Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
t v vel ezelőtt a domogyedovói légiparádén mutatkozott be először egy sugárhajtású személyszállító gép, a JAK—40. Megjelenése világszerte szenzációt keltett. Utastere légkondicionált és hangszigetelt. Huszonnégy — turistaváltozatban 31 — személyt szállíthat kétfőnyi személyzettel 1450 kilométeres távolságban. Betonkifutó nélküli repülőtereken is elégséges számára 360 méteres le-és felszálló pálya, amelv igen nagy jelentőségű a városok és vidéki települések közötti l--;i fur" siómban Úszó, repülő gépek FILMHÍRADÓKON lehet néha látni, amint egy motorcsónak magasan a víztükör felett szálló kis légijárművet vontat. Ez a kis sporteszköz tulajdonképpen egy hajtómű nélküli, leegyszerűsített autogiró. Áz autógiró a forgószárnyas repülőgépek csoportjába tartozik. A sikeres kísérletek alapján nagy reményeket fűztek hozzá a szakemberek az 1930-as években. Bár ez nem igazolódott be, mégis fontos szerepet töltenek be a technikatörténetben, mert a velük szerzett tapasztalatok elősegítették a mai biztonságos helikopterrepülés megvalósítását. A legújabb hírek szerint néhány kanadai és angol gyár jelenleg autogiró-típus kifejlesztésével foglalkozik, mégpedig a helikopternél lényegesen olcsóbb, kis légijármű előállítása céljából. Míg a helikopternél a forgószárnyat motor, dugattyús vagy gázturbinás hajtómű forgatja, az autogirónál a lapátkarokat csak az alulról felfelé irányuló levegő tartja működésben. IM A íenti képen látható, 16 ezer tonna vízkiszorítású Vlagyivosztok” nevű jégtörő egy finn hajógyárban pült szov„ct megrendelésre, a háromcsavaros hajót 22 tzer lóerős motor ha jí ja. A tengerészek kényelmét szépen erendezott kabinok és szalonok szolgálják, valamint ideg vizű úszómedence és finn szauna. A jégtörő állan- P .«tiktáregy jégfclderítő helikopter, amelynek han- P-rja éa starthelye a hajó orr-részében van. Ezüstösen csillog a mélyben a Cserno- mor tengerkutató oldala. A búvárok mélységben 25 méterre, vízszintesen pedig 80—100 méterre távolodhatnak el a tengerfenékre lehorgonyzóit támaszpontjuktól. A mélymerülő szerkezetekkel végzett szovjet kísérletek nagy jelentőségűek világviszonylatban is. A Cserno- mor (Fekete-tenger) elnevezésű mz alatti expedíciót a Szovjet Tudományos Akadémia Óceanológiai Intézetének déli osztálya készítette elő és bonyolította le a Fekete-tengerben. Egy 8 méter hosszú és három méter belső átmérőjű. henger alakú házban Pavel Borovikov vezetése alatt öt csoportban 30 kutató és búvár lakott egy hónapig — 15 méterre a vízszint alatt. Hidrooptikai, hidrodinamikai, geológiai és biológiai vizsgálatokat végeztek. AZ EMBER ŰRKUTATÁSAIT a meglepő műszaki-tudományos megoldások sokasága veszi körül. Az amerikai Fischer cég 1 millió dolláros kutatási és fejlesztési ráfordítással, olyan golyóstollat dolgozott ki, amely az űrutazás szokatlan körülményei között is biztonsággal megfelel ren- ieltetésének. „Csupán” a következő alkatrészek kellenek hozzá: 1 — ultrakemény wolframkarbid csúcs; 2 — csúszó dugó, amely elválasztja a festéket a gáztól; 3 — tömítö dugó; 4 — rozsdamentes acélfoglalat; 5 — festék hermetikusan lezárt, nyomás alatt álló kapszulában; 6 — négy atmoszférás nitrogéngáz. VÍZBE ERESZKEDIK a moszkvai repülési intézet MAI—3 típusú víz alatti „repülőgépe”. A szárnyak rend kívül mozgékonnyá teszik a két motorral hajtott járművet. Két kutató foglalhat benne helyet, legnagyobb merülési mélysége 50 méter. Ha a 15 kg súlyú terhelést leválasztják róla, másodpercek altatt a felszínre emelkedik. A kutatók általában 1,5—2,5 órára elegendő oxigént visznek magukkal. A fülke belső nyomása mindig ellensúlyozza a mélységnek megfelelő hidrosztatikai nyomást. (Részletes beszámolót a melléklet másik oldalán közlünk „Repülők” a víz alatt címmel). Ilyenek lesznek a közel- megjelenik a világ nagy jövő szuperszonikus utas- légikikötőiben. Mindkettőt szállító gépei. 1970—71-bén körülbelül 2,2 M utazóse- mind a szovjet TU—144, bességre tervezték 20 ezer mint pedig az angol—fra- méter repülési magaság- cia Concorde rendszeresen gal, és 120—130 utas befogadóképességgel. (Az 1 M sebesség, azt jelenti, hogy a gép elérte a hanghatárt bizonyos magasságban, bizonyos sebességgel szelve át a levegőtengert. A sebességi tartományt 0,9 —1,1 M között transzszóni- kusnak; 1,1—5 M között szuperszonikusnak, 5 M-től 7 M-ig hiperszónikusnak, 7 M és 10 M között ultraszonikusnak nevezzük.) fciECHNIKAÜ 1 lUDOMÁNYi 1970, január 29. Bemutatták a szakembereknek Budaörsön a szovjet gyártmányú KA—26 típusú helikoptert, amely új mező- gazdasági növényvédő gépként jelenik meg a nagyüzemi gazdaságainkban. A kis méretű, de nagy teljesítményű, kitűnő fordulékonyságú, kétmotoros helikoptert olyan dombos vidéken alkalmazzák, ahol a merevszárnyú repülőgépekkel nem lehetséges a növényvédelem. A gyors tűzoltás új mód- földre a különleges tűzoltószerét szemléltették a kö- készüléket is. A gömbtar- zelmúltban egy angliai tűz- tályos „tűzbaltáról” először oltóversenyen. Helikopteren a fecskendőket oldják le, érkezik a két tűzoltó a Ián- majd rövidesen nagy nyo- gokban álló veszélyes hely- mással préselődik ki a tar- re, s velük együtt eresztik tályból a tűzoltó folyadék.
