Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

Tervezte: Nádor Vera 0 az őszi divatból ízelítő Tulajdonképpen sok új­szerűséget nem tartalmaz az őszi divat, de mégis számos olyan praktikus öt­letet hoz, amellyel eddig itthon még nem. vagy csak nagyon ritkán talál­kozunk. Vonatkozik ez el­sősorban a kabátra. A külföldi divattudósítások, ban is észrevehetők, hogy nappalra egyre inkább a sportos öltözködés felé irányul a divat. Őszi és téli kabátok különböző szintetikus, impregnált ballon, vagy hasonló anya­gokból műszörmebéléssel, vagy műszőrmével díszít­ve készülnek, sok mutatós tűzéssel, fémalkatrészek- kel (pl. gombok, csatok, szögek stb.j A másik újdonság a koc­kás tweed, vagy sportos anyagból készült nadrág­kosztümök őszre és télre egyaránt. Ezek kabátja olyan hosszú, hogy mini­kabátként ruhával is vi­selhető, tehát öltözködé­sünket változatosabbá, szí­nesebbé teszi, A nadrágot, őszre és különösen télre nagyon praktikusnak tart. juk. s ma már nálunk is tért hódított magának ut­cai viseletre is. A fent említett újdon­ságok a Divattervező Vál­lalat kollekciójában is — melyeknek jó részét mára ruhagyárak gyártják — igen nagy szerepet kaptak. Számos variációban, min­tás és egyszínű szövetek­ből, á textilgyárak szin- tétíkus újdonságaiból és műszói szövetekből készül­nek. Nagvon ajánlják a ter­vezői; — és ismét, mint újdonv-' •i-.jl kell beszámol­nunk — i robmantójelle- gű ruh-'k-i.1. amelyek ősz­szel az envhébb napokon A modern gyógyszeri­parban ugyan naponta születnek új és egyre ha­tásosabb gyógyszerek, a gyógynövények jelentő­sége azonban korántsem csökken. A világon forga­lomban levő százezer féle gyógyszerből 30 ezerre becsülhető a növényi ere. detű gyógyszerek száma. A kutatók sokoldalú vizsgálat alá vették pél­dául a fokhagymát. En­nek a növénynek tudva­lévőén a néphit is gyó­gyítóerőt tulajdonít. Az eredmények meglepőek voltak. Eddig is ismert volt, hogy a fokhagyma hatóanyaga csökkenti a vérnyomást, akadályozza az érelmeszesedés kifejlő­dését. Emellett bebizonyo­sodott, hogy hatásosan pusztítja különféle fertő­ző bélbetegségek kóroko­zóit. A legnagyobb meg­lepetést azonban az okoz­ta, hogy megvédi az em­bereket az ólommérge­zés súlyos következmé­nyeitől. A bazsalikom ma már csak ritka falusi kertben terem. Pedig olyan kivo­natot készítenek belőle, amely a belek és a légző­szervek görcseit megszün­teti. A fekete retek ható­anyagából különféle máj­éi epebajokat orvosló Őszre és télre egyaránt divatos a kosztüm tovább­ra is, az utóbbi természe­tesen szőrmével, műszőr­mével díszítve és vatelin- nel bélelve. A kosztümka­bátok hossza változó: a derékig érőtől a szoknya alját éppen csak látni en­gedőig. sokféle a variáció. A hideg őszre nagyon jó megoldás a kétsoros gom­bolás, vagy az asszimetri- kus gombolás, mindkettő sokszor szerepel a kollek­cióban. A ruhák között sok a jersey, vagy kötött anyag­ból készült, de főszerep­hez jut idén a szoknya­blúz is. Újdonság az úgy­gyógyszert állítanak elő. A fekete retek fogyasz­tása egyébként nagyon jó étrendi hatású. Távol-Kelet csodálatos hírű gyógynövénye a gí- zen gyökér. Valóban ma már tudományosan iga­zolt, hogy különféle anya­gai jótékonyan hatnak a központi idegrendszerre és sok olyan betegséget sikerült vele gyógyítani, amely az idegműködés zavarait okozta. A köz­hiedelemmel ellentétben viszont, nincs csodálato­san fiatalító hatása. A babérlevél gyógyító hatásáról is egyre keve­sebben tudnak, pedig a növény levele már az ókori orvosságos köny­vekben js szerepelt. Gyo­morfájdalmaknál, bél­renyheségeknél, nehéz emésztésnél a következő teát készítették belőle még nem is olyan régen. 20 gramm babérlevelet 10 percig főzve, 40 gramm szárított narancshéjat 1 liter vízzel leforrázva ki­csit állni hagytak, majd a langyosra hűlt leszűrt te­át mézzel édesítették. A babérlevéltea étkezés után megszünteti a gyomoré­gést, de járványok idején igen jó torok öblítőszer és a köhögést is csillapítja. K. M. nevezett tunikaszerű blúz, amely olyan hosszú, hogy a szoknyából legfeljebb 15—20 centit hagy szaba­don. Ezek könnyű szövet­ből, vagy jerseyből készül­nek. Az őszi nappali ru­hák között a fő. a spor­tos stílusú. Ezért a rövid, nadrágos ruhák mellett sok az ingruha finom kis ötletekkel, új szabásvona­lakkal, derékra helyezett bőr-, vagy sajátanyagú öv­vel, fagombokkal és csa­tokkal. A szoknya hossza főleg rövid, minitől a térd- közepig érő. de télre maxi hosszúságú kabátokat és kosztümöket is készítenek már. Dívatszínek: elsősorban a barna árnyalatok, a fe­kete, az őszi erdő színei, ebbe beletartozik a sárga, a zöld, valamint a lila és a grafitszürke. Rajzok 1. Grafitszürke Shetland anyagból készült robman- tó. Elől zipzárral csukó­dik, a fémgombok csak díszítik az elejét és az ujját is. A ruha gallérja és kézelője levehető fehér szövet, fekete paszpóllal. Formailag nagyon fiatalos, de jó viselet erősebb ter- metűeknek is. 2. Barna-lila színössze­állítású kéziszövött, tweed anyagból készült kosztüm, kétsoros gombolással, álló nyakkal, amelynek díszí­tése és az ujja vége is barna bőr. A szoknya nagy rakásokkal bővül. „3. Harmadik modellünk szintetikus és pamutkeve­résű ballonjellegű anyag­ból készült. A tűzésdíszí- tések és az övmegoldás hangsúlyozza a sportos jelleget. Az álló nyak bel­ső részét, valamint a kis kalapot ellentétes és élénk színű műszőrme díszíti. 4. Grafitszürke-piros-kék színösszeállítású kockás szövetből készült nadrá­gos kosztüm, négy zsebbel (nagy divat a sok zseb) A kabát, hossza olyan, hogy minikabátként ruhá­val is hordható. A Divat- tervező Vállalat bemutató­ján a man eken ezt a nad­rágos kosztümöt rózsás kasmír kendővel mutat­ta be. jól viselhetők. Néphit — és gyógyhatás A szülők és a gyermekgyógyász véleménye mozi oa, társaságba, ha nincs nagymama és agye­rek őrzésére vállalkozó is­merős? Helyes-e az a vé­lemény. hogy megszokja a gyerek az esti egyedüllé­tet és nincs semmi baj? Azok a jobb szülők, akik 6—8 évig ki sem mozdul­nak a gyerek mellől? Sok vita van ezeken a kérdéseken a házastársak között. Öt fiatalasszonyt kér­deztünk meg: otthon hagyja-e este kisgyerme­két. felügyelet nélkül? B. JÖZSEFNE (kislánya^ Jutka 3 és fél éves, Józsi­ka 6 hónapos). „Hosszabb ideig nem hagyhatjuk őket egyedül este. Jutka, ha fel­ébred, és nem f iái, biz­tosan sír. De ner.f lehetünk teljesen a gyerekek rabjai, era különösen igénylem, bogy néha kimozduljunk, mert csaknem négy éve itthon vagyok a gyerekek miatt. Ezért néha egy órá­vá elmegyünk vendégség­ig' Jutka nem tudja, feine. Ha nagyobb lesz, megmondjuk majd. Ezt is csak azért merem, mert soha nem ijesztgettük, bogy „elvisz a kutya” vagy a „Mikulás” és nem fel a, sötéttől sem. , K. BÉLÁNE: Julika öt es /el eves. Már egy éve otthon hágjunk, ha ihn-i- o, színházba megyünk1 Megszokta. Különben is a másik szobát, ahol ö van este nyolckor becsukjuk. Hem nyugtalan, ha ekne- gyunk. Bezárjuk rá a lakás ajtajai, de már tud telefo­nálni. Persze a konyhaaj­tót is bezárjuk. Gázhoz, gyufához nem nyúlt ugyan soha, de nem árt az óva­tosság. Természetesen, ha beteg, nyűgös, nnv-r-1 soha nem hagyjuk ott, nem megyünk el. N. ISTVANNÉ: Attól tartok, mi mindenben ké­nyeztetjük kisfiúnkat. Ké­sőn jött gyerek, minden körülötte forog. Most 6 éves, de alig tudunk el­mozdulni mellőle. Meg­mondtuk neki egyik este, bogy sétálni megyünk. Be­leegyezett, a kislámpát ég­ve hagytuk a szobájában, mire hazamentünk egy óra múlva, a lakásban az ösz- szes lámpa égett és Pétiké sirdogált. Azt mondta: „Édesanyám, itt járt egy róka!” Azóta nem me­gyünk el, de azt sem ért­jük, mitől van ez a féle­lem. B. GÁBORNÉ: Egyszer hagytuk otthon a két gye­reket (Kati 6 éves, Gabi­ka 18 hónapos), és mikor hazamentünk. Kati nagyon sírt, a lakásba fel-le sza­ladgált. keresett bennün­ket. Azóta soha nem hagy­tuk otthon, a nagymamát kérjük meg — ha ritkán elmegyünk. L. AKOSNE: Soha nem hagyom őket egyedül, mert egyszer nagyon meg­ijedtünk, kiesett a kiságy­ból a kis Mari. Igaz, nem lett baja. Akkor másfél évqs volt, ma már Ákoska annyi idős, de vele is min­den megtörténhetne, még elképzelni is rossz. Nem tudnék azzal a tudattal él­ni, hogy gondatlan voltam, s az okozott valami bajt a gyerekeimnek. Majd ha 7 —S éves lesz Mari és vi­gyáznak egymásra, az más. Akkor mehetünk szórakoz­ni. * Az öt édesanya vélemé­nye persze semmiféle lát­ványos felmérésnek nem számítható. Az. hogy egye­dül maradhat-e a gyerek, nem kényelem kérdése, vagy meggondolatlanság. De kétségkívül az első lé­pés az önállóság felé; nem árt, ha érzi a gyerek, hogy a világ nem őkörülötte fo­rog. Ehhez persze az kell, hogy a gyerek biztonságo­san érezze magát, minden előző tapasztalata az le­gyen, hogy a szülei nem okoznak neki semmi bajt (a gyerek szemében a ve­rés okvetlen az!), mindig számíthat rájuk. Az ilyen gyerek tudja, hogy ha ez rossz lenne, nem hagynák otthon egyedül, tehát szá­mára ez egyáltalán nem borzasztó, ijesztő. Aztán a kisgyereknek sok minden mást is tudni kell már, mi­re egyedül hagyhatjuk: a fák susognak, ha fúj a szél; a szomszéd kutya nappal alszik, éjjel pedig ugat — s ha ezt tudja, nem fél tőle. Mikor maradhat először egyedül a gyermek? A. Hottinger báseli gyermek- gyógyász professzor írja: „Ez teljesen a gyerek in­telligenciájától függ, de a legtöbb kicsi 3 és fél—-5 éves kora között megsiAk- ja, hogy egész rövid wo­re egyedül marad. De ne maradjon otthon a gyerek úgy, hogy nem tud távozá­sunkról, s ha tiltakozik az egyedüllét ellen, 5 éves ko­ráig azért ne lépjünk fel határozottan. Egy 5 éves gyereknek viszont már meg kell tudni magyaráz­ni. hogy mindig nem le­hetnek vele a szülők, és ne is hagyjuk, hogy terrori­záljon bennünket, „ne en­gedjen el”. Ha ez megtör­ténhet, később a gyerek látja kárát. íme. néhány gondolat, valóban sokféle a véle­mény erről a napjainkban időszerű témáról. Időszerű, hiszen a szülők legtöbb­je egyszer fiatal és úgy véljük, nem kell felesleges „áldozatot” hozniuk, ha ál­dozatnak érzik azt a rab­ságot ami a gyerekneve­léssel bizonyos fokig ter­mészetszerűleg együtt jár. A tét persze nem kicsi, hi­szen a gyereknél annyi minden történhetik még akkor is, ha vele vagyunk. Hát még ha egyedül van! Sz. M. Befőzés BIRSALMAKOMPÖT: A birsalmát meghámozzuk, mag­házát, magját eltávolítjuk, szeletekre vágjuk, citromos vízbe tesszük (vagy megké­rdezzük és több vízből átmos­suk), majd szitára téve a vi­zet lecsurgatjuk. A szirupban félig megfőzzük, azután üve­gekbe rakva szirupját ráönt­jük. Szorosan lekötözzük és gőzöljük. SZÖLÖKOMPÖT: A nagy szemű szőlőt, kis szárát raj­ta hagyva, a fürtről levágjak, megmossuk, szitára tesszük, vizét lecsurgatjuk, üvegekbe rakjuk. Egy kiló cukorból fél liter vízzel szirupot fő­zünk, a meleg szirupot rá­öntjük, kevés szalicilt is te­gyünk rá, 5—8 percig gőzöl­jük, vagy a szirupot forrón ráöntve elég, ha pokrócok közt szárazon gőzöljük. ALMA RESZELVE: Bármi­lyen hullásalmából is készít­hetjük. 5 kiló letisztított, re­szelt almához 1 deka szalicilt teszünk, ezzel összekeverjük. Nagy üvegekbe rakjuk, na­gyon szorosan. Kézzel le­nyomkodjuk. 10 kiló almából reszelve 5—6 kiló lesz. Bármi­kor levehetünk- belőle, utána újra lekötjük és nem romlik meg. Ha nagyon lédús lenne az alma, a tetejére felszökött léből leönthetünk kisebb üvegbe, mert később, ha le­apad a lé, ráönthetjük. Télen levesnek, mártásnak, vagy tésztába igen kitűnő. HÉTFŐ: Karfiolleves, ra­kott burgonya szőlő. KEDD: Csirkeaprólékleves, gombás rizs, papr.ka saláta, körte. SZERDA: Paradicsomleves, túróscsusza tepertővel, alma. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, főtt hús tejfölösen, szőlő. PÉNTEK: Almaleves, bir­karagu, gombával, palacsinta. SZOMBAT: Köménymagosleves csurgatott tésztával, ra­kott karfiol alma. VASÁRNAP: Becsináltleves, sült csirke sóskamártással és burgonyapürével, kakaósszelet. BIRKARAGU GOMBÁVAL: 75 deka birkahúst vágjunk kockára és hagymás zsíron megsózva pároljuk. Félfövés- kor adjunk hozzá karikára vágott zöldségfélét és 20 de­ka felszeletelt gombát. Állan­dóan kevés víz aláöntése köz­ben pároljuk. Ha zsírjára sült, hintsük meg 2 kanál liszttel és engedjük fel fél deci vízzel. Jól összefőzzük, citromlével ízesítjük és tej­fölre tálaljuk. RAKOTT BURGONYA: 1 kiló burgonyát megtisztítunk, hosszában vagy keresztben karikára vágjuk, s megsóz­zuk. Keményre főtt tojásokat szintén karikára vágunk. Egy kizsírözott tűzálló edénybe belerakjuk a fele burgonyát. Tejfölből, kevés tejből és ol­vasztott zsírból keveréket ké­szítünk. Ezzel a keverékkel meglocsoljuk a burgonyát, rárakjuk a karikára vágott tojást (személyenként 1 to­jást). Ha kolbászt is teszünk közé, akkor a kolbászkariká­kat is meglocsoljuk a Keve­rékkel, betakarjuk a másik fele burgonyával. A megma­radt keveréket mind ráönt­jük, fedő alatt a sütőben pi­rulásig sütjük. FŐTT HÜS TEJFÖLÖSEN: Kevés vöröshagymát zsírban fedő alatt megfuttatunk. Pap­rikát, borsot, babérlevelet, 1 kanál ecetet és 2 deci vizet öntünk alá. Ezt főzzük 10 percig, akkor beletesszük a szeletekre vágott főtt húst, zsírjára lefőzzük. Egy evőka­nál lisztből, 3 deci tejfölből habarást készítünk, egy kis víz, só hozzáadásával ráönt­jük a húsra és jól felfőzzük, diónagyságú krumplipogácsá­kat adunk mellé. GOMBÁS RIZS: A megmo­sott, szeletelt 'gombát meleg zsírban félpuhára pároljuk. Megszórjuk vagdalt petre­zselyemmel, sóval és bors­sal. Hozzákeverjük a rizst (személyenként 3 deka), s rö­vid párolás után, amikor a rizsszemek már fehéren üve­gesek. annyi meleg vízzel en­gedjük fel, hogy három Ujj­nyira ellepje. Ha felforrt, pu- hítását már más készülő étel tetején, vagy melegítőben, esetleg kis takaréklángon fe­jezzük be. Ezután fagyos zsírral kikenünk egy kerek kalácsformát (kuglóf), a me­leg rizst beleöntjük és azon nal tálaljuk. Díszítsük petre zselyemzölddel. Ha tetejét megszórjuk sajttal és salá­tát is adunk hozzá, önálló ételként vacsorára is kielé­gítő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom