Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
'mozgóbéreket nem differenciálták kellően. A törzsgárda anyagi megbecsülése nem mindig jutott kifejezésre, ugyanakkor a gyakran munkahelyüket változtatók magasabb bérhez jutottak. A két helyi ipari szektor, valamint az önálló tárca- ipari vállalatok és az eredménymutatóval rendelkező gyáregységek több mint 700 millió forint nyereséget értek el. Ez nagyságrendben megfelel az 1968. évinek, az egyes ágazatok és vállalatok között azonban lényeges eltérés van. Az általában kedvező képen belül számos vállalat gazdálkodásának hatékonysága visz- szaesett, vagy nem fejlődött megfelelően. Ez annak következménye, hogy a hatékonyságot javító^ módszereket (jobb munkaszervezés, piackutatás, gyártmányfejlesztés) nem alkalmazták. A megye építőipara a termelési előirányzatait túlteljesítette. A szocialista építőipar által kivitelezett beruházások értéke meghaladja az 1,7 milliárd forintot, ami közel 10 százalékkal magasabb az 1968. évinél. Az alapvető beruházási feladatok a megye valamennyi gazdasági ágazatában megvalósultak. Ugyanakkor továbbra is gondot okozott a beruházási igény és építőipari kapacitás közötti egyensúlyhiány. Esetenként ennek árfelhajtó hatása is tapasztalható volt. A termelésnövekedés nagy részét a vállalatok, sajnos, létszámnöveléssel érték el. A termelékenység emelkedése csupán a 44 órás munkaidőre való áttérés munkaidő-kiesését pótolta. Mezőgazdaság Megyénk mezőgazdasága töretlenül fejlődött, amit az időjárási tényezőkön túl, a korábbi évek beruházásai. a tudományosan alkalmazott agrotechnika, a vezetés évről évre tapasztalható javulása, a mezőgazdasági dolgozók növekvő anyagi érdekeltsége alapozott meg. A tervidőszak első négy évére előirányzott 17,8 százalékos időarányos termelésnövekedést 17 százalékra teljesítették. A jelenlegi helyzet szerint biztosítottnak látszik, hogy a harmadik ötéves tervben előirányzott 21 százalékos termelésnövekedést megyénk mezőgazdasága megvalósítja. A növénytermesztési főágazatban növekedtek az átlagtermések, javult a jövedelmezőség. Különösen jelentős a búza átlagos hozamainak stabilizálása. Előrelépés tapasztalható a takarmányok termelésében is, amely alapot nyújt az állattenyésztés fokozottabb fejlesztéséhez. Az állattenyésztési főágazat termelési értéke nem növekedett. Lemaradás elsősorban a sertés- tenyésztésben tapasztalható. A megye szarvasmarhaállománya az országostól eltérően — mérsékelt ütemben ugyan —, de fejlődik. A számosállat-állomány 45,5 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokban található, számuk azonban, különösein a bácskai és homokhátsági körzetben, folyamatosan csökken. A szövetkezetek alaptevékenysége mellett örvendetesen fejlődnek a melléküzemágak. A tsz-ek nettó árbevételének mintegy negyed része származik melléküzemági tevékenységből, volumenét tekintve megyénk e téren országosai) a második helyen áll. A mezőgazdasági szövetkezetek árutermelése az előző évihez viszonyítva 17 százalékkal növekedett. A növényi termékek értékesítése 31 százalékkal nőtt, míg az állat- és állati termékeké 3 százalékkal csökkent. Ezen belül a vágómarha, a baromfi és a tej felvásárlása növekedett, a tojásé és a vágósertésé pedig csökkent. Az összességében kedvező fejlődést károsan befolyásolta a kajszibarack és zöldség értékesítése során kialakult helyzet. Megállapítható az is, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődésével nem fejlődött párhuzamosan az áruforgalom bonyolítását szolgáló anyagi és műszaki eszközállomány. Megyénkben az értékelt időszakban 184 mezőgazda- sági termelőszövetkezet gazdálkodott. Halmozott termelési értékük várhatóan 11,7 százalékkal, mérlegszerinti nyereségük 22 százalékkal, szövetkezeti bruttó jövedelmük 7,8 százalékkal fog növekedni az előző évhez viszonyítva. A tagok évközben kifizetett munkadíja az összrészesedés 87 százalékát, míg az alkalmazottak évközi bérkifizetése 91,8 százalékát érte el. A A tagok összes részesedése 1968-hoz viszonyítva 9,8 százalékkal, az állandó alkalmazottak bére 9,4 százalékkal, az időszaki alkalmazottak munkadíja pedig 18,6 százalékkal növekedett. A szövetkezeti bruttójövedelem várhatóan 1,8 milliárd forint lesz. A felosztható jövedelemből 445 millió forint kerülhet a fejlesztési alapba, ami 106,7 millió forinttal több mint 1968-ban volt. A számítások szerint 1969-ben a veszteséggel záró tsz-ek száma és a veszteség öszege megközelítően azonos lesz az előző évivel. A megyében jelenleg 70 mezőgazdasági szakszövetkezet működik. A szakszövetkezetek egységes formája az elmúlt évben alakult ki. Idei bruttó jövedelmük 1,1 százalékkal haladja meg az előző évit. Mérleg szerinti nyereségük viszont csökkent. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy növekedett a munkabér-kifizetésük. A személyes jövedelem és felhalmozás aránya sem kedvező. Az állami gazdaságok termelési értéke 20 százalékkal. árbevétele 11 százalékkal, részesedési alapja 28 százalékkal nőtt. A vállalati eredmény közel megduplázódott és várhatóan nem lesz veszteséges gazdaság. A szántóföldi növénytermelésen belül egyszerűsítették vetésszerkezetüket a jól gépesíthető növényi kultúrák javára. Javult szántóterületeik tápanyag-ellátottsága is. A búza- és kukoricatermelésben megvalósították a korszerű termelési technológiát. Megkezdték a gazdaságos takarmánytermelés bevezetését, elsősorban a lucematerületek növelésével, a rétek jobb kihasználásával és az öntözhető területe^ kettős hasznosításával. Az állattenyésztési ágazatban az állománycsökkenés megállt és megkezdték a koncentrált szaporítást. A kertészeti termelésben előtérbe került az intenzív gazdálkodás feltételeinek megteremtése és a járulékos beruházások növelése. Az állami gazdaságokban az önálló vállalatszerű gazdálkodás lehetőségei pozitívan hatottak, amelyek különösen a döntési jogban és a rendelkezési alapok eredményességtől függő felhasználásában nyilvánultak meg. A megyében működő két állami erdőgazdaság — a Gemenci és a Kiskunsági — jelentős lépést tettek előre az erdőtelepítés és az erdőnevelés technológiai színvonalának növelésében. Céljuk a megye szaporítóanyaggal való ellátása és a szakmai tanácsadói tevékenység kiszélesítése. Jelentős eredményeket értek el megalakulásuk óta a termelőszövetkezetek területi szövetségei. A tagszövetkezetek véleménye szerint a területi szövetségek megfelelően látják el érdekképviseletüket, segítik elő árukapcsolataik bővítését, a technológiai eljárások korszerűsítését, a szakmai színvonal növelését és segítik a szocialista munkavenseny kibontakoztatását. Mindez jelentős hatással van a szövetkezeti gazdálkodás javítására. Beruházás A célkitűzéseknek megfelelően 1969-ben megyeszer- fe folytatódtak a harmadik ötéves terv beruházásai, amelyek értéke 6,4 százalékkal haladta meg az 1968 évit Így várhatóan a tervciklusban számításba vett beruházások megvalósulnak. Az év során a források képzésében változások következtek be. Nőtt a saját érveronfitpe melléklete 2. oldal dekeltségű pénzeszközök (alap, hitel) együttes aránya, amely elősegítette a megfontoltabb beruházási politika kialakítását. Az állami beruházások területén a saját erő részaránya 66 százalék volt, amely 6,7 százalékkal magasabb az előző évinél. Nem érvényesült kellően a hitelek fejlesztést ösztönző szerepe. Megnőtt a hitelek iránti igény, a keretek szűk volta és az elbírálások elhúzódása miatt azonban az igényeknek csak 45,7 százalékát elégítették ki. örvendetes jelenség ugyanakkor, hogy tovább koncentrálódtak a beruháigazolják. hogy évente 25—30 millió forint (veszteség) mérleghiány szinte már állandósult a rendszeresen folyósított dotációk ellenére is. Végérvényesen előbbre kell lépni ebben a kérdésben. SZAKSZÖVETKEZETEK vonatkozásában: A korábbi gyakorlattól eltérően nem a közös területek minden áron való fejlesztése a cél, hanem a termelés intenzitásának növelése. Ebből fakadóan tovább kell növelni a közös területek nagyüzemi fejlesztését. Figyeljenek fel azokra a túlkapásokra, amelyek arra irányulnak, hogy a közös alapot a közgyűlés határozatával — jogi alap nélkül — felosszák. Fontos feladat a rekonstrukciós program fokozatos végrehajtása, igazodva a helyi adottságokhoz és körülményekhez. Meg kell találni annak a módját, hogy a tagság érdekeltté váljon a közös fejlesztésében. Ezért a szakszövetkezeti vezetés és a tagság kapcsolatát szorosabbra kell fűzni. Keressék azokat a módszereket, amellyel a tagság termelése és a közös — egyrészt a szövetkezet részéről nyújtott szolgáltatási körök bővítésével, másrészt a tagsági területek termelésének a közösön át történő értékesítésével — szervesebb egységet alkot. AZ ALLAMI GAZDASAGOK részéről továbbra is feladatként jelentkezik a szakosítás és a specializáció fejlesztése, amelynek révén el kell érni a nyereség fokozatos növelését, a korábban befektetett nagy összegű beruházások ily módon való visszatérítését. Lépjenek előbbre a kertészeti kultúrák komplex gépesítésében. Tovább kell folytatni a szakosított állattartó telepek kialakítását. A homoki gazdálkodás fejlesztése érdekében a külterjes, kishozamú szántóföldi kultúrák helyett célszerű előtérbe helyezni a homoki nyártelepítést. A lakosság áruellátásának bővítése érdekében helyes lenne újabb üzletek, árusítóhelyek létesítése a megye városaiban. A gazdaságok rentabilitásának megteremtésére — azokon a helyeken, ahol ez szükséges — kellő megfontoltsággal és közgazdasági számításokkal az adottságoknak megfelelő termelés-szerkezetet kell kialakítani. AZ ERDÖGAZDASÄGOK fő feladata a homoki területek fásítási rendszerének kidolgozása, technikai és technológiai szaktanácsadás, továbbá a szükséges mennyiségű szaporítóanyag előállítása. Előbbre kell lépnünk a szakosítás terén, elsősorban a feldolgozó üzemágak kompletirozásával. A TERÜLETI SZÖVETSÉGEK a kezdeti útkeresés időszakán már túljutottak. Igen fontos, hogy tevékenységükben minőségi változás következzen be. Apparátusaik szakmai felkészültsége jó, ily módon a feltételek is adva vannak ahhoz, hogy a tagszövetkezetek részére a kisebb ügyek elintézése mellett, komolyabb segítséget is nyújthassanak. Fontos megtalálni a módot a szövetkezetpolitikai elvek, a szövetkezeti demokrácia hatékonyabb érvényesítésére. E téren a tsz-tagság szemléletének formálásával lehet előbbre jutni. Lényeges feladat a távlati tervek ajánlás formájában történő kidolgozása különböző változatokban. A szövetkezetek belső ellenőrzésének segítésére fontos minden szövetség mellett létrehozni a megfelelő szakemberekből álló ellenőrző csoportot. A revíziós csoport feladata a szövetkezetek vezetősége vagy ellenőrző bizottsága felkérése alapján egy-egy adott ágazatra vagy a gazdaság egészére vonatkozó vizsgálatot folytatni. A vizsgálat azonban ne csak a tényeket regisztrálja, hanem adjon ajánlást az esetleges hibák kijavítására. A szövetségek kísérjék állandóan figyelemmel a gazdaságpolitikai intézkedéseket és ennek megfelelően tegyenek ajánlásokat a szövetkezeteknek a rendeletek adta lehetőségek optimális kihasználásra. A területi tsz-szövetségek fokozzák tevékenységüket a szocialista munkaverseny és szakmunkásképzés-szervezés területén. A lakosság életkörülményeinek javítása Kereskedelem A lakosság igényeinek, s a pénzbevételek várható növekedése 1970-re a megye kiskereskedelmi forgalmának mintegy 10—11 százalékos emelkedését jelzi. A kiskereskedelmi forgalom előreláthatóan közel 600 millió forinttal haladja meg az 1969-es szintet és eléri a 6,3 milliárd forintot. 1969-hez hasonlóan az alapvető élelmiszercikkek ellátása biztosított. Húsból és hús- készítményekből — a várható 2—3 százalékos növekedés ellenére — előreláthatólag még nem lehet a növekvő igényeket kielégíteni. A tőkehús pótlására baromfiból, halféleségekből és tejtermékekből megfelelő választék várható. A kereskedelemmel szembeni legfőbb követelmény, hogy meglevő eszközeivel, lehetőségeivel törekedjen a fizetőképes kereslet választékban és minőségben való mind teljesebb kielégítésére. 1970-re a megváltozott kereskedelmi hitelpolitika kellő kihasználása lehetővé teszi, hogy készletfeltöltéssél, a piaci igényeknek megfelelő készletarányok kialakításával, bátrabb beszerzési politikával szűkítsék a hiánycikkek körét, növeljék a választékot. Ésszerű kockázatvállalással, korszerű kereskedelem-politikai módszerekkel keressék meg a vevőket és szélesítsék a még csak csíráiban meglevő kereskedelmi versenyt. Alakítsanak ki megfelelő kapcsolatokat a gyártó vállalatokkal, használják ki a többcsatornás beszerzési és értékesítési lehetőségekből adódó előnyöket. Helyes árpolitikával, a kereskedelmi egységek kulturáltsági színvonalának emelésével, a hálózat korszerűsítésével növeljék a forgalmat. Ä forgalom növekedésével biztosítsák a tisztességes kereskedelmi hasznot. A reáljövedelem, a vásárlóerő növekedésén túl — mely főként a kiskereskedelmi forgalomban jelentkezik — a közvetett juttatásokban további előrelépés várható. A megye vezető szervei, testületéi elsősorban az egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ágazatok fejlesztését szorgalmazák. 1970-ben az egészségügy fejlesztésére, szociális ellátására, az intézmények bővítésére és korszerűsítésere a tanácsi költségvetés 312 millió forintot irányoz elő. Ebből az összegből többek között az ellátási színvonal emelésére 69 szakorvosi óra megvalósulása, 37,4 millió forint értékben kórházi és rendelőintézeti fejlesztés válik lehetővé. (Kiskunhalasi kórház. Kiskőrösi és Bácsalmási rendelőintézetek.) A szociális ellátásról való gondoskodást szolgálja, hogy 1970-ben további három öregek napközi otthona és 25 szociális otthoni ágyfejlesztés szerepel. A kultúrális ágazat fejlesztésére 352 millió forint van tervezve. Az év folyamán 125 óvodai férőhely bővítéssel az óvodáskorúak 48,3 százalékának, 10 827 gyermeknek az elhelyezése biztosítható. Az alsófokú oktatás feltételei javítását szolgálja a szakrendszerű oktatás kiszélesítése és az általános iskolai diákotthonok 90 férőhellyel való bővítése. A kultúrális fejlődést teszi lehetővé az általános iskolákra fordított mintegy 14,5 millió forintos fejlesztés; a kiskunmajsai és jánoshalmi gimnáziumok építése stb. Ez évben több mint 3100 lakás felépítése a cél. To-’ vább javul a kommunális ellátottság. Tanácsi útépítés, javítás 51, tsz-bekötőút 30 millió forint értékben valósul meg. Közművesített vízellátásra 65 millió forint van előirányozva. Ebben mintegy 20—22 millió forinttal szerepel a Kecskeméti Vízmű fejlesztése. ■pzwnmre melléklete 7. oldal Szennyvízcsatornára Kecskeméten 20, Baján 2,5, Kiskunfélegyházán 5, Kiskőrösön 3 millió forintot fordítanak. Az év folyamán villany- és gázfejlesztésre 7
