Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

«. oldal 1970. Január 23. pénte* A bizalom jegyében A cím az elmúlt évben szerkesztőségünk levele­zési rovatához érkezett le­velekre utal, híradásokra, panaszokra és köszönő sorokra. Ezekből a leve­lekből került ki minden héten az Olvasóinké a szó című összeállítás. Számos panaszt, észrevételt to­vábbítottunk illetékes helyre, kivizsgálást, intéz­kedést kérve. A vaskos levélkötegeket lapozva, jólesően állapít­juk meg, hogy szinte va­lamennyiből a szerkesztő­ség, az újságírók iránti bizalom csendül ki. Szá­mosán hivatkoznak he­tekkel, vagy hónapokkal korábban megjelent cikk­re, riportra, vagy infor­mációra és kérik: egyik vagy másik újságíró lá­togasson el hozzájuk, ír­jon róluk is. A legnagyobb örömet természetesen azok a le­velek jelentik, melyek szerzői hírül adják: jól sikerült a zárszámadás, társadalmi összefogással megépítették a bekötő­utat, elkészült a vízveze­ték stb. Érdekes azonban — vagy talán természetes — sokkal hamarabb ra­gadnak tollat olvasóink, ha bosszúság, vélt, vagy valódi sérelem éri őket. A súlyos emberi prob­lémákon — válás, gyer­mekelhelyezés, birtokhá­borítás — át, ifjú leá­nyok „melyiket válasz­át am” gondjáig sokan kérték levélben tanácsun­kat. Ilyenkor csak nagyon gondos, józan mérlegelés után lehet választ adni, hiszen a kérdező talán évekre, vagy évtizedekre kihatóan dönt sorsa felet. Megindító az a néhány gyermeklevél, melyben a verébfejű betűk arra ké­rik az újságíró bácsit, nénit, hogy szüleik ösz- szebékltésében nyújtsa­nak segítséget. Mennyivel nehezebb ilyen esetben az intézkedés leghelye­sebb módját megtalálni, mint egy háztáji földte­rület nagyságának eldön­tését sürgető levélnél! Hi­szen egy termelőszövetke­zetnek vezetősége, fel­ügyeleti hatósága van, ahova írhatunk, kérhet­jük a probléma kivizsgá­lását, de emberekhez, akikben indulatok szaba­dultak el, nehéz, nagyon nehéz „hozzányúlni”. Mint eddig mindig, ta­valy is a legtöbb levélíró a. kereskedelemmel és a közlekedési gondokkal foglalkozott. Ezekből a jelzésekből kitűnik, a ke­reskedelmi ellátás zavar­talansága és a közlekedés pontossága mellett, köz­ügy az e szakmákban dol­gozók magatartása is. Az odacsapott kenyér, textil vagy apró cikk, a durva kalauz, a zsúfoltra tömött autóbusz, illetve a hely­jeggyel egyelőre csak az utasokat bosszantó vasúti közlekedés megannyi okot szolgáltat jogos bosszú­ságra. A sok száz levél {rója derék segítőtársa a szer­kesztőségnek. Felhívják figyelmünket a problé­mákra, ezért az új évben, a tavalyihoz hasonlóan, várjuk olvasóink leveleit, nogy olvashassuk az is­merős kezdő sorokat; Bi­zalommal fordulok a Pe­tőfi Népe szerkesztőségé­hez. Selmeci Katalin •• Ötletes összefogás Laboratóriumi vizsgálatok termelőszövetkezeteknek Egy újszerű kezdemé­nyezés — majd az ötlet gyors kivitelezése —, ennyi dióhéjban az egyik leg­újabb társulás története Kis­kunhalason. A társulás hasznából a Kiskunsági Tsz Szövetség tagjai és a helyi felsőfokú mezőgazdasági technikum egyaránt része­sedik. Az első lépés Tudott dolog, hogy a gaz­dálkodási színvonal emel­kedése. a korszerűbb anya­gok. módszerek alkalmazá­sa a mezőgazdaságban meg­követeli. hogy a szubjektív megítélések helyett műsze­res mérések, számítások, la­boratóriumi vizsgálatok eredményei alapján döntse­nek a szakemberek. Egy- egy ilyen laboratórium be­rendezése azonban több százezer forintba kerül, je­lenleg kevés termelőszövet­kezet vállalkozhat rá, és utána a kapacitás kihasz­nálása sem mindig biztosí­tott. A szövetség ezért kap­csolatba lépett a Kiskunha­lasi Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikummal, ahol már hosszabb ideje végez­tek vizsgálatokat az alka­lomszerűen jelentkező ter­melőszövetkezeteknek. Rö­videsen szerződés született, melyének alapján a techni­kumban — az oktatási rész­től elkülönítve — megkezd­te munkáját a laborató­rium. Az eddig eltelt más­fél hónap alatt minden je­lentkezőt rövid idő alatt tá­jékoztatni tudtak a kért vizsgálaok eredményéről, segítve ezzel az okszerűbb gazdasági döntéseket. Mi­vel a technikum eszközál­lománya. felszerelése kivá­ló, ígv viszonylag kis be­fektetéssel igen jelentős tel­jesítményű laborhoz jutot­tak a környék termelőszö­vetkezetei. Aki ű-t mond... ... az ugyebár természe­tesen mondjon bét is. A technikum igazgatósága — felismerve a laboratórium létrehozásából adódott le­hetőségeket — a meglevő személyzet átcsoportosításá­val kialakította a terme­lésfejlesztési osztályt. Az osztály a termelőszövetke­zetek rendelkezésére áll szaktanácsadással, s a kap­csolatot máris létrehozták a gazdaságokkal. Így. akár a mintavételek, akár a helyszíni vizsgála­tok alapján, szakszerű ta­nácsokkal láthatják el a já­rás szövetkezeteit, a legin­kább lényeges kérdésekre válaszolva: mit. hol és ho­gyan termesszenek, tenyész- szenek. A szerződésben rögzített kapcsolat tormája a szövet, ség tagjai és a felsőfokú technikum között — egy­szerűbb társulás Az elő­nyök a termelőszövetkeze­tek részéről világosak: rendszeres tájékozódás a felhasznált vegyszerek, mű­trágyák hatóanyagáról, a tápok, termékek összetéte­léről: és mindezt olcsón kapják A másik oldal Egy oktatási intézmény azért kapja a laboratóriu­mi berendezéseket, hogy azok segítségével oktasson, a tanárok lényegében véve azért kapják fizetésüket, hogy az intézmény diákjait a lehető legjobban felké­szítsék a munkára, ez eset­ben a termelés közvetlen irányítására. Így szól az egyszerű, de a lényegbevá­gó okoskodás. Csakhogy ez az eset ko­rántsem ilyen egyszerű. Egyrészt a laboratóriumi műszerek nincsenek azzal kihasználva, hogy néha­napján elmagyarázzák ró­luk: ezzel ezt lehet, s vé­geznek is valamiféle kísér­letet Ez a megállapítás sem újkeletű, és a helyzeten rögtön segít néhány főállá­sú laboráns, akik az okta­tási időn kívül végzik a vizsgálatokat a drága mű­szerekkel. A rejtett tarta­lékok ilyenformán történő kihasználása csak helyesel­hető. A kiskunhalasi felsőfo­kú technikum a megala­pítása óta eltelt rövid idő alatt bebizonyította, hogy kiváló felkészültségű gya­korlati szakembereket képes adni a mezőgazda­ságnak, különösen a nö­vénytermesztés és az üzem- szervezés területén. A gya­korlati jelzőt nem vé­letlen emeltük ki. az intéz­mény statisztikájánál is ékesebben beszélnek a me­gye gazdasági vezetőitől kapott e'égedett hangú nyi­latkozatok. És. hogy ez így van. az nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a tanárok, valamint a tan­székek munkatársai mindig figyelemmel kísérték a já­rás termelőszövetkezeteiben folyó munkát, és a legkor­szerűbb ismeretek mellett jól hasznosítható gyakorlati! közvetlen együttműködés útravalóval is ellátták a j nekik ehhez a munkához hallgatókat. I nyújt értékes segítséget. A gazdaságokkal való 1 B. P. Húszezer férőhelyes hizlalda épül Négy közös gazdaság a hartai Űj Élet, a Lenin és a Béke, valamint a solti Kossuth Tsz elhatározta, hogy közösen 20 ezer férő­helyes sertéshizlaldát léte­sít Hartán. A létesítmény egy része őszig elkészül, Luxus születik, de hogyan? •• Öreg szövőszékek — fiatal szövők A férjét váró Pénelopé, nyosak. Szinte változatlan Homérosz hőskölteményé- az állvány, a leverő villa, a ben, megengedhette magá- speciális szőnyegolló. Kis- nak, hogy a nappal elké- kunféiegyházán a Háziipari Szeli Józscfné magyaráz a hat tanuló egyikének. Bá­rány Matildnak. — Gyönyörű mintákat csinálok — mondja Matild szült szemfedő egy részét éjjelenként mindig lefejtse. A szőnyegszövés az évezre­dek során azonban annyi más fényűző elfoglaltság­ként számon tartott dologgal együtt iparszerű munkává, kereseti forrásé vált. A ki­váltságos munka látszatát csupán az kölcsönzi, hogy nap mint nap teljesebben bontakozik ki a mintázat, elrendeződik a színkaval- kád. Az eszközök hagyomá­Szövetkezet szőnyegszövő részlegében is légiek a szö­vőszékek. Ugyancsak ha­gyományosak a minták, amelyek az asszonyok, lá­nyok begyakorlott, ügyes kézmozdulatai nyomán for­málódnak. Évente jó néhány luxusdarab születik Itt, Az egyitc különlegességen, a Tenerán Seid szőnyegen mozgalmas vadászjeienet bontanozik ki, másutt aus oaroKk motívumoü kapcso­lódnak egymásba, vagy sö­tétkék, barna, sárga, zöld színárnyalatokból mértani alakzatok formálódnak. Szóba kerül az értékesí­tés, az utánpótlás helyzete, hiszen ezekre a kérdésekre választ kell adni, mégpe­dig a jövedelmezőség érde­kében. Szeli Józsefné. a részleg vezetőije elmondja, hogy ta­valy negyedévenként 50 négyzetméternyi szőnyeget szállítottak külföldre. Az idén a belföldi keresletet elégítik ki. A műhelyben harminchétén szövik a sző­nyegeket Félegyházán, Kecskeméten, Pálmonosto- rán, illetve a várost övező tanyáikban bedolgozókat is foglalkoztatnak. Az után­pótlásiéi mind nehezebb gondolkodni. A fali- és .uxusszőnyegek készítése hallatlan türelmet igényel. A havi átlagkereset 1500— 1600 forint. Ennél többet viszont a textilipar egyéb területein sem igen lehet megkeresni. Miért mégis az utánpótlás gondja? Nem hiszem, hogy az tartaná távol a munkát keresőket, hogy eliparcso- dott kézimunkát kell vé­gezniük. Az okok között valószínűleg közrejátszanak a munkafeltételek. A per­zsa és egyéb keleti szőnye­gek kjészítői Kiskunfélegy­házán egy öreg parasztház szobáiban dolgoznak, a műhelyben kénytelenem ebédelni, zsúfoltak a helyi­ségek. Az itt használt esz­közök és a kidolgozott minták szükségszerűen ha­gyományosak, de sajnos, a munkakörülmények is azok. Halász—Pásztor Leleményesség Bürgeház-dűlőn ilyenkor a szél az úr. Jeges roha­maival feldönti a még va­kolatlan műhelyépületeket. Horváth József üzemmér­nök mégis egy szál kék köpenyben siet át a széles udvaron. Végre benn, a kemencék mellett kellemes meleg fogadja, pedig már vége a rézolvasztásnak. A kis kovácsoló üzem, amely Cegléd határában épül, a Kossuth Termelő- szövetkezeté. Ha majd el­készül. százötvenen talál­nak munkát a kalapács­ból, sorjázóból és présből álló gépegységen. — Termékeinkre bizony nagy szükség lesz — kez­di a mérnök a beszélge­tést. — Ahová nagy szi­lárdságú és kis méretű al­katrész kell, ott csakis ko­vácsoltvas jöhet számítás­ba. Ebben a műhelyben őrlőgolyókat, váltókarokat és léptetővillákat fogunk egyebek közt gyártani, megrendelőink kívánsága szerint. Egyelőre még csak az olvasztókemencék ké­szültek el A következő lépés lesz egy speciális elektromos kemence üzem­be helyezése, amelyben a hőkezelést végezzük. En­nek a fogyasztása az egy­ötödét teszi majd ki Ceg­léd teljes világításának. Előbb azonban transzfor­mátort kell hozzá építeni. Az udvaron óriási hal­mok; egy részük Vörösen csillog, míg a másik sá­pad t-szürkére égett kupac. — Ezek elektromos kon­denzátorok, tekercselésük színréz. Csaknem az egész világon hiánycikk számba megy a réz, így hát érde­mes újra kiolvasztani. A megyei MÉH Vállalattal kötött szerződésünk alap­ján ők szállítják a nyers­anyagot, mi pedig a kiol­vasztott rezet ötkilós töm­bökbe formáljuk. Bács és Nógrád megyéből pedig a használhatatlanná vált akkummulátorokat szállít­ják üzemünkbe, s azok­ból tiszta ólmot nyerünk. •A Kossuth Tsz és a MÉH hasznos együttmű­ködése előreláthatólag feb­ruárig tart, amikorra fel- | épül a kovácsoló üzem. De az sincs kizárva, hogy a közös gazdaság továbbra is érdemesnek tartja majd a jövedelmező üzemággal I való foglalkozást. 1 k. m. Fazekas Lászlóné a csomózás utáni simítást végzi, „stuccolja” a 120X200 centiméteres szép különleges­séget. A Teherán Seid szőnyeg hat hét alatt készül cl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom