve an­nak megszervezését tanul­mányozza majd a kereske­delmi bizottság, ’ helyszíni látogatásokkal egybekötve. Bencsik István, a mezőgazdasági bizottság elnöke: — A mezőgazdasági üze­mek munkaerőhelyzetének alakulásáról már több íz­ben tanácskoztunk, az idén ez a fontos téma önálló egészként került be bizott­ságunk munkatervébe. Vizs­gálódásaink tárgya szoro­san összefügg a mezőgazda- sági szakmunkásképzés fej­lesztésével. ezért ennek is különös figyelmet szente­lünk. Felvetéseinkben egyébként a falusi munka­erő-foglalkoztatás új mód­szerét szorgalmazzuk, ja­vasoljuk az úgynevezett ..háztáji” bedolgozás elter­jesztését. Ez új alapokra helyezné a közös, illetve a háztáji kapcsolatát, mert a háztájiban termelt áru kö­zös értékesítése után is munkanapokat Írnának jó­vá a tsz-tagoknak. Dr. Pesta László, a‘szociális és egészségügyi bizottság elnöke: — Elég sokszor elmarasz­talják manapság a kórhá­zakat. egészségügyi intéz­ményeket. mondván, hogy felhasználatlanul hevertet- nek sok millió forintba ke­rülő egészségügyi berende­zéseket. műszereket. Bizott­ságunk úgy tervezi, hogy a KNFB bel együtt megvizs­gálja az orvosi műszerbe­rendezések gazdaságosságát. Az elmúlt esztendőkben már több ..SOS” jelzést kaptunk: Elnéptelenedik néhány egészségügyi szak­ma. számottevően csökken a röntgenorvosok, a labora­tóriumi orvosok és a patho- lógusok száma. Üev véljük, hogy célszerű lesz az idén ennek okát is felderíteni. Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS^KISKU/J MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP)A XXV. évi. 36. szám 1970. február 12. CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom