Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

2. oldal 1970. Január 1, csütörtök Magyar államférfiak üdvözlő távirata a kubai vezetőkhöz DR. FIDEL CASTRO RUZ elv társnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, m kubai forradalmi kormány miniszterelnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében köszöntjük önöket és a kubai népet a forradalom győzelmének 11. évfordulója al­kalmából. A magyar nép őszinte tisztelettel adózik a testvéri kubai népnek, amely hősi harcokban vívta ki független­ségét, önfeláldozó munkával felszámolta a múlt feudá­lis örökségeit, védte szabadságát az imperialista ag- resszorokkal szemben, s jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalmi rend kialakítása felé vezető úton. A Kubai Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális sikerei méltó hozzájárulást jelentenek a világ népei­nek közös antiimperialista harcához. Meggyőződésünk, hogy a népeink között kialakult testvéri barátság és sokoldalú együttműködés a jövő­ben is tovább fejlődik, s hozzájárul a szocialista kö­zösség egységének erősítéséhez. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén minden jót, további sikereket kívánunk önöknek és a testvéri ku­bai népnek a szocializmus felépítéséért végzett áldo- zatoS' munkájukban, a hazájuk függetlenségének biz­tosításáért folytatott bátor harcukban. Budapest, 1970. január 1. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZ1 PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke ★ Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garcia kubai külügy­minisztert. A SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront és a Nőtanács ugyancsak küldött üdvözlő táviratot kubai testvérszervezetének. Centropress-helyzetkép Párizsra figyel a világ Az óesztendő utolsó nap­ján változatlanul nagy ter­jedelmet kapott a világ­sajtóban és a hírügynök­ségi tudósításokban a „Cherbourg! hajók” ügye. 1969 legvégének csakugyan egyik legfeltűnőbb esemé­nye volt az öt hajó „ki­csempészése” az izraeliek részéről Franciaország egyik legnagyobb kikötőjé­ből. A világközvélemény most már arra kíváncsi, hogy mennyiben befolyásolja az egész ügy mind a francia —izraeli viszonyt, mind pedig Párizs és az arab országok — az utóbbi idő­ben mind inkább javuló — kapcsolatait. Mindenesetre: érdeklő­déssel várja az egész vi­lág a további fejleménye­ket. Annyi bizonyos: az eset nehéz leckét adott fel Párizsnak, s most van iga­zán szükség a francia dip­lomácia rugalmasságára, hogy a „kényes egyen­súlyt” egyfelől az arab ál­lamokhoz, másfelől Izrael­hez fűződő kapcsolataiban meg tudja tartani. Érdekes hír érkezett Ber­linből is. A Horizont cí­mű tekintélyes politikai hetilap közölte Hermann Mtemnél, a NSZEP poli­tikai bizottsági tagjával folytatott interjúját. Ma­tern kijelentette: az NDK kész tárgyalásokat folytatni az NSZK kormányával. A két német állam békés egymás mellett élésére, ehhez pedig nemzetközi jogi érvényű szerződések­re van szükség, olyanokra, Januárban ismét tárgyalnak az ENSZ delegátusok NEW YORK A négy nagyhatalom ENSZ-küldöttségeinek ve­zetői kedden a szovjet de­legáció rezidenciáján tar­tották meg 22-ik két és negyedórán át tartott ta­nácskozásukat a közel-ke­leti békeformula kidolgo­zására irányuló folytatóla­gos erőfeszítések kereté­ben. Az ülésen Malik szovjet nagykövet, ENSZ- fődelegátus elnökölt. Beje­lentették, hogy legköze­lebb január 13-án ülnek ismét össze. Egyidejűleg közölték azt is, hogy ja­nuár 6-án a négy nagyha­talom ENSZ-delegációinak helyettesei tanácskoznak, mégpedig ugyancsak a szovjet rezidencián. Meg­figyelők jelentőségteljesnek Tüntettek a háziasszonyok Szokatlan tüntetést tar­tottak Rosarió argentínai város háziasszonyai az ál­landó drágaság elleni til­takozásul. Az asszonyok üres bevásárlószatyrokkal vonultak végig a város ut­cáin és ezzel fejezték ki elégedetlenségüket a köz­szükségleti cikkek áreme’ tulajdonítják a január 6- I jak, hogy ekkor dolgozzák ra összehívott tanácskozást, majd ki a nagykövetek elé mivel lehetségesnek tart- | terjesztendő terveket. amelyék rendezik a köl­csönös kapcsolatokat, ki­zárják az erőszak alkal­mazását és a másik állam belügyeibe való beavatko­zást — mondotta, egyebek köpött,- Mátém. Világosan körvonalazta az NDK ál­lásfoglalását, amely a szo­cialista országok legutób­bi moszkvai tanácskozásá­nak szellemét tükrözi. Ta­lán a szeptemberi válasz­tások után kétségtelenül rugalmasabbá lett de a múltnak még mindig túl sok örökségét magával von­szoló bonni politikát js ru­galmasabbá teszi, az új esztendő, s közelebb hozza a realitásoknak nemcsak elméleti, de kézenfogható gyakorlati elismeréséhez is. Izraeli összeesküvés Kairói hivatalos körök­ben kijelentették, hogy az izraeli bíróság által a Ro- han-perben hozott ítélet „megerősíti azt amit gya­nítottunk, tudniillik, hogy az A1 Aksza mecset fel­gyújtása mögött izraeli összeesküvés húzódik meg”. Ami a mecset felgyújtását illeti, az említett körök­ben három feltételezést emlegetnek: 1. A gyújto­gatok izraeliek voltak, akik tettük elkövetése után Ro­hant vádolták meg azzal, ismerve elmeállpotát; 2. Az izraeliek — kihasználva Rohan elmeállapotát — a mecset felgyújtására biz­tatták őt; 3. Rohan vilá­gos pillanatában járt el, mint bérenc és bolondok házába zárják majd, hogy megakadályozzák az igaz- I ság elmondásában. Kamerun tíz éve A Kameruni Szövetségi Köztársaság január 1-én ünnepli függetlensége ki­kiáltásának 10. évforduló­ját Az elmúlt tíz esztendő alatt megélénkült az or­szágban a gazdasági tevé­kenység. Sikeresen megva­lósították a gazdasági és a társadalmi.fejlesztés első ötéves tervét (1960—1966) és számos gazdasági muta­tó tekintetében már most túlhaladták a második (1966—1971) ötéves terv előirányzatait. Kamerun­ban körülbelül hetven új ipari vállalat létesült. A függetlenség első tíz esztendejében Kamerun nagy eredményeket ért el az elmaradottság ellen ví­vott küzdelemben, de még nehéz harcot kell folytat­ni az igazi gazdasági füg­j getlenségért. Megérkeztek a hadihajók Megszűnt a vízum hazánk és a Finn Köztársaság között A Magyar Népköztársa­ság és a Finn Köztársaság között a vízumkényszer megszüntetése tárgyában Budapesten 1969. október­1-én aláírt egyezmény csü­törtökön lép hatályba Az egyezménynek megfelelően 1970. január 1-től érvé­nyes úti okmány birtoká­ban vízum nélkül utazhat­nak a magyar állampol­gárok a Finn Köztársaság­ba, illetve a finn állampol­gárok a Magyar Népköz­társaság területére. . Az Itim izraeli hírügy­nökség közlése szerint a Cherbourgból karácsony­kor kifutott öt ágyúnaszád szerdán a kora reggeli órákban izraeli vizekre ér­kezett. A hírt hivatalosan nem erősítették meg Tengerészeti szakértők kijelentették, hogy az öt hadihajó a szerdai nap fo­lyamán megérkezett vala­melyik izraeli kikötőbe. Kedden éjfélig az izraeli kormány fenntartotta tel­jes hallgatását a naszádok ügyéről. Az AFP a hajókkal fog­lalkozó összefoglaló kom­mentárjában rámutat, hogy Haifa kikötőjében két nap óta nagy a sürgés-forgás, mégfigyelők azonban fel­teszik a kérdést, vajon az öt hadihajó nem fut-e be egy másik izraeli kikötő­be, épp oly diszkréten, mint ahogyan karácsony­kor Cherbourgból kifutott. A francia hírügynökség a Maariv című izraeli na­pilapra hivatkozva azt ál­lítja, Abba Eban izraeli külügyminiszter állítólag közölte Franciaország tel­avivi nagykövetével, hogy a hajókat békés célokra, tengeri kutatásokra és ten­geralatti fúróberendezések ellenőrzésére stb. kívánják felhasználni. E magyará­zat — véli az izraeli lap — arra szolgál, hogy a francia kormány ne te­gyen diplomáciai lépéseket Izrael ellen. Az arab országok reagá­lása a hajóügyre egyébként nem egységes. Kairóban és Damaszkuszban meg van­nak győződve, hogy a fran­cia hatóságoknak semmi közük a „cherbourgi hadi­hajók megszöktetéséhez”. Kairói hivatalos személyek „bíznak” a francia kor­mány által indított vizsgá­lat eredményességében, Szí­riái politikai körökben kö­vetelik, hogy Párizs foga- nasítson szigorú rendsza­bályokat Izrael ellen. Ezzel szemben az El Mudzsahid című algíri na­pilap arról ír, a hajók ügye világosan mutatja, hogy francia részről felfüggesz­tették az Izraelbe irányuló fegyverszállítási tilalmat. Üzbégek földjén Délben még az új moszk- minaretek és medreszék vai tv-torony forgó éttér- (mohamedán papneveldék) mében ültünk, s szemünk- mindenütt. lőteretDk™°JfükOVOvalahoí A ra^0^ kupolák, égre- loteret kerestük, valahol törő minaretek és türkiz az óriás város szelén. Este csemDedíszítések közül ta­már magunk is ott álltunk lá f' y egyszerű négyzet­* SKf ,ÄgfS: ÄtT sSSnl percenként indultak a ge dák dinasztiájának mau- pek a Szovjetunió távoli zóleuma tetszeJtt a legjob. pontjai fele, a többi kozott ban a mi IL—18-asunk is. Fe­délzetén, hamarosan ma- Az épületeken kívül, fér­günk mögött hagytuk az éj- mészetesen elsősorban az szaka sötétjét. Irány: kelet, üzbég emberek, a mai élet Üzbegisztán a Szovjet- érdekelt bennünket. Az el- unió 15 köztársaságának len tétek harmóniáját, vagy egyike, területét tekintve az talán a harmónia ellentéte- ötödik (449,6 ezer km2), la- it találtuk! Az egyik utcá­kéinak száma annyi, mint ban „csajhana”, a hagyo- Magyarországé (10,5 millió), mányos üzbég teázó. A: Legnagyobb folyói az idősebb férfiak kaftánban Amu-Darja és a Szir-Dar- turbánban, naphosszat is ja. A köztársaság fővárosa elüldögélnek az egész járdát Szamarkand. Cure emir mauzóleuma. Épült 1403-ban, az ötödik legnagyobb szov- elfoglaló kereveten. A fa- !et város- Taskent nagy- kereveteket szőnyeggel ta- fejlődik, a régi muemle- múlva, s ennek mintájára, 3ev, Leningrad. Moszkva-ne­3 - ' ........... ................. - kek városában modern élet kétszeres mását építették vű új kerületei vannak a f el a téren. városnak. S amikor üzbég Regisz- Asszonyhoz, méghozzá kísérőnk tréfásan azt rnond­század tudós uralkodója, a visszaútban volt, s gyönyö- csillagász és matematikus fű és kedvenc feleségének tanított, s két évszázad érkf^ zéséig befejeztetni az épü­letet, hogy egy csókot adott az építésznek Lelkes és vi­dám rríagyar turistacsopor­tunk e helyben meg is fo­gadta, hogy megpróbálja át­adni Bibi-hanum tapaszta­latát a hazai építőiparnak. Szamarkand történelmi részei mintha a meséből léptek volna ki, de a város­ban modern lakónegyedek és kellemes zöld parkok is vannak. Taskentbem a modern óriásv4rosában a kelet díszí­tőelemei csak stilizáltan je­lentkeznek. Az 1966. évi földrengésnek már nyoma sincs, a szovjetország segí­tőkészsége szinte hónapok alatt újjáépítette a várost. Taskent hálás lakói lakó­negyedek elnevezésével őr­zik segítőik emlékét. Ki­városai még Szamarkand és karták, s a törökülésben el- Buhara. helyezkedő férfiak mellett lüktet. Mintegy 7 órás repülés ott a hagyományos zöld tea- A Szamarkandi _ ..................- , „ , , . ” tán gépünk leszálláshoz Az öregeket nem zavarja tán téren szinte elvakitott gyönyörű asszonyhoz fuzo- ta. hoey most oedig „átug­kíszülődött- Buharába ér- a modem élet lüktetése, ke- minket a teret körülvevő 3 dik a szomszédos Bibi-ha- runk” Moszkvába. mind­mondabeli leties ráérőséggel vitatják medresze kék ragyogása, num mecset története. Kö- nyáian a moszkvai kerület­Az épületeket eredeti for- zép-Azsia legnagyobb mu- re és a 15 nerces troliuta­keztünk. A Nfiszreddin Hodzsa szülő- meg ügyeiket. S az ellen­városát valaha ..az iszlám tét? Az utca másik felén májukba állítják helyre. A zulmán temploma ez, s a zásra gondoltunk. Pedig ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom