Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-19 / 294. szám
4 oldal W(W. deeemoer 19, pent«« A testrérköztársaságéletéből SzÖVSf Ségi tapasztaltok Kialakulóban a korszerű információs rendszer A következő esztendőt, Lenin születése 100. évfordulójának az évét új vívmányokkal és felfedezésekkel kívánják emlékezetessé tenni az Ukrán Tudományos Akadémia kutatói, akik a i^M^fmatika, fizika, biokémia, illetve más tudományok ágait raövóUk. Ilyen céllal dolgoznak már az idén például a szocialista szovjetköztársaság akadémiájának fizikai intézetében, a programozásokkal foglalkozó laboratóriumban is. Az új gazdasági körülmények, a önálló, vállalat- szerű gazdálkodás viszo- szonyai között egyre nagyobb jelentősége van a tárgyilagos, az időben rendelkezésre álló és a jól rendszerezett információnak. A termelőszövetkezetek vezetői érzékelik hogy a társadalmi munkamegosztásban nem elkülönülten gazdálkodnak, hanem számtalan formában kapcsolódik tevékenységük a többi szövetkezethez, állami vállalatokhoz és társadalmi szervekhez. Ilyen helyzetben szükséges, hogy a vezetés döntéseiben rendszeresen felhasználja a rendelkezésre álló külső és belső információkat. . összehangolt kísérletek Szövetségünk megalakulása óta igyekszik segítséget adni a tagszövetkezeteknek az informálódásban. Ennek egyik módja a termelésfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósíAZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Tagsági viszonyból eredő viták intézése a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítése érdekében az 1967. évi III. törvény végrehajtási jogszabályai új alapokra helyezték a tsz-ek és tagjaik között felmerült viták rendezését is. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy melyek a tagsági viszonyon alapuló viták, bár teljes részletességgel nem sorolja fel azokat. Legdöntőbb ebből a szempontból, hogy a vita, vagy ellentmondás a termelő- szövetkezet és annak tagjai között keletkezzék. Az ügyészi vizsgálatok azonban több olyan esetet is feltártak, amikor kívülállók és tsz, illetve tsz-ta- gok és kívülállók között felmerült vitában döntöttek. Ez a gyakorlat törvénysértő, mert a tagsági viszony szabályait alkalmazzák olyanokkal szemben is, akikre ezek a szabályok nem vonatkoznak. A megyei főügyészség nemrégiben 46 tsz-nél tartott vizsgálatot, s megállapította, hogy a keletkezett tagsági viták egyharmada a háztáji gazdálkodással, egyharmada a munkabeosztással, egy jelentéktelen része pedig a járandósággal volt kapcsolatban. A tsz-tagságból eredő viták intézésére a termelőszövetkezetekben az úgynevezett vezetőségi bizottságok hivatottak. E bizottságok megyénk valamennyi közös gazdaságában megalakultak, működésüket azonban még nem mindenütt kezdték meg, bár az erről intézkedő jogszabály közel két éve hatályban van. Több tsz- ben a vezetőség gyakorolta ezt a hatáskört, elvonva ezzel a vezetőségi bizottságok jogkörét. Az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a tag- ; sági vitákat általában a tagok írásbeli bejelentései indították el. Elég sok azonban az olyan kérelem, panasz, amelyeket a tsz-tagok megyei, vagy országos hatáskörű szervekhez küldtek el. A leghelyesebb, ha közvetlenül az intézkedésre hivatott szervekhez fordulnak beadványukkal. Olyan esettel nem találkozott a vizsgálat, hogy a szóban elmondott panaszt, bejelentést a vezetőségi bizottság írásba foglalta volna, s ennek alapján intézkedik, dönt. Olyan eljárással viszont találkoztak az ügyészek, hogy a bejelentés nyomán — vita nélkül — az arra illetékesek intézkedtek. Szeretnénk felhívni a tsz-tagok figyelmét arra, hogy a tagsági viszonyon alapuló kérésüket, panaszukat írásban, vagy szóban terjesszék a vezetőségi bizottságok elé, s ha a szóbeli felvilágosítás nem elégíti ki őket, kérjék annak írásba foglalását, jegyzőkönyvi rögzítését. A szabályszerű ügyintézéshez hozzátartozik, hogy az írásban megküldött kérelmeket iktassák, azokat az illetékeseknek előkészítés, döntés végett eljuttassák. Azért hangsúlyozzuk ezt, mert a vizsgálatok nem egyszer több hónapos érkeztetési, iktatási késedelmet állapítottak meg. Valamennyi vezetőségi bizottság tekintse fontos feladatának, hogy a késedelmes döntések, intézkedések az esetleg jó és alapos határozatok értékét ne csorbítsák. A vezetőségi bizottságoknak ugyanis sokszor bonyolult kérdésekben is állást kell foglalni, mint például a fegyelmi és kártérítési ügyekben. Ilyenkor a hatáskör és illetékesség problémáján túl az elévülési időre is ügyelni kell, továbbá arra, hogy a meghozott határozat érdemben és alakilag is megalapozott legyen. Kártérítési ügyekben például sokszor adós maradt a vezetőségi bizottság a kár összegének pontos megállapításával, s nem vizsgálták például a vétkességi arányokat. E fogyatékosságok miatt több határozatot megalapozatlannak kellett minősíteni. Fontos követelmény az is, hogy a tagok az írásbeli határozatokból világosan értsék a döntést, az indoklás meggyőző legyen, továbbá, hogy a tsz-tag megértse, hová fordulhat, fellebbezhet, ha a döntés rá nézve sérelmes. A tagsági viták intézésének törvényességéhez ugyanis a végrehajtás is hozzá tartozik. A jogerős döntést a tsz és a tag is köteles végrehajtani, de a vezetőségi bizottság kísérje figyelemmel határozatai végrehajtását, s ha az nem történik meg, az illetékes államigazgatási, vagy bírói szervhez kell fordulni. A termelőszövetkezeti tagság nagy érdeklődéssel figyeli a saját és társai folyamatban levő ügyeinek elintézését. Éppen ezért különös gonddal kell vigyázni arra, hogy a viták eldöntésénél a lehetőség szerint ne forduljon elő törvénysértés. De ha az érintett tsz-tagok sérelmesnek tartják a határozatot, vegyék igénybe a jogorvoslati lehetőségeket. A szocialista demokratizmus és a tsz-demokrácia jogszabályban is rögzített alapelveinek az a célja, hogy a tagsági viták elintézése lehetőleg maradjon abban a közegben, ahol felmerültek. Dr. Nagy László a megyei főügyészség ügyésze fásának elősegítése. Minden évben értékeljük a termelési körzet gabona- és kukoricatermesztésének tapasztalatait. Ajánlásokat, javaslatokat teszünk amelyek az állami gazdaságok, kutatóintézetek, valamint a termelőszövetkezetek által rendelkezésünkre bocsátott adatokon, tapasztalatokon alapszanak. A javaslatoknál figyelembe vesszük az érvényben levő közgazda- sági szabályozókat, ösztönzőket illetve azok várható módosítását, fejlesztését. A körzet több közös gazdaságában rendszeresen folynak fajtaösszehasonlító kísérletek. Egyes búza, kukorica és napraforgó fajták tulajdonságait, hozamait hasonlítják össze. A termelőszövetkezetekben végzett kísérleteket a szövetség igyekszik összhangba hozni. Évközben a kutatóintézetek szakefnberek, termelőszövetkezeti vezetők részvételével helyszíni szemléket is tartunk A kukoricatermesztésben igen nagy segítséget kapunk a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetétől. A kísérletek tapasztalatait a szövetség összegyűjti, feldolgozza. Az állami gazdaságok eredményeivel együtt a közös gazdaságok rendelkezésére bocsátja. Rendszeresen megszervezzük a tavaszi határ- és majorszemléket. Ezeken is sok lehetőség nyílik a véleménycserékre az alkalmazott módszerek közös mérlegelésére. Az informáltságot, az új ismeretek szerzését segítik a bel- és külföldi tapasztalatcserék, tanulmányutak. Több alkalommal jártunk a szomszédos Jugoszlávia nagyüzemeiben, ahol a kukoricatermesztésben állat- tenyésztésben alkalmazott technológiát, fajtákat és gépesítést tanulmányoztuk. Voltunk Lengyelországban, ahol a vöröshagyma magról történő termesztésének gyakorlati eredményeit figyeltük meg. Igény ik a vezetők Évenként összegző értékelést készítünk a körzetben levő termelőszövetkezetek gazdálkodásának tapasztalatairól. Az üzemi vezetők az éves gazdálkodásról szóló elemzésekre, s az ehhez kapcsolódó ajánlásokra igényt tartanak. Ezt figyelembe véve szövetségünk küldöttgyűlése határozatban kötelezte a tisztségviselőket, hogy minden évben lehetőleg április első felében, a testületi szervek jóváhagyása alapján kerüljön kiadásra az előző évi gazdálkodás tapasztalatait összegező tájékoztató. Az átfogó elemzések mellett szükség van a részkérdésekkel kapcsolatos információkra is. Az idén például üzemi adatok felhasználásával feldolgoztuk a körzet napraforgó-termesztésének lehetőségeit, összehasonlítva a kender és a cukorrépa jövedelmezőségi mutatóival. Kimunkáltuk az üzemi gabonatisztítás gazdaságossági mutatóit. Elemzést készítettünk a villamosenergia olcsó fel- használásának lehetőségeiről. Ennek hatására 34 termelőszövetkezet társult villamosenergia gazdálkodásra és két önálló energetikust alkalmaznak. Serkentés az összefogásra A hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodás útjait keresve termelőszövetkezeteinkben mind gyakrabban kerül napirendre az egymás közötti és más mező- gazdasági üzemekkel, vállalatokkal való társulás. Rendszeresen adunk információkat a tagszövetkezetek által létrehozott — jelenleg működő — 14 társulás tevékenységéről a kooperációkról és a további lehetőségekről. Informáljuk a közös gazdaságok vezetőit az áru- kapcsolatokról, az áruértékesítésről és a termeléshez szükséges eszközök beszerzéséről. Rendszeresen szolgáltatunk mozgalmi és szövetkezetpolitikai kérdésekhez kapcsolódó anyagokat. Ide tartoznak többek között a szocialista munkaversenyről, brigádmozgalomról adott tájékoztatósok. Arra törekszünk, hogy a termelőszövetkezeti vállalások elősegítsék az , új, termést fokozó hozamnö- velő módszerek bevezetését. alkalmazását, a tagok kezdeményezőkészségét. A külsők mellett nélkülözhetetlenek a belső információk. Minden gazdaságban kialakulóban van az elemző munka. Hasznosak a munkaértekezletek, az üzemi tanácskozások. A szövetséghez tartozó 39 közös gazdaság fejlődése azt bizonyítja, hogy az üzemi vezetők döntéseihez szükséges legfontosabb adatok általában rendelkezésre állnak. Hozzáteszem azonban, hogy a külső és a belső információrendszer jelenleg még csak kialakulóban, fejlődőben van. Dr. Varga Antal, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára Alumínium takarmánysilók A székesfehérvári köny- nyűfémmű készáruüzemében tovább bővítik az alumínium-termékválasztékot. Eddig öntöző garnitúrákat, létrákat, gyümölcsszedő állványokat. olajkályhatető- rácsokat és útjelző, valamint KRESZ-táblákat gyártottak alumíniumból. Újabban televíziórelé adó antennaegységeket is készítenek és hatköbméteres takarmánysilókat szerelnek össze előregyártott alumíniumelemekből. A silók négyrekeszesek, s azokban négyféle takarmány tárolható, A siló alján levő zárószerkezettel az adagolást, illetve a keverést szabályozhatják. Jobb előbb, mint soha 25 ezer MK—21-es kazettás magnót szállít a Rádiótechnikai Gyár üzeme a Német Demokratikus Köztársaságba. A kereskedelmi szerződés aláírásakor az NDK-part- ner kikötötte, hogy legelőször a készülékek majdani szervizéhez szükséges tartozékokat küldjék. A kecskeméti magnetofongyár a sorozat- gyártás megkezdése előtt útnak is indította a kívánt komplett szerelvényeket, alkatrészeket, gumigörgőket. Ez korántsem valami új ötlet, négy éve ilyen formában szállítanak már az NDK-ba, s ezalatt mintegy 75 ezer készüléket gyártottak a számukra. Az előbbiekben vázolt gyakorlat annak kapcsán kívánkozik ide, hogy hazánkban jó részt az alkatrészek, tartozékok hiánya hátráltatja a javítószolgáltató munkát, hiszen az elmúlt években bővült a GELKA hálózata, felvevőhelyek sokaságát létesítették, rendelet látott napvilágot a javítások határidejéről, a cserekészülékek kiadásának kötelezettségéről. Maradjunk az NDK-gyártmá- nyoknál. Egyáltalán nem fedezi a szükségletet a BR—27-es típusú vasalókhoz a talpbetétek száma, az Omega porszívóhoz, a Mikki—II. kis rádióhoz, az S—WN kávéőrlőhöz fellelhető alkatrészek mennyisége. Hasonló okokból nem tudnak megjavítani sok szovjet gyártmányú Kozmosz rádiót sem. Az alkatrészhiány gyakori a magyar termékeknél is. Az alkatrészeket — biztos ami biztos — a GELKA kecskeméti kirendeltsége többször is megrendeli a központi raktárból. Eredménytelenség cs*--.én a garanciális időn belüli készülékekre kiadják az igazolást, miszerint pótolhatatlan az alkatrész. Ezzel a dokumentummal a tulajdonos új gyártmányhoz juthat, A jelzések, tapasztalatok alapján összeáll az úgynevezett hibastatisztika, aminek a birtokában a mi kereskedelmünk ugyancsak megfelelő alkatrészmennyiség leszállításához köthetné a tételek átvételét. Az igény menet közben módosulhat, ám a legfontosabb szerelvények így nem hiányoznának a szervizekből sem a garanciális időn belül, sem a szavatosság lejárta után. Ez persze csak egy lehetséges megoldás a sok közül, bár üdvös gyakorlat, mivel a fogyasztók érdekeit szolgálja és elkerülhetővé teszi az árucikkek filléreken múló lejáratását. Tény, hogy gyártani és eladni, illetve átvenni még nem elég. A jó minőségen túl elengedhetetlen a műszaki cikkek, háztartási és egyéb gépek javításához, karbantartásához szükséges feltételek megteremtése. A szolgáltatások fejlesztését előíró országos célkitűzés többek között megköveteli, hogy konkrétabbá váljon a viszony a vállalatok és a kereskedelem között. A magyar magnetofonok ’■ NDK-beli megrendelői ehhez a következő tippet adják: jobb előbb, mint soha. Halász Ferenc
