Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

8. oldal 1989. September TS, pénteÜ Levéltár a kastélyban Készül a Bajai járás története Szakmai berkekben nem volt titok, hogy az egykori Bács-Bodrog Vármegye le­véltári anyaga Jugoszláviá­ban, a Novi-Sad melletti Szremski Karlovcéban talál­ható abban a kastélyban, amely valamikor a régi gö­rög-keleti püspökség szék­helye volt. Tudták ezt a le­véltárosok, régészek, muzeo­lógusok. történészek egy­aránt. Sejtették azt is, hogy ebben az anyagban gazdag forrásra találhatnak a jelen­legi bajai járás történetét, az sét élő hajdani jobbá­gyok, „célszerű szegény em­berek” mindennapjait ille­tően. Egy évvel ezelőtt, amikor szóba került, hogy meg kel­lene írni a bajai járás tör­ténetét az „ősidőktől” nap­jainkig, Kőhegyi Mihály, a Bajai Tűit István Múzeum főmunkatársa is megbízást kapott, hogy utazzon el a karlovcei levéltárba és „tár. ja fel” az anyagot. Több tonna irat — Nagyon kedvesen, elő­zékenyen fogadtak jugoszláv barátaink és készségesen se­gítettek a több tonnányi anyagban való eligazodás­hoz. Természetesen egy hét alatt képtelenek voltunk át­bogarászni mindent, de ami­re szükségünk volt, azt meg­találtuk. Rendkívül érdekes az anyag — persze, csak a szakembereknek. Ebben a levéltárban Mária Teréziától — 1740 — a Tanácsköztár­saságon át, egészen a má­sodik világháború kezdeté­ig vannak dokumentumok a mostani bajai járásra, Eszak-Bácskára vonatkozó, an — mondja Kőhegyi Mi­hály. Dolgozik a karlovcei le­véltárban egy tudós ember, akit Matkovics Lajosnak hívnak. Amikor a bajai de­legáció — többen utaztak oda — érdeklődött nála a levéltári anyag után, s meg. tudta miben fáradoznak, rögtön mesélni kezdett a Duna-parti városról, bár so­hasem járt ott. Hamarosan kiderült, hogy nem a mos­tani, hanem a kétszáz évvel ezelőtti Baját ismeri az ira­tok, régi térképek alapján. Ez, hogy ismeri, szószerint értendő. Elmondta azt is, hogy milyen utcában ki la­kott, annak hány hold föld­je, háza volt stb. Monda­nunk sem kell, hogy ezek a tények, adatok rendkívül érdekesek, fontosak ahhoz a munkához, amelynek el­végzéséhez megbízást kapott a Bajai Járási Tanács V. B.- től Kőhegyi Mihály és né­hány társa. — Matkovics Lajos segí­tett eligazodni a több száz méternyi levéltári anyag­ban, amely rendezett ugyan, de nem eléggé. «Az istenadta nép...” Kicsit kalandozzunk el, pillantsunk bele a letűnt évszázadok mélyébe, s a ré­gi palotában levő dokumen­tumok segítségével idézzük fel, hogyan élt „az istenadta nép” Mária Terézia, majd fia, a kalapos király, II. Jó­zsef „országlása” idején. Nem azért tesszük ezt, mint­ha új dolgot fedeznénk fel, ismertek a tények, a körül­mények, de egy-egy konk­rét eset által bizonyítható, hogy milyen érdekes követ­keztetéseket tud levonni a levéltáros, a történész pél­dául a periratokbóL — Három legény elindul a negyedik községbe sza­márháton, hogy lopnak va­lahol valamit. El is érkez­tek egy tanyához, de annak kamráján olyan parányi ab­lak volt, hogy bemászni nem tudtak. Kivették tehát az aj­tót, s legnagyobb meglepe­tésükre üres volt a kamra, csupán egy dézsa, s abban némi vászon jelentette a zsákmányt Aratás utáni időben történt az eset, te­hát szegénység mindenütt, parányi ablakok a sárkuny­hón (mai csupaüveg falusi házak!). Hát így jártak a legények — mondja egyál­talán nem mosolyogva, majd hozzáteszi: — Hát, így élt akkor a nép! Következtetni lehet a ka­pitalista viszonyok kialaku­lásának kezdetére is az ira­tok anyagából. Van olyan adat, hogy a kalapos király idején (II. József 1780—90- ig uralkodott) már hat-hét napig kellett dolgoznia egy gyalogmunkásnak, hogy a fogatos ember egy napot szántson neki. Sorolhatnánk még a le­véltári anyagban talált, a különböző korokra jellemző eseteket. Ezek azért is ér­dekesek, mert bár általában például tudjuk, hogy mit je­lentettek a feudális viszo­nyok, de hogy konkrét ese­tekben ezek hogyan nyilvá­nultak meg, azt csak ilyen a bíróságoknál fölvett jegy- zőkönyvekbőL szerződések­ből, megállapodásokból is­merhetjük meg igazán. Mint például azt Is. hogy elfogtak egy topolyai, magyar nyelvű tolvajt de a bácskaiak nem tudtak vele beszélni, s alig találtak embert, aki megér­ti a magyar szót... A feldolgozás Lássuk azonban hogy mi haszon lesz ebből a jugo­szláviai kutatásból, a levél­tárban tett egyhetes látoga­tásból? — A tanulmányok már el­készültek, s hamarosan ösz- sZeül a szerzői gárda, hogy a nyomdába adás előtti utolsó simításokat kijelölé­seket elvégezzük. Talán egy év múlva, de valószínűleg hamarabb is könyv alak­ban veheti kézbe az érdek­lődő a bajai járás történe­tét Mondhatom, érdekes ol­vasmány, gazdag tartalmú könyv lesz — válaszol Kő­hegyi Mihály, az egyik szer­ző. Végül elmondhatjuk, hogy szó van arról is, hogy kü­lön feldolgozásra kerülne a Tanácsköztársaság és az azt követő évek levéltári anya­ga — a bajai járásra vonat­kozóan. Ez eddig „fehér folt”, de a jelek arra utal­nak, rendkívül érdekes, sok­oldalú, változatos munkát lehet összeállítani belőle. G. S. A Bajai Cipész Ktsz szeptember 15-től megnyitja cipőboitfát Bartók Béla u. 7. sz. alatt az Uránia mozi mellett A cipőboltban a szövetkezet által készített divatos, jó minőségű cipők állandóan kaphatók. 7094 DUNA VECSEI TUDÓSÍTÓINKTÓL Gondviselőjük: az állam Ifjúságunk művelt, testi­leg, értelmileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges, szocialista emberré válása napjainkban is jelentős erő­feszítésekeket kíván álla­munktól. Az ezzel kapcso­latos eredmények összege­zése és az új feladatok meghatározása szerepelt a Dunavecsed Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésének napi­rendjén. A gyámügyi igazgatás munkáját tárgyaló előter­jesztés a három fő terület: az állami gondozásban lé­vő gyermekek, a gyámol- tak és a veszélyeztetett kis­korúak helyzetét elemezte mélyreható részletességgal. A járásban 136 gyermek van állami gondozásban, döntő többségükben erköl­csi okokbóL A gondozás tartama alatt a hatóság a gyermek- és ifjúságvédő in­tézetekkel rendszeres kap­csolatot tart fenn, folyama­tosan tájékozódik a gyer­mekek fejlődéséről és elő­meneteléről. Általános ta­pasztalat: az állami gotn­Á fogyasztók érdekében... A járási népi ellenőrzési bizottság a második félév­ben két jelentősebb tájéko­zódásra készül. Napirendre kerül a sütőipari tevékeny­ség és a lakosság állati ter­mékekkel való ellátásának vizsgálata. A napokban kez­dődő munka célkitűzéseiről és szervezeti előkészítéséről dr. Túri Dezső, a járási NEB elnöke adott tájékoz­tatást. — Régi probléma a sütő­ipari termékek minőségé­nek gyakori változása. Arra akarunk választ kapni, hogy a liszt minőségében yan-e a hiba, vagy a sütési techno­lógiánál. Nem tartjuk kielé­gítőnek a tanyai kisboltok kenyérrel történő ellátását sem. Ezzel kapcsolatban fő­ként a szállítási kapacitás kihasználását vizsgáljuk meg és javaslatokat dolgo­zunk ki a helyzet javításá­ra. — Mi indokolja a hús- és tej ellátás körülményeinek vizsgálatát? — E téren nem a minő­séggel van baj, hanem a mennyiség nem kielégítő. A tejboltok többsége nincs fel­szerelve a szükséges hűtő- berendezésekkel. gyakoriak a sorbaállások és nem ritka az sem, hogy sokgyermekes családok napokig maradnak tej nélkül. A húsellátás vi­szont nem folyamatos, ke­vés töltelékáru érkezik a já­rás üzleteibe. E témánál nemcsak a kereskedelmi szervek tevékenységét vizs­gáljuk meg, hanem igyek­szünk megoldást találni ar­ra is, hogy helyileg, a tpz- ek bevonásával kedvező vál­tozást érjünk el a húsellá­tásban. — A tervezett felmérés a lakosságot alapvetően érin­ti, ezért körültekintően ké­szültünk fel rá. Még a múlt hónapban felkerestük a köz­ségi tanácsokat, a fogyasz­tási szövetkezetek vezetőit és minden olyan állami vagy gazdasági szervet, amely il­letékes a kenyér-, a hús- és a tejellátásban. Helyzetfel­mérést és egyben javasla­tokat kértünk e szervektől. Az előzetes információk bir­tokában könnyebb lesz majd javaslatokat kidolgozni. A vizsgálat befejezése után a kereskedelem illeté­kesei és a fogyasztók bevo­násával ankétot rendezünk a tapasztalatok megvitatá­sára — fejezte be nyilatko­zatát dr. Túri Dezső. Sz. A. dozott kiskorúak nevelése,' gondozása, és anyagi ellá­tottsága mind az intézetek­ben,! mind pedig a nevelő­szülőknél példás. Négyszázkét árva és fél­árva gyermek személyes és anyagi érdekeinek védelme is a gyámhatóság feladata. A kiskorúak anyagi javait gyámhatósági letétben ke­zelik, ahol jelenleg is negy­ven kiskorú pénze van el­helyezve. A gyermek- és ifjúságvé­delem hatékonyabbá tételé­ben szerepet vállal a gyám­hatóság is, amely a tervek szerint ez év második fe­lében 31 ezer forintot fordít segélyezésre. Ezenkívül — lehetőségeihez mérten — segítséget nyújt a fiatalko­rú bűnözés megelőzéséhez. Jelenleg kilenc fiatal áll' pártfogói felügyelet alatt. Az érdekvédelmi tévé-; kenység részét képezik a fiatalkorúak házasságköté­sével kapcsolatos tenniva­lók is. Az első félévben 2(1 esetben engedélyezte a gyámhatóság a tervezett házasságot, míg három eset-; ben kénytelen volt a kérel- rpet elutasítani Az előterjesztést követő hozzászólásokban egyértel­műen kikristályosodott aa az álláspont, hogy a duna- vecsei járásban jó kezek­ben van a gyámügyi igaz-- gatás. A lehetőségek figye­lembe vételével mély em­berséggel és gondossággal őrködnek a rászoruló gyéré mekek sorsán. I—-8 A kösségsseretet ösztönös A vonal túlsó végéről Bá­csi János, a Szalkszentmár- toni Községi Tanács V. B. elnöke újságolta: — A közelmúltban érté­keltük az idei településfej­lesztésben végzett munkát. Augusztus végéig 170 ezer forint értékű társadalmi se­gítséget kínált a község la­kossága. Az eredmények összegzésekor azonban kide­rült, hogy alaposan túltel­jesítették vállalásukat. A 170 ezer helyett 427 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek el. csaknem 86 ezer társadalmi munkaóra teljesítése mellett. Nagy öröm ez, mert az eredmény I mögött a helybeliek község- szeretete húzódik meg. Közelebbi terveink között szerepel a homokpusztai volt uradalmi épületekben lakó sokgyerekes családok rossz lakáshelyzetének javítása. Az ezzel kapcsolatos akci­ónk sikeres lebonyolításá­hoz kértük a helyi társadal­mi szervezetek és a két ter­melőszövetkezet segítségét. Megítélésünk szerint a ked­vezőtlen helyzetet az oldja meg, ha a kint élő családok megfelelő anyagi segítség mellett, a községben építe­nének családi házakat és végleg beköltöznek. —ő—a CSENGŐD ÖT ÉV MÚLVA Otthonos hangulatú Iro­dájában telepszünk le Gyu­lai Istvánnal, a Csengődi Községi Tanács V. B. elnö­kével. Mielőtt kérdésemre felelne, cigarettára gyújt, s miközben gondolatait ren­dezi lassan fújja ki a füs­töt, aztán megszólal: — Hogy milyen lesz a község képe öt év múlva? Nem könnyű erre felelős­ségei válaszolni. Öt év hosszú idő, meg rövid is. S a várható változások hogy nagyok-e, vagy kicsik az viszonylagos. Meg azután az idővel is tudni kell gaz­dálkodni, akár a pénzzel. A pár éven belül megoldásra váró feladatok, várható változások a mi kis közsé­günk életében jelentősek, jóitól«*- önmagukban véve nem nagyok. Elképze­léseinket, a helyi tanács még a múlt évben márciusi ülésén rögzítette határozat­ban. Lényegében ezeket a terveket kell realizálnunk. Feladataink középpontjá­ban az iskolaépítési prog­ram áll. Eszerint ugyanis 1971-es indulással négytan­termes iskola építése kez­dődik a felsőtagozatos ta­nulók számára. Kivitelezé­si költsége 2 millió 400 ezer forint. Az épülethez nevelői lakás is kapcsolódik majd. Az új iskola a Béke téri park mögötti emelkedőn helyezkedik el. A jelenle­gi, régi vertfalú iskola pe­dig lebontásra van ítélve. A tervdokumentációt — mely komplett, de tovább fejleszthető — a Szegedi Tervező Iroda készíti. Távo­labbi elképzelésünk, hogy — anyagi fedezet birtoká­ban — tornaterem épüljön az új iskolához illeszkedve. A törevéseink szerint az is­kola 1972-ben készül el, s azután lehetségessé válik az egyműszakos tanítás. — Az iskolaépítésen ki­wi van-e még olyan fel­adat, amit központi kér­désnek tekint a tanács? — Van. a vízműépítés. Sorra épülnek a községben a korszerű, szép lakások. Biztosítani kell az egész­séges és bőséges vízellátást is. Ez az iskolaépítéssel egyidejűleg azonban, csak akkor lehetséges, ha meg­felelő állami támogatást is kapunk. Az iménti törekvéseink mellett, kisebb célkitűzése­ket is szeretnénk valóra váltani. Évente például két és fél kilométer járdát kell építenünk, hogy öt éven belül a község minden ut­cájában legalább az egyik oldalon legyen járda. Kor­szerűsítjük a közvilágítást és tovább bővítjük a vil­lanyhálózatot. A Dankó Pista utca rendezése, szé­lesítése most van folyamat­ban. őszre pedig az egész utca villanyt kap. Ehhez 15 ezer forint értékű hoz­zájárulással a lakosság is segít. A Kossuth Lajos utcá­ban még az idén, az utca teljes hosszában aszfaltjár­da készül, mintegy 65 ezer forint ráfordítással. A Jó­zsef Attila utca burkolat­záró rétegét és a csapadék­elvezető csatornákat is ki­javíttatjuk. Lakásépítés céljára új házhelyeket alakítunk ki, melyek részben közművesí­tettek és lényegesen olcsób­bak Tesznek, mint a magán- tulajdonban levő telkek. A házhelyek — az anyagi fel­tételektől függően — vagy az új falu és a község kö­zötti lakatlan területen, vagy a Dankó Pista és Fürst Sándor utca közötti területrészen alakulnak ki. Terjeszkedik majd a fa- feldolgozó- és fűrésztelep is, amely jelenleg hatvan dolgozót foglalkoztat. A bővítés után százhúsz em­bernek nyújt majd munka- lehetőséget. Kétszázezer forintot költünk a Dózsa György utca további kiépí­tésére. Jövő év tavaszán adjuk át rendeltetésének az új fogorvosi rendelőt a szolgálati lakással... — S mit kapnak a kül­területiek? — A kiscsengődi iskola aggregátort és filmvetítő­gépet. A kuliéri tanyaköz­pontot pedig csaknem két és fél kilométeres szaka­szon villamosítjuk. A ter­vek megvalósításához ter­mészetesen igényeljük a lakosság támogatását. Ügy véljük, erre joggal számít­hatunk, hiszen az egy la­kosra jutó társadalmi mun­ka értéke tavaly is elérte a 130 forintot. Hallgatom Gyulai István tájékoztatóját, s közben ar­ra gondolok, hogy a felada­tok . mint kisebb-nagyobb mozaikdarabkák, illeszked­nek egymás mellé, de né­hány év múlva kirajzoló­dik az összkép, Csengőd megszépült képe. Woravcsik Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom