Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
« oldal 1»70. február 1. vasárnap Hatszázezer dollár megtakarítás évente Nyáron már termel a horkösavgyártó üzem Nagy méretek, rengeteg vas, beton, üveg, felszerelések, berendezéseik vagonszámra. Ezek az első benyomásaim a kunfehértói építkezésen. Török Székely Sándor, a MEZŐBER fővárosi és a nagy létesítményekkel foglalkozó kirendeltségének igazgatója közben azt magyarázza, hogy az ország egyetlen borkősav üzeme épül itt. Sok gonddal, bajjal küszködtek, különösen az építkezés elején. A tervdokumentáció is késett, hi. szén egy olyan létesítményről van szó, amelyre még nincs példa az országban. A sok új szempont, a belső berendezések elhelyezése alaposan igénybe vette a tervezőket. A berendezéseket az olasz Padován-cég szállította. Jelenleg is dolgoznak a magyar és az olasz munkások az építkezésen. Most már főként a belső berendezések felszerelése folyik. — A több mint 130 millió forintos építkezés méreteire jellemző, hogy külön egy 60 holdas mesterséges tavat létesítettek. Naponta ugyanis 800 köbméter szennyvizet kell elvezetni, mint a gyártás egyik kellemetlen melléktermékét — tájékoztat Török Székely Sándor. Az értékes finomító berendezések már mind megérkeztek és elhelyezésre várnak. Elkészült az iparvágány is. Körmendi Géza, a Kunfehértói Állami Gazdaság igazgatója az új üzem termelési adatait ismerteti: — A legfontosabb az 5800 mázsa borkősav évente. Melléktermékként jelentkezik 85 ezer mázsa takarmányliszt, 14 500 hektoliter törkölypálinka. A takarmánylisztet kar- bamiddal dúsítva karbavi- tid néven szállítjuk tovább, mint értékes, fehérjében igen gazdag tápanyagot. A borkősav, mint ismeretes fontos alapanyaga a gyógyszeriparnak és jelenleg teljes egészében importáljuk: Ha a kunfehértói üzemben megindul a termelés, évente 600 ezer dollár megtakarítása lesz a népgazdaságnak, mert nem kell többé külföldről venni a borkősavat, ez az üzem ugyanis az ipar teljes igényét fedezi. Sőt, ha növelik a termelést, exportra is jut. A gazdaság kétéves szerződést kötött a CHEMOLIMPEX-el. Az első ezer mázsás szállítmányt augusztusban indítják. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat és a lebonyolító MEZÖ- BER között igen jó az együttműködés. Bízunk benne, hogy a nyáron már az első szállítmányokról számolhatunk be. Nyersanyagról gondoskodott a gazdaság. Jelenleg több mint kétezer vagon szőlőtörkölyt raktároznak, vagyis pontosan annyit, amennyi az üzem egy évi folyamatos működéséhez elegendő. K. S. Épül a borkősavgyártó üzem a Kunfehértói Állami Gazdaságban. Képünkön a belső berendezések egy része látható. Ha minden szállító ilyen lenne... Mostanában egyik központi téma a sajtóban a szállítás, illetve méginkább a kirakodás meggyorsítása. Mellbevágó adatok bizonyítják, hogyan folynak el ezer-százezer, s összességében millió forintok a kirakatlan vagonok állása, és a nyakra-főre fizetett kötbér miatt. Meddőn, céltalanul úsznak el ezek a forintok, s rövidül ezzel nemcsak úgy általában a népgazdaság, hanem maga a késlekedő vállalat és dolgozói is. „Persze, ha minden — sza títással, rakodással foglalkozó felelős ember úgy dolgozna, mint a Bács megyei Építők szállítási ügyintézője, — kevesebb baj lenne...” — jut eszembe — ilyen cikkek olvastán —, mióta Pásztor Józsefet megismertem. Ügy mutatták be á fürge, saikár kis embert, hogy már az is meglepő volt. — Ez az az ember, aki húsz év alatt „nem csinált semmit.” Az utolsó három szó hangsúlyából, a mondatot kísérő mosolyból érezni lehetett: az ellenkezőjéről van szó. Pásztor Józsefet idézték, mert így szabadkozott, mikor meghallotta, hogy a vállalat alapításának 20. évfordulója alkalmából róla is írni akarnak az újságban. A kedvesség, tisztelet és közvetlenség, amely- lyel a vállalat egyik irodájában szaktársai is fogadták, kifejezte az iránta érzett megbecsülést. S e? méltán kijár Pásztor Józsefnek. Segédmunkásként kezdte, még a Nemzeti Vállalattá alakulás előtt — ezeknél az Építőknél. S hosszú ideje már, hogy szállítási ügyintéző. Szűkszavúan, de találóan jellemzi a szállítók, rakodók munkakörét. — Nekünk nincs „munkaidőn túl”, s legyen vasárnap, karácsony vagy bármilyen ünnep, — ha jön az építőanyag, a gép, az előregyártott elem, — rakodnj kell... A vagon nem „nézi”, munkaidő alatt érkezik-e. Aztán csak úgy beszél átlagon fe}ij}j szolgalmáról, hogy a társaságunkban levő szaktársak szinte „kiprovokálják” belőle. Hogy is volt? — Az igaz... Csak- igyan úgy volt... Egyik lányom lakodalmán nem tudtam ott lenni, mert közben vagonok érkeztek, ki kellett rakni az anyagot ... Szólítottak már ki a moziból is előadás alatt. — Ezerkilencszázötven- egyben a húgommal az állomáson találkoztam. Itt ment át a vonata. Három éve nem láttam, de meg se érkeztem szólítani, olyan nagy hajtásban voltunk. Rá vonatkozóan nem szólam, hogy él-hal a munkáért, vállalatáért. A munkahely szeretete a családra is rásugári—» -JmAis itt dolgozik — kislegény kora óta. Darus. Két lánya is itt keresi kenyerét, de még két veje is. Pásztor József szépen keres. 1968-as havi átlaga — azért vesszük azt, mert ott már pontosan beleszámíthatta a nyereségrészesedést is — 2700 forintot tett ki. Prémiumokat szoktak kapni a vasúttól, KPM-től is — a gyors rakodásért. Kétszeres kiváló dolgozó. Ha megkérdik, mi a különbség a mostani és 20 évvel ezelőtti szállítás közt, rögtön „konkrétan” meghatározza. — Az ötvenes évek legelején a betongerendákat is kézzel, görgőkkel, lovak igénybevételével kellett kirakni, mozgatni. Ma már a darus gépkocsikban is válogathatunk. Egy-két percig tart, míg a fényképezőgép „eltalálja” a legmegfelelőbb szöget, ahonnan megörökítse a szorgos kis embert. Utána hamarosan távozik. Jubileum ide, évforduló oda, sietni kell. A vagonok „türelmetlenek”, ő pedig úgy sáfárkodik minden percével, mint a jó doktor. Éjjel-nappal készcn'étben. — Tóíh István Genetikai programozás a növénynemesítésben | Hazánkban évről évre csökken a burgonyatermé j terület és a holdankénti terméshozam is. A mélypontját 1969-ben prie el, amikor 30 ezer holddal kisebb területen vetették el e fontos étkezési növépyt, mint az előző esztendőben. Az aggasztó jelenség elsődleges oka, hogy nincs megfelelő fajta. A Mező- gazdasági ég Élelmezésügyi Minisztérium ezért kiemelt témaként kezeli a burgonyanemesítést, amelynek központjául a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolát jelölte ki, az irányítással pedig dr. Sárvári István kandidátust, a főiskola tudományos főmunkatársát bízta meg. A nemesítés időszerű kérdéseiről a keszthelyi la- j boratóriumban beszélgettünk a neves kutatóval. A mérce Kecskemét — Kereken tíz évvel ezelőtt még Kecskeméten találkoztunk a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Akkor a fajtaleromlás és a víruskutatás volt témánk központja. Azóta, a homoki tapasztalatok alapján létrejött a keszthelyi burgonyavírus kutatócsoport és számos nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos eredmény született A Duna— Tisza köze kiváló kísérleti terület volt •— mondotta dr. Sárvári István. Az éghajlat, a talajadottságok jó tenyészhelyet biztosítottak a vírusoknak és meggyorsítják a fajtaleromlás folyamatát. Az új fajtákat és jelölteket ma is a legnagyobb szorongással a Kiskunságban „vizsgáztatom”. Kecskemét környéke lett a mérce, ha ott megél, jól terem és ellenáll a vírusos fertőzésnek, akkor nyugodtan termelhetik az ország bármely részén. A legkorszerűbb módszerekkel A kutatási témák centralizálását követően Keszthelyen folytatja munkáját dr. Sárvári István, s most mint az Országos Burgonyane- mesítési Bizottság vezetője, ő koordinálja az új fajták előállításának valamennyi mozzanatát. A termelőket és fogyasztókat egyaránt érdekli: milyen módszerekkel keresik a holnap burgonyáját? Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a növénynemesítés valamennyi ága közül a borgonyaneme- sítők dolgoznak a legkorszerűbb módszerekkel. A hagyományos, növény nemesítésbe egyre inkább betörnek a racionális módszerek — a matematikai egyenletektől, a tulajdonságok műszeres ellenőrzéséig. Kétmillió kombináció Néhány évtizeddel ezelőtt ahhoz, hogy az akkori igényeknek megfelelő fajtát találjanak 80—100 ezer kombinációra volt szükség. A jelenlegi igények kielégítéséhez azonban 2 millió kombinációt kell megvizsgálni ahhoz, hogv köztük egy megfelelőt találjanak. A nagy szám olyan mérés- technikai problémákat jelent, amelyet hagyományos módszerekkel és genetikai felkészültséggel nem lehet megoldani. Az ötletszerű keressetések helyett ma már genetikai nrogramozás szabályozza a különböző tulajdonságok „beépítését”. A rezisztencia vizsgálatoknál nagy nyomású szórófejekkel valósággal rálövik a vírust a levelekre és naponta 20 ezer hibrid ellenálló-képességét vizsgálják meg. Analitikai kvarclámpa segítségével határozzák meg, hogy a hibridek hajlamosak-e leromlásra. Ezeket a módszereket a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán dolgozták ki és rendkívüli érdeklődést váltott ki a növénynemesítők nemzetközi táborában. Szakács szemmel Nyugat-Európa államaiban sokkal kulturáltabb a burgonyafogyasztás, mim hazánkban. A főiskola laboratóriumában megmutatták a holland püréport, a nyugatnémet burgonyaszi- yom és -pehely készítményeket, valamint a félkész hasábburgonyát, amelyet mindegyike percek alatt tálalásra kész. Ezeket a termékeket a magyar háziasz- szonyok is szívesen vásárolnák. Előállításukhoz azonban különleges burgonyára van szükség. A nemesítésnél figyelembe veszik az élelmiszeripari követelményeket is? — Vizsgálati módszereink között a legújabb az élelmiszeripari tulajdonságokat határozza meg — válaszolta dr. Ságvári István. — Rövidesen naponta már 500 mintát vizsgáztatunk. Sütő-főző berendezéseinkben választjuk ki a megfelelő hibrideket. A minősítésekben részt vesz az Élelmiszeripari Kutató Intézet, a Konzerv- és Paprika Kutató Intézet, a Hűtőipari Országos Vállalat és számos neves szakács is. A Kiskunságnak ajánlja A kísérlet pillanatnyi helyzetéről elmondotta, hogy a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola 24 fajtajelöltje szerepel az országos fajtakísérletekben, közülük tíz a nálunk nagyon kedvelt rózsaburgonya. Ézek a jelöltek reziszten- | sek. bőventermőek, de nem az élelmiszeripar speciális kívánságait szolgálják. Élelmiszeripari kérésekre nemesített fajták egy-két év múlva kerülnek az országos kísérletekbe. A holnap burgonyáit hároméves kötelező vizsgaidő- szak alatt elszaporítíák és mire elismerik, már 10 va- gonnyi szaporítóanyagot adhatnak a termelőknek. — Mit ajánl a Kiskunságnak ? — A tavaly elismert új burgonyafaiták közül a Csemegeóriás biztonságosan terem Kecskemét környékén is, a faitajelöltek közül pedig a K 59—838-as számmal jelölt korai rózsa pár év múlva a Kiskunság népszerű fajtája lehet. Barta Éva
