Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

január fi. kedd Kevesebb szakma, magasabb színvonalú oktatás Megjelent a szakmunkásképzési törvény végrehajtási rendele te Mint ismeretes, az or-korlati oktatást végző vál­szággyíilés néhány hónap­pal ezelőtt fogadta el a szakmunkásképzésről szóló VI. törvényt, amely a kép­zést hosszú időre megha­tározó alapvető és általá­nos, keretjellegű előíráso­kat tartalmaz. A törvény végrehajtásáról pedig most jelent meg a munkaügyi miniszter rendelete, amely a szakmunkásképzés vala­mennyi területét átfogja, egységesíti a jogszabályo­kat és módosít, illetve megszüntet korábbi ren­delkezéseket. A végrehajtási rendelet első része az új országos «eakmunkásképzési jegy­zékről intézkedik. A túlzott szakosítás meg­szüntetése érdekében e jegyzék a korábbi 385 helyett 186 szakma ok­tatását írja elő. Ennek megfelelően meg­kezdik az alapszakmai képzést, amelynek az a lé­nyege, hogy az azonos szakmacsoporthoz tartozó tanulók ezentúl az első idő­szakban közös szakmai ok­tatásban részesülnek, s a speciális szakmai ismerete­ket az oktatás utolsó idő­szakában sajátítják el. A végrehajtási rendelet meg­erősíti a szakmunkáskép­ző iskolákban jelenleg is meglevő hagyományos (a), emeltszintű (bj és a kö­zépiskolai végzettségűek (ej tagozatos oktatását* s új lehetőséget nyújt a munkaviszonyban álló dol­gozók számára iskolarend­szerű esd, (dj tagozat szer­vezésére. A „d” tagozaton vi»gá- zottak mind az irodai végzettség, mind a tovább­tanulási kedvezmények te­kintetében a nappali tanu­lókkal azonos elbírálás alá esnek. A parlamenti vita egyik központi kérdése volt az oktató-nevelő munka szín­vonalának növelése. A végrehajtási rendtelet fi­gyelembe vette ennek ta­pasztalatait és megszigorí­totta az iskolai dolgozók alkalmazásának feltételeit. Az igazgatói, az igazgató- helyettesi és az otthon- igazgatói kinevezéseket egyöntetűen felsőfokú pe­dagógia vagy szakirányú végzettséghez és ötéves gyakorlathoz köti. A gya­korlati oktatást vezető szakemberek alkalmazásá­nál pedig a középfokú szákképzettséget kell még- követelnj és kötelezni kell a pedagógiai tanfolyam el­végzésére. A törvény fontos célja a szakmunkásképző iskola szerepének, felelősségének és hatáskörének növelése. A végrehajtási rendelet szerint most már az iskola bírálhatja el, hogy a vállalat rendel­kezik-e a szakmukásta- nulók gyakorlati oktatá­sához szükséges feltéte­lekkel. Az elméleti és a gyakor­lati oktatás összhangjának megfelelően az iskolának kell gondoskodnia a válla­lati gyakorlati oktatás megszervezéséről, a tan­menet elkészítéséről és az oktatás módszertani irá­nyításáról. A végrehajtási rendelet a korábbinál fo­kozottabb felelősséget és kötelezettséget ró a gyu­laiatokra. Kötelezi a válla­latot csoportos gyakorlati oktatásra alkalmas mun­kahely létesítésére, ha a telephelyen oktatott tanu­lók száma valamelyik szakmában 15-nél több. Ha a szakmánkénti tanulók száma eléri a 30-at, és az összes tanulóké a 90-et, ak­kor a vállalatnak tanmű­helyt kell berendeznie. A végrehajtási rendelet azon­ban lehetővé teszi, hogy több vállalat közösen is létesíthessen tanműhelyt. A végrehajtási rendelet egyértelműen rendezi a ta­nulóviszony kezdetét és megszűnését. Lehetőség nyílik arra, hogy a lét­számból törölt tanuló ugyanabban a szakmában, továbbá az egészségügyi okok miatt alkalmatlanná vált és a magasabb osz­tályba lépés feltételeit nem teljesítő fiatal más szak­mában újabb tanulóvi­szonyt létesítsen. Az iskola a tantilófelvé- tel tekintetében is új jogköröket kap. Indokolt esetben az igaz­gató augusztus 31-ig meg­hosszabbíthatja a felvételt, s orvosi javaslatra az alsó felvételi korhatár alól fel­mentést adhat. Az új törvény tanulói szabadság helyett oktatási szüneteket ad a tanulók­nak. A végrehajtási intéz­kedés a nyári oktatási szü­netet legalább 30 napban, a téli és a tavaszi szünetet pedig legalább két illetve egy hétben határozza meg. A munkaügyi miniszter tanévenként külön utasí­tásban közű a szünetek pontos idejét. A nyári ok­tatási szünet a korábbi gyakorlattal ellentétben az utolsó éves tanulókat már nem illeti meg. E tanuló­kat a szakmunkásvizsga előtt 15 munkanapos fel­készülés illeti meg, s a si­keresen vizsgázott fiatal a vizsga évében, a munkavi­szony alapján jogosult sza­badságra is. A tanulóbér eltörlése után egységesen az ösztön­díjrendszer érvényesül. Az ösztöndíjtáblázat a korábbi hat helyett négy, szakma szerinti kategó­riát tartalmaz, s az ösz­töndíjak differenciáltab­bak. A minimális ösz­töndíj 40, a maximális 700 forint is lehet. A végrehajtási rendelet bővíti a tanulók anyagi ösztönzésének formáit. Az ösztöndíjon és a teljesít­ménybéren felül jutalom, prémium és társadalmi ösztöndíj fizetésre is lehe­tőséget ad. Az új rendelkezés a ta­nulók foglalkoztatási ide­jét általában napi 7 órá­ban határozza meg. A rö­vidített munkaidőben dol­gozó vállalatoknál foglal­koztatott és a szakmunkás­bérezésbe bevont tanulók esetében ez a napi 7 óra túlléphető egy órával, de a heti összóraszám átlaga ezeknél nem lehet több 42 óránál. A rendelet intézkedik a Az új jogszabályok sze­rint kiegészítő és második, illetve további szakmában is vizsgát tehetnek a je­lentkezők. Az országos jegyzékben meghatározott közös alapszakmához tar­tozó ,.leágazó” szakmából kiegészítő szakmunkásvizs­gát tehet az a jelentkező, aki már a tantervnek meg­felelő szakmai gyakorlat­tal rendelkezik és még nem telt el tíz évnél több idő alapszakmai bizonyít­ványának kiállítása óta. Második vagy további vizsgát lehet tenni bár­mely szakmából, ha a je­lentkező négyéves a szakmába vágó gyakorla­tot igazol, azonos ipari és szakmai csoporton belül hároméves gyakorlat is elegendő. A végrehajtási rendelet január 1-én hatályba lé­pett. Egyes rendelkezéseit azonban fokozatosan kell megvalósítani. Az országos jegyzékben felsorolt szak­mákban a képzést 1970. szeptember 1-től kezdve az 1970/71. tanévre beiratko­zott első éves tanulóknál és a szeptember 1-e után induló szakmunkásképző tanfolyamok esetében kell megszervezni. A rendelet hatályba lépése előtt be­iratkozott tanulók és az 1970. szeptember 1-e előtt megkezdett szakmunkás- képző tanfolyamok hallga­tói a korábbi rendelkezé­sek szerint tesznek vizsgát. A pénzbeli juttatásokra és térítésekre vonatkozó sza­bályokat pedig első ízben az 1970/71. tanév első év­folyamára beiratkozott ta­nulóknál kell alkalmazni. A második és harmadik évfolyamba lépő tanulók esetében a beiratkozás idő­pontjában érvényben volt régi jogszabályok alapján kell megállapítani a pénz­beli juttatásokat és térítési díjakat. Az emberi kapcsolatok n m LEHET-E szervezni azt. amiben nagy Iára, akik a párt tagjaiként az első sor­szerepe van az ösztönösségnek. az érzel- ham álltak. Embert, hitet próbára tevő meknek. sőt. nem ritkán az indulatok- evek voltak ezek. s éppen ekkor ková­nak is? Lehet-e szervezni az emberi csolódott ki azoknak a láncszemeknek a kapcsolatokat? Nemcsak lehet, de szűk- többsége, melyek ma már szorosan ösz- séges is, Mert igaz. az emberi kapcsola- szefűznek volt zsellért és középparasztot, tok egyik fajtáját, a barátságot, a szere- agrárproletárt és húszholdas gazdát. A tetet, szerelmet nevetséges erőlködés len­ne „szervezni”, ám annál szükségesebb e kapcsolatok másik fajtáját, a kisebb és nagyobb közösségekben szüntelenül alakuló, változó emberi viszonylatokat okosan irányítani. Szükséges, de: nem könnyű, s nem egyszerű teendő. Főként ott. ahol még elevenen hatnak fölbom­lott. de erős gyökerű régi kapcsolatok. Például falun, s még közelebbről: a ter­melőszövetkezetekben . ■ Több közös gazdaságban kérdeztük: hol, miben látják a közösséget összetartó kovácsok a kommunisták voltak, ám sű­rűn maguknak kellett vállalniuk az ül­lő, a kalapács, sőt, a tűzben izzó anyag szerepét is. Akkori helytállásuk a mai eredményekben gyümölcsözik, mai tet­teik a holnaphoz formálnak alapot. GAZDAG tapasztalatokkal 8 hátuk mögött indulhatnak tehát napról napra harcba a közös gazdaságok kommunistái. Az emberi kapcsolatoknak ugyanis az a legfőbb jellemzője, hogy csak tettekkel, s nem ráolvasással alakíthatók. Tenni pedig legtöbbször: harc. A bajvívó ügyes­magot, van-e élesztője, serkentője az em- sége, szívóssága kell például ahhoz, hogy béri kapcsolatoknak, s ha igen. mik vagy a békétlenség, a légkört mérgező irigy­kik a7.nl\ 9 A válac7. Ipnvoo’o minrlaniiH kofióc niofirlróll-nrlóo » 1—' *» kik azok? A válasz lényege mindenütt azonos volt. A kommunisták, a pártszer­vezet tagjai alkotják azt a magot, mely szilárd erővel vonzza maga köré a töb­bieket, s éppen ezért az emberi kapcso­latok kovásza is ez a mag. A VÁLASZ lényege mindenütt azonos kedés, pletykálkodás sűrűn kísértő r- nyát legyűrjék. A hegymászó kitartása ahhoz, hogy újra meg újra tényekkel bi­zonyítsák a fejlettebb agrotechnika elő­nyeit, hasznát. A birkózó rugalmassága ahhoz, hogy kétvállra fektessék az elbi­zakodottságot, a vezetők némelyikének hajlandóságát arra, hogy az eredménye­veit. az indoklás azonban már erősen el- két kizárólag személyes sikerének és tu- térő. Egyik helyen arról beszéltek, hogy a szövetkezet nehéz napjaiban, amikor az elemi csapásokat, a tavaszi áradást követő nyári jégverést a kapkodó vezetés melléfogásai tetézték, a kommunisták ré­sen voltak, lelket öntöttek a csüggedők- be. s nem tűrték a közösséget károsító dilettantizmust. Másutt arra hivatkoztak, hogy a párttagok a taggyűléseken mind­azt szóvá teszik, amit napról napra a többiekkel együtt dolgozva hallanak, ta­pasztalnak, s nemcsak beszélnek, hanem intézkedéseket is követelnek. Volt. ahol a légkört, a nemes értelmű baráti szel­lemet említették, azt. hogy otthon érzik magukat mindannyian a közösben, s e légkör kialakítói — nehéz csatákban —, erősítői a kommunisták voltak. Egy-egy közösség érzékeny műszerként Ír ’onának tekintse. Sokféle vért. fegyver, sisak szolgál al­kalmatosságként a siker reményével foly­hatott küzdelemben, a döntő mégis az, kik és hogyan forgatják ezeket az esz­közöket. A munkacsapat- és brigádmeg­beszélések. a küldöttgyűlések, közgyűlé­sek, a vezetőségi értekezletek a pártcso­portok összejövetelei, a taggyűlések — sokféle fórum kínálkozik arra. hogy a közösség kovászai, a kommunisták kisebb és nagyobb ügyekben a hangjukat hal­lassák, kifejtsék véleményüket. Az okos tapintat, a szigorú számonkérés, a baráti tanács, az elvtársi figyelmeztetés néhány a lehetséges módok közül e fórumok ki­használására. Ott lenni mindenütt, tudni mindenről, kiválasztani a fontosat, s ér­demben dönteni róla; a szövetkezetek­reagál mindarra, ami benne, s körötte ben dolgozó kommunisták legfőbb dolga végbemegy. Figyelni a sokirányú moz ---------------­g ást, s szükség szerint csillapítani vagy éppen serkenteni a lendületet, mérsé­kelni vagy növelni a reagálás nagyságát csak józan, higgadt fővel lehet. A ter­melőszövetkezeti pártszervezetek nagy részét ma már olyan kommunisták al­kotják, akik képesek erre. Hozzátehetjük: keserves küzdelmek, lassan beérő ered­mények vezettek idáig. A közös munka megkezdése, a vezetési tapasztalatlanság, az emberekben rejlő bizalmatlanság le­gyűrése nehéz terheket rakott azok vál­EZ LENNE az emberi kapcsolatok szer­vezése? Igen. S az is. hogy emberi gond, baj. esendőség ne maradjon észrevétle­nül. A közösség valamennyi tagja előtt nyilvánvaló legyen; nem egy szái magá­ban áll. hanem társak, támogatók, bará­tok, közös célokért íáradozók seregében. Olyan közösségben, ahol sok fontos do­log van, de az a legfontosabb: amikor kell, egyszerre mozdulnak, mert egyet akarnak. M. O. HA zai TÁRi at MEHÉSZHÖNAP Már hagyományos ren­dezvény télen a Hajdúság­ban a méhészhónap. Haj- dú-Biharbam igen sokan kezdte működését az Al­föld első önálló termelő­szövetkezeti tervező irodá­ja. Létrehozására az adott okot. hogy a kiskörei víz­füstösróka-család tanyázik a mezőn díszlő Mátyás király szűcsök örömére. A meg- fájának nevezett, három­szokottól eltérő színű prém százikilencvenöt centiméter ugyanis rendkívül keresett, törzskerületű östölgy. a ezért egy-egy példány után miskolc-tapolcai tóban valóságos hajtóvadásaatot meghonosodott és csak Já­va szigetén ismert vízinö­vény. az üdülőhely határá­rendeznek az erdészek. FENYŐFAJTA- GYŰJTEMÉNY Balaton-felvidéken ban található „Boldogasz- szony papucsa” nevet vise­lő ritka orchideafajta, a kétszáznegyven méter mély­foglalkoznak méhészettel s !épcs° építése következte- zaiaerdőd határában —ki- ségű istvánlápai víznyelő, számukra minden télen tó- b*n t Üt®???* - I1? ? jelöltek azt a 800 hektárnyi es a Csanyik völgyében az vábbképzés jellegű szakelő- 1300. holdat kisajátítanak, s területet, amelyen Közép- ország legöregebb vörösfe­adásokat tartanak Vasár- f? ter’jnele,s“ Dunántúl fenyőfajta-gyűj- nyőcsoportja. A természeti nap rendezték Debrecenben D?ía,s,at mmdenek- feményét alakítják ki. A értékeli védelmére az inté­a hatodik hajdúsági mé- el°^,a? állattenyésztés fej- tavasszal megkezdődő te- zőbizottság javaslatot tér­hésahónap megnyitóját. lesztesevel akarjak megöl- iepítésekhez a Szovjetunió, jesztett a miskolci tanács dani. Az iroda munkatársai Kanada és Olaszország végrehajtó bizottságához, SVÁB BÁL 13 mérnök és technikus fenyveseiből szállítják a valamint az Országos Ter­A Magyarországi Német telvtf^Lsftett^sertóste" wagot A fajta- mésaetvédelmi Tanácshoz. Szövetsége L? , ^vdoku-entecióját KIÁLLÍTÁS rolv Közgazdasáatudomá kesfltl <?1; A. 4-5 milllo .*>; tervvel, hogy a Balaton-fel- Vasárnap a miskolci ga- $V EÄen 8 fanua> Ä’SSÄ *dé* *bb »“ 20 lériába* bezárult az ötödik 17-én és 24-én rendezi meg a7 maid piacra a hektárnyi úgynevezett ron- alkalommal megrendezett a hagyományos sváb bált. gazdaság tott erdőinek kevéssé érté- miskolci országos grafikai A mintegy hatezer főnyi “ ' kés gyertyán- és cserfafaj- biennálé. 72 grafikus több közönséget a szövetség mű- „FÜSTÖS“’ RÓKÁK táit a világpiacon egyre mint kétszáz alkotását vészegyüttesei szórakoztat- A BAKONYBAN keresettebb fenvőfafélékkel mutatták be A kiállítást ják. A ,központi” sváb bá- ..................... ,_ i 0r, m-viV, plcsett az Olim- Különös jelenségre pia étteremben ’ rendezik utóbbMdőb« fi- váltják fel. anuárban illetv feb eraesze*. az uvouul TERMÉSZETI ÉRTÉKEK munkaviszonyban álló dől- ™|rbín^ közkedveit* sváb Bakonytamási környékén, VÉDELME A BÜKKBEN gőzök szakmunkásképzésé ről. Szigorítást jelent, hogy csak központi tématerv szerint és legalább 400 órás szakmunkásképző tanfolya­mokat szervezhetnek a vál­lalatok. bálokat. ÓNÁLLÓ TSZ-TERVEZŐ az úgynevezett csehi erdő­ben. elszaporodtak a szür­egyhónapos nyitvatartása mellett több mint tízezren keresték fel. kiállított művekből Miskolc festői szépségű Mlsko'c megyei jogú város kés fekete színű rókák, környékén, a tapolcai ,taf“?Cfa 65 a .m?gy,ei J^ács TROD A amelyekből eddig alig egy- völgyben és a Bükk erdő- . koZ1"" két példány bukkant fel. A rengetegeiben számos tér- ,te' enyek. művelődési ott- Azabádszalóki Lenin Tér- vadászok szerint ezen a vi- mészeti ritkaság található. lonol': iszitesere. melőszövelkezetben meg- déken 10—12 úgynevezett Közöttük van a bükki Kék- Összeállította: K. A-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom