Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Új esztendő N éhány órával ezelőtt sok millió pohár csendült ösz- sze szerte az országban, búcsúztatva az óeszten­dőt és köszöntve az újat. A búcsúzásnál azonban időzzünk még néhány pillanatot, hiszen olyan évtől válunk el, amely egyben hazánk történelmének legje­lentősebb negyedszázadát zárja le. Egy rövid cikk keretében arra vállalkozni, hogy a második világháború vérzivatara által porbasújtott, de a szovjet hadsereg által felszabadított ország népe 25 év alatt milyen eredményekre volt képes — még csak váz­latosan is lehetetlen. Talán valamiféle mércét jelent, ha elmondjuk, hogy Bács-Kiskun megyében — ahol föld­nélküliek és egy-két hold földdel bírok százezrei nyo­morogtak a múltban — alig háromezerről 58 ezerre növekedett az iparban dolgozók száma. Vagy hogy a megyében jelenleg 55 ezer lakásban van már televízió és nyolcezer magán-személygépkocsit tartanak nyilván. Csupán a most búcsúztatott esztendőben 5900 hűtő- szekrényt vásárolt a lakosság és 2400-an kértek az OTP- től lakásépítési hitelt. Jírülhetünk annak is, hogy 1969-ben a mezőgazda­C J Ságban rekordtermés volt, az ipar is teljesítette fejlesztési előirányzatát, a kiskereskedelmi for­galom pedig 480 millió forinttal növekedett. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar nép a párt által ki­tűzött célok alapján céltudatosan dolgozik sorsa jobbra fordulásán. „... Annyi vihar és megrázkódtatás után egy idő óta végre a nyugodt, egyenletes; szocialista fejlődés éveit éljük” — mutatott rá Kádár elvtárs né­hány nappal ezelőtt a Láng Gépgyárban elmondott be­szédében. önelégültségre természetesen semmi okúink sincs. Most, amikor eredményekben gazdag új esztendőt kívá­nunk egymásnak, számot kell vetnünk azzal is, amit el­hibáztunk, vagy nem jól csináltunk. Ha nem ezt ten­nénk, a sok jókívánság dacára sem jutnánk előbbre. L átnunk kell tehát azokat a hibákat is, amelyeket 1970-ben már nem szabad ismételten elkövetnünk. A megye ipari üzemeinek jó részében például át­tértek a 44 órás munkahétre. A lecsökkent munkaidőt azonban sok helyen túlórával, létszámnöveléssel pótol­ták. Mindebből arra lehet következtetni, hogy alapos előkészítő munka helyett csak a látszatra törekedtek. Nem jutottunk előbbre a kívánt mértékben a munka­termelékenység emelésében sem. A termelés növelésé­nek 80 százaléka létszámnövekedésből ered. Helyenként nem iioltak elég hatékonyak a műszaki és termelés- szervezési intézkedések, s a munkafegyelem megszilár­dításával sem törődtek eleget. Mindezek káros hatását még csak növelte a nagyarányú munkaerő-vándorlás, az iparban dolgozók közel fele változtatott munkahelyet. A már említett forgalomnövekedés ellenére sem büsz­kélkedhet túlzottan eredményeivel a kereskedelem. Az áruválaszték elmaradt a vásárlók igényeitől és hosz- szabb lett a hiánycikkek listája is. Nem ünneprontásként soroltuk a fenti adatokat. Az önmagunkkal szembeni elégedetlenség mindig jobb munkára serkent. Ugyanakkor, amit jól csináltunk, arra jogi san lehetünk büszkék. onógatnák többen — miért beszélünk ilyen al­kalomkor gazdasági kérdésekről? Sok helyen még ma is így kíván a magyar ember új eszten­dőt: bort, búzát, békességeti Hát vajon megterem-e munka nélkül a bor és a búza és lesz-e béke, ha nem teszünk semmit a háború elhárítására? Mi tehát, ami­kor újabb sikereket kívánunk a jövő eszfendőre, azt is mérlegeljük, mit akar megyénk társadalma megvaló­sítani 1970-ben. Elsősorban teljesíteni mindazt, amit a harmadik öt­éves tervben előirányoztunk. Sőt már nyugodtan be­szélhetünk a célkitűzések túlteljesítéséről is. A megye szocialista iparának termelési értéke ugyanis az idén mar eléri a 10 és fél milliárd forintot, ami egymilli- ó.rdd.al haladja meg a tervidőszak előirányzatát. Tovább nő a megye szocialista iparában foglalkoztatottak szá­ma. mintegy 2—2,5 ezerrel. Több feladat hárul az építőiparra is, mint tavaly. 1970-ben 1.8 milliárd forint értékű létesítményt kell ki­vitele úe. A mezőgazdaság termelési előirányzata 2 szá­zalékkal magasabb a tavalyinál és elsősorban az állat- tenyésztésben kell javítani eredményeiken. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5.5 százalékkal növe­kedik majd. s a kiskereskedelem forgalma ismét mint egy 600 millió forinttal lesz magasabb. H a okosan, szorgalmasan valósítjuk meg feladatain­kat, ha minden területen jobban dolgozunk, mint az elmúlt évben, terveinket, vártainkat, a ma­gunk elé tűzött célokat mcradéktalantS valóra tudjuk váltani. E gondolatok jegyében kívánunk eredmények­ben gazdag új esztendőt a megye lakosságának. N. O. Pincék, palackozók 50 millió forint fejlesztésre A szakszövetkezetek fej. lődésének . legmegbízhatóbb mutatója az évenkénti be­ruházás. A Mezőgazdasági Szakszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó 19 gazdaság állóeszköz-állo­mánya jelenleg megközelí. ti a 280 millió forintot. A szakszövetkezetek jogi helyzetének az év elején történt rendezése, vala­mint az állami támogatá­sok körének kiterjesztése igen kedvezően hatott a fejlődésre, nagyobb beru­házások megvalósítását, il­letve megkezdését is lehe­tővé tette. A közös szőlő- és gyümölestelepítések mel­let igen sokat fejlődött a szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés is. A ki. jelölt majorok területén emelt gazdasági épületek, azok villamosítása, a kor­szerű állatférőhelyek szá­mának növekedése, a száz­nál több traktor, valamint az, hogy a szőlő- és gyü­mölcsterületek növényvé­delmét a közösben már száz százalékig gépesítet­ték, kivétel nélkül a nagy­üzemi rendszerű gazdálko­dás erősödését jelzi a szak. szövetkezetekben. A jövedelem legnagyobb részét biztosító termelési ágazat, a szőlő- és gyü­mölcstermelés korszerűsí­tésére,, fejlesztéséit1, a táv­lati igényeket is kielégítő járulékos beruházásokra az idén is igen jelentős ösz- szegeket fordítanak. A te­rületi szövetséghez tartozó szakszövetkezetekben 1969- ben négy nagyobb pincét adtak át, összesen mint­egy ötvenezer hektoliteres tárolótérrel. Soltvadkerten és Csengődön egy-egy öt- venvagonos, Kiskőrösön pedig egy 100 vagonos hű­tőtároló üzemeltetését kezd­ték meg. Hűtőtároló építését ugyan egyik gazdaság sem terve­zi az új esztendőben, vi­szont a borpincék és a palackozók száma ismét gyarapodni fog. A kiskőrö­si Toldi Szakszövetkezet egy 15 ezer hektoliter, míg a Petőfi és a Rákóczi közös vállalkozásban .12 ezer hektoliter bor befo­gadására alkalmas pincét épít. Pince építését terve­zik Kiskunmajsán, Csen­gődön és Kecelen is. Az ősszel megkezdi az üzeme, lést a Soltszentimre hatá­rában épülő, évi 25 000 hektoliter bor kitöltéséi-e alkalmas palackozó, amely távolabbi területek termé­sének egy részét is fel tud­ja dolgozni. Soltvadkerten is befejezik a 25 ezer mázsás szőlőfeldolgozó és a 22 ezer hektoliteres pin­ce építését. A szakszövetkezetekben a termelés fejlesztésére — az állami támogatással egvütt — mintegv ötven­millió forintot fordítanak ennek jelentős részét a pincék és a palackozók építése és berendezése Igényli. A költségvetésben uevancsak jelentős tételt képvisel a gépesítés is. ez valamennyi pazda'áera jel­lemző. A három kiskőrösi valamint az akasztói B~’-- 5zaks7Övet'-''z»t nedí" p«- Szakosított állatién'”' *" telep épít őt tervezi nan az A i'-t-rorBa'mi é Húsipari Vállalattal és a Gabomafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalattal együtt­működve évente hatezer hízott sertést adnának át feldolgozásra. B. P. XXV. évf. 1. szám 1970. január 1. CSÜTÖRTÖK Ára: 1 forint Ax ország, s a megye minden részéből sok új­évi jókívánságot kap­tunk, melyet ezúton is megköszönünk. Szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk vala­mennyi dolgozója nevé­ben kívánunk mi is örömteli és boldog, si­kerekben gazdag új esztendőt a Petőfi Népe olvasóinak, lapunk ba­rátainak, tudósítóknak levelezőknek, lapterjesz­tőknek, megyénk egész lakosságának. Petőfi Népe szerkesztőség* és kiadóhivatala Pillanatképek 1970-ről Az. esztendő legkiemel­kedőbb eseményeiből villantunk fel egy-egy pillanatképet, (3. oldal) Történelmi évtized Dr. Romany Pál cikke (4. oldal) Messziről indult A solti Rákóczi Tsz elnökének életútja (5. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (6 és 7. oldal) Jót nevettünk Humoros összeállítás (8. óllal) (9. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom