Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

4. oldal 1970. január 28. szerda A nagyközségek sorában KISKŐRÖS A községi tanácsterem jeles esemény színhelye ma Kiskőrösön: ünnepi ülést tart a helyi tanács abból az \ alkaloméból, hogy a település nagyközségi ranghoz ju­tott. Jelentős lépés — bizonyosra vesszük — az évek óta szorgalmazott célhoz, a várossá váláshoz. Petőfi Sándor szülőhazájában ezúttal József Attilá­tól kölcsönözték az ünnepi tanácsülés jelmondatát: ! „A hozzáértő dolgos nép gyülekezetében hányni-vetni , meg száz bajunk...” Kitűnő választás! Telitalálat az j idézet minden szava. Mert az elmúlt esztendőkben elért tiszteletre méltó fejlődés ellenére csakugyan sok < még a tennivaló Kiskörösön. Am ahhoz sem fér két- ség, hogy a hozzáértő dolgos nép gyülekezete — s ért- ■ jük alatta Kiskőrös valamennyi polgárát — nemcsak ! a gondok, feladatok számbavételére, de megoldására is kész! rá, mert ez már kis vá­roshoz ülő. Pedig... — Pedig Kiskőrös most telepe egy 200 vagonos hűtőházzal együtt, félig kész az autószerviz, s az elkészüléséhez közeledik a korszerű, iparvágánnyal is ellátott TÜZÉP-telep. — Eredményeink sora korántsem teljes ezzel. Van okunk a nyugtalan­ságra is, hiszen a jóhirű ktsz-ünk modem szolgál, tatóháza még csak az ala­pozásnál tart, holott tö­rekvéseink szerint, már üzemelnie kellene. De térjünk inkább vissza az út. és járdahelyzethez — indítványozta a tanács­elnök. — Szilárd burkolatú út mindössze 8 kilométer épült 1963 óta. Járdahá­lózatunk csupán 10 kilo­A község központja mintha csata nyo­mait viselné. A csatorná­zással együttjáró cölöpök, íöldhányások, útlezárás. MI tagadás: nem derűs látvány. Mint ahogyan van igazság Takács Imre és helybeli társai — sür. gős intézkedést kérő pa­naszában. Mert örömmel nyugtázzák ugyan, hogy Kiskőrös belterületének csatornázásával régi prob­léma oldódik meg, jogo­san bosszankodnak azon. ban amiatt, hogy „amikor a burkolatot visszahelyez, ték, a talaj megsüllyedt, a betonaknák magasan kiállnak, s a felelőtlen munkára tábla hívja fel a figyelmet: „Vigyázz az útburkolat hibás!” Lehet, hogy csakugyan felelőtlen munkáról van szó. Talán meg kellett volna várni a föld ülepe­dését, s csak utána kezde­ni a burkolatépítést. Egy azonban bizonyos: vala­mit valamiért. Átmeneti kényelmetlenség a szenny. vízelvezetés megoldásáért. A szennyvízcsatorna már az árok mélyén nyugszik. Bárhogy nézzük is. ez a Most betakarásán a sor. Mire kitavaszodik, bizo- mostani kényelmetlenség nyara csinosabb kép tárulkozik a központon a Kis- " v’kőrösre érkezők elé. a holnap jegye. Mint aho. gyan 6—8 év óta sok ilyen jegy utal már Kiskőrös előbb-utóbb mégis csak városi ranghoz vezető holnapjára. Érdemes számba venni közülük a legfontosabba­kat. Például a község központjában, ahol az 1962—1963. évihez képest merőben új kép tárulko­zik a látogató elé. A járá­si pártbizottság és tanács modem, többszintes szék­háza; a pár éve megnyí­lott, s tavaly 50 milliós forgalmat bonyolított szö­vetkezeti áruház; a posta, bank, s a biztosító inté­zet csinos irodaháza és mellette az eredeti külső mögött egészen új — s te­gyük hozzá: nem egy me­gyebeli város számára is irigylésre méltó — szállo­da, s a vendéget bisztró­val, presszóval, étterem­mel, bárral fogadó Szarvas. • fel ielőtt folytatnánk a * ■ számbavételt, időz­zünk kissé a Szarvas bisztrójában. — Gyakran ebédel itt? — kérdem a barátkozás- ra kész asztaltársnőnktől, egy rokonszenves fiatal- asszonytól. — Amióta megnyílt. íz­letesen és elég olcsón főz­nek. S ami nekem a leg­fontosabb: gyors ez az ön- kiszolgáló rendszer. Ha rendben lesz a központ, főleg az átmenő, illetve a környező községekből be­áramló forgalom miatt jó­solók nagy népszerűséget ennek a helynek. Mint helybeli, büszke vagyok jut nagyközségi rang­hoz ... Erre gondolt? — Erre is, hiszen ko­rábban sok szó esett ró­la, hogy várossá lesz Kis­kőrös. De ha a hirtelen jött janáuri olvadásra gondolok, és arra, hogy utcánkban majdnem tér­dig dagasztottam a sarat, hát... Szerintem, város­hoz nem ülik a sár. • U t és járda dolgá­ban csakugyan rosszul állunk — állapí- totta meg dr. Havasi Gyu­la, a községi tanács vb- elnöke. Aztán segített az eredmények számbavéte­lében. A városiasodás megcélzása, az 1962-ben kezdődött kiemelt fejlesz­tés óta sok mindent elért Kiskőrös. Tizenkétmillió forint költséggel a befe­jezéshez közeledik a csa­tornázás első üteme. Az idén másfél kilométer ge­rincvezeték épül. Túlju­tottak a vízműépítésen, viüanyhálózat-bővítésre még két külterület vár. A gimnázium négy tante­remmel bővült, az új ipa- ritanuló-iskola hat tante­remmel szolgálja rendel­tetését. A helyi tanács — élve hatósági jogkörével — tavaly 156 építési és 153 lakhatási engedélyt adott ki. A harmadik öt­éves tervidőszak több mint száz állami erőből létesített lakással gazda­gítja a községet. Az Izsá­ki út mentén terjeszkedő ipartelepen pedig — egye­bek között — formáló­dik a MÉK új felvásárló métert tesz ki. A továb­biakban tehát ilyen vo­natkozásban is szeretnénk ütemesebben előre lépni. Erre van is programunk. Az idén egymilliós ráfor­dítással mintegy 3—f4 ki­lométer járdát kívánunk építeni. A negyedik öt­éves tervben pedig ... —. s máris vázolta a törek­véseket. A Petőfi-ház mellé kul- túrház, a gimnázium szomszédságába járási rendelőintézet kerül. Kor­szerű körülmények közé helyezik a szülőotthont. Mintegy 13 milliós költ­séggel folytatódik a csa­tornázás. Már a követ­kező tanévben új iskolai napközi működik majd a régi pénzügyőr laktanya helyén és részben hétközi otthonként is szolgál a gimnáziumi tanulók ré­szére készülő diákotthon- hon. 1973-ig 80 lakás épí­tésére van megállapodása a helyi tanácsnak az OTP. vei. — Keressük a helyét és lehetőségét egy, a kecs­kemétihez hasonló MÁ- VAUT-állomás építésének is, hiszen a várossá vá­láshoz vezető nagyközsé­gi rang sok mindenre kö­telez. Egyetlen vonatko­zásban sem hagyhatjuk figyelmen kívül a környe­ző kisebb települések la­kosságának érdekeit sem — így a tanácselnök. * \f onzási központ, von- ™ záshatás — sűrűn említi e fogalmakat Le- hóczki József, a helybeli. népszerű szövetkezeti áru­ház igazgatója is. — Az áruházunkba áramló vásárlói forgalom nemcsak a környékbeli kis községekből tevődik össze, hanem, jólesőn ál­lítom, a nagyobb telepü­lésekről, például Soltvad. kertről, sőt Kalocsáról is. Nem véletlen, hogy a 12 —13 milliós árukészle­tünk összetételében sok­féle igényhez kell alkal­mazkodnunk. Rendkívül sok energiánkat vette ez igénybe tavaly is, de a mi szakmánkban talán ez a legszebb. Hogy csak egy plasztikus példát em­lítsek: A legdivatosabb ruházati cikkek beszer­zésén, kínálatán kívül, nem feledkezhetünk meg például a meglettebb kor­osztályúak hagyomány­tiszteletéről sem Évente ezért sok ezer méter tex­tíliát festetünk Kiskun­félegyházán, hogy bőszok. nyát viselő asszonyve— vőink is megtalálhassák az ízlésüknek legjobban megfelelő portékát. Tavaly az árubeszerzési erőfeszítések jóvoltából az átlagosnál nagyobb volt a kínálat az áruház­ban, de jócskán akadtak gondok Kiskőrösön is. Az idén sakkal bizakodóbb az igazgató, ß a bizako­dáson túl cselekszik is a vezetésére bízott kollek­tíva. A községben eddig szétszórtan, eldugottan működő részlegeket a na­pokban hozták be az áru­házba és készítik elő a vevők fogadására. Mert Fejlődés - feszültségekkel Figyelemre méltó, érde­kes következtetésekre ju­tott a Bácskai Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének elnöksége és kül­döttgyűlése, amikor a kör­zethez tartozó termelőszö­vetkezetek előszámításai alapján az elmúlt évet ér­tékelte. összegezésül megállapí­tották, hogy az 1967 óta tett központi intézkedések nyomán kialakult közgaz­dasági környezet elősegí­tette a közös gazdaságok ütemes fejlődését. Létre­jöttek a vállalatszerű, ön­álló gazdálkodás külső és belső feltételei. A vezetők mindjobban felismerik az új környezet adta lehető­ségeket. A termelőszövet­kezeti tagságot közvetlen érintő intézkedések gya­korlati megvalósulása dön­tő mértékben hozzájárult a termelékenység növelé­séhez, a munkafegyelem, a munkakedv folyamatos ja­vulásához. Ezek általános megálla­pítások, amelyek minde­nütt érvényesek. A bácskai körzetben azonban mások a sajátosságok, ezért a gazdasági ösztönzők hatá­sa is ennek megfelelően érvényesüL Nagy eltérés A halmozott termelési érték 1966, 1967, és 1968- ban — a felvásárlási árak emelkedését is figyelembe véve — átlagosan 13 szá­zalékkal emelkedett. Az elmúlt esztendőben az emelkedés valamivel ala­csonyabb. Igen nagy eltérést mutat Délután fél 3 óra, s a fogynak a vendégek. ahogyan Lehóczki József indokolta: — Miért fárasszuk a helybeli, s méginkább a környékről érkező vevőt külön barangolással a pa­pír-, illatszer-, óra-, já­tékszer-, díszmű-, vagy éppen az üveg- és porce­lánboltocskákba, amikor korszerű keretek között itt egy helyen is kínál­hatjuk mindezt?! * Cgy helyen, vagy helyben, csaknem azonos, de legalábbis ro­kon fo«n1mak. S az utób­bi nagy jelentőséget kap Szarvas bisztrójából nem Kiskőrös nagyközségi rangjával. A gazdálko­dást, fejlesztést is bele­értve, helyben alakítják, szervezik és irányítják a községpolitikát; a városo­kéval szinte azonos ható­sági jogkörök gyakorlásá­val helyben intézik a la­kosság ügyes-bajos dol­gait A kiskőrösiekkel folytatót beszélgetésekből pedig magabiztosan ki­csendül: számolnak az új rang kívánta kötelezettsé­gekkel, s a velejáró fele­lősséggel is. Perny Irén a főbb ágazatok egymás­hoz viszonyított aránya. Az utóbbi öt évben például a növénytermesztés tiszta árbevétele csaknem 100 százalékkal növekedett, míg az állattenyésztésé, alig 70 százalékkal. Ha eh­hez még azt is hozzávesz- szük, hogy az utóbbi há­rom évben a rendelkezés­re álló anyagi eszközök nagyobb hányadát az ál­lattenyésztési beruházások­ra használták fel a közös gazdaságok, akkor jól lát­szik, hogy mennyire fontos volt az a néhány kor­mányintézkedés, amely az állattenyésztés további fej­lesztését célozza. A növénytermesztésben hatalmas előrelépés tör­tént A bácskai termelő- szövetkezetekben tavaly a búza termésátlaga elérte a 17 mázsát A kukoricater­mesztés szinte forradalmi változáson ment keresztül. Végleges adatok még nin­csenek, de a termésátlag a 26 mázsa körül lesz hol­danként májusi morzsolt- ban számolva. Az ipari növények termesztésében is kiváló eredmények szü­lettek. Kenderből 45, nap­raforgóból, csaknem 10, fűszerpaprikából 40 mázsa körül alakult a holdankén- ti átlagtermés. Szálas- és tömegtakar­mányokból soha ilyen jó termést nem takarítottak be a közös gazdaságok. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az állatállomány takar­mányellátása megoldott, sőt sok helyen felesleggel is rendelkeznek. A másik ágazat Ezzel szemben az állat- tenyésztés nem fejlődött a kellő ütemben. Ennek szá­mos oka volt. Az 1968-ban bevezetett, a szarvasmar­ha-állomány növelését elő­segítő, állami támogatási rendszer tavaly kezdte éreztetni hatását. A közös gazdaságok állománya mintegy 5—6 százalékkal magasabb volt az elmúlt év végén, mint az előző esztendőben. A tehénállo­mány 10—12 százalékkal haladja meg az 1968-as létszámot, de a tervezettet még mindig nem éri el. A közös sertésállomány nem emelkedett, bár a ko­calétszámnál van némi ja­vulás. A baromfitartásban és hizlalásban szintén nem történt változás az elmúlt esztendőben, annak ellené­re, hogy az állattenyészté­sen belül ez a legjövedel­mezőbb ágazat. Tervezési feladat Mindebből következik, hogy a körzetben az állat- tenyésztés fejlesztése ke­rült előtérbe. A termelő- szövetkezetek rendelkeznek elegendő szemes- és szálas­takarmánnyal, sőt felesleg­gel is, mint fentebb már szó volt róla. Lehetőség van arra, hogy esetleg a háztáji állatállomány fej­lesztését is segítsék takar­mánnyal. Az elmúlt esztendőben a bácskai körzet termelőszö­vetkezetei fennállásuk óta a legjobb eredményeket értek el. A területi szövet­ség értékelése azonban azt bizonyítja, hogy a növény- termesztés és az állatte­nyésztés differenciáltan fejlődött, ami feszültsége­ket okozhat. Az idei terveknél ezt fel­tétlenül figyelembe kell venni K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom