Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

Száguldás, 1969-70 NAPONTA 75 EZER GÉPKOCSI GÖRDÜL KI A VILÁG AUTÓGYÁRAIBÓL. KICSINY, DE EGYRE NÖVEKVŐ HÁNYADUKAT A SZEMÉLYKOCSIKNÁL ERŐSEBB, GYORSABB, A VERSENYKOCSIKNÁL VISZONT JÓVAL KISEBB TELJESÍTMÉNYŰ SPORT­KOCSIK ALKOTJÁK. ÉVENTE ÚJABB ÉS ÚJABB TÍPUSOK JELENNEK MEG, FELÜLMÚLVA EGY­MÁST AZ ALKALMAZOTT ÚJÍTÁSOKBAN. AZ AUTÓGYÁRAK AZONBAN NEMCSAK A SZÁGUL­DÁS SZERELMESEINEK IGÉNYEIT ÓHAJTJÁK KI­ELÉGÍTENI VELÜK, A SPORTKOCSIK GYÁRTÁSÁ­NAK VAN EGY MÁSIK RUGÓJA IS. A SPORTKOCSIK mo­torjaihoz nincs szükség különleges üzemanyagok­ra. Sorozatban készülnek, megtalálhatók rajtuk az előírásos lámpák, berende­zések. s így — a ver­senyautókkal ellentétben — részt vehetnek a köz­úti forgalomban. S mint­hogy nagyszerűen gyorsul­nák. csúcssebességük még az autópályák nyújtotta nagy tempó lehetőségeit is felülmúlja. Az autógyárak azonban nemcsak a sebesség meg­szállottainak örömére (és a többiek bosszúságára), hanem a minél tökélete­sebb személykocsik kiala­kítása. az új megoldások kipróbálása érdekében gyártják a „megpapriká- zott” kocsikat. A sportko­csi-gyártásban minden év tömérdek újdonságot hoz, , nem szűkölködött bennük az idei sem. Az egyik legfeltűnőbb, az új sportkocsik első pil­lantásra szembeötlő újí­tása az ülés mögötti bal­dachin, védőhid. Fő fel­adata, hogy felborulás esetében megvédje a na­gyon lapos kocsitestből egyébként védtelenül ki­emelkedő embert. A bal« dachinos megoldás nyúj­totta biztonság és „«pon­tosítás” lehetőségét ki­használva. sok. eddig zárt­tetős kocsiból gyártanak már „hardtop'? (leszerel­hető) tetősét is. KEVÉSBÉ észrevehető, de annál lényegesebb, a sportkocsik stabilitását növelő újítás a motorok középre építése. Ezt egy­részt a kisebb méretű és mégis nagyobb teljesítmé­nyű. másrészt a megbízha­tóbban működő motorok tették lehetővé. A motor­nak a hátsó tengely előtt, az ülések mögött való el­helyezése eleve feltétele­zi. hogy ä motort csak Fény és hang Mécsesek a lomtárban öldhányások, árkok csúfították 1896. októoerében a „hírős vá­ros" rangosabb utcáit. A járókelők többsége szíve­sen vállalta a kellemet­lenségeket, mert büszke volt arra, hogy Kecske­méten sok nagyvárost megelőzve „tündért fény" világít az utcákon, laká­sokban. Hála Lestár pol­gármester előrelátásának már az év végére elké­szült a 250 lóerős telje­sítménnyel dolgozó vil­lanygyár. (Európában elő. szőr Temesváron építet­tek villanytelepet, 1884- ben.) 1897. február 27-én a Nagykőrösi, a Halasi, Csongrádi, Jókai utcában és a Piactéren, valamint néhány hivatalban, ven­déglőben és 120 családi otthonban végleg a lom­tárba helyezték a petró­leumlámpákat, mécseseket. A Felolvasó Társaság, majd a Katona József Kör tagjai, tudós tanárok jó előre tájékoztatták az érdeklődőket a „villany’1 áldásairól és veszélyeiről. Akkor is akadtak hitet­len Tamások, „minek-a" okoskodók: fonák néze­teik eloszlatásában Kel­lermann Bernát, az első villanyszerelő szerzett múlhatatlan érdemeket. Följegyezték: „kulturális emelkedettséggel igye­kezett megszerettetni ipa­rát". P ontosan egy észtén, dő múltán újabb csodákra gyülekeztek elő­deink. Két forint legube- rálása után a Kaszinó nagytermében hatvanon ritkán kell ellenőrizni vagy éppen kiemelni. Elő­nye még, hogy a motor és az utasok súlya egyenle­tesen terheli a tengelye­ket; hogy a hátsó kerekek lehetnek a hajtottak, s hajtásukhoz csak egészen rövid tengely kell. sok­szor pedig felesleges a kardántengely. A védőhid és a süllyeszt­hető fényszóró aligha ke­rül majd a személyko­csikra, a középmotorról azonban elképzelhető, hogy eldönti az orrmotor kontra farmotor vitát, s a jövőben ez az elrende­lés lesz általános. AZ ÉV „slágered alig­hanem a Mercedes C—111, Wankel motorja három bolygótárcsás. 600 köb­centiméteres (ami kb. 8,8 literes dugattyús motor­nak felel meg), percenként 7000 fordulatnál 280 ló­erős. tranzisztoros gyújtá- sú, közvetlen benzinbefecs­kendezésű. E mintaszerű sportkocsi egyetlen hibá­ja; egyelőre mindössze 50 példányban készült, nincs éra, azaz nem vásárolha­tó meg. Tízet a gyár hasz­nál kísérletezésre, negyve­net pedig híres személyek­nek „adtak el”, nyilván­való hírverést szándékból. Még kevésbé vásárolha­fülelték a Telefon Hír­mondó hangversenyét. „Nappal használ, este szó­rakoztat" — így hirdet­ték. Igazán népszerűvé sohasem vált. A rádió is nehezen. “ Az első adócsöves rádióállomást 1915-ben helyezték üzembe. A ké­sőbb világhírűvé vált Tungsram Müvek 1922 táján jelentkezett a pia-■ con. Leleményes emberek már a húszas évek köze­pén megpróbálkoztak Kecskeméten vevőkészülé­kek házi előállításával. Dr. Stejskal Ottó- laká­sán szólalt meg először amatőr masina. Vajon hol lehet? Régen múzeum- ban lenne a helye! 1925-ben Sopronban 400, Kecskeméten 25 elő­fizetőt tartottak nyilván. Az ugyanebben az eszten­dőben alakult itteni Rá­diós Egyesület kezdemé­nyezései is hozzájárultak az érdeklődés növeléséhez. 1927-ben 250 rádiózót tó meg az Opel-Í>iplomat CD, Charles M. Jordan, az amerikai General Motors tervezőjének Opel Diplo­mat „alapra” álmodott kocsija. Hagyományos 5,4 literes, 230 lóerős V-mo- torjával 250 km/óra sebes­séget érhet el a mindössze hat példányszámban ké­szült kocsi. Tervezője és a gyártó cég kitűnő pél­dát mutatott arra, miként varázsolható egy személy- kocsi. a motor és alváz megváltozása nélkül, csu­pán a karosszéria forma- tervezésével sportkocsivá, EZ A CÉL azonban nemcsak az „árnélkülien drága” kísérleti kocsiknál valósítható meg, hanem például a valóban olcsó Volkswagen sportosításá- val is. A VW-alvázra és motorra készített nyitott autocross kocsival főként a tengerparti homokon rendeznek a motocross motorkerékpárvesenyekhez hasonló autós versenye­ket. A VW-NAK persze nemcsak ez az olcsó, ha­nem egy drágább, „igé­nyeseknek” szánt sport­változata is van; a kor­szerű sportkocsi összes jó tulajdonságát felvonultató Volks-Porsche. A felsoroltakon kívül léteznek az úgynevezett sportos külsejű, négysze­mélyes személykocsik. Si­kerük jelzi a fejlődés vár­ható útját: a két kategó­ria fokozatos összeolva­dását. Szűcs József tartottak nyilván. De et a szám — jósolták — emelkedni fog, ha kris­tállyal lehet venni Cse­pelt. Igazuk lett. Két esz­tendő alatt megtízszere­ződött a rádiótulajdono­sok száma. Szunyoghy Farkas vizsgálataiból tud­juk, hogy az előfizetők 33 százaléka tisztviselő, or­vos, ügyvéd, 51 százaléka kereskedő, iparos, 10 szá­zaléka földbirtokos és 9 százaléka munkás. Az első helyszíni köz­vetítés idejét, körülmé­nyeit még nem ismeremi Annyi bizonyos, hogy Ka­tona József születésének százados ünnepségeiről innen tájékoztatták az or­szág lakosságát. a a televízió von­zása ellenére a megyeszékhelyen csaknem 16 000 rádiótulajdonost tart nyilván a posta. S rövidesen forgalomba ke­rülnek a térhatású hangot adó készülékek. Heltai Nándor Á minőség őrei a „hírős városban” Ahhoz, hogy a lakosság megfelelő ipari termék­hez jusson, az államnak néha kényszer útján kell elérnie a minőségi szem­lélet érvényesülését. Az ellenőrzés különösen az élelmiszerek, élvezeti, háztartás-vegyipari és kozmetikai cikkek eseté­ben fontos. I fogyasztó érdekében Az ellenőrző feladato­kat Bács-Kiskun megyé­ben, valamint a ceglédi és szolnoki járásokban a kecskeméti székhelyű Mi­nőségvizsgáló Intézet lát­ja el. Az intézet 1913-ban kezdte meg működését. A jelenlegi, látszólag sze­rény, csendes épületben öt mérnök és négy tech­nikus dolgozik. Tevékeny­ségüket számos munka­társ segíti. A műszerek korszerűek, alkalmasak az egyre bonyolultabb vizs­gálatokra. Az intézet legalapve­tőbb feladata a közforga­lom céljára gyártott, vagy forgalomban levő cikkek minőségének folyamatos ellenőrzése, a fogyasztók érdekeinek védelme, s a kapott információk alap­ján az állami vezetés ál­landó tájékoztatása. Vizsgáljuk azt is, hogy az egyes termékek meg­felelnek-e a feliratban meghatározott jellegük­nek, értékük arányban áll-e az árukkal. A ter­melők betartották-e a szabványok meghatározó rendelkezéseit, az előírt technológiai lépéseket. Nem használták-e fel gondatlanságból, vagy jogtalan nyereségvágyból alacsonyabb értékű, eset­leg az emberi szervezetre káros anyagokat. Laboratóriumainkban felderítjük az idegen szennyeződéseket, főleg azokat, amelyek az embe­ri szervezetben közvetle­nül, vagy felhalmozódás révén káros hatást fejt­hetnek ki. Például az al­kalmazott konzerváló szer minőségét és mennyisé­gét, a mesterséges rádió­aktív szennyezettség mér­tékét és annak fajtáját, a csomagoló anyagokból a termékbe kerülő idegen anyagokat (festékek, lá­gyító, impregnáló anya­gok), az előállítás és tá­rolás alatt a termékeket szennyező fémek (réz, ólom, ón). Kémiai-fizikai vizsgála­tokkal bizonyítják az eset­leges hamisításokat, ami­kor lefölözik a tejet, vagy amikor a presszókban „a szív kímélése érdekében” kevesebb kávéból főzik a duplát. A helyszíni ellenőrzések során a vállalatoknál, szö­vetkezeteknél vagy a rend­szeresen piacra termelő magánosoknál is vizsgál­juk a felhasznált nyers­anyagokat, az előkészítő műveleteket, a végtermé­ket, a tárolás körülmé­nyeit, a szállítás módját. Tesszük ezt azért, hogyne Ismétlődhessen meg oiyan eset, amely előfordult a körzetünkben; a sertés­ólak közvetlen közelében készítették például a kü­lönféle húsipari termé­keket. A termelés folya­matába betekintve ily módon operatíve kizár­juk a károsító tényező­ket. Az intézetünk munka­társai hivatalos személy­ként dolgoznák, jogsza­bály védi őket. intézked­hetnek az ellenőrzött aka­rata ellenére Is. A kifo­gásolt terméket 60 napra kitilthatják a forgalom­ból. A szakvéleményeink tartalmazzák a termék to­vábbi sorsára vonatkozó javaslatainkat. fl lakosság jelzései Tevékenységünk a társ­szervek jelzéseire és a la­kossági bejelentésekre is támaszkodik. Bár a ke­reskedelmi munkában szi­gorú szabályok kötik a fogyasztók minőségi kifo­gásainak az intézését, en­nek ellenére előfordul, hogy a panaszokat felü­letesen kezelik. Esetleg a fogyasztó emel jogtalan panaszt, s az eladó’ szo­rul szakértői döntésre. Mint már említettem, Intézetünk szakértő tevé­kenységet folytat. Úgyne­vezett megbízásos vizsgá­latokat is vállalunk. Ez a I munkánk azonban nem | mehet a lakosság érdek- védelmében végzett ellen­őrzések rovására. Főleg olyan vállalatok, szövet­kezetek megbízásainak te­szünk eleget, ahol szak­ember hiányában, vagy mondvacsinált szakirányí­tás mellett kívánnak élel­miszeripari termelő tevé­kenységet folytatni. A jó szándék é* a jóhiszemű­ség ilyenkor segítségre szorul. Különösen nagy, évtizedes tapasztalataink vannak a szárított növé­nyi termékek vizsgálatá­szövetség kereteben. A tevékenységük fontos részét alkotja, hogy rend­szeresen tájékoztató elő­adásokat szerveznek a vi­lág különböző részein uralkodó cipődivatokról, és a korszerű technológiai eljárásokról. A csoport képviseletében tagjaink ott voltak egyebek között az Egészségügyi lábbelik gyártása" című szimpóziu­mon is. Az idei évben még inkább előtérbe helyezték a kecskeméti központú Al­földi Cipőgyárat érintő vállalati problémák meg­beszélését, a közgazdasági, vezetéstudományi témák napirendre tűzését. Figye­lemre méltó, hogy létre­hozták az ifjú technikusok körét, ami a fiatal szak­emberek aktivizálódását segíti elő. Tanulmányutat szerveztek például a Pé­csi Bőrgyárba, ahonnan vállalatuk a kialakított új típusú gyermekcipőkhöz szükséges alapanyagot kapja. Ez alkalommal le­hetővé vált, hogy a feldol­gozásban legtöbb gondot okozó lakkbörök termelé­sét a helyszínen tanulmá­nyozzák. A csoport létszáma nem teszi lehetővé, hogy tudó­ban. E termékek ellenőr zésében az egész országr kiterjed a hatáskörünk. Természetes követel mény, hogy az intéz« munkatársai magas szak mai képzettséget szerez zenek és a tudásukat ál landóan továbbfejlesszél Ismerjék a legmodemeb kémiai, analitikai eljárí sokat, az alkalmazásba pedig rövid időn beli gyakorlatra tegyene szert. Horváth György igazgató mányos kutatásokkal föd lalkozzanak. Ezért o/yaj rendezvényeket készítenej elő, amelyek hozzájárul nak az Alföldi Cipőgya gyakorlati célkitűzéséinél a megvalósításához. i Évfordulók 1969. november 20: ) — 150 éve született j D. Whitney amerikai geq lógus. ' — 20 esztendővel ezelőj adták át a forgalomnak ai újjáépített budapesti Láncj hidat. 1969. november 21; — 10 éve halt meg Vej rebély László gépészméri nők, Kossuth-díjas egyetej mi tanár, a nagyvonatol villamosítása terén végj zett úttörő munkát, pélj dául a Kandó-lokomotíj továbbfej lesztésében. — 70 esztendeje hunyj el G. Tissandier francig természettudós, léghajós) a repülés egyik úttörője. — 5 év múlt el azóta) hogy felavatták az új Érj zsébet-hidat. A bőripari tu- BEMUTATKOZIK dományos egyesu­Sr'tJI a iripari egyesüld tagjainak sorában. Alig egy éve dolgozik a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom