Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
i «M al 1969. szeptember Mi, nrnrrVt Vá!aszáíon egy nagyközség II. Tanyák és igények Egy gép története Amíg elkészült a filmbepárló Izsák összlakosságának 36—38 százaléka él a tanyákon. Ez nagyjából megfelel a megyei aránynak, és — kisebb léptékekben — mintha itt a megye külterületi problémái, ellentmondásai is összegződnének. A műút mellé települt Kisizsák amolyan „fiók-község”, a hasonló jellegű tanyai központhoz képest igen jól ellátva kommunális létesítményekkel is, az innen nem is túl messze levő Matyópuszta viszont egyértelműen „árnyékos oldal”, a földhözragadt szegénység ma is továbbélő jeleivel, alkoholizmussal, írástudatlansággal. Változtatni a helyzeten csak többirányú megközelítéssel lehetséges. Az egyik — már csaknem befejezett tény — közös erőfeszítés gyümölcse: a tanyai felsőtagozatosok hétközi kollégiuma. Százhúsz személyes, októberre készül el. Erre q község 3,6 milliót áldozott. Beköltözés A másik tendencia: a folyamatos beköltözés. Bár sok új ház épült az elmúlt évtizedben, a külterületi lakók bevándorlása 2—3 százalékos volt csupán. Az ok azzal magyarázható, hogy a tanyai családokban elsősorban a nemzedékszerinti különköltözés folyamata erősbödik: az új építkezések felerésze a fiatal családoknak nyújt otthont. Ahol1 az idősebbek Huszonöt kilós csodaszer Házikert-tulajdonos társaim- I mai együtt a napokban nagyon megörültünk, amikor a Petőfi Népe című napilapban az egyik hirdetést elolvastuk. Ugyanis tudomásunkra hozták, hogy Dimecron 50 néven szerves foszforsavésztert hozott forgalomba az AGRO- TRÖSZT. A vállalat a biztos siker tudatában ajánlja a csodaszert. Néhány sort idézve: „Gyümölcsösök rovarkártevői és burgonyabogár ellen a Dimecron 50-et ajánljuk. Hatása igen gyors. Nem rontja a termés minőségét, kíméli a hasznos rovarokat. A halakra nem veszélyes, szagtalan, kellemes a vele való munka, stb.” Mondanom sem kell, még aznap felkerestük a szövetkezeti növényvédő boltot, hogy néhány dekányi csodaszert vegyünk. Csodálkoztunk azon, hogy az üzletben nem is ismerik az új vegyszert. Az üzletvezető szerint a háztartási boltba szállították 25 kilós csomagolásban. Egy csomag 25—30 ezer liter vízhez elegendő, ugyanis, mint azt a hirdetésből megtudtuk, a vegyszer felhasználási töménysége 0,06—0,1 százalék. Ezek szerint 299 társat kellett szereznünk a csomag megvásárlásához. Magam hiába vettem volna meg a csodaszert, hiszen 250—300 évig kellene élnem ahhoz, hogy évi 100 liter permetlevet számítva „elfogyasszam** a szerves fosz- forsavésztert. Lázas munkába fogtam, népi kis eredménnyel. Rövid időn belül már tizenhárom társat szereztem a csodaszer megvételére. De amint mondani szokták: mintha elvágták volna ... Feladtam a harcot. Amíg munkám végére érnék, már nem lenne szükség a csodaszerre, azaz vagy beérne a termés, vagy a férgek ennék meg. Nagyon sok „rögtönzött** vélemény alakult ki tizenhármunk között. Csupán az bántott bennünket, hogy megjegyzéseinket sajnos, nem hallja meg az AGROTRÖSZT; ha legalább egykilós csomagokban árusítanák a vegyszert, tíz kerttulajdonos köny- nyebben megvásárolhatná. Tóth Miklós jól bírják még a munkát, kinnmaradnak. De arány- számában legalább ilyen gyakori az az eset, amikor a fiatalok maradnak a tanyán. Közelebb vannak az állami gazdaság, a tsz területéhez, a százalékos szőlőhöz, s a nagyobb háztá-1 ji lehetőségek is kedveznek a fiatal családalapítóknak. Az okok elemzésére itt nincs mód, ám any- nyit nyugodtan kijelenthetünk, hogy a tanyai életforma az izsáki közös gazdálkodás szerkezetét még ma is alapvetően meghatározó hagyományos szőlőkultúra között a kölcsönhatás nyilvánvaló. Telekvásárlási problémák De van olyan ok is, amely a község földraja fekvéséből adódik. Hosszirányban a falu szinte beszorult a mocsaras Kolon- tó és a Székeslapos szikes, mély fekvésű ingoványa közé. Hosszirányban a település máris természetellenesen megnyúlt. Ennek tulajdonítható, hogy a magánkézé forgó telkek ára csillagászati — négyszögölenként 3—400 forintos — magaslatot értek el. Hasonlóan magasak a házak árai is. Azt tartják az ideköl- tözők, hogy Izsákon csak építeni szabad házat, vásárolni nem. Építeni — de hová? Az OTP éveken át nem árusított telket. Legutóbb azért mégis sikerült a falu szélén 50 házhelyet kihasítani, s ezek jórészt Az Elnöki Tanács rendelet« értelmében Kapuvár 1969. október 1-től járási jogú várossá alakul. A község lakossága örömmel várja a nagy napot, s mindent megtesz annak érdekében, hogy október 1-én, amikor már el is keltek. Nem véletlen, hogy a község távlati rendezési tervében erőteljes hangsúlyt kapott az emeletes társasházak építése. Furcsa módon a földrajzi adottság is kényszerít a városiasodó életformára. Változások a fogyasztásban Mit fogyasztanak az izsáki ak? — Ez is kitűnő mutatója az életforma-váltásnak. A környékbelinél magasabb életszínvonal természetesen alapvetően közrejátszik a szunnyadó igények felébresztésében, sőt kielégítésében. S az a körülmény, hogy kétszázhu- szonnégy izsáki autótulajdonost tartanak nyilván, a megnövekedett mozgási és kapcsolatteremtési lehetőségek folytán viszonylag magas szintet szab a szórakozás-, a kulturálódás-, vagy a divatbeli igényeknek. Elég sok a jellemző adat. Az izsáki ÁFÉSZ forgalma 1952-ben 6,5, tavaly már 73 millió forint volt. 1962-ben 3, tavaly 67 hűtőszekrényt vásároltak. A háztartásoknak több mint a fele gáztűzhellyel ellátott. összességében is sokat mondó, hogy míg az 50-es években a ruházkodásra fordított összegek domináltak, a jelen évtizedben ezt a szerepet átvették a háztartási berendezések, a tévé meg a motorkerékpár. (Folytatjuk) Hatvani Dániel reggel harsonások adnak jelt Kapuvár kék-piros zászlójának felvonására és megtartja alakuló ülését a városi tanács, külsőleg is városias képet mutasson a Hanság kapuja. A gépeknek is megvan a sajátos biográfiájuk. Sajátos, mert egy-egy konstrukció — szemben az emberi átlagos életikor meghosz- szabbodásával — mind rö- videbb ideig életképes abban az értelemben, hogy a rohamos technikai fejlődés eredményképp újabb és újabb típusok jelennek meg, amelyek kiszorítják a régebbi gyártmányokat. Újdonság a rotációs filmbepárló készülék is, amelyből kettő készült el a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban. A kereslet mint külföldön, mint pedig idehaza nagy a termék iránt A „szülés” azonban nem ment minden nehézség nélkül. — A tervrajzokat 1967 augusztusában hozták el hozzánk a Vegyiműveket Tervező Intézet képviselői — emlékezik Steingruber István, a kiskunfélegyházi gépgyár főmérnöke. — A dokumentáció sikeres terméket sejtetett. Később érdeklődtek más vállalatok is. A kísérleti gyártás feltételeinek a megteremtéséről azonban — lényegében a rizikó vállalásból —• nem vették ki a részüket. — A filmbepárló készülék gyártása ugyanakkor rendkívül precíz munkát igényel — folytatja a főmérnök. — Az előírások mindössze 0,1, illetve 0,05 század százalékos eltéréseket, tűréseket engednek meg. A további tájékoztatásból kiderül, hogy egy gép világra hozása igen sok törődést kíván a műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakemberektől. Felismerték, hogy fantázia van a filmbepárló gyártásában, ugyanakkor azt is tudták; hogy a saját erejükre vannak utalva. A technológiát kidolgozták, de a prototípus előállítására várni kellett, amíg megszerezték a szükséges eszközöket, például egy fúró-maróművet. Maguk készítették el a tömítő tömbszelencéket is. Ezeket az alkatrészeket importból szereztük be eddig. Az ér- I fékükre utal, hogy daraOktóber 1-től város Kapuvár — Nem mondhatnám, hogy túl nagy kedvem van még egyszer odanézni — ismerte be Barden. Paul a medence alján fekvő nő hullájára pillantott és enyhe szédülést érzett. — Biztos vagy abban, hogy ez Juhn Amo? — Teljesen biztos vagyok benne. “ Konrad az orvoshoz fordult. — Doktor, én láttam mindent, amit látni akartam. Most magán a sor. Remélem, elküldi nekem a látlelet másolatát. Holms némán rábólintott. — Jól van, fiúk — szólt Barden a rendőrökhöz. — Vegyétek ki a vízből. De óvatosan! — Menjünk, beszéljünk Fiederrel. Hívd ide, kérlek — mondta Konrád. Barden rendőrt küldött Fiederért, majd Komádhoz fordult, mikor a teraszról leértek. — Mi a véleményed? — Azt hiszem, hogy ezt olyan ember csinálhatta, aki gyakran vendégeskedett Juhnnál. Hiszen habozás nélkül bengedte a portás. Barden valami érthetetlent morgott. — Mondd csak, nincs olyan érzésed, hogy Fieder- nek valami köze lenne a dologhoz? — ült egy fotelbe Konrad. — Nem olyan ember, aki ilyesmibe kerülne. Meg aztán mi okból is tenné? Egyetlen ügyfele volt a nő, de nem tulajdonított neki túl nagy jelentőséget. — Egy ilyen nőnek, mint Juhn sok ellensége is lehet — így Konrad. — És aki megölte, minden bizonnyal gyűlölte is. — Úgy beszélik, piszok kis barátai voltak. Még Jack Maurert is szóba hozzák. Konrad egy pillanatra szinte megdermedt. — Mit fecsegnek róla? — Sejtettem, hogy harapni fogsz rá. Nem teszem érte tűzbe a kezemet, de úgy hírlik, hogy egészen szoros kapcsolatuk volt. — Ez teljességgel hihető. És Maurer, ez a kegyetlen fickó képes is megtenni ilyesmit. — Most egyszerűen erre a Maurerre szálltál. És biztos vagyok benne, hogy sokért nem adnád, ha rács mögött láthatnád. — Nem, nem ezt szeretném, hanem azt, hogy a villamosszékbe kerüljön. Már túl sokáig rontotta a levegőt ezen a világon — mondta kegyetlen hangsúllyal Konrad. Egy rendőr jött be, kö- hécselt, s jelentett. — Mister Fieder, uram. Konrad es Bardea íöiA kísérleti műhelyben készült filmbepárló sikeresen vizsgázott az üzempróbán. Az összeszerelés során Farkas László végezte el a szükséges lakatos munkákat. bonként 1500 dollárba kerülnek. Mint a felvételen látható, a készülék már csak az elszállításra vár. A berendezés különféle sűrítmények előállításához szolgál. A vízben oldott, pépes alapanyagot forgó-lengő lapátok simítják filmszerűen vékony rétegben az edény belső falához, ami sima-tükrös felületű, nehogy ráéghessen a sűrítmény. Az oldatból ily módon rendkívül gazdaságosan elpárologtatható a víz. A szükséges hő úgy keletkezik, hogy az edényt kívülről fűtik. A berendezést a konzervgyárak, a vegyipar és a gyógyszergyártó üzemek használják. A gyártmány iránt érdeklődött a Szovjetunió, a Budapesti Műszaki Egyetem, s ajánlatot kért a Vegyigépeket Tervező Vállalat is. A kivitelező Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár az elképzelések szerint segédbe- zésekkel ellátott, hőkicseré- lőkkel, tárolókkal felszerelt komplett „üzemrészeket” állít elő a jövőben. A filmbepárló tehát megszületett. Nagyreményű gyártmány. H. F. kelt. Garrison Fieder, Juhn Arno reklámfőnöke kes- hedt, élénkszemű, fittyedt ajkú emberke volt. Szája mint valami egérfogó. Elkapta Konrad kezét és keményen megrázta. — Nagyon örülök, hogy Itt van. Mi történt? Juhn jól van? — Sajnos, nincs jól. Megölték. — Megölték?! — kiáltott föl Fieder. — Hiszen ez nagy szenzáció. Most nem tudom, sírjak-e, nevessek-e. — Mit akar ezzel mondani? — kiáltott rá dühtől vörös arccal Barden. Fieder hamisan elmosolyodott. — Uram, ön nem dolgozott vele öt, véget érni nem akaró éven át. Hogy miért siratnám meg? Lehet, hogy elveszítettem egy darabka kenyeret, de viszont senki sem fog basáskodni fölöttem. Ez a szemét már majdnem a sírba vitt. Ha nem ölik meg, én készülök ki. Miatta kaptam a gyomorfekélyem is. Van fogalmuk róla, mit kellett kiállnom ezzel a nővel? — És maga szerint ki lehetett a tettesd — kérdezte nyugodtan Konrad, Fieder elfordította a fejét. — Nem, nem tudnám megmondani. Az ördögbe is! A lapok megszimatoltak már? — Nem és nem tudják meg addig, amíg elegendő bizonyítékom nem lesz — közölte dühösen Barden. — Szóval, maga szerint kit lehet gyanúsítani? — Fogalmam sincs — vont vállat Fieder. — Legutóbb Ralph Jordánnál szórakozott, bár Igaz, hogy a napokban rettenetesen ösz- szekaptak. Azt hiszem, hogy az utolsó filmet készítette Juhnnal. — Azt hiszem, beszélnünk kell ezzel a fickóval — állapította meg Barden. — Csak azt meg ne mondják neki, hogy tőlem hallották a dolgot. Van nekem elég bajom enélkül is — kérte Fieder. — Nem emlékszik, ki volt még Juhn közeli barátja? Már olyan barátja, aki meg tudta tenni ezt — szólalt meg most Konrad. — Nézze csak, a barátai mind alávaló gazemberek voltak. de gyilkosságra egyikük sem vetemedett volna. {Folytatjuk.) \
