Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
4. oldal 1970. február ÍL szerda Ahova vet a sors... Tudunk-e tanulni a saját hibáinkból?... Tudjuk-e gazdasági elképzeléseinket — politikánkat — hatékonyan társadalmasítani? ... Meg tudjuk-e teremteni a gazdasági és társadalmi oldal egységét az ügyintézésben? ... És megvan-e bennünk ehhez az igény és a hajlandóság? Ilyen kérdések nyugtalanítottak a tiszakécskei Ti- szagyöngye Tsz lászlófalvi üzemegységének értekezletén, miközben a felszólalók között járkáltam a mikrofonnal. Előzmények Szólni kell röviden az előzményekről, mert a válaszok a fenti kérdésekre csak azok ismeretében érthetők. 1966-ban a Tisza- gyöngye, az erős tiszakécskei szövetkezet patronálta a gyenge lászlófalvi Kossuth Tsz-t, majd 1967. január elsejével magába olvasztotta: az egykori tsz a III. számú üzemegység nevet kapta. Ezt követően — de csak részben ezért — a Tiszagyöngye kezdett le- romlani. Keresve a kiutat a Tiszagyöngye vezetői arra a meggyőződésre jutottak, hogy „leadják” a hármas üzemegységet, mondván, hogy „a nagy távolság miatt (35 km) nem gaz. daságos ennek az üzemegységnek Tiszakécskéről történő irányítása”. A járási tanács — anyagi és személyi feltételek hiánya miatt — nem engedélyezte, hogy a hármas üzemegység kiváljon és önálló szövetkezetté alakuljon. Az látszott a legésszerűbb megoldásnak, hogy a lászlófalvi Üj Tavasz vegye át az üzemegységet. A két tsz vezetői január harmadikén jegyzőkönyvet írtak alá, amely tartalmazza a területre, a mezei leltárra, épületekre, gépekre, állatokra, takarmányokra stb. eszközök átadására, illetve átvételére vonatkozó megállapodást. Az üzemegységben élő tagokkal kapcsolatban a jegyző, könyv a következőket tartalmazza : „Az itt élő tagság szabad elhatározása alapján fog dönteni az elkövetkező időben, hogy megmarad-e a tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet tagjának, vagy pedig a soron következő zárszámadási közgyűlésen bejelenti átlépési szándékát. E tekintetben mindkét tsz tiszteletben kívánja tartani az itt élő tagság elhatározását és jogait, melyet egyébként is a termelőszövetkezeti törvény részükre biztosít. A két termelőszövetkezet jelenlevő vezetői egyetértenek azzal, hogy az átadásra, illetve átvételre kerülő területen élő tagok egyéni döntés alapján határozzák meg hovatartozásukat.” Hol kezdődtek a bajok? Papíron tehát minden rendben volt De nem így a valóságban. Amikor január ötödikén az Üj Tavasz elnöke, meg vele együtt néhány vezető megjelent a hármas számú üzemegységben, hogy az átvételt megkezdje, nagy hirtelen vagy ötven ember futott össze. Szem. és fültanúk állítása szerint igen éles hangú tulajdonjogi vi. ta kezdődött. A tagok határozott és fenyegető fellépése láttán az Űj Tavasz vezetői visszavonultak. Kiderült előzőleg, hogy a hár. más üzemegységben élőket senki sem tájékoztatta a két szövetkezet vezetőinek megállapodásáról: így a volt Kossuth Tsz tagjai megerősítve látták a gyanújukat — a tárgyalásokról egy s más kiszivárgott —, hogy a Tiszagyöngye vezetői „eladták” őket. Felháborodásukban először azokat támadták, akik teljesen jó hiszeműen jártak el: az Üj Tavasz vezetőit. Három nap múlva, január 8-án került sor az üzemegységi értekezletre, amelyre a bevezetőben céloztam. Ott is hamar felforrósodott a levegő, noha a kályhába nem volt begyújtva. A lászlófalviak dühös érvekkel támadták a Tiszagyöngye jelen levő elnökét, elnökhelyettesét... Miért csak most szólnak? Micsoda eljárás az, hogy a megkérdezésük nélkül szerződést írtak alá? Hogyhogy az Űj Tavasz vezetősége január ötödikén már átvevőként jelent meg? Amikor a Tiszagyöngyéhez csatolták a Kossuthtot nem tudta a vezetőség, hogy 35 kilométerre vám, csak most tudja?... „Ha eddig jók voltunk, ezután is legyünk jók!” „Ne csak eldobjanak bennünket, mint egy használt tárgyat...” „Számoljunk el egymással, aztán ahova vet a sors!..." Egy régi hiba Közbevetésül itt kell megjegyezni azt, hogy a Kossuth Tsz beolvasztása a Tiszagyöngyébe elhibázott lépés volt, nemcsak gazdasági, hanem politikai vonatkozásban is: ugyanis a Kossuth Tsz tagságának akarata ellen történt és nem is törvényesen zajlott le. A tetszetős elgondolást — hogy egy gyenge tsz-szel kevesebb legyen a járásban — keresztülvitték, de a későbbiekre nézve nem sok köszönet volt benne. A két tagság soha sem tudott igazi közösséggé válni. A lászlófalviak inkább csak azt figyelték és tartották számon, hogy mit visz el tőlük a Tiszagyöngye. A bögiek burkoltan, nyíltan azt mondogatták, hogy a III. üzemegység „húzza le” a Tisza gyöngyét, annak veszteségei miatt csökken a munkaegység értéke. Utólag lehetetlen a „ho- zom-viszem” mérlegét megcsinálni, vagy a kölcsönös vádaskodásból az igazságot kiszűrni. Tény, hogy a Tiszagyöngye nem tudott megbirkózni az üzemegység felfejlesztésének feladatával. A szakirányítást nem is javította, nem is segítette, nem is ellenőrizte, így felelősségre sem vonhatta. Nem vette figyelembe az itt élők termelési tapasztalatait, hibát hibára halmozott, s bizonyára ez is akadályozta, hogy jó irányba fejlődjenek a kapcsolatok a szövetkezeten belül. Ilyen előzmények után várható volt. hogv a „válás” nem a felebaráti szeretet jegyében fog megtörténni. De a kölcsönös óhaj, hogy a kényszerházasságnak végeszakadjon, biztosítéknak látszott a négy évig tartó kapcsolat viszonylag csendes, normális módon történő megszakítására. Mivel az ellenkezőjét tapasztaltam tanújaként az eseményeknek, most már konkrétabban fogalmazhatom a fenti kérdéseket: az elgondolás, hogy a hármas üzemegység az Űj Tavaszhoz kerüljön, miért nem találkozott az üzemegységben élők akaratával? Az elgondolás volt a rossz, vagy a lebonyolítás módja okozta-e a hibát? (Folytatjuk.) Zám Tibor Nem került le a napirendről A kiskunfélegyházi járási pártbizottságon érdekes jelentésre figyeltem fel. A gazdasági mechanizmussal kapcsolatban végzett tömegpolitikai munka — ez volt a címe. Két-három esztendeje, az új gazdasági mechanizmus előkészítésének és bevezetésének idején, rendkívül széleskörű agitációs és felvilágosító munkát folytattak a pártszervezetek. Hiszen olyan új elképzeléseket kellett megértetni és elfogadtatni a dolgozók legszélesebb rétegeivel, amely gyökeres változást jelentett a korábbiakhoz képest nemcsak a munkában, hanem gondolkodásmódunkban is. De nem késett el ez a jelentés? Kísérleti csatorna Az Országos Vízügyi Hivatal műszaki fejlesztési keretéből másfél millió forint költséggel kísérleti csatornát létesít Kecskeméten. A mintegy 250 méteres vezeték szakaszonként másmás kötési módokkal, ágyazattal és víztelenítéssel készül. így mérések segítségével megállapíthatják, hogy az itteni adottságoknál melyik módszer a legmegfelelőbb. Az ország első kísérleti csatornájának építését a tervek szerint májusban kezdik meg. — Nagyon is tanulságos és szükséges — mondja Czinege Gábor, a járási pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője. — Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos tömegpolitikai feladataink még éppenséggel nem fejeződtek be. Nem fejeződött be az új gazdasági mechanizmusra való áttérés sem, azt pedig semmiképpen sem állíthatjuk nyugodt lélekkel, hogy mindenki mindent tökéletesen ért, és aszerint cselekszik. Hol tart tehát a felvilágosítás a kiskunfélegyházi járásban? — Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy gyakorlatilag minden lakos értesült az új mechanizmus bevezetéséről és minden valamennyire is érdeklődő felnőtt megismerte legalább a lényeges célkitűzéseinket A különféle tanfolyamokon annakidején 5100-an vettek részt, és a többség hozzászólt, kérdezett. Ez a kis hadsereg azután szószólójává vált ügyünknek, ők lettek azok, akik megmagyarázták a munkahelyükön a többi dolgozónak is a kérdéseket. Ennek is köszönhető, hogy A jubiláló gyár forgácsoló üzeme. Jubilál az ÉPGÉP kalocsai üzeme Április 4-én lesz tíz éve, hogy elkezdték az építőipar számára oly fontos kisgépek gyártását az ÉPGÉP kalocsai üzemében. A gyár főprofilját a villamos hajtóművek, vibrátorok gyártása képezi. A gyár által készített építőipari kisgépek javítását is a kalocsai üzem végzi. Az útépítő vállalatok részére U—2, U—3 típusú útvibrátorok és B—3 lapvibrátor is itt ké szül. A kalocsai üzem 197f évi teljes kapacitását má lekötötték. Az idén kb. 5 millióval emelkedik a gyár termelése. uarajti Andrásné meós ellenőrzi az NDK részére készített alkatrészeket az átállás az üzemekben, gazdaságokban végeredményben zökkenőmentesen zajlott le. Az új intézkedések, rendeletek és irányelvek nem keltettek zavart és értetlenséget De nem csupán ilyen szempontból volt eredményes az előkészítés, amelyben természetesen a párt- bizottságokon és pártszervezeteken kívül a tömegszervezetek, a szakszervezet, a nőtanács, a Népfront a TIT is részt vett Igen sikeresek voltak például a Népfront által rendezett tanyai vasárnapok, ahol az előadók tájékoztatták a parasztságot a gazdasági mechanizmusról. Még a tanyai művelődési autók is bekapcsolódtak a felvilágosításba. Ennek a széleskörű mozgásnak, sok-sok párttag és társadalmi aktivista munkájának nem csupán az volt az eredménye, hogy zavarmentes volt a fokozatos átállás, hanem az is, hogy kialakult, erősödött a közgazdasági szemlélet, demokratikusabb lett a légkör a munkahelyeken és egészében véve bizakodóbb a hangulat a kezdeti nehézségek ellenére is. A jelentés részletesen foglalkozik az eddigi munka hiányaival és azokkal a területekkel, ahol még nem sikerült megfelelő eredményt elérni, ahol ismételten vissza kell térni a problémákra. A félegyházi járás mezőgazdasági jellegű, a munkások nagy része még nemrégiben paraszt volt. Vannak még elmaradott községek, területek, tsz-ek. Több helyen maga a vezetés sem tud még kilendülni a régi munkastílusból. Nem értik mennyire fontos a kollektíva egyetértése, a vezetők még nem agitátoraik saját intézkedéseiknek és nem hallgatnak eléggé a véleményekre. Amikor a pártbizottság a jelentést tárgyalta, határozatot hozott az idei feladatokra. Ezekről kérdezem Czinege elvtársat. — Röviden úgy fogalmaznék, hogy: mind nagyobb lesz az alapszervezetek szerepe ebben a munkában. Az általános kérdésekről, az országos célkitűzésekről, a mechanizmus lényegéről ma már tájékozott a lakosság. A továbbiakban mindinkább a helyi kérdések kerülnek előtérbe. A konkrét agitáció a feladat: az üzem, a munkahely gazdasági célkitűzéseinek támogatása, a jobb gazdaságosabb, önálló munka, a demokratizmus erősítése, a felelősség növelése. Mester László Megnyílt az újjáalakított édességbolt Tegnap, kedden délelőtt ünnepélyes keretek között ismét a kecskeméti vásárlóközönség rendelkezésére bocsátották az átalakított Szabadság téri édességboltot. A Báes-Kiskun megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 1401-es számú üzletének megnyitásán többek között részt vett Molnár Károly, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője és Bartha László, a DÉLKER import vállalat igazgatója.
