Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
Magyar Pál, a hámok meghódítója A Duna—Tisza közi nagy kiterjedésű homok és szikes területek célszerű hasznosítása régóta gondokat okoz. A mostoha talajadottságok, a gyenge termőképesség, a bizonytalan termesztés miatt jelentős részeken jövedelmező mezőgazdálkodást egyáltalán nem folytathatunk. Mi legyen tehát ezzel a sok tízezer, egyesek szerint több százezer holdnyi területtel? Amit lehetett, szőlőkkel és gyümölcsösökkel telepítettünk be. De ez a program ma már nagyrészt befejeződött. A területi fejlesztés helyett jobbára csak minőségi javítások szükségesei'.. A figyelem mindjobban az erdészetre terelődött. S nem véletlenül. A Duna—Tisza köze természettől fogva túlnyomórészt fátlan, legalábbis a buckás, lepelhomokos területek. A gyakori aszály, a tavasz- szal homokverést okozó szélviharok, a nyári száraz levegő, a kevés csapadék, a gyenge víztartóképességű meszes homoktalajok megannyi akadályt jelentenek a sikeres erdősítéssel szemben. Mi tette lehetővé, hogy ma mégis nagy területeken viszonylag kockázatmentesen telepíthetünk erdőt? Az egyik tényező minden bizonnyal az elmélyült, alapos tudományos munka, amellyel néhány lelkes erdésztudós „meghódította a homokot". Közülük is talán a legkiemelkedőbb Magyar Pál volt. S most, e sorok írásakor, fájdalmas adósságot tör- lesztünk. Alig néhány hónapja távozott közülünk, életműve elválaszthatatlanul az alföldi erdőhöz köti. Három dolgos évtizedet töltött az akkor még alig erdősült Alföldön, és kutatta a homokok, szikesek fásítási lehetőségeit. Bár szülővárosa Cegléd volt és lakóhelye inkább a Dunántúlhoz kötötte, Kecskemét mégis magáénak vallhatja, hisz kutatásai túlnyomó részét az akkor még a „hírős városhoz” tartozó bugaci, ballószögi, csalá- nosi, helvéciai, fehértói erdőkben végezte. Magyar Pál Cegléden született 1895-ben, 8 gyermekes parasztcsaládban. 1913-ban érettségizett és beiratkozott a Bányászati és Erdészeti Főiskolára. 1920-ban szerzett erdőmérnöki diplomát. Agro- geológiai tanulmányokat folytatott, majd a mai Eötvös Egyetem elődjének Növényrendszertani Intézetében növénytársu- lástani, növényökológiai továbbképzésben részesült. Kiváló elméleti felkészültség birtokában fogott a tudományos munkához. Témája: a szik- és homokfásítás termőhelyi, Aövénytársulástani megalapozása. 1927-ben került a mostohán felszerelt és szerény anyagi körülményekkel rendelkező Erdészeti Kutatóintézetbe. 1930-ban megvédte doktori disszertációját, — 1935-ben magántanár lett, 1941-től pedig vezetője intézményének. 1947-ben egyetemi tanárrá nevezték ki a Műszaki Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára. — Négy év elteltével az oktató munkát újra felcserélte a kutatással, az Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője, később tudományos főmunkatársa lett egészen nyugdíjazásáig. 1964-ben a Munka Érdemrend ezüst Gyilkos juhászok Egy kis história A BICIKLIT vagyis a kétkerekű, egynyomú, lábbal hajtott közlekedési eszközt először a német Drais használta 1815- ben. Kecskeméten éppen száz esztendeje tűnt fel először a praktikus jármű. A favázas alkotmányt egy levélkézbesítő postás használta — mint ezt Lukácsi László kiderítette. Tíz esztendő múltán már acélvázas masinán ügyeskedett néhány élelmes kecskeméti. A XIX. század utolsó évtizedében többen kedvelték a „ve- locipédet”. Az első Voel- ker Rolandé volt. ö kezelte a nagytemplom óráit is, kitűnő mechanikai érzékkel rendelkezett. Jó fokozatát kapta, 1967-ben a legmagasabb erdészeti kitüntetésben^. Bedő-díj- ban részesült, 1969. május 18-án hunyt el hosszas betegség után. Szabatos és korát mesz- sze megelőző módon ismerte fel a növénytársulástan gyakorlati lehetőségeit. Elődei már tudták, hogy egyes növényfajok megjelenése „talajjelző” lehet. De Magyar Pál látta meg először, hogy az alföldi homokon előforduló ritka növények „társulásokká” szerveződve adnak csak megbízható és pontos képet a termőhely sajátságairól. A termőhely és növényzet öszefüggéseit kutatta, s ezt a munkát alapjainál kezdte. Rájött, hogy a gyakran látott növények életmódjáról keveset tudunk, s ezért rendkívül precíz munkával és nagy türelemmel a gyökérfeltárások sorát végezte el. Tudni akarta, melyik növény hol, milyen mélységig terjeszti gyökereit, hogyan jutnak el a fák gyökereikkel a nedvesebb talajrétegig vagy akár talajvízig. Miután a víz felvételéről átfogó képet kapott, a víz párologtatásának menetét vizsgálta. Transpi- rációs vizsgálatai alapve- tőek. A homoki, ligetes erdőkben kiterjedt párolgásméréseket végzett. Két keréken sportoló hírében állt. Enélkül nem boldogult volna a ISO centiméter magas alkotmánnyal. Az első kerék átmérője 145 centi. A nyerget 140 centiméter magasan helyezték el. Az új közlekedési eszközök térhódítását az előítéletek akadályozták. Sokat vitatkoztak ázon, hogy illik-e hölgyeknek kerékpározni. 1886. szeptemberében külön cikkben foglalkozik az egyik helyi újság a városban „furikázó” lefátyolozott hölggyel. A SZÁZAD utolsó évében öt juhász agyonvert például a határban egy kerékpározó férfit, mert a furcsa masinát az ördög praktikájának vélték. (Kecskeméti Lapok, 1899. Homoki munkásságához tartozik a bugaci erdeifenyő származási kísérlet létesítése is. Európa számos részéből származó erdeifenyőket ültetett a bugaci homokra és figyelte, mely származékok nőnek a legjobban, melyek viselik el a számukra rendkívül mostoha adottságokat. Ez a kísérlet nagyszabású nemzetközi együttműködés keretében folyt. Hasonló vizsgálatokat végzett szikeseken is, ennek a munkájának a színhelye azonban a Tiszántúl, Püspökladány környéke. Eredményei legalább annyira alapve- tőek, mint a homokiak. Életművének méltó szintézise az „Alföld-fásítás”. Kétkötetes mű, 1961-ben jelent meg. Alkotómunkájának ez volt a betetőzése, benne égy munkában eltöltött élet megannyi értékes meglátását, tapasztalatát foglalta ösz- sze. Ez a két kötet ma már fogalommá vált, nélküle a nagyszabású fásító munka elképzelhetetlen. Magyar Pál az úttörők között is első volt. Tisztelettel és megbecsüléssel tekintünk rá. Méltó arra, hogy nevét ne csak a szűkebb szakmai közönség ismerje, hanem mindazok, akik a szépen zöldellő erdők sokféle hasznát élvezik. Dr. Szodfridt István 22. sz.) A város tanácsa már 1897-ben, a vidéken elsők között szabályozta a kerékpár-közlekedés rendjét. Megkezdték az utak kövezését is. Egyre* másra nyíltak a kerékpár-iskolák. Lőwy Somáé, a Budai Kis utcában működött. Később Seéli Imréné árnyas udvarát keresték fel előszeretettel e célból. Elgondolkoztatóak az 1927-ből fennmaradt számadatok. A városban 1710 kerékpárt és 6775 lovas kocsit tartanak nyilván. LEGKÖZELEBB a vasúti hálózat kialakításáról és a rádió elterjedéséről szólunk néhány szót. — örülnénk, ha a kedves olvasók felhívnák figyelmünket a még rejtőző technikatörténeti emlékekre, tárgyakra. Ileltai Nándor PILLANTÁS A DOLGOZÓSZOBÁBA Ártalmas kövérség KÜLFÖLDÖN NÉHÁNY HELYEN INTÉZMÉNYESEN EGÉSZSÉGÜGYI SEGÍTSÉGET NYÚJTANAK A KÖVÉR BETEGEKNEK. MAGYARORSZÁGON EGY HASONLÓ ÖTLET MEGVALÖSlTÁSÁHOZ MÉG KEVÉS A KÓRHÁZI ÁGYAK SZÁMA. LEGALÁBB A KÍSÉRLETEKRE MÉGIS ÉRDEMES LENNE GONDOLNI INDOKOLT ESETEKBEN, MERT A TÚLZOTT ELHÍZÁSBAN KÖZPONTI IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK IS KÖZREJÁTSZHATNAK, S A SOVÁNYlTÖ KÚRÁVAL TÖBBFÉLE BETEGSÉG SIKERESEBB GYÓGYÍTÁSA VALÓSULHAT MEG. Már az ókorban megfi- (kg egyenlő a testhossz gyeitek, hogy a kövér x mellkas-körfogat (cm) emberek rövidebb ideig osztva 240-el. PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállítottal Halász Ferenc lag állandó velejárója a panaszok, visszértágula- kövérségnek. Emésztési tok, gerincfájdalmak stb. zavarok lépnek fel. A Az alábbi táblázat figyel- kövérek életét gyakran meztető adatokat sorol keserítik meg az izületi fel. . élnek. A zsír által oko zott testsúlytöbblet tehát betegség. s. o* s. Nagyság (cm) Testsúly (kg) 170 50 61 75 86 100 113 175 53 64 79 90 105 121 180 56 68 83 95 111 127 Túlhalálozási % 10 —10 0 15 50 110 FALSTAFFOK Az alapvető tennivaló, gyasztó tényező csak ak- Az elzsírosodás gya- amellyel az elhízás meg- kor jöhet szóba, ha rend- korlatilag az ember ősz- előzhető, és a"mi a keze- szeres, s amennyiben az: Az eseteknek csak igen Szes szervét érinti, a test lésnek ugyancsak döntő általa elvesztett kalória kis részében mutatható túlterheléséhez vezet. — eleme: a táplálékfelvétel mennyiségét nem követi ki anatómiai, illetve bio- Sokkal gyakoribbá válik csökkentése. Ha felírjuk egy ugyanakkora, vagy kémiai ok. Az elhízást a cukorbetegség, a kösz- az egy nap alatt elfő- még nagyobb kalóriafel- általában. más idézi elő. vény és más anyagcsere- gyasztott ételmennyiséget vétel. A gyógyszerek. Az egyszerű megszokás- betegség, valamint az és minőséget (étrendet) amelyek az étvágy csőkből sokat étkezők több- epe- és vesekő is. Nem ebből kiderül, hogy „nor- kentése révén hatnak, ét- nyire az öregedő embe- ritkán például soványító málisan” táplálkozunk-e kezési fegyelem nélkül rek közül kerülnek ki, kúrával csökkenthető a vagy sem. A különböző hatástalanok. BEMUTATKOZIK akik a csökkenő szűk- magas vérnyomás. A kalóriatáblázatok köny- séglet ellenére sem szű- megterhelés nyomán fel- nyen hozzáférhetőek, kítik le a kalória bevite- lépő légszomj gyakorlati- A mozgás, mint fölét. A kövér szakács, a __________________________________ ___________________ h entes, a gyerek pedig nem tud ellenállni a kínálatnak, vagy a kísértésnek; ebben az esetben a fogyasztás haladja meg a normális mértéket. Vannak, akik — Fals- taff-típus — pusztán gyönyörűségből étkeznek túlságosan sokat. Okét „kedélyes kövéreknek” tartdr. Mohay Antal főorvos, Bácsalmás építőipari egyesület rendezési Az egyesületi foglalkoterveinek a sok rendszeresebbekké kialakítású- váltak, amióta megalakíhoz, a város tották a műszaki klubot, közművesíté- Az egyik klubnapon pélsének a fej- dául az új megyei művelesztéséhez. lődési ház tervismertetéPályázatot tését és ennek aiűaeaki hirdettek a vitáját tartották meg. A IV. megyei műszaki megye magánlakás-építési Több ízben szó volt a ják az emberek. Akad- hetek rendezvényeiből ki- színvonalának az emelé- technika háza tervezésér nak, akik lelkibetegségek veszi részét az Építőipari s^re (depresszív, aggódó álla- Tudományos Egyesület potok) miatt fogyaszta- kecskeméti csoportja. — nak abnormális étel- Megszervezték az orszá- mennyiségeket. Az elhí- gos szakipari konferencia zást így „a gond zsírjá- anyagának a kecskeméti nak” vagy „szomorú kö- kiállítását, s részben eh- vérségnek” is nevezik. hez a bemutatóhoz kap- Amíg komplikációk csolódva nyolc előadás nem lépnek fel, az elhí- megtartását készítették zottak még Jól is érzik elő. magukat. A fiatalok je- Viszonylag fiatal szak- lentős erőtartalékkal ren- mai társulatról van szó. delkeznek, bár már ilyen- Az egyesület kecskeméti kor sem ritka a munka- csoportja négy esztendeje végzés közben jelentkező jött létre, összesen 74-en nehézlégzés. A legjellem- tartoztak az alapító tagok zőbb tünet a túlsúly, közé. Ma már száz fölé amelynek a megítéléséhez emelkedett a csoport létismernünk kell a normá- száma. A rendezvényeik lis testsúlyt. Régen hasz- hasznos tanulságokkal nált meghatározás a Bro- szolgálnak a mindennapi ca-féle egyenlet: a szűk- munka számára. Tanul- séges súly (kg) = test- mányozták a többi között hossz (cm) — 100. az új budapesti szállodák Alaposabb ennél a tervezési és építészeti Bornhardt-féle tétel. — megoldásait. Segítségét Eszerint a szükséges súly nyújtottak Kecskemét nek problémáiról is. Ankétok, kiállítások Félidejéhez közeledik a műszaki hetek gazdag rendezvénysorozata. A szakmai izgalmakat keltő események nagy része még hátra van. Ez alkalommal csupán a nagyobb programokból adunk Ízelítőt. Hétfőn délelőtt 10 órakor, négy napig tartó, szakipari kiállítás nyílik Kecskeméten a tervezővállalat tanácstermében. Huszonkettedikén délelőtt 9 órakor megyei szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás és bemutató kezdődik Fel- sőszentivánon. A Kecskeméti Konzervgyárban klubnapot tartanak 25-én a számítógép gyakorlati alkalmazásáról. Baján 29-én a Szovjetunióban végzett hidrológusok találkoznak, és a Lenin- grádi Hidrológiai Iskola eredményeinek a hazai gyakorlatban való alkalmazásáról esik majd szó. A 30-án megrendezendő élelmiszergazdasági konferencia vitáját dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese vezeti a megyei tanács székházában. S ugyanitt a hónap utolsó napján a konténeres szállítás kérdései, kerülnek terítéirro »«v anké- ton.
