Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-15 / 239. szám
C oMsl TM9. október IS. nerds W Uj növényvédőszerek Havonta 70 kályha A fűtési idény október 15-én hivatalosan is megkezdődik. Nyáron nem sokan gondoltak a vegyes tüzelésű, vagy gáztüzelésű cserépkályhákra. Nem így a kecskeméti cserépkályha- cpítő vállalat és a négyszáz előrelátó megrendelő. A vállalat havonta 60—70 kályhát készített el, amelyek nemcsak jók, hanem szépek is. A változatos színű és díszítésű, géppel és kézzel formázott csempéket a Romhányi Cserép- kályhagyár készíti. A vállalat az idejében kapott rendeléseket batáridőre, azaz az idény kezdetéig teljesítette. Szálló helyett — A szokatlanul meleg kora őszi napfény még félmeztelenre vetkőztetett egy-két bátrabb munkást az építkezésnél. Kecskeméten az Építési és Szerelőipari Vállalat „munkásszállodát'’ épít vidéki dolgozóinak. A korszerűtlenné vált, eddigi szálló épületét értékesítik és 1970 Az elmúlt napokban fejeződtek be az üzletkötések az AGROTRÖSZT és külföldi növényvédőszer-szállí- tó partnerei között, rögzítették az 1970-ben behozatalra kerülő vegyszerek választékát és mennyiségét. A kombinált szerekből elsősorban a Karathane és a Morestan nevű eket várják érdeklődéssel a gazdaságok, ' ezek ugyanis gombaölő hatásuk mellett az atkákat pusztítják. A hagyományosan használt kénporok, a szilárd mészkénlé valamint a Neopol változatlanul beszerzésre kerül. Az egész világon óriási összegeket fordítanak a gombaölőszerek hatékonyabb fajtáinak előállítására. Az egyik ilyen értékes vegyszer a Novenda, amely a gombák mellett a rovarokat, illetve petéiket is elpusztítja. Az elmúlt években bevált Orthocid mellett kisebb mennyiségben Nikecidet is vásárolnak, mivel az előző növényvédőszer hatékony ugyan a peronoszpóra ellen, de a szőlőben korai lombhullást és levélsárgu- lást okoz. A DDT után a f DDT-t tartalmazó szereket is kivonták a forgalomból, helyettük a szerves fosz- forvegyületek széles választéka áll az üzemek rendelkezésére, a korábban felhasznált lindán tartalmú szerekkel együtt. Ezek a vegyszerek már kilós tételektől kezdve csomagolva kaphatók. munkásszálloda márciusára, amikorra elkészül az új létesítmény fele, a 200 személyt befogadó rész. kiköltöznek a lakók | a régiből. A modern épület I négyszintes lesz, az egyes j szobákban négy ágyat helyeznek el, a meleget köz-! ponti fűtés adja. (Pásztor Zoltán felvétele) ! Továbbra is nagy gondokat okoz a takácsatka elleni küzdelem, a legkedvezőbb eredményeket a BI-58 és a Pol—Akaritox kombináció alkalmazásával érték el. Jövőre összesen 110 millió forint értékben vásárolhatnak vegyszereket a megyei AGROKER-nél a gazdaságok. Meghosszabbodott az ügyelet Hiányoznak a gázkészülékek Kinek lesz melege? Á korszerű fűtés Kecskeméten gondjai A Kecskeméti Gázmű október 15-étől kezdve már 2460 lakás fűtésére szükséges gázról és szolgáltatásról gondoskodik, ami a tavalyinál csaknem 700-zal több fogyasztót jelent. Szakembereik különféle tanfolyamokon vettek részt, amelyeken a megváltozott technológiai utasításokat sajátították el. Kibővítették karbantartó-szolgáltató részlegüket, és a korábbi gyakorlattól eltérően este 10 óráig tartanak ügyeletet. Szerelőik ezalatt állandóan készenlétben várják az esetleges fűtési reklamációkat, gázszivárgást jelző hívásokat. Az anyagellátottságuk viszont még korántsem teljes, az alkatrészeknek mintegy 10 százaléka hiányzik a raktáraikból. A szállítási szerződések szerint a legfontosabb gázkészülék-alkatrészeket még októberben meg kell kapniuk. Az idén már a vezetékes gáz energiájával melegítenek Kecskeméten a Jókai és Trombita utcai házakban, a megyei tanács épületében és több mint 270 széchenyivárosi lakásban is. A Nagykőrösi utcában szintén új vezetéket fektettek le. Földgáz van elegendő, a tervek szerint 900 ezer köbméternyi mennyiség áll havonta a lakások rendelkezésére az utolsó negyedévben — vagyis annyi, mint tavaly a legzimankósabb időszakban. Készülékekből viszont nagy hiány mutatkozik. Nehéz hozzájutni a fűtőtestekhez bojlerekhez, égőkhöz. Ezeknek a termékeknek a forgalmazásával nem foglalkozik már a Délmagyarországi Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat. A jGázmű dolgozóinak két újabb brigádja rövidesen megjelenik a Nagykőrösi utcában és december 31-ig valamennyi tanácsi lakásba bevezetik a vezetékeket. Amennyiben az Ingatlankezelő Vállalat — akire újabban a beszerzés tartozik — időben rendelkezésükre bocsátja a szükséges készülékeket, a megállapodás értelmében ezeket is felszerelik szilveszter előtt. * Ugyancsak a korszerűbb fűtéssel kapcsolatos, hogy az idei év végéig, vagy a jövő év elejére az Aranyhomok Szálloda felhagy a széntüzeléssel. A központi kazánjukat gázzal fűtik a jövőben, a szükséges berendezések nagyobb része már ekészült, és a helyén van. A teljes berendezést a közelben húzódó. 6 —7 méterre levő városi gerincvezetékre való csatlakozás követi majd, s ezzel szinte észrevehetetlenné csökkennek a távozó égéstermékek. Megszűnik a szomszédos háztömbök lakóinak a panasza, akiknek az ablakait eddig rendszeresen elborította az Aranyhomokból távozó füst és korom — a „kedvező széljá- rások” esetén. A megye legnagyobb lakóházának, a kecskeméti szalagháznak a sorsa elválaszthatatlanul összekötődött a távfűtéssel. A 177 lakásban egy kisebb dunántúli fala népessége is elférne, sokakat érint tehát az ügy. Az a sajátságos helyzet állt elő, hogy a kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a műszaki szemle után aláírt szerződésben vállalta: október 31-ig pótolják a hiányosságokat, ha addigra elvégezhetik a fűtő- berendezések próbáját. Ennek pedig természetesen az az előfeltétele, hogy egyáltalán eljusson a tetthelyre a hőenergia. Egyébként november 30-a az eredeti átadási határidő. A távfűtés jelenlegi technikai felkészültsége viszont elégtelen az újabb fogyasztók ellátására, az eddiginél nagyobb teljesítőképességű szivattyúk szükségesek. Ezeket a berendezéseket kellene minél előbb beszerezni, hogy kipróbálhassák a szalagház távfűtési vezetékét, ellenőrizzék a tömítéseket, elvégezzék a fűtési rendszer szabályozását, ami legalább két hetet igényel. Csakhogy szivattyúk egyelőre nincsenek a láthatáron. Az előállításukat kétéves határidőn belül nem vállalták a gépgyárak. Az Ingatlankezelő Vállalat emberei tartalék, elfekvő szivattyúk után futkosnak. Futkosnak, és mindenki lázban ég; akad. akiben gyógyszerek tartják a lelket. A helyzet mégis érthetetlen, fájóan nevetséges. Miként fordulhatott elő. hogy csak a közelmúltban döbbentek rá az Illetékesek: az épületben télen valószínűleg fűteni is kell. Valaki, vagy valakik nyilvánvalóan kellemes merengő állapotban töltötték el a munkaidejüket, amikor pedig dönteni, intézkedni kellett volna. A fűtést ugyanis, mint ismeretes, lelki hőhullámok nem pótolhatják. Mert a leendő lakóknak egyelőre csupán attól támad melegük, hogy égető kíváncsisággal várják: ezért a mulasztásért vajon kinek fűtenek alá? ,.. Halász Ferenc Az utolsó csalás 1944. október 15. NEGYEDSZÁZADDAL ezelőtt, 1944 október 15-én véget ért a magyar történelem egyik leggyászosabb korszaka, az ország és a nép életének 25 esz- esztendejét megkeserítő Horthy-korszak. Utána még egy tragikus, szörnyű idő, a Szálasi-rezsim néhány hónapja következett, s csak 1945 tavaszán, azzal a történelmi pillanattal lett szabaddá egész Magyarország, hogy az előnyomuló szovjet haderők átkergették a határon Hitler és a nyilasok utolsó csapategységeit is. Az idő teszi, vagy a feledés — de bizonyos, hogy a bűnben és vérben fogant Horthy-rendszer végnapjaival kapcsolatban itt-ott még felbukkannak illúziók, egy-egy pontatlan félmondatból még Horthy Miklós „náci ellenes” álláspontjáról kialakult legenda maradékával is találkozhatunk. Pedig Horthy sohasem változott. A magyar népnek épp oly kíméletlen ellensége, a náciknak épp ol v hűséges — legfeljebb csak csalódott — híve volt október 15-én is mint előbb. Való igaz, hogy 1944.október 15-én délben a budapesti rádióban felolvasták a kormányzói kiáltványt, amelyben ez is volt: „Ma minden józan eszű ember előtt nyilvánvaló, hogy Németország elvesztette a háborút ... Németország már nagyon régen megszegte a szövetségesi hűséget... Visszavonulásuk során az ország szuverén területén raboltak és romboltak ... Értesítettem a német birodalom képviselőjét, hogy fegyverszünetet kérünk ellenfeleinktől és megszüntetjük az ellenségeskedést velük szemben”. ÁM HORTHY félt attól, hogy a nemzet legjobb erőire, mindenekelőtt a munkásosztályra, a kommunistákra támaszkodva meg is valósítsa a kiáltvány legfontosabb gondolatát, a fegyverszünet életbeléptetését. S egy pillanatig sem gondolt arra, amit már a Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti bizottságtól tudott, (Horthy szentemben Végén küldte három emberét fegyverszüneti kérelemmel a szovjet fővárosba), hogy a szövetségesek, mint a jövendő zálogát, azt kívánják Magyarországtól: forduljon szembe a nácikkal. A történelem ugyan kényszerítette Horthyt, hogy tárgyaljon a magyar ellenállás erőivel — előbb a szociáldemokraták és a kisgazdapárt megbízottai- val, majd közvetítő útján, a kommunistákkal is, akik közölték álláspontjukat és követeléseiket Lázár testőrparancsnokkal. A kormányzó azonban hű maradt önmagához: előbb a két másik szövetséges pártot akarta kijátszani a kommunisták ellen, amikor pedig kiderült, hogy a Magyar Front nem bontható meg, azt kívánta, hogy jelöljék meg a kommunisták gyülekezőhelyeiket, majd ha kell, üzen. A provokáció nyilvánvaló volt. Horthy úgy képzelte: kiadja a kommunistákat a náciknak és a nyilasoknak, s ezen az áron menti magát. VOLT MÁR kiváló példa arra, miként kell szembefordulni a nácikkal, hogyan lehet a nép akaratának megfelelően végrehajtani a fegyverszünettel járó tennivalókat. Augusztus 23-án népi felkelés Romániában, szeptember 2-án Finnország szakítása a náci Németországgal, szeptember 9-én a bolgár népi felkelés — mindez megelőzte Horthy felemás módon elképzelt „kiugrását”. A kormányzó, aki egész életében egyenruhában járt és büszkén emlegete „stratégiai tudását” — pontosan 1643 főnyi katonával — fegyvertelen testőrrel, rosszul kiképzett őrzászlóalj beli emberekkel — „biztosította” az országot megszálló nácikkal szemben tervezett lépését. A várható náci és nyilas ellenlépésekre tehát egyáltalán nem készült fel. POLITIKAILAG hasonló előkészületeket tett. A lehetséges népi erők helyett az úri osztály jobboldali soviniszta, a náciktól csak árnyalatokban különböző csoportjaira épített — de még Hitler követeivel is a régi „szövetségesi” hangon beszélt. Sok-sok évvel később, önigazolás szándékával írott emlékirataiban Horthy maga vallotta be: a náci követekkel arról tárgyalt: ..miként lenne megakadályozható, hogy az oroszok a németek háta mögé kerüljenek”. Hitler kezére játszott tehát október 15-én, a kiáltvány napján is — és hamarosan Hitler „védelme alá helyezte magát”, ktílön- vonattal utazott családostól egy bajorországi kastélyba. A Horthy-kiáltványt déli egy óra tájban olvasták fel a rádióban. Ebben az időpontban az SS segítségével és védelme alatt szervezett hűvösvölgyi és zugligeti nyilaskeresztes hadiszállásokon kiadták az utolsó menetparancsot, kicsomagolták a Bécsben, jó előre kinyomtatott Szálasi-féle „hadparancsot”, az SS egyik budai központjában bújkáló Szálasira német katonaköpenyt, katonasapkát adtak és átvitték Veesenmayer követ hivatalába. A magyar hadseregben működő náci ügynök törzstisztek segítségével a nácik nemcsak azt érték el, hogy Horthy hamarosan kiadott parancsa szerint („Nem szabad egy lövésnek sem eldördülnie!”) történjen minden, hanem hozzáláttak ahhoz is, hogy most már Szálasira, Horthy egykori vezérkari őrnagyára eskessék fel a katonákat. Este, az indulóözön után, a budapesti rádió Szálasi zavaros szövegeinek szüntelen ismétlését sugározta. EGY HÖNAP és egy nap híján 25 év telt el attól a naptól, hogy Horthy 1919 november 16-án egy elkötött fehér lovon bevonult Budapestre — 1944 október 17-én indult el különvonata a kelenföldi pályaudvarról. A németek mindig tudták, bízhatnak Horthy 1919 óta szakadatlanul tanúsított fasiszta beállítottságában. a szovjetellenes rablóháborúban való lelkes részvételében. Október 15-én sem náci vagy nyilas erőszak lökte ki a budai Várból; Veesenmayerrel karonfogva indult „fogsága” színhelyére, a Hat- vany-palotában berendezett SS-szállásra. Az a már idézett parancs pedig teljes egészében így hangzott: „Nem szabad egy lövésnek sem eldördülnie, mert a megállapodás megvan a németekkel”. A MEGÁLLAPODÁS „megvolt” Horthy és a nácik között: ez október 15. után hónapokkal hosz- szabbította meg a magyar nép szenvedéseit, tízezrek életébe került, a nemzeti tragédia szélére sodorta az országot. Október 15. egy becstelen, népellenes figura utolsó árulása volt. G. M.
