Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

1969. október 15, szerda 5. oldal A mimkásdemokrácia ^Aaaaa mm-m n S Tizenkétezer dolgozó I01*1I1)1R1 vesx réaxt a szakszervezeti politikai oktatásban A kollektívák véle­ményének meghallgatása és érvényesítése, dolgozók ve­zetésben való részvétele minden munkahelyen olyan értékes energiákat szabadít fel, amelyeket a vezetés ma már nem nélkülözhet. Ez ad különös jelentőséget mindazon készségeknek és tulajdonságok kialakításá­nak és erősítésének, ame­lyek képessé teszik a dol­gozókat a munkahelyi de­mokrácia megnövekedett le­hetőségeinek kihasználására. A dolgozók megalapozott véleménynyilvánításához, megnövekedett jogaik he­lyes gyakorlásához feltét­lenül szükséges az üzem életében való eligazodás, a politikai, gazdasági és mű­szaki kérdéseknek legalább a tájékozódás szintjén való ismerete. Megyénkben a több mint százezer dolgozó érdekeit képviselő szakszervezetek sokat tesznek a munkahelyi demokrácia hatékonyabb érvényesítéséért. A ^ szak­szervezetek által évről évre megszervezett politikai tö­megoktatás — a termelési tanácskozások, brigádérte­kezletek és műszaki konfe­renciák mellett — mind eredményesebben szolgálja ezt a feladatot a helyes vé­leménynyilvánításhoz szük­séges tájékozottság megszer­zése, s az öntudatos mun­kásmagatartás erősítése ré­vén. A „Társadalmunk időszerű kérdései” elnevezé­sű politikai tanfolyamok az 1969/1970-es évadban az ed­diginél differenciáltabban fogják kielégíteni a dolgo­zók igényét: A tanfolya­mok részvevői érdeklődé­süknek megfelelően két előadássorozat közül vá­laszthatták ki a számukra leginkább megfelelőt. Mind­két előádássorozat temati­kája a gazdasági és társa­dalmi élet. valamint a nem­zetközi munkásmozgalom legaktuálisabb kérdéseit tar­talmazza. Így a tanfolyam részvevői a többi közt meg­fogják ismerni és vitatni a gazdaságosság és jövedel­mezőség, a korszerű válla­latvezetés. a tudományos és technikai forrac lom prob­lémáit. Felszabadulásunk 25. évfordulójának méltatása pedig a tanfolyamok ki­emelkedő feladata lesz. A dolgozók eredménye­sebb tájékoztatásához, az egészséges vitakészség foko­zásához jelentékenyen hoz­zájárul majd az is, hogy az 1969/70-es oktatási évben megfelelő szemléltető anyag teszi érdekesebbé, maradan­dóbbá a vitaindító előadá­sokat. A dolgozókkal és vezetők­kel állandó kontaktusban levő propagandistákon mú­lik. hogy a tematikában szereplő általánosabb jelle­gű problémákat milyen eredménnyel kapcsolják össze a munkahely konkrét feladataival. Az 520 propagandistából álló aktivista hálózat már az elmúlt évek során is be­bizonyította, hogy képes e felelősségteljes munka ellá­tására. Legtöbbjük — a munkahelyi párt- és szak- szervezeti szervek megbízá­sából — évek óta tevékeny­kedik. Kiválasztásuknál el­sőrendű szemppnt volt a politikai tájékozottság, elvi szilárdság és a megfelelő ál­talános műveltség. A propagandisták munká­juk ellátásához rendszeres segítséget kapnak az évad során a párt és szakszer­vezet megyei és városi szer­veitől. Emellett azonban el­engedhetetlen, hogy a pro­pagandistákat az üzem, in­tézmény legaktuálisabb gondjairól, feladatairól a munkahelyi gazdasági és társadalmi vezetés rendsze­resen informálja. A szakszervezeti po­litikai oktatásba bekapcso­lódó szocialista brigádtagok és fizikai dolgozók növekvő száma (több mint 12 ezer fő az elmúlt évi 10 ezerrel szemben) azt mutatja, hogy növekszik az igény a tájé­koztatás iránt a munkahe­lyeken is. A növekvő érdek­lődés azzal is összefügg, hogy a 8—8 témát feldol­gozó politikai tanfolyamok keretében nemcsak ismere­teket kapnak a részvevők, hanem olyan vitalehetőséget is, amely a munkahely dol­gozóit leginkább foglalkoz­tató kérdések tisztázását se­gíti elő. A dolgozók által fel­vetett problémák, a párt politikájával kapcsolatban elhangzott valamennyi véle­mény egyaránt nélkülözhe­tetlen a helyi és a felső ve­zetés részére. A munkahe­lyi társadalmi szervek és a propagandisták felelősek ér­te, hogy a tanfolyamok ke­retében elhangzott javasla­tok. észrevételek minden esetben eljussanak az ille­tékesekhez és választ kap­janak azok, akik felvetet­ték. A most induló politikai oktatás csak ebben az eset­ben töltheti be szerepét a munkások tulajdonosi szem­léletének erősítésében, a munkahelyi demokrácia ki- szélesítésében. Urbán Pálné az SZMT kulturális mun­kabizottságának vezetője Több helységben bemutatják az élet­és egészségvédelmi kiállítást Tíz nappal ezelőtt kiállí­tás nyílt Kecskeméten, Éle­tünk a legdrágább kincs címmel. A rendező szervek a fényképek, makettok és különböző szemléltető esz­közök összegyűjtésekor el­sősorban arra törekedtek, hogy a zömmel mezőgazda­ságban dolgozók élet és egészségvédelmére hívják fel a figyelmet. A fényké­peket, propagandatáblákat tíz nap alatt több mint öt­ezren tekintették meg. Sok csoportos látogatója volt a kiállításnak, különösen az általános iskolai tanulók, s a gimnazisták. A kiállítás kedden dél-1 után Kecskeméten befeje­ződött. Anyagát a tervek szerint először Izsákon. Kiskunfélegyházán, s a me­gye több városában is be­mutatják majd. — Hazudik! Ott senki sem tud végigmászni kötél és hegymászó felszerelés nél­kül. — Maga elfelejti, hogy valamelyes alpinista gya­korlatom is van. És ekkor O’Brian vissza­emlékezett, hogy Ferrari szülei cirkuszi akrobaták voltak, s a fiú is fellépések­re készült. Sok-sok éve a fiú csakugyan be is mutat­ta szerfölött nehéz és veszé­93. — Egyedül — felett a rendőr némi habozás után. — Kérem, írja le a für­dőszobát. — Épp olyan, mint bár­melyik másik. A második emeleten van. Egy kis, de rácsos ablaka is van. Meg zuhany, szekrény, kád, vé­cé. — A zuhanyt a függöny takarja el? — Igen. — És mielőtt Weiner megfürödne, átvizsgálják a szdbát? — Természetesen. i— És ki kutatja át? — Az éjszakai ügyeletes. — És maga mikor lesz éj­szakás? — Holnap. — Nos, hát. amikor a vizsgálat következik, alapo­san nézzen át mindent. De a zuhanyhoz óvatosan nézzen be. Mert ott leszek én is. O’Brian zsebkendőjével a homlokát törölgette. — Nem tudja, mit beszél. Hiszen nem tud bejutni a fürdőszobába. Nem hiszem, hogy eljuthat oda! Olyan alaposan figyelik az utat, hogy egy macska sem tud észrevétlen bejutni rajta. — Nem is az úton akarok menni, hanem a sziklán — vetette ellen Ferrari. lyes gyakorlatát „légy-em­ber” címen. — Ott leszek, őrmester, ebbe ne kételkedjék — erő­sítette meg előbbi szavait Ferrari. — Számíthatok ma. gára? O’Brian gyámoltalanul nézte ezt a rettenetes em­bert s nem volt kétsége fe­lőle, hogy az kész akár a fiát. akár Weinert megölni, s ő, a rendőr ez ellen sem­mit sem tehet, Így hát vá­lasztania kellett a fia és Weiner élete között. — Igen. Számíthat rám — a hangja határozott volt. III. Az kétségtelen, hogy Weiner szerelmes lett Űj centrum Tiszakécskén Tisza kecske, ez a dinamikusan fejlődő, iparosodó nagyközség, sorra növi ki központi létesítményeit. Legutóbb modern művelődési házzal és korszerű köz­ponti orvosi rendelővel gyarapodott a helység. A főtéren most a községi párt- bizottság, valamint a tömegszervezetek új székháza épül, amiben helyet kap a helybeli könyvtár is. (Foto: pásztor Zoltán.) A művek életre kelnek Kiállítás a munkásszálláson — A modern képzőmű­vészet ellen az a leggya­koribb vád, hogy érthetet­len. Csak a beavatottak­nak való. Én ezt nem hi­szem. Hallgassanak végig, s bizonyos vagyok, hogy egy óra múlva érteni fog­ják ezeket a -képeket. A terem elsötétedik. A vásznon megjelenik az el­ső diakép. S Bálványos Huba, a Képzőművészeti Főiskola tanára magyará­zatba fog a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat kecskeméti munkásszállásán. Tucat­nyi képet vetít le, részle­tesen elmagyarázza őket, összehasonlításul vissza­tér egyre-egyre, s lassan megrajzolódik a hallga­tókban az a sajátságos világ, amely sokuk szá­mára az imént még ku­Francisbe. A szerelem olyan volt, melyet előbb soha nem érzett és most elemi erővel tört rá. Vi­szont azt is tudta, hogy sze­relme soha nem hozhat gyümölcsöt. Maurer végte­len hatalmában soha, egy pillanatig sem kételkedett. Már nyolcadik napja biz­tonságban volt és Peat ezt valóságos csodának vette. Szinte elkábult, amikor Konrad közölte vele, be­szélhet Miss Francissei. — Azt hiszem úgy véli a kisasszony hogy maga men­tette meg az életét — mondta Konrad, amikor belépett Peat jókora háló­helyiségébe. — Beszélni szeretne magával. Még aznap találkozhat­tak is a kertben, s Fran­cis mód fölött kedves és jó volt Peathez. Épp oly gyámoltalanul és határozat­lanul kezdtek beszélgetni, mint minden fiatal szerel­mes. Nem volt könnyű dolguk. Nagyon is érezték az őrség éberségét, mely lankadatla­nul figyelte Peat minden mozdulatát. — El kell mondanom magának valamit — kezd­sza látvány volt, most pedig érthető, világos, a formák megteltek erős érzelmet keltő tartalom­mal. A képek a kapzsiságról, közönyről szólnak, a viet­nami sorozat a napihírek mögött érzékelhetetlen szenvedésről és elszánt küzdeni tudásról. Végül egy groteszk kép, a Vetél­kedő. Száz arc, százféle érzelem és jellem egyet­len esemény egyetlen pil­lanatába sűrítve... — A mi munkánk va­lójában nem akkor feje­ződik be, amikor elké­szült a kép, hanem most, amikor megértik — zárta a magyarázatot a művész. — Ezért köszönöm, hogy meghallgattak és ezért jövök örömmel máskor is, ha szívesen látnak. te Peat. — Az a fickó, aki ellen Konrad meg akarja szerezni a maga vallomá­sát, nem más, mint Maurer. Csak arra kérem, ne feled­je: mindaz, amit most mon­dok magának, igaz, és ne hallgasson se Konradra, se a többi rendőrre, ök sem­mit sem tudnak, csak azt hiszik magukról, hogy tud­nak mindent. Azt gondol­ják, hogy maga látta Mau- rert. Én ugyan nem tudom, látta-e csakugyan avagy sem. Ám itt csak annak van jelentősége: semmi szín alatt se ismerje be, hogy látta. Csak ebben az esetben van esélye az élet­ben maradásra. Ne feled­je: ha engedi, hogy Konrad rávegye a vallomásra — ha egyáltalán tud valamit —, nincs olyan erő a földön, amely megmenthetné ma­gát. — Rémlátomásai, azt hi­szem, túlságosan is messzi­re ragadják magát — ve­tette ellen Francis. — Mis­ter Konrad ismertette ve­lem, milyen biztonsági in- tékedéseket foganatosítot­tak. Biztos lehet benne, hogy senki sem közelítheti meg az épületet. (FolytatjukJ Afféle ars poeticáját adta ezzel Bálványos Hu­ba annak a sorozatnak, amely most indult Kecs­keméten. Az ötlet fiatal barátjáé, Pálfy Gusztáv szobrászművészé, aki itt telepedett le, de amellett, hogy kitűnő és modern szobrokat készít, fejébe vette, hogy látáskultúrára szoktatja, a művészetet érteni és élvezni tanítja az embereket. Pálfy el­gondolását őszinte öröm­mel fogadták pályatársai, volt tanárai, mesterei, köztük a legnevesebbek is. a fiatal és idős képző­művészek színe-java. Szá­mosán megígérték első szóra a közreműködésü­ket. A következő hóna­pokban több hasonló ki­állítás és előadás lesz Kecskemét üzemeiben^ klubokban és művelődési termekben. Bálványos Huba képei után Pálfy Gusztáv szob­rairól készült diákat ve­títettek. A magyarázatok itt már szűkszavúbbak voltak, a szobor konkré­tabb, körülhatároltabb, mint a kép. S amikor a villany felgyulladt, a leg­többet a maga valóságá­ban is tanulmányozhatták a nézők a kiállítóterem­ben. Jó néhány kérdés hang­zott el a két előadás után. Azt hiszem, a magyará­zat, amit a nézők kaptak, meggyőző volt A legna­gyobb eredmény azonban mégiscsak az. hogy a leg­többen itt ismerkedtek meg a képzőművészettel, itt értették meg, hogy a kép más és több, mint a puszta gyönyörködtetés, vagy mint látvány szolgai rögzítése. A művészek nagyon fontos feladatra vállal­koztak tehát ennek a so­rozatnak az elindításával. Az ÉPSZER Vállalat ve­zetőit pedig köszönet Il­leti, hogy elsőnek adtak alkalmat ehhez a vállal­kozáshoz. M. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom