Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
Paradicsomnemesítés—1969 Űj évtizedet kezdünk, s ilyenkor az előretekintés gondolatával egyidejűén szükségszerűen felvetődik az elmúlt időszak eredményeinek összefog- lalási igénye is. Mit hozott a közelmúlt paradicsomnemesítő munkája a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben? Mindenekelőtt néhány jó fajtát, amelyek azonkívül, hogy megfelelnek a jelen igényeinek, jellegükben már számos előre mutató sajátossággal is rendelkeznek (K. 600, K. 700, K—3 Fl, KG13, stb.). A jó fajta megteremti a gazdaságos termesztés lehetőségét, elsődleges tehát a nemesítő szerepe, amit az alábbi példa is alátámaszt. Az USA-ban az 1949-56- os időszakban csaknem megkétszerezték a paradicsom holdanként! átlagtermését, ami szinte kizárólag az intenzív és tudományosan megalapo. zott nemesítés sikerének tekinthető. Az ekkor előállított fajták tették lehetővé a gépi szedés megindulását; A jó fajtákhoz azután megfelelő agrotechnikát dolgoztak ki, a nemesitői munka is továbbfejlődött, és így ma már az 1950-es évek közepéin elért átlagtermések 2—3-szorosával számolhatunk (3—400 q/kh). E példából két következtetést vonhatunk le. Az egyik: a kívánalmaknak mindenben megfelelő fajta előállítása alapfeltétel, g hogy az ebben rejlő lehetőségeket realizáljuk, ki kell dolgozni a megfelelő termesztési technológiát. A másik: még ha sok időbe is kerül egy jó fajta előállítása (paradicsom esetében 8—10 év), a nemesítésre fordított összeg sokszorosan megtérül, sőt azt mondhatjuk, hogy a leghasznosabb tőkebefektetés egyike. Ez a helyzet akkor, ha a fajta megfelel a fogyasztó, a termelő és az ipar általános illetve speciális követelményeinek. Szin és szárazanyag Az elmúlt néhány évben az ipar legfontosabb igényei a termés színével és szárazanyagtartalmával függtek össze. E két 1É'ajdonság mért értékei Alpján veszik át a jövőben a paradicsomot. A szín minden konzervipari készítménynél fontos tényezőként, kül- lemi sajátságként szerepel, s mint ilyen, a termék eladhatóságát nagy mértékben befolyásolja. Fontos tehát az intenzív vörös szín — a foltos érés és zöldtalpasság jelenléte nélkül. Ezt az egyszínből érő fajtákkal érjük el. Jelenleg a mi fajtaválasztékunkban is akárcsak másutt a világon — szerepelnek két- színből érők is, amelyek megfelelő időjárás esetén tökéletesen bepirosodnak, sőt a megfigyelések szerint a legszebb színűek lesznek. A ' foltos érés megszüntetése egyúttal tápanyag-visszapótlási kérdés is. A színfokozó nemesitől munkát nagy mértékben támogatják az örökléstani kutatások, valamint az eddigi szubjektív értékeléseket felváltó műszeres színmérés. A magas szárazanyagtartalom igen jelentős a sűrítménygyártásnál, amely a legnagyobb mennyiséget képviseli a paradicsomkészí tményeW között. A nagyobb szárazanyagtartalmú paradicsomot kevesebb energiafelhasználással lehet besűríteni. A szárazanyag- tartalom jelentőségét a következő példa szemlélteti: az 1966-os esztendőben főleg a kedvezőtlen időjárás hatására mintegy 1/5-del csökkent a szárazanyagtartalom, ami körülbelül 40 millió forint veszteséget okozott a népgazdaságnak. A 6 százalék körüli érték jónak mondható, ezt fajtáinknak megfelelő agrotechnika mellett elérik. Nemesítői probléma, hogy megfelelő nagy bogyó és nagy termés esetén is magas legyen a szárazanyagtartalom. Ilyen eredményeket ugyancsak femutathat az intézetünk. Létezik azonban egy küilemi sajátosság is, amelynek a tetszetősségen kívül számos gyakorlati, olykor speciális haszna van. Ez a bogyó alakja. Korábban a lapos és a gömb bogyóforma volt az általános. Az elmúlt évek munkájának eredményeképpen rendel, kezünk néhány fajtajelölttel, amelyek a több szempontból előnyös lon- gumbogyóval rendelkeznek. A longum típusú bogyó hosszúkás, tetszetős, 2 vagy 3 rekeszű, vastaghúsú, a szállítást köny- nyem elviseli Kicsiny ko- osánytapadási felülete miatt könnyen szakad. A hámozott paradicsomkészítmények alapanyagául felhasznált paradicsomnál technológiai követelmény ez a bogyóalak. Gépi betakarítás A jövőben megoldandó problémák közül az egyik legjelentősebb a paradicsom gépi betakarítása. Korábban már megismer, tűk azokat a speciális követelményeket, amely- lyakkel a gépi szedésű fajtának rendelkeznie kell. Ilyen például a könnyű szakíthatóság. A már tárgyalt longum bogyótípus előnyei itt is megmutatkoznak. Másik nagyon fontos sajátság az egyszerreérés, ami az egy menetben történő szedés fontos feltétele. Ez azt jelenti, hogy a paradicsomtábla növényein 70—80 százalékban érett termésnek kell lennie betakarításkor. A kritériumoknak megfelelő fajtajelöltek széles skáláját állítottuk elő. A munkánk akkor lesz teljes, ha a gépi szedés általánossá válik Magyaroszá- gon A jelen, de méginkább a jövő igen jelentős feladata a betegség ellenállóságra történő nemesítés, amely a termésbiz- tonságot segíti elő és törekvést jelent olcsó, hatásos növényvédelemre. Korábban már előállítottunk dohánymozaik-vírus ellenálló konzervipari fajtajelölteket. Jelenlegi munkánk ez ellenálló hajtatási fajták és hibridek előállítására is irányul. Az ipar egyre fejlődő technológiája újabb kérdéseket vet fel, amelyekre gyorsan és hatékonyan kell válaszolni — természetesen megfelelő fajtával. Az ilyen sajátos igényeket igyekszünk kielégíteni és nemesíté6i anyagunkban már vannak is a hámozott, porított és fagyasztott paradicsomkészítmények előállítási eljálfeainak megfelelő fajta jelöltek. Minden kutatásnak — így a nemesítésnek is — két irányban keld haladnia: az egyik az alapkutatás, amelyhez a genetika és az élettan nyújt segítséget, a másik irányt az a munka jelenti, amely a gyakorlat során felmerülő problémákra igyekszik hatásosan és gyorsan válaszolni. A kettő természetesen kiegészíti egymást. A kémiai és technológiai laboratóriumunk megállapítja a fajtajelöltek bel- tartalroi és ipari értékmérőit, ezáltal fontos támogatást ad a nemesi- tőknek. Hol is tartank? Végezetül felvetődik a kérdés, hol is tart jelenleg a magyar paradicsomnemesítés nemzetközi viszonylatban. Szín és szárazanyagtar. tálam tekintetében fajtáinak egyenlő értékűek a külföldön előállítottakkal. A gépi szedésre alkalmas és dohánymozaik- vírus ellenálló kecskémé, ti fajták már sok külföldi szakember elismerését kiváltották. Feltétlenül előre kell lépnünk viszont a fitoftóra-ellenállóság kialakítása terén. Az eredményes paradi, csomtermesztés hazánkban ma már nem elsősorban fajtakérdés. A jövőben mindenekelőtt a korszerű növényvédelem és. agrotechnika pontos betartására kell ügyelni, mert 1980-ra csak így tudjuk kielégíteni kon. zeneiparunknak a Jelenlegi mennyiség háromszorosát kitevő, 900 ezer tonnányi nyersparadi- csom-igényét. Dr. Mészöly Gyula akadémikus Tervező diákok „Repülők” a viz alatt A szárnyas hajók megjelenése új irányzatot hozott a víz alatti járművek szerkesztésében is. A népszerű Delta tudományos magazin moszkvai tudósítójának cikke alapján közöljük az alábbi beszámolót az új szovjet kísérleti járművekről. Az emberiség egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a tengerek és óceánok felé. Folyik a prekonti- nentális „hadművelet”, amelyet Cousteau kapitány kezdett eL Sorra jelennek meg a viz alatti házak, laboratóriumok, mert a viz mélye még számtalan meglepetést tartogat. A halászati ipar a tengeri halrajok vonulására kíváncsi, a geológusok a tengerfenék ásványkincseinek kiaknázása lehetőségeit' keresik, a geofizikusok pedig a tenger alatti hegyvotvulatok és törések alapján a kontinensek vándorlásának bizonyítékait kutatják Régen kimentek már a divatból a nehézkes búvárruhák. Megjelentek a „békaemberek”, akik a halak mozgáséinak köny- nyedségével kutatják a vizek mélyét, s egyre- másra épülnek a különböző merülési mélységű járművek. A szovjet víz alatti kutatóflottában érdekes új típusok jelentek meg. A moszkvai repülési Intézet (MAI) diákjai merő. ben új elvet találtak a víz alatti járművek szerkesztésére. A repülőgépek mintájára víz alatti szárnyakat próbáltak ki, amelyek a hidrodinamika törvényei alapján a kormánysíkok szögének szabályozásával emelik vagy süllyesztik a „repülő** tengeralattjárót. Már a hordszárnyas hajók megjelenése is nagy meglepetés volt egy évtizeddel ezelőtt, így a diákok tulajdonképpen csak a víz alatti szárnyak elvét fejlesztették tovább. A vizben e szárnyak minden négyzetcentiméterén körülbelül nyolcszázszor kezik, mint az áramló le- nagyobb felhajtóerő kelet- vegőben, így a jármű vajósággal a mélybe fúrja magát, ha kissé megbillentik szárnyait. A MAI diákjainak első kísérleti járműve deltaszárnyú vitorlázó repülőgépre emlékeztet. A három méter hosszú szerkezet súlya mindössze 55 kilogramm. A víz alatti „repülő” egy hajó vontatókötelére fogva 40 méter mélységig ereszkedhet, és 15—20 km/óra sebességet érhet eL A műanyagborítású jármű elsősorban a szerkesztési elvek helyességének bizonyítására készült. A könnyűbúvár vízszintes helyzetben fér el benne és lábpedállal szabályozhatja a szárnyak dőlésszögét. A MAI—2 már bonyolultabb jármű, lényegében az első típus továbbfejlesztett változata. Merülési mélysége 40 méter, de megjelent benne a vitorlázórepülőkön ismert botkormány is, igy egyetlen mozdulattal nemcsak a merülési mélység, hanem a vízszintes fordulás iránya is beállítható rajta. Ugyancsak az intézet diákjai készítették azt a víz alatti vontatót is, amelybe könnyen belekapaszkodhat a búvár, és 4—4,5 km/óra sebességgel haladhat a viz alatt. A víz alatti szárnyas járművek a kísérleti merülések tanúsága szerint olyan könnyen kezelhető, egyszerű szerkezetek, hogy az amatőr könnyűbúvárok bizonyára hamar megkedvelik őket. De a moszkvai repülési intézet tervezői tovább dolgoznak. Legújabb járművük nem hajóvontatással mű. ködik, hanem beépített motorok viszik előre. Két kutató foglalhat helyet benne, s csak a vízmélységtől függ, mennyi ideig tartózkodhatnak a csend világában. A MAI—3 váza alumínium-ötvözetből készült és átlátszó szerves üveg burkolatán át minden irányban jó kilátás nyílik. Két villanymotorja egyenként kétezer watt teljesítményű. A jármű a motorok billentésével hatolhat mélyebbre vagy emelkedhet feL oldalkor- mánysíkja pedig a vízszintes manőverezést könnyíti meg. □ [ECHNIKfl PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállítottal Halász Fereno GAZDAG PROGRAM Tallózás a MTESZ idei munkatervében Minden esztendő elején kiadványban foglalja össze éves munkatervét a Műszaki és Természettudományi Egyesüle. tek Szövetségének Bács- Kiskun megyei Szervezete. Az egyesületek, szakosztályok a program részletezését megelőzően áttekintik az elmúlt évi tevékenységüket, illetve vázolják az idei célkitűzéseiket. A Gépipari Tudományos Egyesület például régóta időszerű elképzelést realizál: szorosabbra fűzi kapcsolatait amelynek az előkészítéséből a MTESZ is kiveszi a részét. Októberben pedig immár ötödszörre szervezik meg a Bács-Kiskun megyei műszaki heteket. A progm ram az idén már egy teljes hóna- m pót kitölt. Ízelítőül csupán az ipargazdasági bizottság terveiről emelünk ki néhány rendezvényt. A közeljövőben aktuális gazdaságpolitikánkat tekint1 át Bálint József, at MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Az árreform tapasztalatairól, az árrendszer fejlődésének irányairól Csikós Nagy Béla, az Árhivatal elnöke tart előadást. Neményi Béla, u Beruházási Bank vezér- igazgatója beruházási politikánkat elemzi. n KppsJfPYn pfi Aiitrpm ntz ^ zálási és Gépipari Mű- llfflllllllllllllllllllHlllllllltlIlllllllllllllllllllllllilllllllHB szaki Főiskolával. Majd a tervezett tanulmányutak, tapasztalatcserék, ankétok, előadások következnek. A tudományos egyesületek az idén is minden segítséget meg kívánnak adni megyénk fejlődéséhez,. elősegítik a soron ki. vetkező ötéves terv előkészítését. Ezeknek az általános feladatoknak a teljesítéséhez a már kialakult módszereket használják: összefogják a különböző területeken dolgozó szakembereket, fel- készültségüket a népgaz- daságilag fontos célok megvalósítására aktivizálják. A munka gerincét három nagyszabású rendezvény alkotja. Áprilisban dr. Kiss Árpád, a MTESZ elnöke tart vitaindító előadást a nemzetközi ipari koordináció, az országok közötti munkamegosztás szerepéről hazánk gazdasági fejlődésében címmel. Ősszel kerül sor a megyei ipari kereskedelmi kiállításra és vásárra, Évfordulók — 1700. január 29-én született Daniel Bernoulli világhírű svájci metame- tikus & fizikus, a gázkutatás egyik úttörője. Jelentős fizikai eredményeket ért el. Róla nevezték el az áramló folyadék mozgását jellemző Ber- nouUi-egyenletet. • — 160 éve született Emst Eduard Kummet német matematikus. Megalapozta az ideál elméletet, munkásságával elősegítette az algebrai számelmélet fejlődését és a matematikai aritmeti- zálásra vonatkozó kutatások sikerét • — 135 esztendővel ezelőtt született Waisbecker Antal orvos, botanikus. Orvosi gyakorlata mellett szakirodalommal is foglalkozott, orvosi és közegészségügyi cikkeket publikált. Emellett Vas megye flóráját tanulmányozta. Oj növényfajtá-J kát írt le.
