Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

Mi lesz vasárnap? TÉVED az, aki azt állít­ja, hogy a K. Dózsa—ZTE mérkőzésnek nincs tétje. Azt, hogy a zalaegerszegiek számára van, azt senki nem vitatja, hisz a ZTE joggal pályázik a harmadik hely­re. Számukra a bronz­érem olyan bravúrt jelen­tene, amit NB I. B-ben ritkán hajtott még végre csapat. A zalaegerszegiek az idén kerültek fel és máris a legjobbak közé küzdötték fel magukat. A Dózsa nem számíthat ilyen babérokra. Matema­tikailag ugyan még van rá lehetőség, de a pályán egé­szen másként fest a hely­zet. Azt viszont mindenki tudja, hogy a kecskeméti csapat a 9- helynél többre képes. Van még hátra 3 mérkőzés, 6 pontot lehet szerezni. Lehet tehát bizo­nyítani és közben — csak úgy mellékesen — vissza­szerezhetik a szurkolótá­bor bizalmát. És ez nem is olyan kis tét. A KTE és a Kalocsai VTSK még mindig nem ad­ta fel. Sajnos a hajrával egy kicsit mindketten el­késtek. Ilyenkor a végefe- lé már egyik csapat sem könnyen hagyja magát „le­körözni”, és így a két csa­patunknak már csak papí­ron vannak esélyei. A megyei bajnokság dön­tőjében sokan elkönyvel­ték a Mezőfi SE feljutá­sát. Tény, hogy kétgólos előny birtokában utazhat­nak Jánoshalmára és ez nagy előny, de mi láttuk az első mérkőzést és azon — leszámítva a kapushibá­kat — nem volt két gól különbség a csapatok kö­zött. Hazai pályán, jobb időben könnyen előfordul- | ten. A leninvárosi szovjet hat, hogy a Jánoshalma ! tornacsarnok ban a Petőfi behozza a hátrányt. Volt már ilyen eset a labdarúgásban nem is egy­szer. Sokan kérdezték, hogy mi történik, ha a két mér­kőzés után egyforma lesz az állás. Nos, erre is gon­doltak előre a megyei szak­vezetők. Ez esetben harma­dik mérkőzésre kerül sor. Kiskőrösön november 23- án. Ha itt is döntetlenül végződne a találkozó, ak­kor hosszabítás következik, és ha ez sem hozna dön­tést, akkor sorsolással ha­tározzák meg, hogy ki jut fel az NB III-ba. VASÁRNAP délelőtt egy­szerre két érdekes sport- esemény is lesz Kecskemé­kosárlabdázók vívnak nagy harcot az utóbbi időben szép sikereket elért Cse­pel ellen. Az előzetes hí­rekkel szemben újság, hogy Farkas mégis a Petőfi ren­delkezésére állhat, és így már valamivel több esély- lyel indulhat a csapat az annyira fontos bajnoki pontért a küzdelembe. A Bányai Júlia Gimná­ziumban a szabadfogású birkózó CSB első forduló­ja jelent érdekes eseményt a sportág kedvelőinek. A KTE — értesülésünk sze­rint — teljes birkózógárdá­ját szőnyegre küldi, és így érdekes küzdelem várható ezen, a kissé megyei rang­adónak számító CSB-fordu- lón. Gondolatok a labdarúgó utánpótlás neveléséről A fiatal sportolók ne­velésének kérdése ma leg­alább annyit foglalkoztat­ja a sportköri vezetőket, edz.pket, mint a szakmai feladatok megoldása. Nem vitás, hogy eredményeket is értünk el. Borszéki La­jos a megyei TS elnöke nemrég büszkén mondta, hogy az idei labdarúgó-baj­nokságban az ifjúsági játé­kosok fegyelmi vétsége szinte elenyészően kevés volt. Hallottunk olyan ed­zőről is, aki mindaddig nem volt hajlandó legjobb játé­kosát csapatba állítani, míg nagy gonddal növesztett, hosszú haját le nem vágta, sőt a „szőrös szívű” edző az oly nehezen kinőtt szakái­Kosárlabda Szerdán a Bp. Honvéd­kosarasok Kecskeméten A Bp. Honvéd BEK-mér- kőzései miatt elmaradt K. Petőfi—Bp. Honvéd NB I- es mérkőzést november 19- én, szerdán este fél 6 órai kezdettel rendezik meg a leninvárosi szovjet terem­ben. Ugyancsak szerdán dél­után kezdődik a középfokú iskolai kosárlabda-bajnok­ság Kecskemét városi dön­tője, amelynek során 14.30 órai kezdettel a Bányai J. Gininázium fiúcsapata a Közgazdasági Technikum­mal mérkőzik, majd 16 óra­kor a lányok mérkőzése kö­vetkezik. Negyedszázada történt... K erestem egy labdarú­gót, akit nem a hencegése, a nagyképűsé­ge révén ismert meg a vá­ros, hanem szerénységének, játékának köszönheti hír­nevét. — Megvan! — mondta egyik ismerősöm — A Szí­nész az. Olyan játékos volt, hogy még manap­ság is szívesen emlékez­nek rá a sportemberek. j Már az úttörőcsapatban az ifiben, később pedig az ! NB 111-as Kispesti AC- \ ban rúgta a bőrt Puskás­sal, Lotával, Herédivel, \ Válaljaival.. . Szerénysé­gének „köszönheti", hogy „elveszett”... — 1944 őszén Kecskemé­ten át utaztam az egyik futballista barátommal — kezdte a beszélgetést Bo­ros János. — Az állomáson leszálltam a vonatról s mire visszaértem már csak a füstje látszott a távol­ból ... Akkor kezdtem job. ban szétnézni magam kö­rül, hogy hol is vagyok tulajdonképpen ... Láttam, hogy a tisztáson fociznak. Beálltam közéjük. Azt kérdezték tőlem, hogy ho­va megyek. Mondtam ne­kik, hogy sehova ... Arra kértek, hogy maradjak itt. Nem maradtam, de azt megígértem, hogy vissza­jövök ... A következő va­sárnap már hajngli 3 óra­kor elindultam Pestről, hogy leérjek a mérkőzés­re. Jöttem gyalog, lovas kocsival, de legtöbbet láb­buszon ... Délután 3-ra meg is érkeztem. De jót játszottunk ...! Azóta Kecskeméten ragadtam. y olt itt egy pálya, meg egy öltöző, de an­nak az épületanyagát gyor­san ellopkodták. A felszadu. lás után a KAC-játékosok Lötéravatás Fajszon Fajszon ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a köz­ség felszabadulásának 25. év­fordulójáról. A változatos program egyik fénypontja a jó­részt társadalmi munkával épí­tett MHSZ-lőtér avatása volt, amelyen megjelent- Kiss Imre alezredes, a megyei MHSZ kép­viseletében. Schvarcz Ferenc őrnagy, Pólyák Imre, az MHSZ megyei titkárságának munka­társa és Risai László járási MHSZ-titkár. tagjai és az általános iskola tanulói vették ki részüket. A munkában élenjárók emlékla­pot kaptak. Ezután mintegy 50 versenyzővel megkezdődött az avató verseny, amelyen Pécsi László, a fajszi MHSZ lövésze bizonyította, hogy kispuskában nem véletlenül nyert országos bajnokságot. Most is megsze­rezte az első helyet és győ­zött csapatversenyben is a fajszi MHSZ. Gajdos! Jenőnek, az MHSZ ^redm^nyele: Férfi egyéni;l. titkárának meenvitó sza- pécsi László (Fájsz) 93 kor. 2. helyi titkárának megnyitó sza­vai után Fárkas László, a köz­ségi tanács vb elnöke adta át a lőteret az MHSZ-nek és a község fiatalságának. Megemlé­kezett arról az áldozatkész Tímár (Fájsz) 90. 3. Vattai (Kalocsa) 90. Nők: 1. Koch Ve­ronika (Kalocsa). 2. Juhász P. (Fájsz). 3. Markó E. (Kalocsa). Csapatban: 1. Fajszi MHSZ, 2. munkáról, amelyből elsősorban Kalocsai Sütőipar, 3. Kalocsa) a Kék Duna Tsz, az MHSZ ‘ MHSZ. adták össze a pénzt a fel­szerelésre, abban játszot­tunk. Kezdetben nem vol­tak mérkőzések, csak úgy focizgattunk ... 1945 őszén kezdtünk versenyszerűen játszani. A KTE, Csong- rád, Szentes, Kondoros ... voltak az ellenfeleink, de közülük is hosszú ideig a Kecskeméti Atlétikai Club volt a legjobb! Várszegi Lajos, Dómján, Balogh Mi­hály, a P. Kovácsok ... Remek gárda volt. H omoki József újság­író volt a vezetőnk, a patrónusunk. Edző még akkor nem volt. 1946-ban megalakították az NB Ul-at. A KAC és a KTE már az első évben bejutott. Lovas kocsival jártunk vidékre, de szegény lovak olyan gyengék voltak, hogy az üres kocsit alig bírták. Így aztán többször mentünk a ló mellett, mint kocsin. Vidéken szinte lehetetlen volt győzni. A bírót is gyakran megverték. Olyan­kor futottunk, amerre lát­táink ... 1949-ben a KAC egye­sült a KTE-vel, mert egy budapesti csapatot kellett megmenteni a kieséstől. A fúzió jó is lett volna, de el­adták a játékosok javát... Valamennyi közül talán Csipogót (Kovácsot) saj­náltam legjobban... A z egyesülés előtt a KTE-sek nagyon haragudtak rám, aztán meg istenítettek. Nagyon technikás játékos voltam, értettem a 11-es csinálás­hoz. Sokszor elbűvöltem a közönséget a cseleimmel. Gólt nem szerettem rúgni! Ha becseleztem magam az ellenfél kapujáig, még ak­kor is azt néztem, hogy ki­nek adhatom le a labdát. Hát ezért neveztek el Szí­nésznek. Volt egy másik „boga­lj ram” is. Kecskemétre hív- ' iám a budapesti játékos­ul társakat. Sokszor 6—7 is volt itt, de nagyobb ré­szük mindig visszament. Egyszer Bozsikot is lehoz­tam — jó haverok voltunk —, de azt mondták neki a kecskeméti patrónusok (Ba­logh Józsi bácsi...), hogy nem tud futballozni... Bo- zsik jót nevetett rajta és elment. Egy évvel később a magyar válogatottban láttuk viszont... —bi— laknak sem kegyelmezett. Igaza volt? Én azt hiszem igen. A sportban semmi he­lye a huliganizmus külső jelvényeinek Azok a fiata­lok, akik komolyan veszik a sportolást és közben egyéb kötelességüket is híven tel­jesítik, nem is érnek rá ilyesmivel foglalkozni. „Viselkedni már meg­tanítottuk a gyerekeket, de futballozni még nem!” A kijelentés egyik megyei él­csapatunk edzőjének szájá­ból hangzott el és akarat­lanul is egy újabb gondo­latsor elindítója lett Az utánpótlásképzés valóban nemcsak erkölcsi, hanem szakmai nevelésből is áll. Valamikor az edzők a grun- dokról, iskolákból szedték össze a tehetségeket. Az ilyenfajta játékosszerzés ma több okból is lehetetlen. Először is nincsenek grun- dok. Tehetségek nyilván most is vannak, csak sokkal nehezebb megtalálni őket, mert az iskolában sem ta­nítják a labdarúgást. Sőt! A testnevelő tapárok — egészen kis kivétellel — szinte üldözik a focit. Marad tehát a szakmai nevelés egyetlen területe, az egyesület, ahol vagy öröm­mel, vagy kényszerből fog­lalkoznak az ifjúsági csa­pattal. Igen, kényszerből, mert már a járási bajnok­ságban is kötelező az ifjú­sági csapat indítása, csak éppen az elért eredményt nem „jegyzik” sehol. Pedig nagyobb megbecsülést ér­demelnének azok a szak­osztályok, ahol komolyan foglalkoznak a fiatalokkal. Nézzük csak a megyei bajnokságot. Talán véletlen, hogy a középcsoportba tar­tozó Vaskút, Tiszakécske, sőt a legbiztosabb kieső, a Mélykút, ifjúsági csapatai ott vannak az élvonalban és vasárnaponként J0 gólokat rúgnak az ugyancsak közép­vagy élcsoportbeli ifjúsági együtteseknek? Nem. Csu­pán arról •van szó, hogy az egyik helyen szakember foglalkozik a gyerekekkel, a másikon pedig senki, vagy legfeljebb egy kiöyegedc ;t labdarúgó tartja össze őket. „Csak a kemény edzések vezethetnek sikerre” olvas­tuk a Népsport pénteki szá­mában Borbély Pál cikké­nek címében. Éz a megái1, a- pítás nemcsak a magyar él­vonalra, hanem a mi sző­kébb viszonyainkra is vo­natkozik. Nemrég a Kecskeméti Dózsa labdarúgó-szakosztá­lyának egyik vezetője arra kérte a női kosarasok edző­jét, magyarázza meg, hogy tudnak ifjúsági korú játéko­sokkal NB I-ben ilyen ki­emelkedő eredményt elérni. Hányszor edzenek egy hé­ten a Dózsa ifjúsági labda­rúgói? Minden héten kétszer. Nos, a kosarasoknál az ifjúságiak négyszer, sőt ese­tenként ötször edzenek és az első csapat edzője fog­lalkozik velük. Természetesen nem min­den az edzések száma, ha­nem az, hogy mit és hogyan végeznek el. De az sem vi­tás, hogy heti kétszeri alka­lommal tartott edzés még a közepes szintű labdarúgók kénzéséhez is kevés. Tehát a labdarúgás­utánpótlás neveléséről ki­fejtett gondolatsorunkat egyelőre zárjuk le azzal a megállapítással, hogy mind­addig, amíg a jelenlegi ed­zésszámban és nem a leg­jobb szakemberek foglal­koznak a fiatal labdarúgók nevelésével, komoly előre­haladásra alig számítha­tunk. Szabó Zoltán VOLTAIRE 275 éve született Voltaire francia író, történész és fi­lozófus. Róla emlékezünk rejtvényünk vízszintes 1., és függőleges 1., valamint víz­szintes 78. és 79. számú so­raiban. VÍZSZINTES: 1. Voltaire egyik ismert mondása (foly­tatása a függőleges 1. 12. Erdei vad (ford.) 13. Férfi­név. 14. Eszme, gondolat. 15. Latin és. 16. Egy — ola­szul. 17. Harap. 19. Hónap röv. 21. Ütőhangszer. 23. Különleges ízű. 25. Skandi­náv főváros. 27. Vonatkozó névmás. 28. Varróeszköz. 29. Nyugat-szibériai folyó. 31. Tör. 32. Névelő (ford.) 33. Bölcselő (—’). 37. Kérdő névmás. 38. Ház eleje! 39. Üttörő köszöntés. 40. Cin. 42. Lovas kocsi. 44. Fon- csor. 46. Mérgező anyag. 47. Idegen János. 49. Szór. 50. Tantal vegyjele. 52. Nemzetség. 54. Régi súly­mérték. $5. Határrag. 56. Angol helyeslés. 58. Svájci író, aki szerint az arc vo­násaiból a jellemre lehet következtetni. 61. Felhívás a keringőre. 63. A Lett SZSZK fővárosa. 65. őszü­lő. 66. Több mint kíván. 67. Tejtermék. 69. Patkány — franciául. 70. Állami bevétel. 71. Dagály. 73. Szovjet folyó — névelővel. 75. A teanövény alkaloidja. 77. Izomkötő. 78. Voltaire szomorújátéka, a Bastille-ban írta. 79. Ezt á mű­vét is a Bastille-ban kezdte kidolgozni. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszin­tes 1. folytatása. 2. Tág. 3. Lo­bog. 4. Művészet — latinul (ford.) 5. Helyrag. 6. Kártyar- játék (ék. hiba). 7. Törvény- széki ember (—’). 8. Juttat. 9. Szóösszetételek előtagjaként ..új”-at jelent. 10. A hagyma városa (—’). 11. Személyes név­más. 16. Szóösszetételek előtag­jaként' ,,egy”-et jelent. 18. Szemlélő — névelővel. 20. Ter­melőszövetkezeit. 22. A Volga mellékvize. 23. Váráról ismert község. 24. Fémárugyár nép­szerű neve (—’). 26. Rés (hibá­san). 28. Személyes névmás. 30. Bánat (—’). 33. Tarkatollú, finomhúsú szárnyas vad. 34. Fontos nyersanyag. 35. Algériai kikötő. 36. Babétel. 38. Fel­eresztett. 41. Nugat egynemű betűi. 43. Légmozgás. 45. Szá­raz falevél. 48. Rudakra állított szalmafedelű szénaszín. 51. Mint vízszintes 27. számú. 53. Ülőbútor. 54. Kukucskál. 55. Járom. 57. Mennyei. 59. A fan­tasztikus regény nagy mestere. 60. Cselekedte. 61. Ürmérték. 62. Idegen női név. 64. Mgrps- parti város. 66. Juttatni. 68. franciául. 72. Görög betű — kiejtve. 74. Zenemű rövidítés. 76. Helyrag. 77. Korjelző röv. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., függőleges 1., valamint a vízszintes 78. és 79. számú so­rok megfejtése. A november 7-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfejté­se: (Vízszintes 1.:) Nekem sza­badság, szerelem te vagy; (Függőleges 13.:) A forradalom virágzott ki benned; (Függőle­ges 18.:) Váci Mihály. A november 7-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfej* ó- Sppft könyvjutalmat nyertek: Vihar Ilona, Izsák, Szajpr í;í;. sz.. Árvái Agnes. Kecel, Solt­Ődivat fele. 70. Dallam — » vadkerti u. 29. sz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom