Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301. szám
4. »Ms! 1969. december 30, kedd Látogatás Lajosmizsén Hó, homok és műanyag Behavazott úton, keskeny nyomon bandukolunk Sikár Józseffel, a lajosmi- zsei Kossuth Szakszövetkezet elnökével. Körülöttünk vakítóan fehér a táj. Néhány perccel ezelőtt megkérdeztem az elnöktől, mivel foglalkozik a tagság ilyenkor, december végén? — Az irodában természetesen a zárszámadásra készülnek. A tanyák körül — mert nálunk a szétszórt település a jellemző — pedig a havat hányják. Saját készítésű hótolóval mi is segítünk járhatóvá tenni az utakat. Természetesen akad egyéb munka is a háztáji-^ ban, a jószágok körüL Szakszövetkezetünk egyik fiatal melléküzeme nincs messze innen. Látogassuk meg. így indultunk el a végtelen fehérségbe. — Sok minden készül Itt polietilén fóliából — magyarázza Vass Géza, az üzem vezetője. — A kertészeteknek készítünk műanyagborítást. Ponyvákat szabunk üzemek számára. Különböző nagyságú műanyag zsákokat rendelnek tőlünk. Olcsó szatyrok készülnek itt, a festésüket is most már mi végezzük. Egyik legnagyobb partneriünk a Tiszamenti Vegyiművek. Egymillió darab, különböző nagyságú, műanyagzsákot kért tőlünk. A kis helyiségben szorgos asszonykezek gyorsan készítik a különböző méretű műanyagzacskókat. Egy pillanat és kész a műanyagkesztyű. Különböző nagyságban készül ez is, állatorvosok, növényvédőszerekkel foglalkozó munkások részére, háziasszonyoknak a mosogatáshoz. Egyszeri Tiasználatra alkalmas, páronként egy forintba kerül majd. — Több mint százféle terméket készítünk. Az ortani. Jövőre az alma és az őszibarack csomagolását is így végzik. A műanyagüzem az idén hét és félmillió forint termelési értékkel segíti elő a jövedelmezőbb gazdálkodást. Alig másfél éves létezése óta máris sokat segített a szakszövetkezet előbb- rejutásában. Mint kiegészítő üzemág, szinte nélkülözhetetlen. A tagságnak még hosszú küzdelmet kell vívnia földjeik termőképességének növeléséért. A szántóterület átlag aranykorona- értéke 4 körül van. Ez önmagában, mint értékmérő, bizonyítja, hogy elég silány homokon kell termelniök. Eddig több mint 400 holdon telepítettek korszerű szőlőt és gyümölcsöst. Az ültetvény több mint fele jövőre már termőre fordul. Ez egyúttal raktározási és értékesítési gondokat is jelent. Az idei tapasztalatok arra ösztökélik a szakszövetkezet vezetőit, hogy az értékesítés lehetőségeit tovább keressék. Ennek egyik módja a már említett közvetlen szállítás budapesti üzletekbe. A kört tovább akarják szélesíteni. Az eddigi szándékok és sikerek dicséretesek. Mikor 1967 januárjában a három lajosmizsei termelőszövetkezeti csoport egyesült 120 ezer forint volt az összes mérleghiány. Az idén két és félmillió forintot meghaladó nyereségre számítanak. A két szám közötti különbség már önmagában is sokat mond. A hósivatagban látszólag szunnyadnak a tanyák, de a fűtött szobákban az emberek gondolatai már a következő esztendő tennivalóin járnak. K. S. A modernizált Moszkvics A Lenini Komszomol nevű autógyár dolgozói vállalták, hogy a közelgő Lenin-centenárium tiszteletére a „Moszkvics—412”-es személygépkocsikat modernizált karosszériával készítik el 1970. első negyedében. A képen: Egy modernizált külsejű „Moszkvics—412”-es gépkocsi legördül a futószalagról. (MTI Külföldi Képszolgálat — TASZSZ) Nyilvános zárszámadást! FURA KÍVÁNSÁG nyilvános zárszámadást követelni? Hiszen amióta termelőszövetkezeti mozgalom van, azóta kötelező a mérleget elkészíteni, tanulságait levonni, és azt a tagsággal közölni. Sajnos, azonban a közös gazdaságok egy része ennek az előbb külső, majd inkább belső kötelezettségének mind mostanáig csak többé-kevésbé tett. eleget A mérlegkészítés mechanikus munkáját elvégezték ugyan, de annak tanulságait csak feléből-harmadából vonták le. A közgyűlésen a zárszámadást ismertették ugyan, de olyan elkapkodva. olyan műszavakkal megtűzdelt tolvajnyelven, hogy abból a tagság édes keveset értett. A legtöbben azt se tudták, mit szavaznak meg. Súlyos hiba volt ez mindig. de ma százszoros vétek. Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor az év lezárása alig több, mint formai aktus volt. Az új mechanizmus a tsz-eknek tényleges önállóságot adott. Gazdagodhat a közösség, jól élhetnek a tagok ott, ahol okosan számolnak, de kiürül a magtár, a tagoknál pedig a kamra, ott, ahol elvétik az irányt. Ráadásul a mechanizmus nem merev, változatlan keret. Az ösztönző és fékező tényezők hálózata évről évre módosul egy kicsit. Éppen- csak annyit, hogy elcsúszhat az. aki a tavalyi tényekben számokban gondolkodik. MOST ___PÉLDÁUL a s zarvasmarha- és sertésfelvásárlási árának emelése, de ugyanakkor a fehérje- takarmányok költségeinek emelkedése, a beruházási támogatás csökkentése teremtett úi helyzetet. Nagyon oda kell figyelni a hitelpolitikai irányelvek apró változásaira is. Gondos tanulmányozást igényel az 1970. évi népgazdasági terv. mert az egyszázalékos növekedés. amit a mezőgazdaság számára előirányoztak, nem is olyan kevés, mint gondolnánk. Egyszóval változnak, alakulnak a külső körülmények, amelyeket késedelem nélkül összhangba kell hozni a belső adottságokkal. Ezek pedig a legnagyobb részletességgel, a leghasznosabb felelősséggel mindig a zárszámadás tükrében vizsgálhatók. Mi TEHAT a teendő? El kell készíteni a mérleget az 1969. esztendőről, de el kell készíteni a számadást a tanulságokról is. Nagy hiba lenne bárhol megelégedni azzal, hogy a kiadott nyomtatványokon a számok ke- resztben-hosszáhaa* stimmelnek. Ez csupán az alap. Amikor az alap készen van. akkor jön a nagyobb munka, amit már nem a könyvelőknek, adminisztrátoroknak. hanem a közösség minden vezetőjének kell elvégeznie. Meg kell érteniük miről beszélnek a számok. Él-e a gazdaság a mechanizmus lehetőségeivel? Megfelelő-e a termelési szerkezet, a tevékenységi kör? Eléggé foglalkoztatják-e a tagokat, fcihoz- zák-e a rendelkezésre álló eszközökből a maximumot? Az új vállalkozások eléggé hatékonvak-e és a közösség kezdeményező képessége a leginkább előnyös irányokba mutat-e? Seregnyi kérdés, amire válaszolni csak hozzáértő, aprólékos elemző munkával lehet. Nem akarjuk túl magasra állítani a mércét, nem kívánhatjuk, hogy a tevékenységnek már ebbe a szakaszába vonják be a tagság szélesebb köreit. Lehetséges ugyan, de igen nehéz. Viszont aki számol, elemez. következtetéseket von le, annak tudnia kell, hogy a határ mire alkalmas. a helyi hagyományok milyen irányba nyitnak, ! vagy csuknak kaput, a tag- 1 ság akar-e többet dolgozni, | és így tovább! A következtetésekből adó- i dó tervek megvalósítása í mindenképpen a tagság fel- ; adata lesz. Nélkülözhetet- ! len tehát, hogy a tagok is- j merjék, megértsék és el- I fogadják a következtetése- j két. feladatokat. Ezt elér- | ni nem könnyű. A közgaz- i dasági helyzet — de a termelési is — egyre bonyolultabb. sokszor első látásra tetszetős dolgokat tilt az alaposabb megfontolás, másszor éppen ellenszenvesnek tűnő vállalkozások mélyén rejtftelk az igazi üzlet. Parancsszóval ilyesmit nem lehet kell hozzá a legegyszerűbb ember, a „legapróbb fogaskerék’* hite is. EZÉRT elengedhetetlen a nyilvános zárszámadás. Ezért bűn. ha • közgyűlésen feláll a* elnök és hadarva felolvas egy előre leírt. s a többség számára érthetetlen szöveget. Aki a beszámolót tartja, annak egyszerre kell szakembernek és agitátornak, előadónak és szónoknak lennie. A leírt szöveg csak támasza legyen. Beszéd közben azonban figyelje a hangulatot és egyetlen bekezdést se zárjon le addig, amíg nem látja, hogy az emberek megértették. Ha kell. a jelentéktelen szakkifejezéseket is magvarázza meg. ha úgv szükséges, három oldalról is indokoljon valamit, hogv elfogadják. (Persze, ezt megkönrm't hetik előzetes gyűlésekkel, vagy írásban előre kiadott tájékoztatókkal isi A KÖZGYŰLÉS; esztendőt zár és kezd. Fontos állomás tehát a közös gazdaság életében. Hiba lenne tehát, ha ezen a fontos állomáson éppen csak lassítana. de nem állna meg ,— pihenőre, erőgyűjtésre, a megtett és megteendő út fölmérésére — a közösség kocsija. r Közéleti emberek mondják... szág minden részébe szállítunk. ötvennégy asszonyt és lányt foglalkoztat üzemünk. ' Szívesen dolgoznak itt, hiszen könnyű, kellemes a munka, képesítés sem kell hozzá és 1200— 1400 forintot meg tudnak keresni. — Viszont van olyan kötelezettségük — veszi át a szót az elnök —, hogy évenként 400 munkaórát kötelesek a mezőgazdaságban is dolgozni. Erre azért van szükségünk, mert kevés a munkáskéz szüret idején a gyümölcsösben. Az idén is csak így tudtuk megoldani az almaszedést. Ennek is köszönhetjük, hogy exportminőséget tudtunk szállítani. A külföldre történő szállítás önmagában negyedmillió forint többlet- bevételt jelentett. Ha nincs ez a munkaerő-tartalékunk, nem biztos, hogy ilyen sikeres az esztendő. A módszer tehát bevált és a következő években is ezen a nyomon szeretnénk továbbhaladni. Ügyes kezdeményezésük, hogy a gazdaságban termelt burgonya és zöldségféle egy részét tisztítva, műanyagzacskókba csomagolva, közvetlenül szállítják fel Budapest két munkáskerületébe. Most azon munkálkodnak, miképp lehetne még több ilyen árut szállíA Munka Érdemrend ezüst fokozatával a VII. magyar békekongresszus előestéjén tüntették ki Bol- váry Lászlót, a Hazafias Népfront dunavecsei járási bizottságának titkárát, Mikor kedvesen megköszöni utólagos gratulációmat, alig pár mondatnyi szerény szava van a több mint két évtizedes, nála is szívből, végzett áldozatos közéleti munkáról, s már is terelni igyekszik magáMiután a Szabadszállási Községi Tanács megígérte, hogy még ebben az évben — 150 méter hosszúságban bevezetik a vizet és a villanyt egy adott területen, a József Attila Tsz négy tagja építeni kezdte lakásának alapját. Mivel, hogy a tanácsi ígéret is így szólt: amennyiben építenek ... Az alapokat tehát lerakták. A termelőszövetkezet adott ehhez gépet, eszközöket — ami dicséretes és bárcsak mindenütt, s minden arra érdemes tagnak így segítenének az otth önépítésről a beszédet. A tőle megszokott készenléttel vág bele rögtön, amikor — ismerve munkamódszerének egyik jellegzetes jó oldalát — megkérdem: „Mik vannak most feljegyezve abba a bizonyos kis noteszba — a problémás ügyekről?" — Már mondom is ..: Űjabb gesztus, és a szó szinte „alcímnek” is felfogható. tűk három vezető — márciusban szeretné építtetni — most már a falakat. De eddig még se víz, se villany nincs. Márpedig az építő vállalat ezek hiányában nem kezdhet hozzá. (A négy tsz-gazda még megtehette, hogy lajttal hordta a vizet az alaplerakáshoz.) — Mit mond a községi tanács ? — Hogy ebben az évben már nem tudta megoldani... De ha ez a helyzet, mi a biztosíték arra, hogy jövő év elején meglesz a víz, .villany?... S ha csak e négy családról lenne szó! Még tizenhat család építtetne azon a területen, de így hozzá se tud kezdeni. Számukra az alap lerakása is sokkal nehezebb már, mint az előbbieké, mivel nekik nincs termelőszövetkezet a hátuk mögött, amely az első lépésekhez támogaást nyújthatna ... A következő noteszbejegyzés ismertetéséhez már betársul dr. Toponáry Ferenc, a Hazafias Népfront járási elnöke is. Ezenkívül egy dokumentumban olvashatom: „A járás villamosenergia ellátásáa ...” Ez a népfront egyik napirendjavaslata a járási tanács — illetve vb — jövő februárban esedékes ülésére. Hogy miért ilyen „időzített” ez a kérdés? Gyakorlati megvalósulásában eleddig elég faramuci inspekciós szolgáltató rendszert vezetett be a DÁV körzetszerel őségé a járás néhány községére, köztük Apostagra. Duna- egyházára, majd január 1- től Dunavecsére nézve is. Ezért ők az alapot se rakják le... Társasház-építkezé* lenne, ámde — víz, villany híján...? Mindenki tudja, a lakáskérdés népgazdaságilag is a legnehezebb és legszo- rongatóbb leckék közé tartozik. Ez alól Szabadszállás se kivétel. De miért nehezíti saját dolgát a községi tanács olyan ígéretekkel, melyek megvalósíthatóságát maga sem látta biztosnak? Ezek szerint, ha az „órán kívüli” villamosvezetékeikkel, berendezésekkel baj lesz ezután, azt bejelentik Soltra, a körzethez, ahonnan kiirányítják a szerelőt a panaszos községbe. No persze, nem ilyen sima ügy ez. Tudniillik csak a hét bizonyos napján megy ki a szakember. Azon, amelyre X község van betáblázva javító-szolgáltatásra. Tehát mondjuk Dunaegyházára csak kedden,' Dunavecsére a másik kijelölt napon. Így ha szerdán elromlik valami Dunaegyházán a karón, vezetéken, kapcsolón, jövő hét keddjéig isten akaratában megnyugodva, s háborgó lelkűket csitítgatva várhatnak a szerelőre. i. Mert ugye rendnek kell lenni, s talán a vállalatnál így rentábilis a munkaerő kihasználása. Ha — a példánál maradva — van is Dunaegyházán lakó szerelője a vállalatnak, ő csak vonuljon be nap, mint nap Soltra az elirányításra, s addig nézze el községe küszködését, míg az inspék- ciós nap fel nem virrad rá. Hogy azért ez talán csak nem így sül el a gyakorlatban? A két népfrontvezető példákat említett: egyik községben a kapcso. ló romlott el, emiatt napokon át — éjszaka helyett fényes nappal világítottak a villanykörték... Más helyen majd esetleg napokig nem lesz villany — hasonló hiba miatt... És most csupán szavakat sorolunk fel, érvényük ma már a kisfalvakon sem vitás: háztartási gépek, üzemi berendezések, vendéglátás, . kenyérsütés, vízellátás, — orvosi rendelő... Ha baj Van a villannyal, lehet ezeknél 4—5 napot várni, míg majd jön a szerelőinspekció?! Tudjuk, hisszük, van vállalati érdek is, viszont annak határa is legyen. Olyan fontos szolgáltatásban, mint a villamosenergia-ellátás — a közérdektől nem szabad eltekinteni. Tóth István Ssabadszá II ás: Ha egyszer valamit megígérnek... í ben. ' A négy tsz-tag — közApostag és „társai’': Villany versenye a napfénnyel
