Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

9. oldal 1969. október 3. péntek Néphadsereg ünnepe iskolánkban A néphadsereg napját a tek. A számháborút az I. mi iskolánkban szeptember sz. Általános Iskola pajtá- 27-én ünnepelte meg az út_ sai nyerték meg. A ver- törőcsapat. Erre az alka- seny céllövészettel ért vá­lómra színvonalas műsor- get, melyet a II. sz. iskola ral készültünk. A műsor pajtásai nyertek meg. A befejező részében az őrs- számháború sikeréhez a vezetők átadták a „Szabad helyi MHS-szervezet puf- hazánkban Lenin útján” fancsokkal és ködgyertyák- mozgalomra készített be- kai járult hozzá, nevezési lapokat. A válla­lások között ilyeneket ol­vashatunk: „Vállaljuk Cse- mez Károly hősi halott sír. jának gondozását.” „Vállal­juk gyengébb pajtásaink segítését a tanulásban^ stb. Az ünnepség folytatá­saképpen délután a pajtá* sok a pákozdi csata emlé­kére számháborút rendez­Vékony Etelka csapatkrónikás Pajtásoknak üzenem Kisdobosok! Örömmel lá­tom, sokan küldték el hoz­zánk a névrejtvény helyes megfejtését. A következő Út­törőéletben a helyes megfej­tők és a nyertesek névsorát is közöljük. Miháczi László, Tal- fája 79. Egy doboznyi bélye­get gyűjtöttünk számodra. Ha Kecskemétre jössz, gyere el érte a szerkesztőségbe. Balogh Ildiké, Baja: Termé­szetesen örömmel olvastuk so­raidat és várjuk beszámoló­dat úttörőcsapatod életérőL Rákóczi Ferenc Üttörőcsapat Riporter őrse, Bácsalmás: A fegyveres erők napján rende­zett színvonalas irodalmi mű­sor híre eljutott hozzánk is. Részletes beszámolótoknak na­gyon örültünk. Postás Peti DUNAVECSElTUDÓSÍTÓINKTÓL Tízévi munka mérlege Apostagon Jelentkezik a régi tudósító Balassa Sándor pajtás „öreg* tudósítója az Úttörőéletnek. Ügy látszik, örömet szerzett neki ez a munka, mert bár a Bajai Vízügyi Szakközépis­kola tanulója, ismét levelet kaptunk tőle, melyet örömmel adunk közre. „Hatodikos korom óta küld­tem tudósításaimat a bácsal­mási II. Rákóczi Ferenc Úttö­rőcsapatból. Elvégeztem a nyolc általánost — kinőttem az úttörők „cipőjét**. Semmikép­pen nem szeretnék úttörőcsa' A Bagoly őrs nagyszerű vállalása Az 1969/70-es tanév „Szabad hazában, Lenin útján” jelszóval indult. A mozgalomba őrseink nemes vállalá­sokkal neveztek be. A mi őrsünk — a Kecskeméti I- sz. Általános Iskola 6/a osztályának Bagoly őrse — vállalta: a szociális otthon idős lakóit az év folyamán több alkalommal felkeresi, hogy napjaikat felvidítsák. Az első látogatásra az elmúlt héten került sor. Kis mű­sort vittünk részükre, dallal, szavalattal szórakoztat­tuk őket. Csillogó szemükből úgy láttuk, örültek pro­dukciónknak. és kíváncsian lapozgatták a Bács mecye című képeskönyvet, amit ajándékba vittünk nekik. Molnár Zsuzsa őrsvezető (Zsuzsi írásának örömmel adtunk helyet, mert a Ba­goly őrs elhatározása valóban követésre méltó.) A járási tanács vb nem­rég tárgyalt Apostag fej­lesztési eredményeiről és a következő évek programjá­ról. Az elmúlt tíz év alatt a község lakói több mint két­millió forint értékű társa­dalmi munkával járultak hozzá községük szebbé, kor­szerűbbé tételéhez. Hat és fél kilométer járda, vagy a közel 5 millió forintos költ­séggel megépült törpeviz- mű egyaránt hirdeti a la­kosság alkotó összefogásá­nak erejét Tíz esztendő alatt 12 mil­lió forint jutott községfej­lesztésre. A lakásépítéstől a villanyhálózat bővítéséig szinte minden területen je­lentős beruházások, felújí­tások történtek. Különösen sokat tettek az apostagiak a kulturális ellátás fejlesztése érdekében. 1960 óta 2 millió 94 ezer forintot költöttek az iskolák, napközi otthonok tatarozására, óvodabővítés­re, valamint új könyvtár építésére. Jelentős előrelépés történt M egészségügy terén is. No­Rongygyfíjto úttörők öröme _____ __________ _________ A következő napokban Nagy volt az örömünk, ami­p atomtóí elszakadni. Most Ba- rongygyűjtés kezdődik hazánk kor megtudtuk, megnyertük az jára járok naponta autóbusz- minden iskolájában. A Halasi utalványt. Annál szomori nbak szál, a vízügyi szakközépisko- úti iskola tanulói nagy lelke- lába. Be-benézek régi pajtá- sedéssel készülnek az akcióra, saimhoz és igyekszem taná­csaimmal segíteni az Ifjú ri­porterek munkáját. Balassa Sándor Baja’» lettünk, amikor kiderült, hogy a sorsjegy az év folyamán el saimhoz és igyekszem taná- Tavaly egy 10 ezer forintos kallódott. Amikor az utalványt vásárlási utalványt nyertek a nem tudtuk előadni, kiderült, MÉH Vállalattól — de ezen be- hoy a MÉH-nél is megértő, lül még valami lelkesíti a paj­tásokat. Hallgassátok meg te­hát történetünket. Kirándulás Egy kirándulásról szeret- ennyi élmény is elkápráz- mék beszámolni, amelyet a tatott bennünket, hát még vasgyűjtésben legjobb ered- ami ezután következett. gyermekszerető emberek dol­goznak. Megértették, hogy a városszéli iskola tanulóinak milyen sokat jelent ez az utal­vány. Senki nem váltotta be a kérdéses sorsjegyet — minden jel szerint megsemmisült — nyilvánvalóvá vált, hogy az utalvány Iskolánkat illeti, át­adták részünkre. Boldogan vásároltunk ezután. Telt pingpongasztalra, labdá­ményt elért osztály, a mi Esztergomba utaztunk, függönyökre!e’ tarsaí,-iatekokra’ osztályunk elnyert. Autó- megcsodáltuk a Bazilikát, Ezért készülünk tehát a sz0. busszal Budapestre, majd es a kincstárt. Ámultunk kottnái is nagyobb íeikesedés- Szentendrére utaztunk. Vé- a keresztény múzeum eso- sei a rongy-gyűjtésre. Ezért ko- gigjártuk a község szűksi- dálatos képei láttán. Haza- kátorait és meglátogattuk érve Kecskemétre, elhatá- múzeumait. A következő roztuk, hogy továbbra is - állomás Visegrád volt. szorgalmas vasgyűjtők le- méltók voltunk a nyeremény- Megtekintettük a Fellegvár szünk. re. ásatásait és megnéztük a Baranyi József híres Salamon-tornyot. Már Kecskemét Kilencezer család az ÁB-fiók ügyfele pogtatunk be m nden házba és kérjük a kidobásra szánt ron­gyokat. A Halasi úti iskola Krónikás Őrse Lucka néni nagy családja Az ősz langyos veröfé­** nye beragyogja a tá­gas udvart, ahol Lucka né­ni tesz-vesz. Benn, a kony­hában a férje, Szlávik Ist­ván, paprikáskrumplit főz ebédre. Az étel illata szer. teárad, valami jó békesség tölti be az — innen és túl a nyolcvan éven — egy­mást segítő, a munkán osz­tozó idős pár házatáját. Ez a segítőkészség volt életük alaptétele, mottója is. Házasságuk gyermekte­len volt, mégsem voltak soha gyermekek nélkül. Több mint két évtizeden át csilingelt a picinyek vi­dám kacagása a házban és a ház körül. Huszonnégy elhagyott gyermek nevelé­sének gondját vállalták magukra ez idő alatt — Volt úgy, hogy né- gyen-öten is itt nyüzsög­tek körülöttem — emléke­zik Lucka néni, amíg a munka szünetében letelep­szik pár percre. — Nem volt könnyű, de szívesen vállaltam. Beosztottam a jövedelmet, a konyhámon senki nem vette észre, hogy több száj kér enni. Nem egyszer több kilónyi húsból főztem, de inkább meg sem kóstoltam az ebé-. det, csak hogy a kedvesek­nek több jusson vacsorá­ra! Mindőjükre szívesen, sze­retettel emlékezik és majd­nem valamennyi neveltjé­vel ma is töretlen a kap­csolata. Dressz János, az első * „fia”, már családos ember, de hazajárogat, itt nyaralt a kislánya is. Kő- nyár Ilonkát 12 éves ko­ráig Lucka néni nevelte, sőt még a két testvérét is. — Ilonka itt dolgozik Félegyházán, a tollüzem- ben. A kisleánya most ak­kora, mint ő volt, amikor elkerült tőlünk. Ha né­hány napig nem jártak ná­lunk, így szól: „Elmegyek már haza, meglátogatni nagymamát”... Gyarmati Árpád is „kedves gyerme­kem”, ő is gyakran felke­res. Egy sem maradt közülük hálátlan, így mondja Luc­ka néni, megfényesedő szemmel. — Mind jő volt hozzám. Nem is értem, hogyan tör­ténhet, hogy valaki eldob­ja az édes gyermekét, hogy könnyebben, gondtalanab­bá élhessen. Nem szülő az ilyen,.. Ügy legyen egész-; ségem, amilyen nagyon sze­retem őket, egy től-egyig, mind a huszonnégyet! ... Lucka néni nem vi­lághíresség, nem sztár, nem hadvezér. De minden­képp méltó rá, hogy szót ejtsünk róla. Mint mondja, jólesett annakidején a „hi­vatalos” elismerés is —két oklevél, meg 200 forint —, de igazán boldoggá mégis­csak az teszi, hogy élete alkonyán mindenkinél na­gyobb, népes család szere- tete, hálája övezi őt és élete párját. M i azért hozzátesszük ehhez, s bizonyára az illetékesek egyetértenek velünk, hogy az az áldo­zatos, példamutató mun­kásság, amelyet az írásos el­ismerés is kiemel — anya­giakban is számottevőbb méltánylást érdemelne! Mert hát vannak anyagi gondjaik, ha nem is pana­szolják. Huszonnégy gyer­mek önzetlen felkarolásá­ért, az árvaságukban ne­kik nyújtott otthonért, az eddig egy alkalommal jut­tatott összeg — havonta rendszeresen adva sem len­ne túl sok|- jóba s Nehéz körülmények kö­zött végzik napi munkáju­kat az Állami Biztosító dunavecsel fiókjának dol­gozói. Az irodahelyiség szűk, az egymás mellé ál­lított asztalok minden he­lyet betöltenek. Az ügyfe­lek fogadására alig van lehetőség. Pedig nagyon is kell a hely. Évente sok ezren meg­fordulnak itt, hiszen a la­kosság tekintélyes hánya­da igénybe veszi a sze­mély. és vagyonbiztosítás különböző formáit. Tokodi Géza fiókvezető­től a biztosítási munka eredményeiről, problémái­ról, járáson belüli szere­péről kértünk tájékoztatást. — Milyen változásokat eredményezett a kötelező biztosítás megszüntetése? — Ma sokkal több biz­tosított ügyfelünk van, mint bármikor á korábbi években. Az emberek rá­jöttek, hogy előnyös dolog biztosítani. A fejlődést meggyorsította, hogy mi is előnyösebb felételeket tu­dunk nyújtani, évről évre nagyobb kockázatot válla­lunk. Egy példa a sok kö­zül: A solti Szikra és a hartai Lenin Tsz-szel olyan jégkárbiztosítást kötöttünk, ahol 30 millió a tét. Ez biztonságot jelent a közös gazdaságoknak. Munkánk eredményessé­gét jelzik az alábbi ada­tok: A járásban körülbe­lül 11 ezer család él, s kö­zülük 9 ezer rendelkezik valamilyen biztosítással. Sőt, akadnak olyan csalá­dok, amelyek két-háromfé- le szolgáltatásunkat is igénybe veszik, összesen 18 ezer a magánbiztosítá­sok száma és 8500-an tag­jai a CSÉB-nek. Az idén a tsz-eknél és az ipari üzemeknél eddig több mint 4 millió forintot térítettünk. A magánbizto­sításoknál az ez évi „ered­mény” 1084 káreset, s en­nek nyomán csaknem más­fél millió forintot fizetünk ki. — Bizonyára szokatlan a kérdés: nyereséges-e az Ál­lami Biztosító járási ki- rendeltsége? — Igen, általában nyere­séggel zárjuk az évet. Ta­valy a befizetett biztosítá­si díjak elérték a 16 mil­liót, ezzel szemben csak 8 millió forintot kellett ügy­feleinknek kártérítésként kifizetnünk. Hozzá kell azonban tennem: ha netán előfordul egy-két jégverés, vagy nagyobb tűzeset, nyomban megváltozik a mérlegünk. Ám ezért va­gyunk biztosító vállalat... — Tudomásunk szerint jelentős összeget fordíta­nak a CSÉB tagjainak se­gélyezésére és üdültetésé­re? — Az idén 440 CSÉB-tag részesült segélyben, míg 141-en az ország legszebb tájain üdültek. Tavaly ke­vesebb segélyt adtunk, vi­szont többen üdültek. A csoportos életbiztosítás je­lenlegi 20 forintos rendsze­rét ki bővítjük és havi 40 forintos tagsági díj fizeté­se mellett, igen kedvező szolgáltatásokat nyújtunk. A vezetői szoba mennye­zetén hatalmas foltok jel­zik, hogy a közelmúltban nagyobb esőzés lehetett. Tokodi Géza tréfásan me­sélte, hogy lavórral hord­ták ki a vizet... Mindez rövidesen megszűnik, mert októben végén, már az egymillió forintos beruhá­zással megépült, tágas, mo­dern irodaház várja a fiók dolgozóit. Szabó Attila ha arre a területre viszony­lag csekély összeg — 300 ezer forint — iutott. a mi­nőségi fejlődés itt is lemér­hető: tíz év alatt alig for­dult elő a községben t,bc-s halálozás, járványos megbe­tegedés. Ott. ahol régen a rossz ivóvíz miatt nem volt ritka vendég a vérhas, mindössze egyetlen megbe­tegedés ford :lt elő. Ez az egészségügyi dolgozók ál­dozatos munkáiát dicséri. Kellő figyelmet fordíta­nak Apostagon a lakásprob­léma megoldására. Ezt iga­zolja például az a jelentős pénzösszeg, amit az állami lakások felúiítására. új la­kások építésére költött a község. Emellett az utóbbi években 70 úi lakást építet­tek a helybeliek. A tanács és a lakosság összefogásával mintegy másfél kilométer­rel bővült a villanyhálózat és egyre több utcába jut el a jó ivóvíz is. A község vezetői elége­dettek az eredményekkel. De érzik, tudják, hogy az elkö­vetkezendő években még jobban, még átgondoltabban kell munkálkodniok Apos­tag további íeilődésért. Ezt a törekvést tükrözi a hatá­rozati javaslat is amely a megoldásra váró feladato­kat tartalmzza. Mert nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint például az egész község vízhálózattal való el­látása, a kultúrotthon bőví­tése, központi iskola építése, 2 kilométer szilárd burkola­tú út megépítése. Az elmúlt tíz év alatt el­ért eredmények egyúttal mintegy biztosítékát is je­lentik annak, hogy a negye­dik ötéves terv során meg­valósulnak e célkitűzések, valósággá válnak a község szülöttjének. Nagy Lajos iró-szociológusnak előremu­tató álmai. —i —s A Imaörömök almagondok Nemcsak Szabolcsban je­lent gondot az idei alma­termés tárolása, szállítása és értékesítése. A dunave- csei Járási Tanács V. B. me- is rekordtermés várható. Kiss Erzsébet, a Dunave- csei Járási Tanács VB me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának kertésze­ti felügyelője a következő­ket mondja erről: — Járásunkban a közös gazdaságok közel 400 hol­don termesztenek almát. A közelmúltban végigjártuk az almáskerteket, hogy fel­becsüljük a várható ter­mést. Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt évekhez képest jelentős mértékben emelkedtek a hozamok. A tassi Rákóczi Tsz-ben pél­dául holdanként 80 mázsa várható a népszerű jona­tán, Star King és Gold Delicious fajtákból. Ugyan­csak nagy terméshozamra számítanak a szabadszál­lási Lenin Termelőszövet­kezetben, ahol 141 holdon 120 mázsa a várható át­lagtermés. — A sok alma örömet ás egyúttal problémát is je­lent. A kertészeti felneve­lő elmondta, hogy a ter­melőszövetkezetek többsé­ge tárolási problémákkal küzd. A hartai Lenin Tsz például kénytelen az al­mát ideiglenesen egy kas­télyban tárolni, de ez csak egy-két napos „haladékot” jelent: ezt követően az al­mát belföldi piacokon he­lyezi el — ha tudja. Egye­lőre .ebből a szempontból még kedvezőek a lehetősé­gek, mert Budapest jelen­leg a nagyobb mennyiségű szállítmányt is fogadni tud­ja. A gond ebben a ter­melőszövetkezetben a leg­súlyosabb, mert a piaci le­hetőségek beszűkülésével a nagy almatermés sorsa va­lószínűleg az lesz, hogy gyümölcspálinkaként látjuk viszont. A szabadszállási Lenin Tsz-ben enyhít a gondon, hogy a termés javarészét külföldi piacon tudiák el­helyezni. Jövőre valame­lyest könnyít majd a prob­lémán, hogy megéoül Du- navecsén a járás első hű­tőtárolója, amelyben 120 vagon alma expoitkéoes tárolása, illetve szállítási előkészítése válik lehetővé. c 5» .

Next

/
Oldalképek
Tartalom