Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

Kikötőbe* iámacit ha- jótüzek meg­fékezésére szolgáló, víz- porlasztásos sugárágyúk­kal felszerelt különleges ol­tóberendezés. A vízpermet sokkal ered­ményesebben oltja a tüzet, mint a vízsu­garak, mivel a finoman el­osztó részecs­kék hatáso­sabban sza­kítják meg s láncreakciót. Öntözőrendszerek ­magasabb hozamok Kazahszutc.ban hatal­mas völgyzárógát épül az Isim folyón (a kép a vasbetonszerelők „akro- batamutatványáról” ké­szült). Elsődleges felada­ta nem az elektromos energiatermelés céljára való duzzasztás lesz, ha­nem a szárazság sújtotta körzetek öntözéséhez nyújt majd lehetőséget. Az építkezés része annak az egész országra kiter­jedő programnak, amely­nek keretében a termés­hozamoknak öntözés út­ján való emelését kíván­ják elérni. A Szovjet­unióban az utóbbi három év alatt az öntözött föl­deken mintegy 160 száza­lékkal nőtt a gabonater­més, 100 százalékkal jobb volt a rizs — és mintegy 120 százalékkal emelke­dett a zöldségfélék hoza­ma. Ez idő alatt egymil­lió hektárral növekedett a kolhozok és szovhozok öntözött területe, s 21 millió hektár legelő rend­szeres öntözése kezdődött el. Víz flStHzO az ember szolgálatában Üj, víz alatti laborató­riumot készítettek a le- ningrádi hidrometeoroló- giai intézet ét a Szovjet Tudományot Akadémia Akusztikai Intézetének munkatársai. A Szadko —2 nevű laboratórium két összekapcsolt acél­gömbből áll. A felsőben helyezték el a fedélközi és irányítófülkét, az alsó „bejárati” gömbben pedig a kutatók felvehetik a búvárfelszerelést. A labo­ratóriumot hajó vagy parti állomás szolgálja ki. A szükséges, megfele­lő nyomású levegőkeve­réket hajlékony csőveze­téken át biztosítják (ha­jóról vagy a partról). A felszíni megfigyelőkkel a kutatók telefonkapcsolat< ban állanak. A Szadko—2 könnye­dén úszik a vízen. Ennek ellensúlyozására alul ne­hezéket, több tonnás vas- betonrudat szereltek feU amely az állomást a mély­ben tartja. A horgonnyal drótkötél köti össze a las boratóriumot. Ha azt megeresztik, akkor a Szad­ko—2 a felszínre emelke­dik, ha meghúzzák a csi­gát, a Szadko—2 lemerül. A laboratóriumot a Szuhumi-öböl mélyén pró­bálták ki, 25 méter mély­ségben, de a tudósok mé­lyebbre is hatolhatnak vele. A leningrádi kuta­tók azonban nem akartak mélymerülési rekordot javítani ezúttal. A Szad­ko—2 lakóinak az volt a feladata, hogy ellenőriz­zék a leningrádi hidro- meteorológiai intézet víz alatti kísérleti laborató­riumában kidolgozott kü­lönleges levegő-összeté­telt és a dekompressziós táblázatot. Emellett kü­lönböző mélységekben ta­nulmányozták a mély­áramlatok sebességét, a víz hőfokát, a víz alatti növény- és állatvilágot Két kutató éjjel-nappal folytatta megfigyeléseit. Időszakonként magukra öltötték a búvárfelszere­lést és 40—50 méter mély­ségig hatoltak a tenger felszíne alá. A lakosságnak és az iparnak a vízgazdálkodás­sal szemben támasztott igénye — mint a világ többi gazdaságilag gyor­sam fejlődő országában — nálunk Is rohamosan növekszik. A fokozódó iparosítás és mezőgazda- sági termelés, a korsze­rű új lakások, intézmé­nyek tömeges építése vá­rosban és falun a vízigé­nyeket — és természete­sen az elvezetendő káros szennyvizek mennyiségét — nálunk is jelentősen megnövelte. A települé­sek vízellátásának bizto­sítására napi 500 000 —* az ipar érdekében 2,5 mil­lió köbméterrel kellett ai utóbbi tíz év alatt növel, ni a víztermelési kapaci­tást. A vízi közművek je­lenlegi napi termelése megközelíti a 2 millió köbmétert. A felvételen egy városi szennyvíztisz­tító telep látható. A JENYISZEJ ÖRIÄSA. A bratszki vízierőmű rö­videsen elveszti világelsőségét, a krasznojárszki óriás veszi át tőle a „stafétabotot”. Tizenkét, egyenként 50U ezer kW-os turbinája lesz, amelyekből eddig ötöt he­lyeztek üzembe, s még ebben az évben négy újabbnak a beszerelésére kerül sor. Ennek megtörténtekor a Je­nyiszej folyó vizére épült erőmű kapacitása már meg­haladja a bratszkiét. A majdnem teljes kapacitással dolgozó vízierőmű nemcsak a legnagyobb, hanem a leggazdaságosabb a Szovjetunióban, s világviszony­latban is. A gömbben Ivó —, a tartó vázban tűzoltásra tárolt vizet tartalmaznak azok az agro- és akvaglóbuszok, melyek a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregysé­gében készülnek. Az új típusú víztartályokat nem kell sodronyokkal kikötni, mint a hidroglóbuszokat. s főleg mezőgazdasági településeiken, majorokban praktikus a fölállításuk. i iECHNIKAI 1 iUDOMÁNYjj 1969. október !6 A BÜVArULTÖNY MEÓJA. Levegővel felfújva, víz­zel telt kádban ellenőrzik a meósok a legújabb angol nehézbúváröltöny minőségét. Az „egybeszabott” öltöny nagy szilárdságú nylonszálakkal kombinált gumiból ké. szül, s a nyakrészein át lehet belebújni. Még a csizma is szerves része a ruhának. Klimatizált űrruha Az asztronautáknak fel kell készülniük a világűr szélsőséges hőmérsékleti hatásaira, éppen ezért különleges, klimatizált védőruhát öltenek ma­gukra. Az egy darabból készült, teljesen zárt öl­tözéket vékony csövek hálózzák be, melyek a belső oldalon érintkeznek az ember bőrével. A csö­vekben kis szivattyúval cirkuláltatott víz átveszi a test melegét, felmelegíti a csőben keringő vizet, amelyet azután a képen látható segédberendezés­ben lehűtenek, és ismét a csövekbe szivattyúznak. A ruhához tartozó kis villamos szivattyút ele­mek táplálják. Ha meg­fordítják az áramlás irá­nyát, hűtés helyett fűt­hető a víz, amikoris a ruha melegen tartja vi­selőjének testét. A min­denkori legmegfelelőbb hójoiiot természetesen automatikus szabályozó állítia be. Fotoj MTI-, APN-hírügynökségek Külföldi Képszolgálat, Pásztor Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom