Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

C «Mal T969. október **. szerä» Hol találnak munkát a hajósiak? Hajóson a legszembetű- t létesült. Kezdetben: tüleke- nőbb az életszínvonal gyors ! dés, kit vegyenek fel in­változása, emelkedése. Elő- ; kább. Azóta sokan vissza- ször tehát erről essék szó. ' mentek az állami gazdasá- Mindenfelé új lakóházak 1 gokhoz, inkább vállalják az épülnek. Némely, minden ingázást, semmint a köny- bizonnyal túlzó, de nem nyebb, de egyhangúbb, s alaptalan állítás szerint Ha- télen-nyáron naponkénti je­jóson több ház épül, mint a kalocsai járás többi köz­ségében együttvéve. S még­hozzá milyen házak? Egy­re több közöttük a magas­földszintes, a szuterénsze- rű pincével ellátott Sőt, már emeletes házakat is tervezgetnek. Az 50-es években háromnál több fürdőszoba aligha volt Ha­jósom. Mostanság már házaknak több mint az egyharmada van ellátva ez- ael a helyiséggel. Egy-egy utca lakói között olyanfaj­ta versengés is kialakult: ki rendezd be „előkelőb­ben” a fürdőszobát... De vannak egyéb adatok is: mintegy tízmillió forintos ' takarékbetét 89 személy- gépkocsi, és — néhányan tudni vélik — legalább ennyinek az ára van befi­zetve. lenlétet kívánó munkakört. Meg aztán: illetményföld az állami gazdaságnál jár, a sütőiparnál nem jár. A helybeli József Attila Tsz. (Végül, de nem utolsó­sorban.)- Hozzávetőleg nyolcszáz a gazda vesz részt a közös munkában — tájékoztat Rostás Aladár tsz-elnök. — De közülük csak 650—700 az, aki teljes értékű mun­kaerőt képvisel. Az átlagos életkor 50 év felett van. A több mint hatezer hold összterület mostani vetés- szerkezetét figyelembe vé­ve, tartjuk az egyensúlyt. De igen sok idős gazda jövőre megszerzi a tízéves tagsá­got, s ezek tömegesen men­nek nyugdíjba. Nem, szó sincs arról, hogy Hajóson aranybányát fedeztek volna fel. Ámbár, az itt élők legendás szor­galma felér a nemesfém­lelőhellyel. Ha helyben nem találnak munkát, men­Az elnök szavaiból ki­érződik az aggodalom. Ar­ról beszél, hogy fiatalokat a növénytermesztésben már évek óta csak elvétve talál­ni. Nem várható az sem, hogy tömegesen jelenthez nek a község határain túl- nek felvételre. Marad az ra... De ennek a „kiáram­lásnak”, s a nyomában kö­vetkező életnívó-felfutás­nak ára van. Ez pedig: a kulturális ms a közéleti ér­deklődésnek csaknem a tel­jes hiánya. Olyan helyzet adódik elő, hogy a színházi j vábbra is. bérleteket megveszik, de a 1 egyetlen megoldás: a gé pesítés. A kukoricánál ez már megoldott. A soron következő növény: a cukor­répa. A 250 hold papriká­nál és a 220 hold hagymá­nál a kézierő dominál to­Az előrehaladást illetően bérlőknek csak toredeke különböző szempontok ke- jelenik meg az eloadaso- , resztezik egymást. Vegyük kon. Az egyik nagy kon- j a jövedelmet. Ez, tízórás kurrens: a televízió. A ma- munkanapot véve alapul, sik a pince. Ami sajátságos j áüag 8g forint (Az állat_ módon alakítja a hajósiak i tenyésztésben kicsivel ke- életformáját. Mindehhez j vesekb, a gépesítésben ki­jön még az is, hogy az el- J cs[vej több.) Ahhoz, hogy a járók is zömmel olyan ; jsz ezt a szintet tartani munkahelyet keresnek (es j tudja, sőt valamelyest nö- találnak), ahol — berki- , vetje js> nem mondhat le a egészítésként — illetmény- \ nagy jövedelmet hozó kül­föld is jár. Ez az elvárás j túráról. Arról van itt szó, részükről teljesen indokolt; , hogy a tsz-nek állnia kell a •csalogatnak a hajósiakat, jobban tenné az üzem, ha itt létesítene kihelyezett részleget Felvetődik persze az a kérdés is: mi lesz azokkal az állami gazdaságokkal, amelyek eddig nagy szám­ban és szívesen foglalkoz­tatták a hajósiakat Ügy véljük, nincs ok aggoda­lomra: sokak számára to­vábbra is nagy vonzóerőt jelent az illetményföld, másrészt az állami gazda­ságoknak sem árt, ha a termelékenység javítását il­letően versengésre kénysze­rülnek. A község egésze szem­pontjából az volna az egészséges, ha a foglalkoz­tatási alkalmak bővülése lépést tartana a lakosság jövedelmének gyarapodásá­val. Enélkül a hajósiak építhetnek akár felhőkar­colókat is, a helyi közéleti és kulturális légkör to­vábbra is fagypont alatt marad. Hatvant Dániel Kedvező változások az iparban A hatékonyság javításá­nak fontos eszköze a ter­melés összetételének vál­toztatása. Ha a vállalaton belül növelik a korszerű, keresett, jó áron értékesít­hető cikkek termelésének részarányát a korszerűtlen, az elavult, a csak kedve­zőtlenül értékesíthető gyárt­mányok rovására, ez több nyereséget hoz a vállalat­nak és nagyobb hasznot a népgazdaságnak. Az ipar­ágon belül, sőt az iparágak között hasonló arányeltoló­dásokra van lehetőség. Sok milliárd forint megtakarí­tást jelent például az or­szágnál!. hogy évről évre csökken a drága szén, és növekszik a termelékenyeb­ben előállítható, olcsóbban beszerezhető és gazdaságo­sabban felhasználható föld­gáz ég kőolaj felhasználási aránya. Hasonlóképpen évek óta megfigyelhetjük a vegy­ipar termelési részarányá­nak növekedését az ipar egészén belül. A reform piaci szerepé­nek növelésével, a vállalati érdekeltség fokozásával cél­tudatosan ösztönzi ezeket a Új szamócaültetvény gondoljunk a falusi húséi látás megoldatlanságára — aki kielégítő módon akar táplálkozni falun, annak baromfit kell tartania. Kapitány László községi vb-titkár néhány tájékoz­tató adata: a lélekszám öt­ezer körül lehet, ebből mintegy 2200 a kereső. Kö­zülük eljáró: 5—600. Az áramlás igen változatos színképet mutat: Kiskunhalasra naponta legalább 80-an járnak át. Mélykútra, időszaki mun­kásként, szintén 80-an in­gáznak. Az eljárók zömét az ál­lami gazdaságok foglalkoz­tatják: Szekszárdon, Hosz- szúhegyen, Baján, Kiskőrö- sön. Pár tucatnyi ember jár el a kalocsai paprikaipar­hoz, illetve annak miskei telepére. S néhányan Százhalom­battán, az olajfinomítónál helyezkedtek el. Ezután következnek a helybeli foglalkozás lehető­Cj£g0i • A Hosszúhegyi Állami Gazdaság itteni üzemegysé­ge. Az erdészet. A téglagyár. 20—25 em­ber részére. A ktsz. A tésztaüzem. Ez tavaly versenyt az egyéb foglal­koztatási lehetőségekkel, E pontnál, úgy tűnik, összesűrűsödnek az ellent­mondások. A tsz-ben a tag­ság megritkulásától tarta­nak — nem egészen ok nél­kül —, ugyanakkor a ha­jósiak százával áramlanak a környékbeli gazdaságok­ba. Mi lehet a megoldás? Csak az, ha a helyi fog­lalkoztatási alkalmakat to­vább szélesítik. Ezzel ugyan, a tagságnak kiosz­tandó jövedelmet illetően, még nagyobb versengésre késztetik a tsz-t, ez azon­ban csak hasznára válik a szövetkezetnek. Rákénysze­rül arra. hogy a jövedelme­zőség növelésének folyton az újabb és újabb módjait keresse. Lényegében már most sem mentes az ilyenfajta ösztönzéstől. Tárgyalások folynak a Ganz-Villamos- sági Gyárral, egy ide he­lyezendő targoncajavító és -felújító üzemmel kapcso­latban. Dr. Perényi Béla községi tanácselnök el­mondja: nemrégiben érdek­lődtek a bajai finomposztó­tól is, nem volna-e a köz­ségben felesleges munka­erő. A tanácselnök javasol ta: ahelyett, hogy Bajára Az olasz Gorella és a francia Macherot szamócafaj- tákat telepítették el nemrégiben a jakabszállási Nép­front Szakszövetkezetben. A húszholdas táblával meg­újítják a közös gazdaság gyümölcstermesztő kultúrá­ját; az új fajták termése megfelel az export követel­ményeinek. Innen elégítik majd ki a szakszövetkezeti gazdák palántaigényeit is. A területen, hogy az ültet­vényt öntözni tudják, házilagos módszerrel hat kutat fúrtak. A képen: Harkai Sándor öntözőmester üzembe helyezte a locsoló berendezést. változásokat. Milyen ered­ményeket hozott az első másfél esztendő? Erre a kérdésre kereste a választ a Központi Statisztikai Hi­vatal felmérése 23_ iparág­ban. Az adatok félreérthe­tetlenül tanúsítják, elkez­dődött. pontosabban meggyorsult a termelés szerkezetének kedvező irányú átalakulása. A szerény eredmények egyébként azt is jelzik, hogy a lényeges átalakulás­hoz. csak úgy. mint a re­form kibontakoztatásához, több esztendő szükséges. Elsősorban a gyorsan fej­lődő iparágak termelésének összetételében tapasztalha­tunk jelentősebb változáso­kat. így az alumíniumkohá­szatban. a híradás- és vá­kuumtechnikai iparban, a műszeriparban ég a vegyi termékek gyártásában. A szerkezeti változások azon­ban nem mindig kapcsolód­nak a termelés gyors nö­vekedéséhez. Az üveg-, a papír- és a bútoripar ter­melése például az ipar át­lagát meghaladó mérték­ben növekedett, a termelés összetétele azonban lénye­gében nem változott A közlekedési eszközöket gyár­tó iparág átlagos fejlődési üteme ellenére viszont lé­nyegesen növekedett az iparágban a közúti jármű­vek. elsősorban az autóbu­szok gyártási aránya, míg a vasúti vonóerő termelése stagnált, sőt. csökkent. Az építőanyagipar terme­lésének ma már több mint a felét előregyártott I aránya, a villamos háztar­dig 2,5-szeresére nőtt a vizsgált időszakban. Általában növekedett a korszerűbb, a keresettebb fogyasztási cikkek gyártási aránya is. Megfigyelhető ez például a szintetikus mo­sószerek növekvő gyártásá­ban és a szappantermelés csökkenésében. Nőtt a szin­tetikus szállal kevert tex­tíliák részaránya is 1968- ban. A pamutiparban 9,4 százalékra (az egy évvel korábbi 6,4 százalékról), a gyapjúiparban 19,4 száza­lékra (14,7-ről), a textilru­házati iparban 13.2 száza­lékra (10,1-ről), a kötszö- vött iparban 30-ról 36,2 százalékra. (A hazai vegyi­szál termelésben a szinteti­kus szálak aránya az 1960. évi 8.7 százalékról 48.5 szá­zalékra nőtt 1968-ban.) Nőtt a műanyag habbal kárpito­zott bútorok aránya. Az összes bútorfelület 83 százalékát már p mosható poliészterrel fényezték 1968-ban. Nőtt a különböző építő­anyagok, szerelvények ter­melése. Az egészségügyi fi­nomkerámiai termékek ter­melése például 1969 első félévében 49 százalékkal múlta felül az előző év ha­sonló időszakának szintjét, a falburkoló csempéé pedig mintegy 20 százalékkal. A hazai háztartási finomkerá­mia termékei iránt (a he­rendi porcelánt kivéve) vi­szont csökkent a kereslet. Itt említhetjük meg. hogy a híradástechnikai tartós fogyasztási cikkek (tv, rá­dió, magnó) termelési rész­beton épületelemek szerkezetek alkotják. holott ezeknek az elemek­nek a gyártását csupán az 1960-as évek elején kezd­ték, A termelés szerkezeti vál­tozásainak csupán egy ré­sze tulajdonítható a re­formintézkedések közvetlen hatásánál!. Az alumínium- kohászat belső átalakulása, a közúti jármű- és minde­nekelőtt az autóbuszgyár­tás előretörése a korábban kötött magyar—szovjet ál­lamközi megállapodások kö­vetkezménye. A mezőgazdasági gépek termelésének részaránya félreérthetetlenül az utóbbi évek erőteljes gyártmány- fejlesztése (egyebek közt licencia vásárlása és nem­zetközi kooperációja) nyo­mán növekedett. A termény­betakarító gépek termelése 2,2-szeresére, a takarmány­előkészítő gépeké 2,9-sze- resére, a mezőgazdasági szállítóberendezéseké 2,1- szeresére. a tejfeldolgozó gépeké 4,7-szeresére, a sző­lészeti-borászati gépeké pe­jr Alomfejtő komputerek, gépszívek Elhagyta a nyomdát a Delta legújabb száma. A népszerű, természettudo­mányos, technikai magazin ismét meglepetéseket tar­togat olvasóinak. Érdekes cikk számol be például az emberi álom jelentőségét vizsgáló kutatásokról. Sok­féle nézet terjedt el az el­múlt évszázadokban az álom eredetéről, időtarta­máról, valamint élettani szerepéről. Az álmosköny­vek babonás tulajdonosai valószínűleg meglepetéssel olvassák — ha kezükbe ke­rül az októberi Delta —, hogy a titkokat az elektro­nika eredményeinek fel- használásával megfejtik a komputerek. Ugyancsak iz­galmas téma a szívátülte­tés, amelynek lehetőségei még igen korlátozottak, de a beültethető gépszívek egyre nagyobb szerephez jutnak a halál elleni küz­delemben. Szó esik a fo­lyóiratban az elektronika újabb forradalmát jelentő adattároló mágneses 'bubo­rékokról, a termonukleáris erővűvek terveiről, az új, „ezerszemű” rádiólokáto­rokról, a mesterséges fotó. szintézisről, a „falra fest­hető” központi fűtésről, va­lamint a régmúlt és az atomkor kerámiájáról. A magazin ezúttal is száznál több látványos fotót, közöt- zük színes felvételeket kö­zöl, s nem marad ki a hu­mor, az érdekességek csok­ra sem. tási gépek (mosógépek, cent­rifugák. padlókefélők. por­szívók) termelése pedig (a forróvíz tárolók kivételével) abszolút mértékben is csök­kent az elmúlt másfél év­ben. Mindebben szerepet játszott az importverseny és egyes cikkeink kifogá­solható minősége, illetve részben a belkereskedelem túl óvatos rendelése. A gyártmánvösszetétel vál­tozása. a hatékony termelés kedvező szerkezetének ki­alakítása nem csupán nép- gazdasági. hanem fontos vállalati feladat is. A terv- utasítások időszakában a gyártmányösszetétcl változ­tatása manipulációnak szá­mított. mivel központilag részleteiben főbb gyártmá­nyonként megszabták a ten­nivalókat. Ma a vállalatok rugalma­san igazíthatják salát ter­veiket a műszaki fejlesz­tés irányzataihoz, a piac kívánalmaihoz. Mindehhez persze pontos, megbízható információ ép­pen ügy szükséges, mint a műszaki fejlesztés sokféle lehetőségeinek (saját erő, licencvásárlás. nemzetkö­zi együttműködés stb.) hasz­nosítása. A vállalati politika fon­tos része az optimális gyárt­mányösszetétel meghatáro­zása ég kialakítása. Ehhez pedig nemcsak az új gyárt­mányok bevezetésére és tér­hódítására, hanem a régi elavultak visszafejlesztésé­re, termelésük beszünteté­sére is szükség van. A ked­vező gyártmányösszetétel ma még — főleg a gépipari vállalatoknál — profil- és választékszűkítést is felté­telez ami viszont a nem­zetközi munkamegosztás el­mélyítését, elsősorban a szocialista országok inten­zív gazdasági együt'mOkö- 'dését igényli K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom