Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

I960, december 30, kedd 5. oldat Mindannyiunk felelőssége A megyei gyermek- és ifjúságvédelmi hónap mérlege A november 15-től de­cember 17-ig tartó, rendez­vényekben gazdag, gyer­mek- és mi hónap lekre vastagon rárakódott durvaság mellett (részben ezek okozójaként) az iszá- ifjúságvédel- kosság, az alkoholizmus a megyénkben j legnagyobb veszedelem: munkaértekezlettel véget j romboló hatása néhol egye- ért. a rendező szervek itt! nesen ijesztő méreteket ölt. összegezték a tapasztalato­kat, mérlegre tették e nagy­szabású megmozdulás ered­ményeit, s kijelölték a to­vábbi feladatokat. A központi rendezvénye­ken kívül (előadások, viták, kiállítás) elsősorban a já­rási és városi munkaérte­kezletek voltak eredménye­sek. Ezeken erősebb meg­világításban kerültek fel­színre a helyi problémák. Mindenütt ráirányították a figyelmet a tanácskozá­sok arra a tényre, hogy az iíjúságnevelés három terü­lete: a család, a munkahely és az iskola közül a leg­fontosabb a család, és ép­pen ezen a területen ta­pasztalható a legtöbb ne­hézség. Természtesen a ne­velést befolyásoló alapvető tényezők mellett sok javí­tani való van még a nép­művelési intézmények és if­júsági szervezetek munká­jában is. Kevés az olyan művelődési és szórakozási lehetőség, ahol fiataljaink kultúrált környezetben tölt­hetnék el szabad idejüket. A család, a szülők fe­lelősségét mindenütt sürge­tően hangsúlyozták: az élet anyagi alapját, a keresetet, megélhetést, már régóta biztosítja minden dolgozó ■ részére társadalmunk, a nyomor tehát nem magya­rázat a sok helyen tapasz­talható hanyagságért, lel- ketlenségért, ahogyan a szülők bánnak gyermekeik­kel. Megyénk területén — sajnos —. nagy még a ki­mondottan veszélyeztetett környezetben élő gyerme- mekek, fiatalok száma. A szülők egymás közti vesze­kedése. gyermekük bántal­mazása, nevelésük elhanya­golása. a rossz élelmezésük elhanyagolt ruházatuk. íme ezek jelzik a probléma sú­lyoságát. A rendezetlen családi éle­tek, a műveletlenség, a lé­Az italozás mértéke évről évre emelkedik, főleg a rum és a pálinka fogyasz­tása. Három év alatt más- félszeresére nőtt. Természetesen az al­koholizmus nem egyenlő az alkohol fogyasztásával. E kettőt külön kell választa­ni. Éppen ezért nincs iga­zuk azoknak, akik a szesz­eladás korlátozásával, vagy annak áremelésével akar­nak változást előidézni. A megoldás útjait másutt kell keresni: a műveltség ter­jesztésében. a jobb felvi­lágosító munkában, és az idevonatkozó jogi intézke­dések fokozottabb végre­hajtásában. És nem utolsó­sorban a társadalmi ellen­őrzés hatékonyabbá tételé­ben. Oldalakon lehetne sorol­ni az elrettentő bizonyíté­kait annak, miként válnak áldozatául a gyermekek a szülők alkoholszenvedélyé­nek. itt csak egy példát említünk meg: megyénk­ben öt év alatt 29 tizen­négy éven aluli gyermeket kezeltek alkoholmérgezés­sel. És sok százra rúg azok­nak a száma, akik rend­szeresen fogyasztanak — szülői beleegyezéssel, sőt néha biztatással alkoholt. A vendéglátóipari dolgo­zók — gazdasági érdekből, félelemből vagy közömbös­ségből — sok esetben el­mulasztják a rendéléteket betartani. így aztán nem ritka eset. hogy részegeket és gyermekeket szolgálnak ki. Ez a hónap ugyanakkor arról is meggyőzött ben­nünket. hogy vannak már szép példák is ilyen vonat­kozásban. Megyénkben három vá­rosban működik már alko­holelvonó szakrendelés, és működik az alkoholizmus ellen küzdő megyei társa­dalmi bizottság is. A neve­lő célzatú felvilágosító mun­ka is erősödik, ennek elle­nére még ijesztő méretek­ben érezteti pusztító haté tás az alkohol. A megyei gyermek- és if­júságvédelmi hónap sok hasznos tapasztalatot nyúj tott az ifjúságvédelmi szak­emberek. pedagógusok és jogászok számára egyaránt. Mindenki előtt világossá vált, hogy mindannyiónk felelőssége és feladata a fia­talabb nemzedékek sorsá­nak alakulása, jövőjük za­vartalanságának biztosítása. Ezért szólhatunk elismerés- sei azokról a városokról, (Kalocsa. Kiskunhalas, Kecskemét) melyek az üze­mek és termelőszövetkeze­tek bekapcsolásával igye­keztek e gondokat enyhíte­ni. Kecskeméten például üzemi gyermekvédelmi bi­zottságok alakultak. A gaz­dasági vezetőket is sikerült néhány helyen mozgósítani erre a munkára. Amikor e hónap ered­ményes munkájáról szót ej­tünk. nem hagyhatjuk em­lítés nélkül, hogy milyen sok segítséget adtak a mű­velődésügyi osztályoknak a különböző társadalmi szer­vek. Elsősorban a nőtanács, a KISZ és a szakszerveze­tek. Néhány kimagasló érté­kű előadást is megemlíthe­tünk: dr. Veczkó József pszichológusét, dr. Dénes László ideggyógyász főor­vosét. Madarász László me­gyei tanács vb-elnökhelyet- tesét és dr. Baba/y Imre ügyészét. A hónapot záró megyei munkaértekezlet megállapí­totta, hogy a kitűzött célt — ráirányítani a lakosság fi­gyelmét a ténylegesen meg­levő problémákra A testvérköztársaság életéből Nyugat-Ukrajnában, a tyernopoli terület népművészeti háza újabb népi együttest hívott életre. A zenekar tagjai jellegzetes öltözékben sajátos tiroli hangszereken játszanak. CIKKÜNK NYOMÁN Az OMMI válasza Lapunk 1969. november JO-i számában glosszát közöltünk ,A ki nem kelt nborkamag esete, avagy példázat egy szakvéleményről é* a felelős­ség vállalásáról* címmel. A glosszára az OMMI levélben válaszolt szerkesztőségünknek. Ebben megírják, bogy a já­noshalmi Petőfi Termelőszö­vetkezetből beküldött mindkét mintát megfelelő gondossággal vizsgálták meg. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet két szakvéleménye két különböző mintára vonatkozott, így tehát vizsgálati eredmények egy­mástól el is térhettek — ír­ják. Azzal kapcsolatban, bogy a július 26-án megküldött min­ta vizsgálatának eredményét miért csak október 20-án kö­zölték a termelőszövetkezettel, a következőket válaszolták: ,A minta vizsgálata azért tartott hosszabb ideig, mert a lefolytatott kémiai vizsgálat eredményeképpen szükséges- ., nek látszott biológiai vizsgá- ; SÍK®" | latsorozat elvégzése is. Erről NYELVŐR ») Krónikánk elején... yy résén megvalósították. A jövőben az a feladat, hogy ne csak kampányszerűen, hanem tervszerűen, követ- ___ _____ k ezetesen és módszeresen j világosítóit.» foglalkozzunk közös erővel Az OMMI már a második a -vprmpSrtr és a fiatalság V!zsgálati eredmény megküldé- a gyermekek es a nataisag sekor ,elajánlotta a termelő­a termelőszövetkezetet az OM Ml 1969. szeptember 19-án kelt levelében tájékoztatta, azzal, hogy a vizsgálat akkori állá­sáról szívesen ad szóbeli fcl­szocialista nevelésével. Ez a hónap sok eddig kevés­bé ismert problémát vetett fel, és sok tekintetben utat mutatott a további teendők­höz. , Elismeréssel szólhatunk tehát ennek a nagy mun­kának az irányítóiról. Varga Mihály szövetkezetnek, hogy abban az esetben, ha a szennyezettnek vélt tételből hatósági mintát vesz, azt díjmentesen megvizs­gálja. Ilyen vizsgálatot azon­ban a tsz nem kért. Az OM­MI egyébként a vizsgálatot szakmailag indokolt Időhatá­ron belül végezte el, arról a termelőszövetkezetet vizsgálat közben is tájékoztatta. B. P, ,JKrómkáiik elejéi» el­hangzott legfőbb híreink a következők voltak— ez hangzik fel legtöbbször a rádió krónikáinak a végén. És itt következik minden hír rövid megemlítése, amely a krónika folyamán elhangzott, olyan híreké is, amelyeket már az adási idő második felében mond­tak be. Leghelyesebb vol­na, ha csak annyit monda­nának: krónikánkban vágy esetleg krónikánk folya­mán elhangzott. (Ez a ,,fo­lyamán” különben is sok­kal dallamosabb, mint az „e” hangok miatt egyhangú „elején”.) Tehát itt nem szabatos fogalmazásról van szó. Nem a krónika elején mondták el a híreket, csak akkor kezdték el. Vala­hányszor felhangzik a hí­rek . összefoglalásakor a „krónikánk elején”, mindig arra a beugrató találós kérdésre- gondolok, hogy éhgyomorra hány kemény­tojást lehet megenni. Akár­mennyit mond is a meg­kérdezett, csak egyet lehet, mert a többit már nem éh­gyomorra esszük. A szavak használatára tehát vigyáznunk kell, mert a legcsekélyebb té­vedés is kiütközik. Lás­sunk még néhány példát. ke rendőrőrszemként álldo- mos legény mint egy er- beigazolódott Behm gyanú- gált a bécsi Ballhausplat- nyedt öreg, félig írástudat- ja. Igaz ugyan, hogy Lin- zon Ausztria „kis kancel- lan fickó vagy kiválóan denmanra még a bécsi lárjának”, Do lfuss nak reá- képzett esztergályos, köz- földalatti nemzetiszocialis- denciája előtt, s habozás törvényes bűnöző és igyek- ta mozgalomból emlékezett, és ellenkezés nélkül been- vő parasztember, s Behm csakhogy akkor ez az em- gedte oda a náci összeeskü- minden bizonnyal kötözni bér tipikus diáklegény volt, vöket., A többi rendőrnek való bolond lett volna, ha meglehetősen kötekedő ter- Dolfuss halála után Né- nem használná ki helyze- mészet, most viszont a fo- metországba kellett rnene- tét. Mikor újabb fogolyszál- telbe süppedt Behm előtt 12. olvasta a rajta levő sző- külnie, de Behm valaho- lítmányért érkezett vaja- egy ugyancsak tipikus, veget, majd gondosan elé- §yan eltussolta a dolgot,* melyik cég képviselője, pártbéli nagykutya ült, aki gette a hamutartóban Ez- továbbszolgálhatott a bécsi Behm mindig csak másnap elveszi a legjobb áruját, hagyott maga mögött, mely ,. uinvitnúa a rendőrségen. Három éve fogadta. Addigra ugyanis érte viszont egy pfeninget = tartózkodott Mauthausen- alaposan tájékozódott az il- sem fizet pes nagyságú borítékot vett be"- s szerfölött elegedett leto vallalat felől, fölmérte Beh ravaszdi arcán iól elő onnan s átnvúitntta volt eddigi munkájával, álló- es forgótoké alloma- jam,^ 10 Artúrnak átnyújtotta U i£ Beshm felelt azért> nyát, s ehhez szabta a ra- " a" tükröződtek gon­Arturnak. . hogy a birodalom hadifon- bőkért járó „közvetítési” d°Iatai’ s ezert Lmdeman önt érdekli, Artur még egy őrhelyet a szolgálati épület bejá­ratánál állott, majd. ké­nyelmesen végigment a hosszú folyosón, s figyel­mesen elolvasta az ajtók­ra szögezett táblák felira­tait. a s még5’ egy í°S?ágÚ korábban már ^próllkosan . ?gy lelően osszák el Mauthau- Jól tudta, hogy igen vékony , t , tZbro.eí osan Az egyik ajtó előtt meg- legújabb jelentes is — ko- sen f0glyait A haláltábor kötélen táncol, s ha neta- k d lgo tt tektlkájan. állt, s be sem kopogott, zone az ormes.er, majd, egyébként szabályszerű fi- Ián valaki elvágná, bizony — Hallgass ide, Gust! — csak benyitott az aprócska amiKor elkaPta Aruir led- 6k táborokat létesített az nagyot bukna. Éppen ezért szólt hozzá baráti hangon-szobába. Az íróasztalnál ao puianxasat, Hozzátette: egyes gyárak mellett, s az „kívánságait” mindig a leg- Artur (Lám. lám arra is ülő éltes és testes tiszthe- b011 ek csupán ti- egy;k nyen fióktábor épp kézzelfoghatóbban és leg- emlékszik, hogy Augustnak lyettes Artur láttán szapo- z®n°t Perce van a szélben. Schissel hadüzemének kö- ésszerűen fogalmazta meg. hívnak — gondolta öröm­rán fölugrott, s kezét nad- Ma estere vártám ont, s zelében feküdt. „ . , . ........ mel Behm), — nem vár­rágja varrására szorítva eddig mindent a rejtekhe- . .. ®brn ezei’* nem orPb tam, hogy így fogadsz v igyázz-állásba merevedett. lyen tartottam. A gyárak tulajdonosai túlságosán Lindeman er- Azt hittem honT az Eteted — Klemper őrmester je- — Köszönöm. A kapcso- nagy örömmel vásároltok f , e^.eTnek’ ^ .,.a711I}t házyak pincéjéből való ió lentkezem, jelentem szol- lat a továbbiakban is a meg a harmadik biroda- unchenbol rejtjelzett bör és valamj bécsi küjöa_ gálati feladatot hajtok vég- szokásos úton — szorított om fog1)'3}1., hiszen ege- n közöltek vele legesség vár majd, hiszen re! - jelentett a régi ka- keményen kezet Klemp- fz«" nevetséges összeget az SS-megbízott egy sor „ £ na^ sza^rto tona nnntnssáPával nerrel Artúr s kiment a kellett befizetni az SS. objektum reszere akar . ,a'" )s nagy szakerto­- Heil Hitler! Üljön le folyosóra. ’ számlájára rabonként. Bár munkaerőt gyűjteni. Ez pe- eteknek>. italnak! — adott engedélyt Artur, Behm táborparancsnok- az is igaz, hogy azért itt dig annyit jelentett, hogy ,y ; , °CSka. hl~ aztán egy cigarettapapír- helyettest Artur már vagy sem volt egészen minden nem várhat egy fitying yata,‘ lyukadban ücsorog­darabkát nyújtott át az őr- kilenc éve ismerte. Akkor rendjén, ugyanis egyazon „közvetítési” díjat sem. tetsz. mesternek, aki párszor el- 1934-ben Behm még hety- pénzért éppúgy jöhetett iz- És már a kezdet kezdetév (Folytatjuk.) Régóta helytelenítik a célkitűzés megvalósítását. Ez ugyanis más szavakkal azt jelenti: megvalósították a célnak a kitűzését. Mivel ez helytelen, terpeszkedő kifejezés, helyesen így kell mondanunk: kitűzték a célt. Ez abban a pillanatban meg is valósul, amikor megvan a cél. A dolgozók tehát ezt az előzőleg ki­tűzött célt valósítják meg. A célkitűzés megvalósítása mások feladata volt. Ugyanígy helytelen a terv befejezése is. A tervet a tervezők fejezik be, ami­kor megalkotják, az üzem csak teljesítheti. Befejezni ugyanis csak előre megsza­bott. munkát lehet. Még két példát idézünk a jétehtisvaltozások köréből. Ha valaminek a javarészét, jó részét emlegetjük, nem gondolunk a jóra, hanem jelentésváltozással a sokra, mert például egy gyümölcs­fa termésének nagyobbik része az általános tapaszta­lat szerint jó. Az alapszó ellentéte már kiugratja az alapszó eredeti jelentését. Nem mondhatjuk tehát, hogy pl. egy költő versei­nek javarésze rossz. Itt a „többsége” szét kell hasz­nálnunk. Üjabban jelentésváltozás­sal zöld utat emlegetünk a közismert közforgalmi jel­zés alapján. Zöld útja van, zöld utat kapott: így mond­juk annak a kifejezésére, hogy simán mehet valami, az úton nincs akadály. Ami­kor a nyarat játszó telelő után hirtelen mindent el­árasztott az utakon torla­szokat emelő hó, és a nagy fehérség képzete töltött el bennünket, furcsa volt ezt hallani a rádió időjárásje- lentésében, még ha egy kel­lemes női hang csicseregte is be: „Zalában már nin­csenek zöld utak, mert min­det hótorlászok borítják. A fehérség a zöld szín alap­jelentését csalta elő: persze hogy nem lehet zöld, ami fehér. Kiss István „Takarózik” a Tisza Fázik a Tisza, „takaró­zik”. Ha a decemberi zord időjárás tovább tart. ja­nuár elejére teljesen be­fagy hazánk második leg­nagyobb folyója. A jeges folyó nem mindennapi lát­ványt nyújt, hiszen utoljá­ra 1958-ban volt „jeges ka­rácsony’; a Tiszáp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom