Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

« oldal 1»70. február 1. vasárnap Hatszázezer dollár megtakarítás évente Nyáron már termel a horkösavgyártó üzem Nagy méretek, rengeteg vas, beton, üveg, felszere­lések, berendezéseik vagon­számra. Ezek az első benyomá­saim a kunfehértói építke­zésen. Török Székely Sándor, a MEZŐBER fővárosi és a nagy létesítményekkel fog­lalkozó kirendeltségének igazgatója közben azt ma­gyarázza, hogy az ország egyetlen borkősav üzeme épül itt. Sok gonddal, baj­jal küszködtek, különösen az építkezés elején. A terv­dokumentáció is késett, hi. szén egy olyan létesítmény­ről van szó, amelyre még nincs példa az országban. A sok új szempont, a belső berendezések elhelyezése alaposan igénybe vette a tervezőket. A berendezé­seket az olasz Padován-cég szállította. Jelenleg is dolgoznak a magyar és az olasz munká­sok az építkezésen. Most már főként a belső be­rendezések felszerelése fo­lyik. — A több mint 130 mil­lió forintos építkezés mé­reteire jellemző, hogy kü­lön egy 60 holdas mester­séges tavat létesítettek. Na­ponta ugyanis 800 köbmé­ter szennyvizet kell elve­zetni, mint a gyártás egyik kellemetlen melléktermé­két — tájékoztat Török Székely Sándor. Az értékes finomító be­rendezések már mind meg­érkeztek és elhelyezésre várnak. Elkészült az ipar­vágány is. Körmendi Géza, a Kun­fehértói Állami Gazdaság igazgatója az új üzem ter­melési adatait ismerteti: — A legfontosabb az 5800 mázsa borkősav évente. Melléktermékként jelent­kezik 85 ezer mázsa ta­karmányliszt, 14 500 hekto­liter törkölypálinka. A takarmánylisztet kar- bamiddal dúsítva karbavi- tid néven szállítjuk to­vább, mint értékes, fehér­jében igen gazdag tápanya­got. A borkősav, mint ismere­tes fontos alapanyaga a gyógyszeriparnak és jelen­leg teljes egészében im­portáljuk: Ha a kunfehér­tói üzemben megindul a termelés, évente 600 ezer dollár megtakarítása lesz a népgazdaságnak, mert nem kell többé külföldről venni a borkősavat, ez az üzem ugyanis az ipar tel­jes igényét fedezi. Sőt, ha növelik a termelést, ex­portra is jut. A gazdaság kétéves szer­ződést kötött a CHEMO­LIMPEX-el. Az első ezer mázsás szállítmányt augusztusban indítják. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat és a lebonyolító MEZÖ- BER között igen jó az együttműködés. Bízunk benne, hogy a nyáron már az első szállít­mányokról számolhatunk be. Nyersanyagról gondos­kodott a gazdaság. Jelenleg több mint kétezer vagon szőlőtörkölyt raktároznak, vagyis pontosan annyit, amennyi az üzem egy évi folyamatos működéséhez elegendő. K. S. Épül a borkősavgyártó üzem a Kunfehértói Álla­mi Gazdaságban. Képünkön a belső berendezések egy része látható. Ha minden szállító ilyen lenne... Mostanában egyik köz­ponti téma a sajtóban a szállítás, illetve méginkább a kirakodás meggyorsítá­sa. Mellbevágó adatok bi­zonyítják, hogyan folynak el ezer-százezer, s összes­ségében millió forintok a kirakatlan vagonok állása, és a nyakra-főre fizetett kötbér miatt. Meddőn, cél­talanul úsznak el ezek a forintok, s rövidül ezzel nemcsak úgy általában a népgazdaság, hanem maga a késlekedő vállalat és dolgozói is. „Persze, ha minden — sza títással, rakodással fog­lalkozó felelős ember úgy dolgozna, mint a Bács me­gyei Építők szállítási ügy­intézője, — kevesebb baj lenne...” — jut eszembe — ilyen cikkek olvastán —, mióta Pásztor Józsefet megismertem. Ügy mutatták be á für­ge, saikár kis embert, hogy már az is meglepő volt. — Ez az az ember, aki húsz év alatt „nem csi­nált semmit.” Az utolsó három szó hangsúlyából, a mondatot kísérő mosolyból érezni lehetett: az ellenkezőjéről van szó. Pásztor Józsefet idézték, mert így szabad­kozott, mikor meghallotta, hogy a vállalat alapításá­nak 20. évfordulója alkal­mából róla is írni akar­nak az újságban. A kedvesség, tisztelet és közvetlenség, amely- lyel a vállalat egyik iro­dájában szaktársai is fo­gadták, kifejezte az iránta érzett megbecsülést. S e? méltán kijár Pász­tor Józsefnek. Segédmunkásként kezd­te, még a Nemzeti Válla­lattá alakulás előtt — ezeknél az Építőknél. S hosszú ideje már, hogy szállítási ügyintéző. Szűk­szavúan, de találóan jel­lemzi a szállítók, rakodók munkakörét. — Nekünk nincs „mun­kaidőn túl”, s legyen va­sárnap, karácsony vagy bármilyen ünnep, — ha jön az építőanyag, a gép, az előregyártott elem, — rakodnj kell... A vagon nem „nézi”, munkaidő alatt érkezik-e. Aztán csak úgy beszél átlagon fe}ij}j szolgalmá­ról, hogy a társaságunk­ban levő szaktársak szinte „kiprovokálják” belőle. Hogy is volt? — Az igaz... Csak- igyan úgy volt... Egyik lányom lakodalmán nem tudtam ott lenni, mert közben vagonok érkeztek, ki kellett rakni az anya­got ... Szólítottak már ki a moziból is előadás alatt. — Ezerkilencszázötven- egyben a húgommal az ál­lomáson találkoztam. Itt ment át a vonata. Három éve nem láttam, de meg se érkeztem szólítani, olyan nagy hajtásban vol­tunk. Rá vonatkozóan nem szólam, hogy él-hal a munkáért, vállalatáért. A munkahely szeretete a csa­ládra is rásugári—» -JmA­is itt dolgozik — kislegény kora óta. Darus. Két lánya is itt keresi kenyerét, de még két veje is. Pásztor József szépen keres. 1968-as havi átlaga — azért vesszük azt, mert ott már pontosan beleszá­míthatta a nyereségrésze­sedést is — 2700 forintot tett ki. Prémiumokat szok­tak kapni a vasúttól, KPM-től is — a gyors ra­kodásért. Kétszeres kiváló dolgo­zó. Ha megkérdik, mi a különbség a mostani és 20 évvel ezelőtti szállítás közt, rögtön „konkrétan” meg­határozza. — Az ötvenes évek leg­elején a betongerendákat is kézzel, görgőkkel, lovak igénybevételével kellett ki­rakni, mozgatni. Ma már a darus gépkocsikban is válogathatunk. Egy-két percig tart, míg a fényképezőgép „eltalál­ja” a legmegfelelőbb szö­get, ahonnan megörökítse a szorgos kis embert. Utá­na hamarosan távozik. Ju­bileum ide, évforduló oda, sietni kell. A vagonok „tü­relmetlenek”, ő pedig úgy sáfárkodik minden percé­vel, mint a jó doktor. Éj­jel-nappal készcn'étben. — Tóíh István Genetikai programozás a növénynemesítésben | Hazánkban évről évre csökken a burgonyatermé j terület és a holdankénti terméshozam is. A mély­pontját 1969-ben prie el, amikor 30 ezer holddal ki­sebb területen vetették el e fontos étkezési növépyt, mint az előző esztendőben. Az aggasztó jelenség el­sődleges oka, hogy nincs megfelelő fajta. A Mező- gazdasági ég Élelmezésügyi Minisztérium ezért ki­emelt témaként kezeli a burgonyanemesítést, amely­nek központjául a Keszthelyi Agrártudományi Fő­iskolát jelölte ki, az irányítással pedig dr. Sárvári István kandidátust, a főiskola tudományos főmunka­társát bízta meg. A nemesítés időszerű kérdéseiről a keszthelyi la- j boratóriumban beszélgettünk a neves kutatóval. A mérce Kecskemét — Kereken tíz évvel ez­előtt még Kecskeméten ta­lálkoztunk a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetben. Akkor a fajtaleromlás és a vírus­kutatás volt témánk köz­pontja. Azóta, a homoki ta­pasztalatok alapján létre­jött a keszthelyi burgonya­vírus kutatócsoport és szá­mos nemzetközi érdeklődést kiváltó tudományos ered­mény született A Duna— Tisza köze kiváló kísérleti terület volt •— mondotta dr. Sárvári István. Az ég­hajlat, a talajadottságok jó tenyészhelyet biztosítottak a vírusoknak és meggyor­sítják a fajtaleromlás fo­lyamatát. Az új fajtákat és jelölteket ma is a legna­gyobb szorongással a Kis­kunságban „vizsgáztatom”. Kecskemét környéke lett a mérce, ha ott megél, jól terem és ellenáll a vírusos fertőzésnek, akkor nyu­godtan termelhetik az or­szág bármely részén. A legkorszerűbb módszerekkel A kutatási témák centra­lizálását követően Keszthe­lyen folytatja munkáját dr. Sárvári István, s most mint az Országos Burgonyane- mesítési Bizottság vezetője, ő koordinálja az új fajták előállításának valamennyi mozzanatát. A termelőket és fogyasztókat egyaránt érdekli: milyen módszerek­kel keresik a holnap bur­gonyáját? Ezzel kapcsolat­ban elmondotta, hogy a nö­vénynemesítés valamennyi ága közül a borgonyaneme- sítők dolgoznak a legkor­szerűbb módszerekkel. A hagyományos, növény neme­sítésbe egyre inkább betör­nek a racionális módszerek — a matematikai egyenle­tektől, a tulajdonságok mű­szeres ellenőrzéséig. Kétmillió kombináció Néhány évtizeddel ezelőtt ahhoz, hogy az akkori igé­nyeknek megfelelő fajtát találjanak 80—100 ezer kombinációra volt szükség. A jelenlegi igények kielé­gítéséhez azonban 2 millió kombinációt kell megvizs­gálni ahhoz, hogv köztük egy megfelelőt találjanak. A nagy szám olyan mérés- technikai problémákat je­lent, amelyet hagyományos módszerekkel és genetikai felkészültséggel nem lehet megoldani. Az ötletszerű keressetések helyett ma már genetikai nrogramozás szabályozza a különböző tu­lajdonságok „beépítését”. A rezisztencia vizsgálatoknál nagy nyomású szórófejek­kel valósággal rálövik a vírust a levelekre és na­ponta 20 ezer hibrid ellen­álló-képességét vizsgálják meg. Analitikai kvarclám­pa segítségével határozzák meg, hogy a hibridek haj­lamosak-e leromlásra. Eze­ket a módszereket a Keszt­helyi Agrártudományi Fő­iskolán dolgozták ki és rendkívüli érdeklődést vál­tott ki a növénynemesítők nemzetközi táborában. Szakács szemmel Nyugat-Európa államai­ban sokkal kulturáltabb a burgonyafogyasztás, mim hazánkban. A főiskola la­boratóriumában megmutat­ták a holland püréport, a nyugatnémet burgonyaszi- yom és -pehely készítmé­nyeket, valamint a félkész hasábburgonyát, amelyet mindegyike percek alatt tá­lalásra kész. Ezeket a ter­mékeket a magyar háziasz- szonyok is szívesen vásá­rolnák. Előállításukhoz azonban különleges burgo­nyára van szükség. A ne­mesítésnél figyelembe ve­szik az élelmiszeripari kö­vetelményeket is? — Vizsgálati módszere­ink között a legújabb az élelmiszeripari tulajdonsá­gokat határozza meg — vá­laszolta dr. Ságvári István. — Rövidesen naponta már 500 mintát vizsgáztatunk. Sütő-főző berendezéseink­ben választjuk ki a megfe­lelő hibrideket. A minősí­tésekben részt vesz az Élel­miszeripari Kutató Intézet, a Konzerv- és Paprika Ku­tató Intézet, a Hűtőipari Országos Vállalat és szá­mos neves szakács is. A Kiskunságnak ajánlja A kísérlet pillanatnyi helyzetéről elmondotta, hogy a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskola 24 fajta­jelöltje szerepel az orszá­gos fajtakísérletekben, kö­zülük tíz a nálunk nagyon kedvelt rózsaburgonya. Ézek a jelöltek reziszten- | sek. bőventermőek, de nem az élelmiszeripar speciális kívánságait szolgálják. Élel­miszeripari kérésekre ne­mesített fajták egy-két év múlva kerülnek az orszá­gos kísérletekbe. A holnap burgonyáit há­roméves kötelező vizsgaidő- szak alatt elszaporítíák és mire elismerik, már 10 va- gonnyi szaporítóanyagot adhatnak a termelőknek. — Mit ajánl a Kiskun­ságnak ? — A tavaly elismert új burgonyafaiták közül a Csemegeóriás biztonságosan terem Kecskemét környé­kén is, a faitajelöltek közül pedig a K 59—838-as szám­mal jelölt korai rózsa pár év múlva a Kiskunság nép­szerű fajtája lehet. Barta Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom