Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-05 / 257. szám
1969. november 5. szerda 5. oldal A mozik novemberi műsorából Á novemberi moziműsor jük a komoly művek kölegnagyobb hazai eseménye a Szemüvegesek című új magyar film bemutatója lesz. A filmet a locarnói nemzetközi fesztiválon „Le- opárd”-díjjai tüntették ki, úgynevezett szerzői film, írója-rendezője az elsőműves Simó Sándor. A Szemüvegesek a mai fiatalok problémáiról szól, a húszegynéhány évesekről, akik „szeretnének valamit elérni az életben”. Hőse egy fiatal építészmérnök, aki végre önálló megbízatást kap, s mikor lelkesen nekilátna, hogy megmutassa legjobb képességeit, akkor kezdődnek a soha nem sejtett bonyodalmak. A főszerepekben Bujtor Istvánt, Törőcsik Marit, Ro- nyecz Máriát és Avar Istvánt láthatjuk. A külföldiek közül kiemelkedik a Z, vagy egy politikai gyilkosság anatómiája című színes franciaalgériai filmdráma, az emlékezetes A tökéletes bűntény című film rendezőjének, Costa-Gavrasnak alkotása. A történet egy elképzelt országban játszódik, témája akár a Kennedy- gyilkosság is lehetne, any- nyira hasonlóak, egyszersmind vérlázítóak, újra meg újra a hideg fővel kitervelt politikai merényletek korunk „demokratikus” tőkés társadalmaiban. A film parádés szereposztásban készült, Z-t Yves Montand alakítja. A Galileo Galilei című bolgár-olasz film a nagy tudós ismert történetének állít emléket. Galilei az em- beriség egyik legnagyobb alakja, harca az egyház* a maradiság ellen, a tudás szabadságáért örökérvényű tanulsággal szolgál és mindig izgalmas téma lesz a művészet számára. A Lenfilm Stúdió értékes produkciója az Élő holttest című, Lev Tolsztoj drámájából készült kétrészes, szélesvásznú szovjet film. A főszerepet a nálunk is népszerű Alekszej Batalov játssza. Végül a Ha hallod a harangokat című jugoszláv partizánfilmet említzüL A vidám műfajban a példátlanul hosszú című „Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk Afrikában titokzatosan eltűnt barátjukat?” olasz színes vígjáték lesz a hónap szenzációja Alberto Sordi és Nino Manfredi főszereplésével. A hírek szerint kitűnő természetfilm a tenger mélyének életéről az A nagy korallzátony című színes belga film. Említsük meg a legérdekesebb felújításokat is: Ismét láthatjuk az Estély habfürdővel és Az elrabolt expressz című színes amerikai filmeket, a Telemark hőseit, A nagyítás című világhírű angol filmet, s viszontlátunk újra egy nagy sikert aratott természetfll- met, Az utolsó Édent. Rali ét <í fi oh és rádiósok |Cj könyvekről néhány sorban — Uttörőkatonák? — Az túlzás, hogy katonák, de a katonai élettel ismerkedő fiatalok. Olyan gyerekek, akik komolyan érdeklődnek a katonai élet iránt. Megismerkednek a fegyvernemekkel, az általános katonai szabályzatokkal, megismerik a rendfokozatokat, azokat az általános honvédelmi ismereteket, melyek nem képezik titok tárgyát. — Szívesen vesznek részt a gyerekek ebben a munkában? — Nyugodtan mondhatom, nagy örömmel. A meginduláskor is ők sürgettek bennünket. Bizonyítja ezt az is, hogy nyolcvannál több tanuló jelentkezett. Szappanos Albert tanárral beszélgetünk. Róla Vécsy György, a Kecskeméti Zrínyi Hona Általános Iskola igazgatója már előzőleg elmondta: szeretettel, sőt szenvedéllyel végzi ezt a munkát ö az úttörő honvédelmi század parancsnoka. Biológia-földrajz szakos tanár egyben kitűnő sportoló is: ezért esett rá a választás, amikor századparancsnokot kerestek. (Jelenleg a KTE labdarúgócsapat játékosa) A szépen bekötött, hatalmas naplót nézegetjük. Sok fénykép, jegyzőkönyv, esemény leírása szerepel ben. ne. A krónikaírók színes beszámolói. A tavaly novemberben alakult század már eddig is sok érdekes foglalkozást tartott. Ilyeneket találunk a naplóban: ismerkedés munkásőrökkel; előadás Mezősi Istvánról, névadójukról, a hős repülőről; kirándulás a Budapesti Hadtörténeti Múzeumban; találkozás szovjet katonákkal, — Lehetne valamit hallani az idei tervekről? Szappanos Albert máris lapozza a tervet. — Most rendezzük be saját lőterünket. Az idén már ott gyakorol a lövész szaAranydiploma — Az én diplomámat, kedvesem, a ~ Ä budai ta- mát. nítóképzőbe jártam. ra kellett járni egy tonatelepi általános évet, így kaptam iskolából ment meg huszonegyben nyugdíjba öt éve. másodszor a diplo-. Szabad idejében került? maga idejében nem amikor behívtak a ismerték el. Az el- frontra, tizennyolc sőt ugye, amit most tavaszán. Másodéves mosolyog: fúr-farag most is, S akkor hová néha előveszi még hegedűjét, másFelemeli a kezét, icor a gyűjteményét rendezgeti. LapokMég akkor is ból kivágott grafiötven éve szerez- voltam. Csak any- tem. Milyen jóleső nyit mondhatok, sehova. Sok volt a kákát figyelem és igaz- szerencsére nekem tanító. Gondoltam már fél évig se tar- egy merészet: gye- tott a háború, ősz- rekkorom óta naszel folytathattam a gyón szerettem ker- A kecskeméti Vá- képzőt rosi moziban meg- A Tanácsköztár- gyakornoknak egy tartott ünnepségen saság kikiáltása gazdaságba^ utána adták át a díszes ok- után, amikor a mun- még három év falevelet Borbély Fe- káshatalom veszély- nulás ben forgott, nem Így szereztem meg ságtevés, hogy mégis erre kaptam meg az aranydiplomát renc nyugdíjas tanárnak. A pedagógus szakszervezet nevében. Elhomályosult szemmel nézi; — Nagyon, na— Nem érték, tudom — mondja —, de én órák hosszat tészkedni! * Beálltam el tudom nézegetni. Csillog a szeme, mosolyog, virul. ___ __ _ Megkérdezem; bolk övetkezett dog? — Hogyne volvolt maradásunk az a műkertészi okle- nék? Én ugyan már iskolapadban. Még velet Huszonhat nehezen járok, de éves voltam, amikor először elheletettük a vizsgákat — ekkor kaptam meg az első tanítói oklevelemet a feleségem, szintén nyugdíjas pedagyon köszönöm J.. —, s újra egyenru- Ti fiatalok nem is hát öltöttünk. Betudjátok, mennyi vonultunk a Vörös vábbképző gazdasá- kísérleti intézetben lyezkedtem. Altkor gógus, jó egészség- aztán mindjárt ve- ben van. A nagyob- zető lettem, itt bik fiam agrármér- Kecskeméten, a to- nők, egy nyírségi erőt merítünk mi Hadseregbe. Szol abból, hogy emlé- nők mellett, a ti- keznek még ránk szai fronton ért a és becsülnek bennünket — Hogy is mond- állásom, de amikor ta, Feri bácsi — el akartam helyez- kérdezem. — Miért kedni, nem ismerték el an- hogy a nak idején az okle- mánkat veiét? lennek tekintik. Üjgi népiskolában. Akkortól számít' ja magát kecskémé- gazdasági képesíté- bukás... Nekem tinek. Másfél évti- se van, a kisebbik addig még nem volt zedre ugyan elke- fiam pedig ka.tona- rült innen, Békés tiszt. Révbe jutot- megyei, hajdúsági, tak. Nekik mennyiközölték, nyírségi iskolákban vei könnyebb volt, mi diplo- tanított, 1955-ben mint nekem annak érvényte- aztán visszakérte idején! ...j magát újra A ka-. dolgozik. A lányomnak is mezőM. L. kaszunk. Rádiósaink ebben az évben már önállóan fogják kezelni az adó-ve vő készülékeket Meglátogatjuk a jászszentlászlói rádiósklubot. A rakétások ebben az évben már kétlépcsős rakétát építenek. Tavaly sikerrel zárultak az egylépcsős rakétaépítési gyakorlatok. Tovább szervezzük a találkozásokat rendőrökkel, munkásőrökkel, katonákkal. Megtekintünk egy éjszakai repülést a repülőtéren. Ezt előzi meg a legnagyobb várakozás. Sokáig beszélgetünk még az eredményekről, tervekről. A századparancsnok is, az igazgató is hangsúlyozza: a gyerekek hasznos szabadidő-felhasználásán, s a célszerű testi nevelésen kívül van még egy rendkívüli jelentősége ennek a munkának: a hazaszeretetre és internacionalista gondolkodásra nevelés. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon sokféle módot, lehetőséget találnak az úttörő honvédelmi század vezetői arra, hogy a marxista szellemű nevelésnek ezt a két nagyon fontos, egymással szorosan összefüggő ágát ki tudják virá- goztatni. Végezetül, úgy gondolom, érdemes helyt adni Vécsy György igazgató és Szappanos Albert tanár kérésének, hogy említsük meg azokat a tanárokat, akik oly nagy szeretettel működnek közre, mint szakaszparancsnokok ebben a munkában. Fodor Viola a híradósokat, Goóg Tibomé a rakétásokat, és Bozsó Antal a lövészeket vezeti eredményesen. Azzal búcsúzunk, hogy legközelebb részt veszünk egy honvédelmi gyakorla- Varga Mihály Radó György; SZOMSZÉDUNK UKRAJNA Az Egy ország — egy könyv sorozat új köteteként látott napvilágot. Sok kép díszíti, számtalan érdekességet tartogat az olvasó számára. A magyarul megjelent ukrán könyvek jegyzéke különösen azoknak nyújt segítséget, akik közelebbről érdeklődnek Ukrajna története és kultúrája iránt. VILÁGPOLITIKÁI Atlasz A Kossuth Könyvkiadó jelentette meg ezt a vékony füzetecskét. mely az állandóan változó világ legújabb térképeit tartalmazza, a legfőbb és legjellemzőbb politikai sajátosságok feltüntetésével. LÁNYOK ÉVKÖNYVE 70 Az immár hagyományossá vált — és méltán népszerű — Lányok évkönyve az eddigieknél is több figyelmet érdemel. Különö- sen az irodalom és a művészet megszerettetését célzó fejezetére hívjuk fel a fiatal olvasók figyelmét. (A felnőttekét is!) Érdekes része a szép kiállítású kötetnek a jövö századdal foglalkozó összeállítás V, M. Testvérvárosunk Szimferopol rádiója, november 7-e tiszteletére ünnepi műsorral köszönti a kecskeméti hallgatókat, amelyet a Szolnoki Rádió a 222-es középhullámon, 18 órakor K. L. november 7-én, sugároz. A Ceglédi Füzetek új száma A ceglédi Kossuth Múzeum kiadványsorozata, a Ceglédi Füzetek, már rég felhívta magára a figyelmet. Az eddig megjelent 19 szám gazdag helytörténeti anyagot foglal magában, segíti megismertetni a szomszéd város múltját és jelenét. Legutóbb a sorozatban 1918—1919 Cegléden címmel tanulmányok és viszszaemlékezések jelentek meg az 50. évforduló alkalmából. A szép kiállítású, 140 oldalas kötetet I. Sándor Ildikó szerkesztette. A tanulmányok szerzői: Merényi László kandidátus és Pataki Ferenc tanár. A Tanácsköztársaság veteránjainak visszaemlékezései teszik még gazdagabbá és érdekesebbé a kötetet. Kunszabó Ferenc: Mi szeretnék lenni? A Magyar Bácska c. monográfiához anyagot gyűjtve, ez év tavaszán a bajai járásban megkértünk kettőszáznyolcvanhét gyereket, írjanak vágyaikról, elképzeléseikről. A dolgozatok elemzését itt közöljük. I. Tudomásunk szerint a fel. szabadulás óta ilyen .felvételt még nem készítettek, vagy legalábbis nem publikáltak Magyarországon. A második világháború előtt a falukutatók több hasonló vizsgálatot csináltak, melyek közül Szabó Zoltán tar- di felmérését tartjuk legjobbnak, mert megrázóan hiteles, és mert pontos és tiszta képet ad a tardi — de mint cseppben a tenger: az egész magyar — társada. lem vonulatairól. Tárd, ez az apró Mezőkövesd melletti község kilométerekben számolva persze meglehetősen messze esik a Bácskától, és még azt sem mondhatjuk, hogy akár a múltban, akár ma azonosak a gazdasági körülmények. feltételek. A két háború közötti Tárd egyszerűen nem tudott megélni a mezőgazdálkodásból, szemben a Bácskával; másrészt viszont előnyösebb volt a helyzete, mert a Budapest— Miskolc vasútvonal mellett feküdvén, a nincstelenek gyorsabban és könnyebben munkához juthattak; Tárd mezőgazdasági kultúrája és talajának minősége ma is elmarad a bácskai viszonyok mögött, de termelőszövetkezeti közössége ma már igazán eredményesen gazdálkodik, míg a község felnőtt lakosságának jelentős része ma is kijáró munkás — ugyanakkor a Bácskában is egyre szaporodnak az iparban vagy egyéb népgazdasági ágakban dolgozó kenyérkeresők. Ebben tehát bizonyos nivellálódást látunk a két terület között. de van ennél egy sokkal lényegesebb, mely alapot adhat a történelmi távlatú összehasonlításra: a tardi gyerekek majd negyven évvel ezelőtt egy reménytelen államszervezet által megdermesztett reménytelen társadalomban nőttek bele — míg ma mind Tar- don, mind a Bácskában a lehetőségek széles íve feszül az életbe induló kis- magyarok elé. De nézzük először a dokumentumokat, majd a mai dolgozatokat: Szabó Zoltán Tardi helyzet c. szociográfiájából (Cserépfalvi kiadás 205. oldaltól). „Talán furcsának látszik, hogy szinte országos súlyú társadalmi jelenséget gyerekektől származó dokumentumokkal is bizonyítok, de — amit a gyerekek leírtak, ők csak leírták — a mentalitás nem az övék hanem a falué. Tizenkét esztendős tardi fiúkkal írattam dolgozatot arról, hogy milyen pályát szeretnének masuknak. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez az életkor relatív, és egy. tizenkétéves parasztgyerek sokkal-sokkal öregebb, mint egy ugyanilyen korú polgárfiú. Egy esztendő múlva a „gyerek” már fé- lig-meddig családfenntartó, mert summásmunkába jár. írásaik mögött ott érezni az öregek beszélgetéseit, melyekben meghányták-vetet- ték az ország és a maguk sorsát, miközben a gyerek a kuckóban fülelt és hallgatott. A mondatok sokszor gyerekesek, néha a vágyak is, de a „nyugdíjas állás” szempontjai már a higgadt és a földből kiábrándult paraszt apák véleményeire vallanak. \ A miniszterelnök, a képviselő, a kutyapecér életét és keresetét kívánja magának némelyik tardi gyerek. A miniszterelnökről olvastak az újságban, hallottak a szüleiktől, hogy most ide, most oda utazott, a képviselő ünneplését maguk látták a faluban, a kutyapecér munkájáról is vannak tapasztalataik... A foglalkozás, amit választanának maguknak, komolytalan, vagy távoli, de az érvelés komoly, és a valóságos helyzet nyomásáról beszél. Az alap mindegyiküknél negatív. Nem az a lényeg, hogy mik szeretnének lenni, hanem az, hogy nem földmívesek akarnak lenni. A gyerekes mondatok mögött a felnőttek keserű beszélgetéseinek árnyéka kísért: — Én miniszterelnök szeretnék lenni. En azért szeretnék miniszterelnök lenni, mert jó fizetése van, meg jó módja. A miniszterelnök beutazza a más országokat, itthon jóváte- heti. En azért ném akarok földműves lenni, mert sokat kell dolgozni. — Én csirkefogó szeretnék lenni. Ha én csirkefogó lennék, a csirkéket mind megfognám és lemészárolnám, elvinném a vásárra, és ott eladnám, és lenne sok pénzem. Ha meg tudnék, elmennék messze vidékre, és ott folytatnám a csirkefogást. Vennék egy hátizsákot, és abba raknám a csirkéket, ha kergetnének, bizony elszaladnék. Megfogni magam bizony nem hagynám, ám, ha kergetnének, úgy elszaladnék, hogy senki sem látna többet. En azért nem szerelnék földműves lenni, mert nagyon sokat kell dolgozni. Inkább élek csirkefogással, mint avval a sok dologgal. — En képviselő szeretnék lenni. Azért, mert sok pénz kapnék, meg autón járnék. Mert nem kék olyan sokat dolgozni, és repülőt vennék és a levegőbe járnék, és soha nem kék fáradni, a határba se kék menni dógozni. En azért nem szeretnék földművesnek lenni, mert a földművesek sokat szántanak és sokat dolgoznak. A képviselő meg mindig jókat eszik. — Én kutyapecér szeretnék lenni, mert a kutyapecér sok kutyát fogdos> és azt mind kiváltják tőle, meg megveszik. A kutyapecér nagyon könnyen megfogja a kutyát, csak a nyakába veti a hurkot, és megfogja, és sok pénzt kap érte, megnyúzza és eladja a bőrét. Én azért nem szeretnék földművesnek lenni, mert nagyon sokat kell dolgozni, és nincs semmi látszatja.” (Folytatjuk.)
