Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

a MAGYAR SÍOCfÁtlSTA M'U'NKÁSPÁRT B Á C S’-KIS K U/4 M E G Y EI BIZ O TTS Á G Á N A K NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! e e a kazettás magnó A szerelés központjává válik Kecskemét Kevés az üzletekben a magnetofon. Ezt a megálla­pítást nem először írjuk le a Petőfi Népe hasábjain. A napokban Iklódy Gábor, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár igazgatója ígéretet tett, hogy az idén lényege­sen javítják az hazai ellá­tást. A magnók készítésének központjává teljes egészé­ben a BRG kecskeméti gyára válik. A gyáregység­ben a tavalyi 37 ezer ké­szülékkel szemben ebben esztendőben 60—65 ezer magnetofont szerelnek ösz- sze. A készülékeknek mint. egy a felét belföldön érté. kesítik. A rendkívül kere­sett, hordozható, kazettás és egyben legolcsóbb mag- netofonukból az idén 20 ezer darabot adnak át a hazai kereskedelemnek, ami több mint ötszöröse a ta­a magyar küldöttség Az egyik gyártó szalagot átállították az M—11-es, az orsós és kazettás rendszer előnyeit egyesítő szuperké­szülék sorozatgyártására. Ebből a típusból — ami i ségpárt és egy dobozban tartalmaz két mokratikus magnót — az idén ötezer darabot állítanak elő. Ezer készüléket exportálnak, a többi belföldön marad. Is­mét gyártják a hagyomá­nyos tárcsás, ám modern, tranzisztorokkal működő M—20-as típust. A tervük 15 ezer ilyen készülék ösz- szeszerelésére szól. A kecskeméti üzem ter­melésének felfutását szem. lélteti, hogy az idei eszten­dőben 178 millió forint ér­tékű magnetofon előállítá­sával számolnak — a tava. lyi 100 millió forinttal szemben. Közrejátszik a változásban, hogy nem csu­pán készárutermeléssel, ha­nem a korábbi gyakorlattól yalyi tételnek Legközelebb ; eltér6en alkatrészek gyár. február derekán szallíta- 1 nak belőle a megrendelők, nek. Rudasi Károly, a kecs­keméti üzem vezetője sze­rint annak sincs akadá­lya, hogy akár az egész februári termelésüket — körülbelül háromezer MKr- 21-es kazettás készüléket — az ország határain belül értékesítsék. tásával is foglalkoznak. A termelésnövekedést elsősor. ban műszaki fejlesztéssel és kisebb mértékben lét­számbővítéssel alapozzák meg. Az új munkások fel­vételét a hazai magneto­fongyártás fejlődése, a ke­reslet kielégítésére irányu­ló törekvés indokolja. H. F. Pénteken délben befe­jeződtek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titká­rának és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a Német Szocialista Egy- a Német De- Köztársaság kormányának vezetőivel tartott megbeszélései. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el. ső titkára és Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke pénteken délután elutazott az NDK-ból, ahol az NSZEP Központi Bizottsá­gának és a Német Demok­ratikus Köztársaság kor­mányának meghívására ba­ráti látogatást tettek. A magyar vendégeket a berlini Ostbahnhofon Wal­ter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, Wil. li Stoph, az NSZEP PB tag. ja, az NDK Minisztertaná­csának elnöke. Erich Ho- necker, az NSZEP Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet búcsúztatta. 0 A berlini lapok pénteken fényképekkel tarkított, több­oldalas beszámolókat kö­zölnek a magyar vendégek gazdag csütörtöki program­járól. Valamennyi lap kiemelt helyen ismerteti Kádár Já­nos felszólalását az „Ok­tóber 7” Szerszámgépipari Kombinátban. Az NSZEP központi lap­ja, a Neues Deutschland külön keretben hozza a felszólalás szószerinti szö­vegét, s ennek vastagbetűs címében értelemszerűen idéz a beszédből: „ Látoga­tásunk — az egység de- I monstrációja.” özlemény Kádár János és Fock Jenő NDK-beli látogatásáról A Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottságának és a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának meg­hívására 1970. január 28— 30. közölt baráti látogatást tett a Német Demokrati­kus Köztársaságban Kádár János, a Magyar Szociális, ta Munkáspárt Központi politikai tevékenységéről, országaiknak a szocialista építésban elért eredmé­nyeiről, az előttük álló fel. adatokról. Áttekintették a magyar—NDK kapcsolatok helyzetét, az együttműkö­dés fejlesztésének további lehetőségeit. Véleményt cseréltek továbbá a jelen­legi nemzetközi helyzet Szerelőcsarnokba az ég alól Orvosi rendelő, öltöxők, fürdők Javuló munkakörülmények A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára nemcsak a megyeszékhelyen élő dol­gozókat foglalkoztat. A munkások mintegy 30 kilo­méteres körzetből járnak be. Többen naponta kény­telenek ingázni, körülbelül száz embernek pedig bérelt szobákban adnak szállást. Fokozottan fontos tehát a megfelelő üzemi légkör kialakítása érdekében a tárgyi feltételek, a munka- körülmények javítása. E célra 170 millió forintot fordított a vállalat. A beruházás keretében elkészült a tízezer négyzet- méteres alapterületű új nagycsarnok. Bár még nem fejezték be a technológiai szereléseket, 250-en már „betelepültek” a csarnokba azok közül, akik korábban jobb híján a szabadban dolgoztak. A csarnokban a panelkereteket, acélajtókat és ablakokat gyártják. Már. cius végére, a technológiai szerelések befejeződésével újabb száz ember végezheti munkáját megfelelő kör­nyezetben. A gyár terüle­tén egy kilométer hosszú­ságban megépült az ipar­vágány is. Korábban az alapanyagot a közeli pálya­udvarról tehergépkocsikkal szállították a raktárakba. A jövőben nem lesz szükség erre a közbeeső, az önkölt­gfú-Qgtl oüvelő mivel a vagonok a gyáregy­ség területére tolatnak. A MÁV a napokban megadta az ideiglenes használati engedélyt. A következő hó­napokban kiépül az ipar­vágány mellé a rakodási terület és felszerelik a vil­lamos jelzőkészülékeket. A beruházás révén há­romemeletes szociális lé­tesítmény és irodaház is épül. Ily módon megterem­tik a feltételét többek kö­zött az üzemi orvosi ren­delésnek. A létesítmény legfelső emeletén az étke­zőhelyiségek találhatóak, és 80o dolgozó számára új öltözőket, fürdőket rendez­nek be, amivel megszün­tetik a jelenlegi zsúfoltsá­got. H. F. Bizottságának első titkára időszerű kérdéseiről, és Fock Jenő, a Magyar a felek megelégedéssel Szocialista Munkáspárt Po- j állapították meg, hogy a lilikai Bizottságának tag­ja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A berlini tartózkodás idején Kádár János és Fock Jenő megtekintette a berlin-marzahni „Október 7.” szerszámgépipari mű­veket, valamint a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága szo­cialista gazdaságirányítási intézetét. Walter Ulbricht, a Német- Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Né­met Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának el­nöke ebédet adott a ma­gyar vendégek tiszteletére. A látogatás idején a két testvérpárt és a két szo­cialista ország képviselői között véleménycserére ke­rült sor. Az eszmecseréken Kádár János és Walter Ulbricht kölcsönösen tájékoztatta egymást a két testvérpárt két nép barátsága, a két állam együttműködése po­litikai, gazdasági és kul­turális téren egyaránt, az 1967. május 18-i magyar— NDK barátsági szerződés elvei szerint eredményesen fejlődik. Hangsúlyozták, hogy kedvezőek a feltéte­lek a kapcsolatok fejlesz­tésére, az együttműködés elmélyítésére. A két test­véri ország népgazdasága (Folytatás a 2. oldalon.) A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában a készülő űj szociális létesítményt és irodaházat április 30-án birtokba vehetik a dolgozók. (Pá&sctor Zoltán felvétele) As Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a belügyminiszter jelentését a múlt évi honosítási, visz- szahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyek döntésre való előkészítéséről. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és elfogadta az igaz­ságügy-miniszter összefoglaló jelentését a kegyelmi ügyek 1969. évi intézéséről. Az Elnöki Tanács dr. Kelemen Ágnest és dr. Kiss Zsigmondot legfelsőbb bírósági bíróvá kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Bravó, Kalocsa MTI SZÓFIA (MTI) Nagy Károly-, az tudósítója jelenti: „A színek és vonalak, hímzések káprázatos tün­dérvilága ..„Csodálatos dag fantáziáról tanúskodó népi művészete. Volt, aki­ben ez a kiállítás keltette fel az érdeklődést hazánk iránt. „Itt értettem meg — írta valaki a vendégkönyv­népviseletek ..„El va- j be —, milyen kevéssé is- gyunk ragadtatva attól, j merjük Magyarországot, amit ezen a kiállításon lát-1 Kalocsa? Ez egy kisváros? tunk...” „Bravó, Kalocsa.” ! De hát honnan ez a renge- „Valóban elbűvölő.” — Íme j teg szín, derű és virág...’* néhány találomra kiraga- ] „Milyen jó lenne odautaz- dott elismerő szuperlatí- ni és közelről látni mind- vusz a kalocsai múzeum j ezt” — mondja egy másik Szófiában rendezett népmű- j beírás. veszeti kiállításának ven­dégkönyvéből. Minden be­írás azt bizonyítja, hogy a kalocsaiak találkozása a külfölddel nagy és megér­demelt sikert hozott szá­mukra. A Szófiai Magyar Kultu­rális Intézetben megrende­zett kiállítás csütörtökön zárt. A kiállított népvise­leti darabokat, hímzéseket, népi kerámiákat ládákba csomagolták, hogy vissza­térjenek Kalocsára. Ám azokban a szófiaiakban, akik látták őket, maradan­dó emléket hagyott a Du­na—Tisza közi kisváros és környékének valóban gaz­Pécsi Ferencné, a kalo­csai múzeum igazgatója a helyszínen örülhetett vá­rosa külföldi sikerének. És Sebők Erzsiké, a 19 éves „pingálóasszony” is, bár neki belefájdult a keze a pingálásba: Nagyon sokan akartak, legalább egy kicsi papírlapon, emléket és íze­lítőt Kalocsa csodálatos színeiből. Megismerkedtem egy szófiai házaspárral. A kiállítás nyitvatartása alatt mindennap bementek a magyar intézetbe, s nagyon szerettek volna megvásá- rolni egy gazdagon hímzett térítőt, bármilyen drága.,. Bravó, Kalocsa. 1970. január 31, SZOMBAT Arai 90 fillér XXV. évf. 26. szám MA: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet lesz Hazautazott Berlinből

Next

/
Oldalképek
Tartalom