Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

1M9. október 1. szerda Mi újság a Vajdaságban Összpontosított kínálat A IV. újvidéki nemzet­közi zöldség- és gyümölcs­kiállítás október 5-ig tart nyitva. Jugoszláviából, va­lamint Hollandiából, Dá­niából, az NDK-ból és In­diából százötvennél is több mezőgazdasági szervezet, konzervgyár, mezőgazdasá­gi gépgyár, göngyanyag- gyár, vegyipari és kereske­delmi cég mutatja be áru­ját. A részvételt és a kiállí­tott áru mennyiségét tekint­ve, ez az eddigi legnagyobb ilyen jellegű rendezvény. Oly nagy volt a jelentkezők száma, hogy a szokásos ki­állítási területet még két csarnokkal bővíteni kellett. Az ország legnagyobb piacának is nevezhetnénk ezt a kiállítást. Egy helyen összpontosul a gyümölcs- és zöldségkínálat. A pri­mőráru, melegházi kerté­szet csakúgy képviselteti magát, mint a szántóföldi főzelékféle termesztése. Gevgelijától Jesenicéig minden termelő körzet részt vesz e rendezvényen. Érdekességként jegyez­zük meg, hogy az újvidéki Agrocoop vállalat virág­klinikát rendezett be a ki­állításon. A kertészkedők itt tanácsot kaphatnak a virág nevelését, gondozá­sát és növényvédelmét il­letően. ták ki, hogy a csatorna meg. építése lesz a két ország el­ső közös vízhasznosítási ak­ciója. A vízkár elhárításá­ban már több éve tartó gyümölcsöző együttműkö­dés feltételt teremtett meg a még nagyobb arányú e- gyüttműködéshez. Az első vízhasznosítási akció Befejezte munkáját a Ju- goszláv-magyar vízgazdál­kodási vegyes bizottságnak a Baja-Palics csatorna épí­tését tanulmányozó bizott­sága. Nem vitás, ez Vajdaság számára a legjelentősebb kérdés a vegyes bizottság idei ülésén. Éppen ezért igyekeztünk minél előbb és minél többet megtudni, mi­lyen döntést hozott az al­bizottság. Elnökei — jugoszláv rész­ről Csahun Károly, a tartó, mányi mezőgazdasági tit­kárság vízgazdálkodási osz­tályának főnöke, magyar részről Szenti János, az Al- sódunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság igazgatója — min­denekelőtt azt hangsúlyoz­A társelnökök elmondták, hogy az albizottság elfo­gadhatónak tartja a Baja- Palics csatorna megépíté­séről készült tanulmányt. Ez — mint ismeretes — két változatban készült el, illetve — ahogy szaknyel­ven nevezik — két nyom­vonalat irányoz elő. Az egyik a déli változat, na­gyobbrészt jugoszláv terü­leten, a másik, az északi pedig főleg magyar terüle­ten halad. Az albizottság úgy hatá­rozott. mind a két nyom­vonal tervezésén tovább kell dolgozni, hogy legké­sőbb ez év december 31-ig dönthessen, melyik a gaz­daságosabb változat. Ennek alapján aztán az illetékes jugoszláv és magyar szer­vek állást foglalnak és leg­később 1970. március 31-ig összeegyeztetik álláspont­jukat A sevillai borbély előadása Kikindán ezen kívül még igen sok je­lentős előadásra kerül sor Kikindán. Eltűnt 20 millió dinár értékű aranypénz és briliáns A napokban elfogadták a Kikindai Művelődési Köz­pont munkatervét. A munkaterv szerint ok­tóber 7-én és 21-én filmvi­tát szerveznek, október 2-án A béke napja címmel ki­állítást nyitnak, október 15-én A humor és szatíra estje címmel vidám estet rendeznek, amelyen ismert művészek lépnek fel, októ­ber 22-én Cika Jova ü po- eziji i muzici címmel hang­versenyt tartanak a helyi színházteremben, ezenkívül október folyamán két köny- nyűzenei hangversenyt is szerveznek. November 16-án az újvidéki színház opera­együttese előadia a Sevillai borbély című vígoperát. No­vemberben ezenkívül két kiállítást nyitnak Októberi forradalom és Világifjúsági napok címmel. A fentiekben csak a leg­jelentősebb rendezvényeket soroltuk fel. természetesen A szabadkai belügyi tit­kárság, a néhai Weissen berger aranyműves örökö­seinek a kérésére ásatáso­kat végzett Szabadkán Zarko Zrenjanin utcának abban a házában, amely a Weissenberger család tu­lajdona. Az ásatásokat an­nak a pontos tervrajznak az alapján végezték el. amelyet dr. Bence György, magyarországi orvospro­fesszor, az egykori éksze­rész unokája bocsátott biztonsági szervek rendel­kezésére. A ház tervrajzá­nak alapján a pincében és az udvar különböző he­lyein, több mint 20 millió régi dinár értékű törtara­nyat, ékszert, aranypénzt és briliánst találtak, a fő rejtekhelyen azonban nyo­mát sem lelték a kincsek­nek. Valaki már kiáshatta és elvitte őket. A rejtek­hely a ház udvarában egy valamikori virágágyás alatt volt. Az elmúlt években csatornát építettek az ágyás helyén. Dr. Bence György szerint ezen a he­lyen éppen annyi arany­pénz és briliáns volt el­rejtve, mint amennyit ed­dig találtak. Az ékszerész örökösei felhívják mindazokat, akik­nek tulajdonában vannak a kincsek, hogy jutalom el­lenében juttassák vissza őket jogos tulaj donosaik- nak. Az örökös nem tesz ellenük bűnvádi feljelen­tést, s a kincsek egyhar- madát jutalom fejében megtarthatják maguknak. Az örökösök ezenkívül megígérték, hogy az arany­pénzek és a briliánsok ér­tékének egyharmadát a szabadkai városi kórház­nak adományozzák, csu­pán a kincsek egyharma- dára tartanak igényt. Ugyanígy jutalomban ré­szesülnek azok is, akik nyomra vezetik a belügyi titkárság biztonsági szer­veit. Összeállította: K. A. Pénteken temetik Szirmai Istvánt Szirma! István elvtárs- teken 15 órakor lesz a rátái és harcostársai a m­nak, a Magyar Szocialista Mező Imre úti (Kerepesi) vatalnál 14 órától róhatják Munkáspárt Központi Bi- temető munkásmozgalmi le kegyeletüket zottsága tagjának, ország- panteonjában. A Magyar Szocialista gyűlési képviselőnek a te- Elhunyt elvtársunk csa- Munkáspárt metése október 3-án, pén- ládtagjai, munkatársai, ba_ Központi Bizottsága SZIRMAI ISTVÁN ELVTÁRS 1906. április 13-án született Zilahon. Jogtudományi egyetemet végzett. 1929 —1941 között — a Kommunisták Ro­mániai Pártja tagjaként — elsősorban Erdélyben tevékenykedett. Tagja volt a KRP erdélyi tartományi vezetőségének és titkára a Vörös Segélynek. Részt vett az illegális kommunista sajtó szerkesz­tésében. 1941-től az erdélyi pártszerve­zetek összekötőjeként, majd a felvidékiek instruktoraként Magyarországon tevé­kenykedett. 1943-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd a Bé­kepárt titkárságának. 1943 decemberé­ben letartóztatták és 15 évi fegyházbün­tetésre ítélték. 1944 októberében meg­szökött. A felszabadulás után Szegeden a Ma­gyar Kommunista Párt dél-magyaror­szági titkárságának helyettes vezetőjé­vé, majd vezetőjévé választották. 1946. tól a központi vezetőség póttagja és a tömegszervezetek osztályának vezetője volt. 1947—1949 között az MKP, majd az MDP országos szervező bizottságá­nak titkári teendőit látta el. 1949 és 1953 között a Rádió vezetője, a párt KV póttagja volt. 1953-ban koholt vá­dak alapján letartóztatták, majd reha­bilitálták. 1956-ban az Esti Budapestet szerkesztette. 1957 elején kinevezték a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnö­kévé. 1957 júliusától 1959 végéig az MSZMP Központi Bizottsága agitációs- és propaganda osztályát vezette. 1956 végétől az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, 1959 végén az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, 1962 novemberétől pedig a Politikai Bizott­ság tagja lett- 1959 decemberétől 1966 decemberéig a Központi Bizottság tit­kára. A párt IX. kongresszusa után a Központi Bizottság agitációs- és pro­paganda bizottságának vezetőjévé vá­lasztották. Országgyűlési képviselő volt. Több évtizedes munkásmozgalmi tevékeny­sége, politikai és társadalmi munkás­sága elismeréséül a Magyar Népköz- társaság Zászlórendje L fokozatával tüntették ki. Cikkeinek és beszédeinek gyűjtemé­nye A kommunista eszmék győzelmé­ért címmel 1964-ben jelent meg. CANZ-kapcsolók és -készülékek A bemutató ff ■■■ ff Kapcsolat a félegyházi kiskereskedelemmel jón Nagy Ikarusz-autöbusz gördült be hétfőn a déli órákban a Kecskeméti Gép­ipari és Automatizálási Fő­iskola udvarára Szombat­helyről. Hogy nem kíván­csiskodó utasokat szállított a jármű, hanem piackutató célzattal árucikkeket hozott, az kedden délelőtt derült ki, amikor megnyílt a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárának előadással, vala­mint műszaki filmvetítés­sel egybekötött vándorki­állítása. Megnyitó és üdvözlő szavakat Lontai Tibor> a felsőoktatási intézmény igazgatója mondott. A be­mutatott, több mint kilenc­ban hogy a gyors gazda- tagállamokban. Ezért mind teinek tökéletesebb kielé- vákiában — az új gazda­sági növekedés megköveteli több gondot okozott a meg- gítését szem előtt tartva ságirányítási rendszer ke- az import jelentős bővítő- termelt cikkek egymás or- fejlesztik gazdaságukat. Er- rétében a vállalatok na- sét Hiszen az új vállalatok szágaiban való értékesítése, re szolgál a többi között gyobb onallosagot kaptak, létesítéséhez gépekre, fel- S világos, hogy ez nemcsak a tervek egyeztetése. Vagy- Nem közvetlen tervutasítá- szerelésekre van szükség, az exportban, hanem az is a KGST-államok kölcsö- sok alapján termelnek, ha­a korszerűsítés ugyancsak importban is tükröződött, nősen igényli azokat Emellett az Hiszen ha Magyarország egymás új vagy a mind többet importálni kíván, akkor elkepzelesexvel. és megkí-' képességének termelő régi vállalatok, részben a magyar giazdaság csak akkor képesek növel- által termelt termékeket két, hogy a fejlődés harmo- es a szükséges gazdasagpo- ni termelésüket ha több ajánlották a szomszédos or- "it"~ nyersanyagot féikésztermé- szagok is. Amikor pedig megismerkednek nem önállóan döntenek a gazdaságfejlesztési ^termelésről, a piac felvevő­ismeretében. sérlik koordinálni a terve- A terv a keretet biztosítja, nikus legyen. Azonban ez litikai döntéseket irányozza sem volt egyszerű: az elő. Ha a vállalat dönt. ak­ket kapnak, amit általában exportálni akarunk, akkor egyeztetésre kerülő tervek, kor szükség van rá, hogy importból lehet fedezni Az mi is hasonló cikkeket ki- lényegében kialakult, ará- a vállalatok között nem- importtermékekért ter’mé- nálunk eladásra. A többi nyes gazdasági fejlesztési zetközi méretekben is köz- szetesen fizetni kell azaz között ezzel magyarázható irányelvek. Többnyire alig vetlen kapcsolatok alakul­növelni szükséges az ex------. s vessünk ismét egy — 1------ T7'"'~ " c"inton p ortot is. Ez azonban nem pillantást a cikk elején le- egyszerű feladat. Nyilván- vő táblázatra —, hogy a való hogy csak azt lehet KGST-országok ipari ter- külföldön eladni exportál- melésének növekedési üte- ni. amire a külföldi ország- me fokozatosan csökkent, nak szüksége van. Vagyis Megfordítani e folyama­ta el akarunk adni, ismer- j0j. az együttműködés for- ni kell a_ külföldi orszá- m£inak és hatékonyságának gok szükséglétéit és a la- változtatásával lehet. Ha vánt árukat kell termelni, igaz. hogy a gyors fejlődés menni A LEGTÖBB KGST-or- az importot növeli, és ha dés ' módosíthatók. Ezért arra janak ki. Ezen a szinten van szükség, hogy még a döntsék el, mit. hova szál­tervek elkészülte előtt, a lítanak. és kitől, mit vásá- gazdaságpolitikal elképzelő- rolnak. Mindezen túl a seket egyeztessék és ezek vállalatok között nemzet­alapján készüljenek a tér- közi kooperáció is kialakul- vek. Ennek előkészítése hat. ami még további lépés most folyik a KGST külön- az együttműködésben, böző szerveiben. AZ ELMONDOTTAK ENNÉL IS tovább ke® csak ízelítőt tudtak adni A gazdasági fejlő- abból, hogy a gazdasági gyüttműködés bonyolult __ ______és a külkereskedelem s zág azonban-igen gyakran ezért fizetni kell, akkor összefüggése és szoros kői- dolog és sok szinten kell lényegében ugyanazokat a* ólyan cikkekkel szükséges csönhatása megköveteli, 'étrehozni. megszervezni J ° . _ .. , ,, ___„• i__i _ rr ✓-« (-> m v.+/-*vx7zxlrV\or» tt^-i morf Q Voran­i parágakat fejlesztette. é«| megjelenni a KGST-orszá- mind nagyobb szériában | gok piacain, amelyek elad- ugyanazokat a termékekei hatók — s akkor az is kínálta eladásra. A KGST< _ . országokban tehát ún. pár-| gazdasági együttműködési huzamos kapacitások léte-1 ehhez kell igazítani. Hő­sül tek. a gazdaság szerke- gyan? Ügy. hogy az együtt- zete. az ipar struktúrája lé- működésben részt vevő or­igaz. hogy a nemzetközi váljék hatékonyabbá az Főleg azért, mert a koráb­bi formák ösztönző ereje kimerülőben van és meg kell keresni az új formá- együttműködés. hanem más va^ A fejlődés növekedési hogy ne csak a tervekben, ne csak a közvetlen árucse­rében legyen összhang, és venféle terméket, ■ köz­tük az újdonságokat Ja- niczky Pál mérnök, a vál­lalat tervezési osztályának a vezetője ismertette. A megyeszékhelyen megtar­tott árubemutatót — a mágneses és motorvédő, kapcsolók, kézi működte­tésű kapcsolók és relék ki­állítását — a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tu­dományos Tájékoztató In­tézete és a MTESZ megyei szervezete készítette elő. A hasonló, gyártmányis­mertető rendezvények a gazdaságirányítási reform körülményei között mind gyakoribbakká válnak. A tegnapi kiállítással kapcso­latban Sarvaicz László, a Ganz Kapcsolók és Készü­lékek Gyára értékesítési fő­osztályának a vezetője a következőket mondotta: — Vállalatunk egyelőre nem küzd megrendelés­hiánnyal. A termékbemuta­tóval az igényekről és az árucikkeinkkel szemben tá­masztott követelményekről tájékozódunk. A jövőre vo­natkozó fejlesztési elkép­zelések kialakításához hasz­nos tanulságokkal szolgál a fogyasztók igényeinek a megismerése. A vándorbe­mutatók egyik tanulsága az volt, hogy nagyon kevés­sé ismeretesek a gyártmá­nyaink. Célunk, hogy nép­szerűsítsük a termékékinket a jelenlegi műszaki vezetők, illetve a leendő szakem­berek körében. Ezért a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Fő­iskolán is szemléltető vitri­neket rendezünk be rövide­sen a legújabb árufélesé­geinkből. Ma már nem köz­ponti irányítás alapján ter­melünk, közvetlen kapcso­lataink alakulnak ki a fel­használókkal. A forgalma­zásból mindinkább kikap­csolódnak a készletező vál­lalatok. Így például közvet­len kapcsolat jött létre a Kiskunfélegyházi Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat és köztünk. A félegyháziak a jövő esztendőre már 7 mil­lió forint értékben jelen­tették be igényeiket a ter­mékeinkre. A mozgó árubemutatót felkeresték a kecskeméti és környékbeli ipari üzemek) képviselői. Érdeklődtek egyebek közt az automati­kus fénykapcsoló iránt, ami önműködően szabályozza az utcai és a kirakati világí­tást. A termékeket szállító au­tóbusz ma délelőtt kigördül a kecskeméti főiskola udva­ráról, s délután már Deb­recenben várja az érdeklő­dőket. H. F. Olcsóbb lett a ponty területeken is. Különösen •ízért, mert néhány ország­ban —. mi- --’"’lőtt Ma nyegében azonossá vált a szágok egymás szükségle- gyarországon és Csehszlo­temének csökkenő irány- •nfn figyelmeztet erre. Gy. I. A Halértékesítő Vállalat október 1-től csökkenti a ponty árát. Ennek megfe­lelően szerdától a kis­kereskedelem az égj/ kilón felüli pontyot kilogram­monként 20 forintért, a 60 deka és az 1 kiló kö-- zöttit 17 forintért árusítja, így a ponty ára 2 forinttal alacsonyabb, mint a múlt év utolsó negyedében volt. A múlt év eleje óta a hal a szabadáras cikkek közé tartozik. Ezt a lehető­séget kihasználva tavaly évközben négyszer-ötször is módosították a hal árát Ez gyakorlatilag drágulást jelentett, hiszen a változás során 22—27 forint között alakult a hal kilójának ára; A mostani árcsökkentéssel a ponty ára azonossá vált az 1967. évivel. A Halért bőséges készlettel rendel­kezik a folyamatos ellátás­hoz, sőt ezentúl olyan köz­ségekre is kiterjeszti a rendszeres halszállítást, ahová eddig nem jutott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom