Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-15 / 239. szám
«. oldal 1969. október 15, szerda Madaras monográfiája Kezembe került Madarason, „falujárásom’’ során egy rendkívül érdekes könyv kézirata. A mintegy 200 gépelt oldalas monográfia Madaras község történetét foglalja magában. Szerzői: Bognár András helybeli irodalomtörténész (akinek a közeljövőben jelenik meg egyik budapesti kiadónál immár harmadik vaskos kötete) és Kőhegyi Mihály, a kitűnő és népszerű bajai muzeológus. A szerzőpár több éves alapos, tudományos igényű kutatómunka eredményeit dolgozta fel e kötetben. Tartalmát, érdekességeit, értékeit oldalakon keresztül lehetne sorolni. Itt most csak néhány jellemA földi atmoszféra milliárdod része Kedden délelőtt kétnapos ankét kezdődött a Technika Házában a vákuumtechnikáról. A tanácskozáson, a vákuum előállításáról, illetve az ehhez szükséges berendezések kifejlesztéséről, másrészt a különböző fokozatú vákuumok alkalmazásáról tárgyalnak. A vákuumnak ugyanis négy fokozatát különböztetik meg. A durva vákuum a földi atmoszférának körülbelül ezredrészét jelenti, míg a finom az atmoszféra ezred- és milliomod, a nagy vákuum a milliomod és a milliárdod része között helyezkedik el, ami pedig még ennél is ritkább, az az ultravákuum. Egyébként ilyen ultravákuumban közlekednek jelenleg a Szojuzok és készülnek utasaik az űrhegesztésre. ző dolgot említenénk meg. A helybeli ásatások alapján bizonyított tény, hogy Madaras vidékén régen szarmaták, hunok, avarok és szlávok is éltek. Itt vitt keresztül a rómaiak idején a híres Káliz út, amelyen Erdélyből a sót, tűzifát szállították nyugatra. Itt élt a Botond. Vaja, Ha- raszt, Bancsa nemzetség a honfoglalás körüli időkben. És hány neves-híres (néha hírhedt) gazdája volt a községnek! íme néhány: Tompa László kun kapitány, Ozorai Pipo püspök, Zsigmond király, Hunyadi János stb. Dózsa seregei itt találkoztak. Itt taszították le a toronyból a bácskai Dózsa-hadak vezérét, a híres Borbás papot. A monográfia lapjain színesen-elevenen tárul az olvasó elé az a sokféle harc, küzdelem, amit a falu népe a török, a kalocsai érsekség és a mindenkori helyi urai ellen folytatott a puszta létért. Ä 18. századtól kezdve a Latinovits család uralta a környéket. Külön érdekessége Madaras történetének, hogy a 19. század elején háborúellenes zendülés tört ki a legjobb helyi erők összefogása útján. Ezt a zendülést szintén Bognár András dolgozta fel évekkel ezelőtt Az érdekesség: a híres dal a „Basa Mári libájáról”, itt született, Madarason. A könyv szerzői a történeti áttekintés után a mai Madarasról is igyekeztek hű képet festeni. Külön érdeme a monográfiának, hogy a történeti fejlődés megrajzolásán túl, néprajzi, régészeti, folkloriszti- kus, gazdasági és politikai vonatkozásban egyaránt kitűnő szakértelmet, felkészültséget árul el. Csak dicsérni lehet a község vezetőit, hogy segítették a mű megszületését, örvendetes a hír, miszerint ez a kitűnő munka hamarosan nyomdába kerül. Varga Mihály Tíz ajándék — ezer öröm Akárcsak valami árumintavásáron. Tíz egyforma, nagyképemyős, csillogó televíziókészülék, szép sorban. Mindegyiknek a tetején mutatós kis tábla: Fémmunkás. A Fémmunkás Vállalat nem gyárt televíziót Ezt a tíz készüléket vették. A kecskeméti gyáregység ajándékba tíz tanyai iskolának. A „Televíziót minden Iskolának” mozgalom szívdo- bogtatóan hamar lelt visszhangra országszerte. A mi megyénkben is egyre-más- ra jelentkeztek az üzemek, vállalatok: ők is segítenek, ők is adnak. De egyszerre tíz készüléket!? Ennyit még egyetlen üzem sem ajánlott fel. A Fémmunkás kecskeméti gyáregysége kivételes áldozatkészséget tanúsított A GELKA kecskeméti üzlete pedig a tíz antennát adta ajándékba. Ha el is hiszi, elképzelni aligha tudja városi ember, hogy mekkora öröm ez az ajándék a tanyavilág apra- jának-nagyjának. A felhívás eredetei célja az volt, Gyermekek a moziban Az elmúlt héten családommal megnéztük a Városi Moziban a „Mint a bagoly nappal” című filmet. Legnagyobb meglepetésünkre a nézőközönség nagy része általános iskolásokból tevődött össze. Érdeklődésünkre a jegyszedőnő közölte, hogy a MOKÉP-nek szerződése van az iskolákkal, a film megtekintésére szervezetten hozzák el a gyerekeket. Nézetünk szerint a film ennek ellenére legalább 11 éven felülieknek való, bár a nézőtéren főleg 7, 8, 9 éveseket láttunk. Arról már nem is frok, | hogy a véres, gyilkos jelenetek pedagógiai oktatásra nem alkalmasak. Még azt a végső következetetést sem lebet belőle levonni, hogy végül győz az Igazság és a bűnös elnyeri méltó büntetését. Ebben a filmben a hatalom, a gi'.ság kerül ki győztesen a harcból, tehát az egész küzdelem értelmetlen volt. Felnőtt szemmel másképpen Üjra együtt... A bajai Duna étterem nagyterme régen látott oly sok vidám, mosolygós arcot újjáépítése óta, mint ezen a napon, a Férfi Fehérneműgyár nyugdíjasainak találkozóján. Gyulainé elvtársnő, az szb- titkár, a megjelenteket üdvözölve, röviden tájékoztatott bennünket az elmúlt év eredményeiről. A nyugdíjasok nevében Sztrlklnáczné elvtársnő megköszönte a gyár vezetőségének a találkozót. Ezután mindany: z: JEGYZÉSEK nézzük a filmet. A tanulókat viszont pedagógusok kisérték a moziba, miért nem vették észre, hogy ez a film nem gyarapítja tudásukat? Salgó Györgyné Kecskemét nyiunk nevében kívánta, hogy a jövőben is békében — hasonló körülmények között — teljes létszámban találkozhassanak. A vacsora után élénk beszélgetés alakult ki a tömegszervezetek képviselői és a nyugdíjasok között. Jőleső érzés vo t nérnl évtizedekig becsülettel helytállt munkatársaink vidámságát az estén, mely ropogós n-agyar csárdással és bunyevác kólóval ért véget. Márton János Baja öregek napjának ünnepa hogy a kisiskolában se- sítse a gyerekeket a tanulásban az Iskolatelevízió. De ha már ott van a készülék, eljönnek munka után megnézni a műsort a felnőttek is. A népművelésnek is nagy nyereség tehát az ajándék. Minderről ismételten meggyőződhettünk akkor, amikor tíz külterületi iskola igazgatójának köszönőszavait hallgattuk a Fémmunkás kultúrtermében. Eljöttek, hogy átvegyék az ajándékot Horváth János igazgatótól, Bakos Pétertől, az üzemi pártszervezet titkárától, és Arató Sándortól, a szakszervezeti bizottság titkárátóL Szeretnénk, kifejezni ezzel az ajándékkal köszönetün- ket és megbecsülésünket az önök áldozatos munkájáért — mondta Horváth János, a Fémmunkás kecskeméti gyáregységének igazgatója. — Azokat az iskolákat ajándékoztuk meg, ahonnan, eddig is a legtöbb tanuló jött hozzánk szakmát tanulni. Jelenleg 250 ipari tanulónk van. Ez a létszám a következő évek igényeihez képest kevés. Az imént megmutattuk önöknek az üzemet, a modern új szerelőcsarnokot. Láthatták, hogyan fejlődik a gyár. A televízió adta jobb lehetőségekkel neveljenek nekünk több. tanultabb fiatal szakmunkás jelöltet. Ezt kérjük viszonzásuL Találjanak megoldást Kezdetben volt egyetlen lakóház (tavaly) az új lakónegyedben: a Széchenyi- városban. A lakók örömére gyorsan bekapcsolták a helyi buszközlekedés hálózatába. Az 5-ös rendre hozta-vitte a központba igyekvőket. Azután sorra épültek a házak. Gombamódra, ahogy mondani szokás. Egy év elteltével már a hatodik ház is elkészült. Valóságos kis város nőtt ki a földbőL A közlekedési vállalat remekül igazodott ehhez a megváltozott helyzethez: — különösen csúcsforgalom idején — szaporította a buszokat. (Ahogy ők mondják: a járatokat.) Ennek csak örülni lehet. Ám annak már nem, hogy az új útvonalon még nincsenek szabályos megállóhelyek- Itt csak egy példát hozunk fel ezúttal. Az Aranyhomok Szálló mögötti megálló egybeesik a nagy forgalmú parkolóhellyel. Ez nehezíti a leszállók szabad közlekedését. Sajnos, nincs kijelölt gyalogátkelőhely. Amíg alig volt forgalom ezen a vonalon, ez így is jó volt. De ma, amikor — csak egyet említek — tömegesen utaznak iskolás gyermekek is itt, a helyzet kezd veszélyessé válni. Nehezíti a gyalogos és gépjármű-közlekedést amúgy Is a szálloda mögötti szénrakás (Mellesleg: nem valami esztétikus látvány) amit a forgalmas úton való átkeléskor kerülgetni kelL Javasoljuk, hogy az illetékes szakemberek _ az utazók hő óhajára a szülők m egnyugtatására — találjanak minél előbb valamilyen megoldás» Sértő az a mód, ahogyan némely könyvügynökök dolgoznak, és méltatlan a szép ügyhöz, amit képviselnek. A feladatuk eredetileg a türelmesen-okos, kulturált meggyőzés lenne, ehelyett a „rámenősebbje” gyakran felsőbb szervekre hivatkozik, pecsétes papírokat mutogatva erőszakoskodik, vagy gúnyos-fölényes hangnemben „oktatja ki” azokat, akik nem akarnak tőle vásárolni. A minap történt, az egyik kecskeméti iskolában: Bemegy az ügynök, mondja, mit akar. Az egyik tanárnő, amikor rá kerül a sor, udvariasan elhárítja az ajánlatot. — ön talán nem szeret olvasni? — hangzik az éles kérdés. — A férjem a „beszerző” nálunk — így a válasz. — Szeretném én látni a maguk könyveit! — néz rá az ügynök gúnyosan. (Mellesleg: az illetőnek kétezer kötetes könyvtára van otthon.) Ám ez nem volt még elég. Emberünk egy másik pedagógushoz fordul; — És ön, kérem? Az erőszakos hang okozza talán, hogy bizonytalan a válasz: — Nem kérek... Sokáig táppénzen voltam... Bántóan durva az ügynök megjegyzése: — *- ' - ’—- hogy ilyen szegények a pedagógusok! Kérdezem; milyen jogon meri valaki mások kultúra iránti igényét kétségbevonni csupán azért, mert nem tőle veszik a könyvet? Micsoda bárdolatlanság ez - éppen a kultúra nevében? T. M. Vasárnap bensőséges ünnepség között tartották meg •. öregeit napját Kecelen. Laták Ede vb-elnök ünnepi beszédében köszönt 'lte a megjelenteket, majd dr. Tihanyi László körzeti orvos beszélt az Idős emberek egészségügyi ellátásáról. Ezután a nötanács nevében Virágh Pálné mondott köszöntőt. Virággal díszített asztalokon süteménnyel kínálták a vendégeket, amit hangulatos zene meUett fogyasztottak el. Az innepélyt a kisdobosok hangulatos szavalatai és énekstílust fejez ték 1)6. Az öregek napközi otthonában az ünnété'.yt-n mindenki nagyon jól érezte magát Földes Ferencné Kecel Miért késik a kiskőrösi sütőüzem felépítése? Kiskőrös várossá fejlesztésében központi helyet foglal el a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése. Mégis a kenyérellátás gyakran akadozik, mert a növekvő szükségletet a két régi, elavult üzem termelése nem tudja biztosítani. Tudomásunk szerint ez évben egy új, korszerű kenyérgyár építésének megkezdését tervezték az Illetékesek, a kiskőrösi tanács is minden támogatást megadott ennek pz üzemnek az építéséhez, mindezek ellenére az építkezés megkezdése késik. Tartani lehet attól, hogy a téli idö- -z~kb*m az esetleges száitüási nehézségek a kenyérellátásban zavarokat okoznak. A sütőipari munkások Jelenleg rossz munkakörülmények között dolgoznak. ígv természete°en ez Is sürgeti az új, ko-szeríi sütőüzem mielőbbi felépítését. Kővágó Vendel Kiskörös A megajándékozottak nevében Thorma László lajos- mlzsei iskolaigazgató mondott köszönetét: — A Ricsóvári iskola, ahová a mi készülékünk kerül, 13 kilométerre van a községtől. Olyan gyerekek is akadnak ott, akik még a faluban sem jártak. A televízió nekik nemcsak megkönnyíti a tanulást, hanem ablakot nyit a világra. Közelebb kerül hozzájuk most a nagyvilág, s a képernyő új ismeretek, a tudás és műveltség fényét vetíti rájuk ezentúl. Mester László
