Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
IMS. esepéea&fcer IS, szerda t «Mat Az Akadémián tanácskozik Európa egészségügyi parlamentje Losoncai Pál üdvözlő beszéde Kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepélyesen megnyitották az Egészségügyi Világszervezet európai területi bizottságának XIX. ülésszakát. Részt vett a megnyitáson és az elnökségben foglalt helyett Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Szabó Zoltán egészségügy-miniszter, Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes és Gömöri Pál akadémikus, az Akadémia Orvostudományi Osztályának titkára. A világszervezet vezetői közül jelen volt és ugyancsak az elnökségben foglalt helyet dr. L. Bernard főigazgató-helyettes, dr. V. Kalajdzsiev, a bolgár egészségügy-miniszter első helyettese, az európai területi bizottság elnöke és dr. L. A. Kaprio, a testület igazgatója. Az európai egészségügyi parlament tanácskozását, amelyen 31 állam egészségügyi minisztere, illetve miniszterhelyettese vesz részt, dr. V. Kalajdzsiev nyitotta meg, majd Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte az ülésszak résztvevőit. Hangoztatta: Népköztársaságunk kormányának politikai tevékenységét, gazdásági intézkedéseit az a törekvés“ hatja át, hogy a lakosság életkörülményei szüntelenül javuljanak. A 10 milliós Magyarországon ma már több mint 22 ezer orvos folytatja áldásos hivatását és az állampolgárok 97 százaléka ingyen részesül egészségügyi ellátásban. Kormányunk arra törekszik, hogy a lehetőségeihez mérten országunk is hozzájáruljon az Egészség- ügyi Világszervezet magasztos céljainak megvalósulásához. Az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő szavai után dr. Szabó Zoltán egészségügy-miniszter emelkedett szólásra. Elmondotta többek között, hogy az orvos- tudomány vívmányai az egész világ egészségügyét gazdagítják, elterjedésüket, hasznosításukat nem korlátozhatják az államhatárok, miként ezek a határok nem emelnek falat a betegségek terjedése elé sem. Ez parancsolóan megköveteli, hogy a nemzetek saját érdekükben hangolják össze tevékenységüket és kutatásaikat, hogy tudásuk és tapasztalatuk általánosan felhasználható és mindenütt alkalmazható közkinccsé váljék. Dr. Szabó Zoltán felszólalása után Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke a főváros lakosságának üdvözletét tolmácsolta és méltatta a tanácskozás jelentőségét az urbanizációs ártalmak és a közlekedési balesetek számának csökkentése szempontjából. A világszervezet nevében dr. L. A. Kaprio szólalt fel és kifejezte azt a reményét, hogy a budapesti tanácskozás elősegíti a szervezet emberbaráti tevékenységét és tovább erősíti az európai iroda, valamint Magyarország eddigi jó kapcsolatait. Ékszerkiállítás A Bajai Türr István Múzeumban kiállításra készítik elő azt a nagymennyiségű leletanyagot, amely Közép-Európa legnagyobb hun kori — roxolán — temetőjéből eddig felszínre került Madara« határában. A kiásott sírok közül már csaknem 200-nak a tartalmát restaurálták. Egyedülálló tárgyak is akadnak az 1400—1600 éves leletek között. Ilyenek például a ko- porsószállító fakeretek. Nagyon sok a női ékszer, használati eszköz, mivel a nagy temetőben csak női és gyerméksírokra bukkantak A borostyángyöngyök tömkelegé edények, bronz- karperecek. fibulák és más ruházati tartozékok kerültek a bajai múzeumba. A rovolán temető rendkívül gazdag és értékes leletanyagát az októberi múzeumi hónao alkalmából mutatják majd be a közönségnek. A Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása: Áthelyezés esetén régi vállalatától is jár a dolgozónak a nyereségrészesedés Várnától északra /. Utazni jó Repülőgéppel két óra alatt Várnában lennék — villant át az agyamon, amint a Nyugati pályaudvar jól ismert épülettömbjét megláttam. — Én azonban harminchét órás útra vállalkoztam. Aztán így fűztem tovább gondolataimat. nek természetesen az alsó fekhelyek jutottak, a fiatalabbak pedig akrobata ügyességgel kúsztak a felsőre. No persze, ez csak a főpróba volt az esti lefekvésre, mert előttünk állt a nap. Amikor feltűntek a távolÉrdekes elvi jelentőségű kérdésben foglalt állást a Munkaügyi Minisztérium. Egy dolgozótól, aki áthelyezéssel a múlt év közepén új munkahelyre került, régi vállalata megtagadta a nyereségrészesedést, mivel náluk a kollektív szerződés szerint a részesedéshez legalább 9 havi munkaviszony szükséges. A dolgozó panaszát a vállalat munkaügyi döntőbizottság elutasította. A területi döntőbizottság helyt adott ugyan a panasznak, de e döntés ellen a Fővárosi Főügyészség óvást emelt Az óvás szerint a vállalatnak joga, hogy a kollektív szerződésben nagyobb kedvezményben részesítse azokat, akik hűségükkel is hozzájárultak a nyereséges gazdálkodáshoz. Az ügyészség véleménye szerint ez áthelyezés esetén sem áll ellentétben a jogszabályokkal. Az óvással a területi munkaügyi döntő- bizottság nem értett egyet, így az ügy végső elbírálásra a Munkaügyi Minisztériumhoz került. A minisztérium is törvényesnek ismerte ugyan el a vállalati kollektív szerződés említett részét, amely jogosan köti feltételekhez a nyereségrészesedés kifizetését. Ez azonban a minisztérium álláspontja szerint nem vonatkozhat az áthelyezett dolgozóra. A jogszabályok értelmében ugyanis áthelyezés esetén a régi és az új vállalatnál eltöltött munka- viszonyt együttesen kell figyelembe venni, s az is mellékes, hogy ki kezdeményezte az áthelyezést. Mivel a vitás esetben a régi és az új helyen együttesen meg volt a dolgozónak a kollektív szerződésben megszabott kilenchavi munkaviszonya, így régi vállalatától az ott eltöltött idő arányában jár neki a nyereségrészesedés. Budapesten öntik a bori rezet Néha könnyebben és jobban meg lehet egyezni távolabbi, külföldi üzletféllel, mint hazaival. Ékesen bizonyítja ezt az újvidéki és a budapesti kábelgyár legújabb megállapodása is. Eszerint az újvidéki gyár számára ezután a pesti kábelgyár közvetítésével, a magyarországi gyáróriásnak, a Csepel gyárnak öntödéjében dolgozzák fel a bori rezet, s nem a sveíp- zarevói kábelgyárban, mint eddig. Az egyezmény megkötésének okairól és körülményeiről a következőket hallottuk az újvidéki gyárban: Az újvidéki kábelgyárnak már évek óta nagy gondot és nehézséget okoz a bori rézbányától vásárolt réz feldolgoztatása, a réz- drót előállítása. Eddig kizárólag a svetozarevói kábelgyár öntödéjére volt utalva. Mivel a svetozarevói gyár kapacitása nem elegendő az egyre növekvő rendelések teljesítésére — s persze az is közrejátszik, hogy a két kábelgyár versenytársa egymásnak — az újvidékieknek szinte szabály szerint ötven napot kellett várniuk a feldolgozott rézre. Mondani sem kell. hogy a mai pénztelenségben milyen nehézséget okozott a gyárnak az a körülmény, hogy forgóeszközeinek jelentős részét kénytelen volt ilyen hosszú időMi újság a Vajdaságban? re lekötni. Mivel a fizető- képtelenség ezt a gyárat is egyre jobban fenyegeti, a vállalat vezetősége abban kereste a kiutat, hogy a Budapesti Magyar Kábelművek igazgatóságához fordult, amellyel különben is szoros üzleti kapcsolatai vannak. Kitűnt, hogy Csepelen vannak kihasználatlan öntőkapacitások, s ezért a Magyar Kábelművek hajlandó kisegíteni az újvidéki gyárat, annál is inkább, mert ez a csepeli öntödének is előnyére válik. Miután mindkét fél megtalálta gazdasági számítását, egykettőre létrejött a megállapodás is. Eszerint Csepelen még az idén 1200 tonna rezet dolgoznak fel az újvidéki gyár részére, a következő két évben pedig 6000—6000 tonnát. Elkészült a Duna—Palics- csatorna terve Egy lépéssel közelebb kerültünk egy régóta időszerű kérdésnek. Észak-Bácska vízellátásának megoldásához. Az elmúlt évek során különféle lehetőségek merültek fel a vízhiány pótlására, egy dolog azonban mindig nyilvánvaló volt; Felső-Bácskának és a magyarországi Duna—Tisza köznek vízellátása szorosan összefügg. A jugoszláv—magyar vízgazdálkodási vegyes bizottság legutóbb különbizottságot nevezett ki egy ezzel kapcsolatos tanulmány elkészítésére. Megkértük Tyahun Károly mérnököt, a tartományi mezőgazda- sági titkárság vízgazdálkodási osztályának főnökét, a különbizottság jugoszláv vezetőjét, Ismertesse a tervet. — Tanulmányunkat — kezdte Tyahun mérnök — két változatban készítettük el. Mindkét változat szerint abban látjuk Észak- Bácska és a másik oldalon a Duna—Tisza köze vízellátásának lehetőségét, ha a Dunát összekötjük a Pali- csi-tóval. Mindkét esetben körülbelül 90 kilométer hosszú csatornát kellene építeni. — Miben tér el egymástól a két változat? A déli csatorna esetében jugoszláv területen lehetőség nyílik 205 000 hektár szántó öntözésére. Ha azonban az északi változatot fogadják el, számunkra csak a Palicsi-tó vizének fel- frissítésére szolgál a csatorna. — Lássuk talán ezek szerint először a déli váltózatot. — Ebben az esetben valahol Baja magasságában kezdődik a csatorna, 22,5 kilométert halad magyar; területen, Ridjicánál eléri/ az országhatárt, jugoszláv; területen keleti irányt ves:^ Bajmoktól északra a Krif- vaja medrét követi, majp Szabadka alatt haladva éri el a Palicsi-tavat. — A másik, az északi változatot, hogyan képzelik el? — Ez is Bajánál, pontosabban a várostól 20—25 kilométerre kezdődik. Innen, mivel emelkedik a talaj, 13 kilométer hosszan csőrendszeren kell felnyomni a vizet, majd nyitott csatornával vezetjük a Köröspatakig. Onnan tovább, részint a patak medrében, részint új csatornán keresztül kerül a friss Duna- víz a Palicsi-tóba. 400—600 literes transzport hordók eladók a Kecskeméti Konzervgyárban. Érdeklődni lehet a 16—31/110 melléktelefonon.. 7138 A Kárpátok a vonatablakból. — Az emberek mindig szerettek utazni, az ismeretlen tájakban gyönyörködni. Igaz, hogy repülőgéppel jóval hamarabb odaérnék, kényelmesebb is lenne, de egy sor örökre emlékezetes élménytől fosztanám meg magam. A sok szépségért pedig érdemes vállalni az utazás fáradalmait. Jó is, hogy az IBUSZ vonattal rendezi ezt a társasutazást. Nemcsak a bolgár tengerpartot, hanem Erdélyt, s a Kárpátokat is láthatjuk. Azután arra is jó az ilyen hosszantartó utazás, hogy sok emberrel lehet megismerkedni, meg új barátokat szerezni. 1 ban a nagyváradi domboÜ, mindenki a vonat ablakánál állt. Szerencsénk volt, még szürkület előtt elértük a Király-hágót. Csodálatosan szép látvány tárult elénk. A sziklás, szűk. kanyargó szorosban robogott a vonat, miközben az erdőkkel borított csúcsokról ózondús friss levegő áradt szét a kocsiban. Az éjfélt mindenki megvárta, ekkor érkeztünk Kolozsvárra. Ezután megvetettük fekhelyeinket, s ja vonat álomba ringatott bennünket. A hajnal pírja Segesvárnál ébresztette a társasutazás részvevőit — már akit. Sókan csak az étkező kocsi pincérjének reggelire hívó Brassói új városrész. A váróteremben már vagy kétszázan gyűltek össze a különvonat utasai. Jónéhá- nyan közülük a kecskeméti IBUSZ-irodában jelentkeztek az útra. Nemsokára megjelent a csoport vezetője is, aki bejelentette, hogy az elsők közé tartozunk, akiknek abban a szerencsében van részük, hogy kipróbálhatjuk a bolgárok által rendelkezésre bocsátott kényelmes fekvőkocsikat. Valóban pompásak ezek a nemrég forgalomba állított személyszállító vasúti kocsik. A fülkék első látásra ugyanolyanok, mint a hagyományos kupék, azonban néhány perc alatt hat fekhelyet lehet kialakítani bennük, hármat jobbról, hármat balról. S mire az utasok megegyeznek, kik alszanak felül, középen, vagy alul, addigra össze is barátkoznak. A nyolc gondtalan nap, amely előttünk állt i udvariassá, előzékennyé tett mindenkit Az idősebbek-V szavára törölték ki az álmot a szemükből. A Kárpátok égbenyúló bérceinek lenyűgöző látványa azonban ismét mindenkit az ablakhoz csalt Itt láttuk igazán, milyen hatalmas hegység a Kárpátok. Sűrűn kattogtak ä fényképezőgépek. Fenyvesek között váltott Diesel-mozdonyok vontatták szerelvényünket. Még a ploesti olajvidék utáni síkságon is a Tömösi hágó panorámáját a kedves hegyi patakokat, a völgyek fölött merészen kanyargó szerpentineket emlegettük. Ruszénél régi ismerős, a Duna köszöntött bennünket, Szélesen, kényelmesen hömpölygőit a két országot — Romániát • és Bulgáriát — összekötő vasúti híd alatt. Esteledett amikor először egy nagy hajót pillantottunk meg a tovasuhanó fák között, majd elénk tárult a fekete-tengeri kikötő. Várna. tFolytatjuk) Nagy ÓM 0
