Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
Szezonidőben nyersárn. val megrakott tehergépkocsik százai húznak naponta Kecskemét — az Aranyhomok fővárosa — felé. A megye dúsan tér. mő gyümölcsöseinek, kertészeteinek termékei áramlanak be a konzervgyár szélesre tárt kapnia. majd a feldolgozó gépsorokon szárítmányok- ká, konzervekké, finom izekké átalakulva ismét útrakelnek. A Kecskeméti Konzervgyár készítmény ei nemcsak az ország különböző részeiben, hanem a világ minden tá_ ián — Moszkvától New Yorkig, Tokiótól Sydneyig — hirdetik Bács-Kiskun élelmiszergazdaságának hírnevét 0 századfordulón történt Hogyan sikerült az üzemnek meghódítani a különKonzervgyár az aranyhomokon JÓ KAPCSOLAT A TERMELŐKKEL ÉS A FOGYASZTÓKKAL A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének látképe. * I ségíélék termesztésére. Jellemző erre például, hogy 1895-ben már a gyümölcs- termelés intenzitása Kecskeméten kétszerese volt az országos átlagnak. Míg országosan 224 gyümölcsfa jutott 100 kataszteri holdra, addig a hírős városba 472. Jelentős mennyiségű barack, szilva, alma, meggy termett a zöldséges kertekben pedig saláta hagyma, gyökér, uborka. A homok meghódítása tehát megkezdődött 1900 áprilisában egy Dél- Tirolból érkezett úr kereste fel Kada Eleket. Kecskemét akkori polgármesterét. — Diffenbach Eugén vagyok — mutatkozott be. — Bozenból jöttem, az ottani tésének fellendülése, s a legfontosabb termékek közé a borsó, bab. sárgarépa, majd a paradicsom számított. A kecskeméti üzem termékeit egyébként külföldön értékesítették. Ez történt 68, illetve 69 évvel ezelőtt. Az üzemben ötven. szezonban 100 munkás t— elsősorban női munkaerő — dolgozott. Ezzel kezdetét vette a gyár története. Az Első Kecskeméti Konzervgyár vetélytárs nélkül dolgozott 1921-ig, amikoris Platter János egy másik konzervüzemet is létesített Kecskeméten. A harmincas évek második felében a paradicsom-feldolgozás korszerűsítése ad nagy lendületet a konzerviparnak, egyben a nemesítésnek Első Kecskeméti Konzervés termesztésnek is. A két konzervgyár életének munkásmozgalmi múltjáról kevés adat maradt fenn. Ennek több oka van azonkívül, hogy a dokumentumok szinte teljes egészében megsemmisültek. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy az üzemi dolgozók túlnyomórészt nők voltak. A „gyári lányok” — ahogy nevezték őket — szinte kivétel nélkül a paraszt családokból került ki. A gyár- , kapuk előtt mindig sokan álltak munkaalkalomra várva. A konzervgyártás idényjellege is nehezítette a szervezkedést. Sok 12—13 éves gyermeket foglalkoztattak az üzemben. Mindezek ellenére két sztrájkot is szer- ' veztek. Az egyiket 1925-ben, amikor a napszám fél kiló j kenyérre alig futotta. Ez a I sztrájk sikerrel zárult; kaptak béremelést. A másikat i 1938-ban szervezték a fér-, fiák, de idő előtt rájöttek j arra, hogy mit terveznek,/ SAS behívót küldtek «I sztrájkszervezőknek, s a második világháború végéig frontszolgálatra osztották be őket. gyár 1957-ben végrehajtott egyesítése után következett be. Az első igazán jelentős beruházást a második ötéves terv ideién valósították meg 100 millió forint értékben. A legfőbb célkitűzés: korszerűsíteni a gyártástechnológiát ezért a 100 millióból 64 milliót új gépek beszerzésére fordítolÚj álon Ilyen volt 1905-bon az Első Kecskeméti Konzervgyár főzeléküzeme... A felszabadulás után új szakasz kezdődik a két kecskeméti konzervgyár életében. Nemcsak azért mert ízléses csomagolásban szállítja a kül- és belkereskede- dolgozói számára megszűnt lem számára a Kecskeméti Konzervgyár a hagymaport. a kizsákmányolás, de új petrezselyemlevelet, burgonyacsíkot, leveskeveréket, paci-LciDOkOH SZC lGS0UÖ 10Il€t*O— «, — ■ — — - . ■- . r <- « i j « ségek nyíltak az üzemek ™dicsom- es papnkapelyhet, a zellerport, szántott hagy fejlesztésére is. Az utóbbi maszeletet sárgarépacsíkot parajport. zellerpelyhet és különösen a Platter és az egyéb szárítmányokat böaső kontinensek piacait s egyben hírnevet szerezni Kecskemétnek is? Ennek hosszú sora van. A gyár születésének, életének, fejlődésének krónikája szorosan egybeforrt az embert állatot egyaránt szikkasztó vad homok meghódításának történetével. S, hogy világosabban lássuk a konzervgyár jelenét és jövőjét nem árt rövid pillantást vetni a múltba. A századforduló idején Kecskemét a tipikus alföldi mezővárosok életét élte. Görbe kis utcácskák, földszintes házikók, a külvárosi házakhoz tartozó nagy kertek, szétszórt szőlők, gyümölcsösök közé épített tanyák adták meg jellegét. A lakosság közel egynegyedének 10 holdnál kevesebb földje volt s több mint a fele élt napszámból, vagy cselédsorban. A megélhetést azonban a félegyháziaktól eltérően — nem kellett vándormunkával biztosítaniok, mert a gazdálkodók a gabonatermelésről egyre inkább áttértek a munkaigényesebb szőlő-gyümölc^ > és zöldkonzervgyárat képviselem. Kérdésen az. hogy a városi tanács támogatná-e egy gyümölcs- és főzelékkon-; zervgyár létesítését. j Kada Elek — aki ha város fejlődéséről volt szó, j azonnal kedvezően reagált i — egy pillanat alatt felmér- I te a helyzetet, s nagy fan- | táziát látott az üzem létre-í hozásában, amellyel szilár-j dabb alapokra helyezhetik a város határában a zöldség-, gyümölcstermesztést. Májusban már a pénzügyi j szakbizottság rendes havi közgyűlésé elé terjesztették a Bozeni Konzervgyár R. T.-nek a kecskéméit gyümölcs- és főzelékkonzerv - gyár létesítésére vonatkozó kérvényét, amelyet a tanács is elfogadott. i Í901 májusában kezdte el termelését a gyár, amely a Weiss Manfred Konzerv- és Ercárugyár után a második jelentősebb konzervüzem volt az országban. Megkezdődtek a szerződéskötések a gazdákkal a feldolgozásra kerülő nyersanyag biztosí- ‘ tására. Ekkor vette kezdete a Máiy zöfflséfitermfifiTf és 1969-ben ilyen a korszerű paradicsomsűrítő berendezés. i ták. Am a legszükségesebb 1 építkezéseket, néhány üze- i mi épület átalakítását, rakI tárak építését sem lehetett tovább halogatni, erre 29 millió forintot költöttek. 'Ebben az időszakban mintegy 7 millió forint jutott a munkakörülményeket, a szociális és kulturális ellátottságot javító létesítményekre. A harmadik ötéves terv Idején országszerte nagyobb arányú konzervipari rekonstrukció kezdődött. Ebből azonban Kecskemétre ezúttal nem jutott. Természetesen a fejlődés itt sem állhatott meg, hiszen a gyárral szembeni igények növekedtek. A második ötéves tervnél csaknem kél- szerte nagyobb összeget, 190 millió forintot saját alapból. tröszti átcsoportosításból, középlejáratú hi telekiekből teremtették elő. Mind ez igen nagy terheket rótt a vállalatra, ám úgy a vállalat dolgozóinak és vezetőinek, mint a város és a me- ; gye mezőgazdasági üzemei- nek szempontjából lényeges előrelépést jelent. Építkezésre 83. gépekre 99, egyéb 1
