Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
1978. Január 88. szerda ». oldal Feladatok és gondok a Homokhátságon Kedden, Kecskeméten, időszerű gazdaságpolitikai tennivalókról tanácskoztak a termelőszövetkezetek területi szövetségének körzetébe tartozó közös gazdaságok elnökei és párttitkárai. Az értekezleten részt vettek a párt és tanácsszervek vezetői is. Vitaindító előadást Buda Gábor, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott. Áttekintést adott a megye mezőgazdasága előtt álló legfontosabb feladatokról, rámutatott mindazokra a lehetőségekre, amelyek elősegítik, hogy a közös gazdaságok előbbre lépjenek. Felvetette azt a régóta vajúdó kérdést, hogy érdemes-e erőltetni a rendkívül silány homokterületek megművelését. A megye szántóterülete 1955. és 1967. között 91 ezer holddal csökkent. A földvédel. mi törvény megjelenése óta további 37 ezer holddal lett kisebb a szántóföld. Ezt a földnyilvántartási adatok bizonyítják, a valóságos helyzet azonban ennél is kedvezőtlenebb. Csaknem 100 ezer hold föld értéke 2 aranykorona alatt van. Csak dotációval lehet elérni, hogy ez a terület a termelésben maradjon, de még így is csak részben és az üzemek többségében gazdaságtalanul. Többször felmerült már a kérdés, hogy népgazdaságig hasznos-e ez így? Nem volna-e helyesebb — legalábbis átmenetileg —, az ugarolás. Több hosszabb időre szóló elképzelést ismertetett az előadó. Hangoztatta, hogy az életszínvonal fokozatos javítása csak úgy le. hetséges, ha a föld eltartóképességét növelni tudjuk, vagy a lakosságnak héMiözgalom megyei vezetőinek látogatása dr. Varga Jenőnél Az új munkaév kezdetén a hagyományoknak megfelelően a Bács-Kis- kun megyei katolikus papi békemozgalom vezetői tisz. telgő látogatást tettek a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. elnökénél, dr. Varga Jenő elvtársnál. A látogatáson részt vettek: Stolek Aladár kanonok, a katolikus papi békemozgalom elnöke, Oláh Károly kanonok, a katolikus papi békemozgalom tiszteletbeli örökös elnöke, Molnár G. Pál esperes, dr. Mészáros Karoly esperes és Ifjú Sebestyén nyugalmazott piarista igazgató, a megyei katolikus papi békemozgalom alelnökei, Mihály Ferenc esperes és Ma. rosszéki Ferenc lelkész, a megyei katolikus papi békemozgalom titkárai. A megyei tanács végrehajtó bizottsága részéről jelen voltak: Madarász László vb-elnökhelyettes és Fekete János egyházügyi tanácsom is. A látogatás a kölcsönös megértés jegyében folyt le, indítékot adott a megyei katolikus papi békemozgalom további erősödéséhez és a jubileumi év feladatainak megoldásához. más irányú foglalkoztatási lehetőséget teremtünk. Egyik fontos feladat a homokterületeken az évelő pillangósok termelése. Egyre inkább előtérbe kerül az erdőtelepítés. Ahol a lehetőség megvan, ott az öntözést kell bővíteni. Mindezekhez jelentős anyagi eszközök kellenek, amelyekkel a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek nem rendelkeznek. Több áthidaló megoldás le. hetséges, amellyel a legégetőbb gondokat meg lehet oldani. Ilyen: a mellék, üzemági tevékenység fejlesztése, elsősorban a mezőgazdasági termelésből eredő áruk feldolgozása, értékesítése. Az előadó rámutatott a háztáji gazdaságok szerepének fontosságára, felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gondot segítésükre. Sok egyéb fontos feladatot említett még. Többek között a zárszámadási mérlegek pontosságát hangsúlyozta. A vitaindítót élénk eszmecsere követte. Értelmiségi klub alakult Tiszakécskén A napokban megalakították Tiszakécskén a művelődési ház keretén belül működő értelmiségi klubot, azoknak a helyi értelmiségieknek a részvételével, akik az önművelést, a korszerű művelődést fontos feladatuknak tekintik. A klub vezetője dr. Kőszegi Jenő jogász lett Elhatározták, hogy ezentúl rendszeresen tartanak író— olvasó találkozókat, unkátokat, vitákat rendeznek, kiállításokat látogatnak, közös kirándulásokat szerveznek. Új városközpontok az NDK-ban Amióta az NDK csak lé- ra felépültek. Drezdának, a E kezdeti évek óta azon. tezik, — immár több mint gyönyörű félmilliós város- ban nagy léptekkel fejlőhúsz év óta —, az ország nak több mint 80 százaié- dött az építési technika. Az építészek munkájának jellemzői ma: az üveg, a vasbeton és a könnyű épületelemek. Három év óta a várostervezőknek az a fel. adata, hogy 14 kerületi központnak és a fővárosnak, Berlinnek új arculatot adjanak. E nagyarányú vállalkozás felöleli e városok általános beépítési és közlekedés-politikai problémáit. A tervek kidolgozásában részt vettek a városi tanácsok, a várostervezők, a gazdasági és a közlekedési szakemberek, s nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a vitákba a városok lakossága is. A tervek születésénél az eddiginél sokkal jobban figyelembe vették e városok megnövekedett, új szerepét, úgy hogy a most jóváhagyott tervek már a jövő szükségleteit is kielégítik. E tervek jóváhagyása óta a nagyvárosok központjai újból nagyarányú építke- A szörnyű légitámadásokat zések színhelyévé változ- átélt Drezda romjain is tak. Óriási acélvázaik, ma- korszerű házak épülnek, gas daruk nyúlnak a vá- Képünkön a Sajtóház látrosközpontokban az ég feható. Régi és új épületek harmonikusan fonódnak össze az ezeréves Elba-parti város, Magdeburg városképében. A tanácsháza előtt évszázadok óta álló lovashoz új látványosság társul: a 110 méter magas, hatszögletű épület, a „Gépépítés Háza”. Ez lesz a megváltozott város- központ kiemelkedő látványossága. egyetlen óriási építkezés, ka pusztult el. Csupán a Űj üzemek, házak tízezrei, városból 17 millió köbegészen új lakónegyedek és méter rórriot kellett elfe- városok épültek ezen évek volítani, új házak építésé- során. hez csak a romok hosszú Az építés arányainak évekig tartó lebontása és nagyságáról ékesen szól az eltartakarítása után lehe- a tény, hogy az összes tett hozzákezdeni. Mai nagyvárosok, mint Berlin, szemmel nézve nagyon Drezda, Lipcse, Karl-Marx- egyszerűen azok az új épü- Stadt, Rostock, vagy Mag- letek, amelyek kezdetben deburg — amely a máso- épültek, de akkor az volt dik világháború során a jelszó, hogy minél előbb mind-mind súlyos károkat lakásokat tudjanak teremszenvedtek — ma már új- teni. Mi újság a Vajdaságban? Tévéműsor a tartomány kultúrájáról A belgrádi televízió Kultúra ma című művelődési műsorának forgatócsoportja járja a tartományt. Sajtóértekezleten ismertették a készülő 45 perces vajdasági kulturális műsor koncepcióját. Külön figyelmet érdemel ez a tartományi jellegű művelődési műsor azért is, mert a műsorterv évente csak egyetlen ilyen nagyszabású, 45 perces adásra ad alkalmat. Ljubomir Miiin, a Kultúra ma szerkesztője elmondta, hogy mintegy három hónapja készülnek erre a műsorra, amely a vajdasági kulturális élet jelen pillanatának tükre lesz. A felvételeket, a beszélgetéseket Újvidéken, Zrenjaninban, Versecen, Szivácon, Sremski Karlov- cin készítették. A műsor január 30-án este 7-kor kerül közönség elé. — Mindenekelőtt a mozgásban levő, alkotó Vajdaságot szeretnénk bemutatni. A készülő adás egyik központi momentuma a soknemzetűség, amely nem mint egzotikum, hanem mint valóság és lehetőség jelentkezik. A másik az Újvidéki Egyetem, mint a kulturális élet egyik jelentős tényezője. Helyet kap a műsorban a zrenja- nini színház mint Bánát művelődésének fénylő pontja, amely igen tiszteletre méltóan arra törekszik, hogy a kultúrában többre kényszerítse a várost és egész Bánátot, mint amennyit pillanatnyilag produkál. De így kerül a műsorba az újvidéki magyar színház problémája is. Szó lesz ezenkívül a Hungarológiai Intézetről, a Szenteleky-hagyományról és Vajdaság minden nemzetiségének kulturális kérdéseiről. Város lesz a faluból Vojlovica teljesen egybeolvadt Pancsovával, annak szerves része lett. Tavaly a falu művelődési otthont kapott. A névadó ünnepség november 29-én volt. Az új kultúrház az Ady Endre nevet viseli. A vojlovicai iskolában három nyelven: magyarul, szlovákul és szerbül folyik az oktatás. Az ígéret szerint még egy iskolát kap a falu. Tavaly gyalogjárdát, utakat, vízvezetéket építettek. Jó minőség — reális ár Az eszéki gazdasági kamara többek között foglalkozott Szlavónia és Baranya mezőgazdasági kérdéseivel, a szövetkezetek kooperációs termelésének eredményeivel és a távlatokkal. Tavaly a magántermelők földjein hektáronként 27,69 métermázsa búza, a szövetkezettel kooperálok földjein pedig 35,25 métermázsa termett. Egy hektár kukoricaföldről 40 métermázsa terményt takarítottak be, a kooperációs termelők pedig 47,71 métermázsát. Cukorrépából 380 métermázsa termett hektáronként. A kamara különféle alapok felújításával hozzájárult a gazdasági élet fellendítéséhez. Nagy iramban folyik a magántermelők földjének gépesítése. Tavaly 600 traktort és számtalan más gazdasági felszerelést vásároltak Szlavónia és Baranya területén. Mindez el sem képzelhető a szervezett kooperációs termelés nélkül. A cél a termelékenység növelése, az árak stabilizálása, illetve az olcsó termelés, jó minőség, reális ár. A régi Berlin parádés útja, a Brandenburgi-kapuba torkolló „Unter der Linden” nemcsak régi. gyönyörű épületeit kapta vissza. A berliniek és az NDK fővárosába látogató külföldieknek kedvelt találkozóhelye a „Lindencorso” vendéglátóipari komplexum. lé ma az NDK nagyvára- pont, amelyben több szál- saiban. E központok most loda, vendéglő és számos megkapják mindazon épít- üzlet lesz. Lipcsében, a ményeket, amelyek szűk- legnagyobb egyetemi város- ségesek ahhoz, hogy ismét ban megkezdték az új a társadalmi élet központ- egyetemi épület építését, s jává váljanak. Példa erre ezzel egyidőben számos a tévétorony a berlini Ale- diákszálló is épül. xanderplatzon, ahol még Áz NDK nagyvárosai egy szálloda és számos kor. megtartják jellegzetes kül. mányzati épület kap he- sejüket — valamennyi lyet; Drezda történelmi szintézise lesz a modem műemlékű Altmarktján építészetnek és a kultur- épül az új kultúrpalota, s történeti, műemléképüle- a Prager Strassen egy mo- teknek. dern idegenforgalmi köz- Catherine Gittis Kedvelt szórakozóhelye a drezdaiaknak a Szeged vendéglő.
