Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-04 / 204. szám
r KOHceftsfcedgfiül a m Az lifj gazdaságirányítási rendszer kezdetén egyes vállalatok szállításokat végeztek a gazdaságos exportra vonatkozóan. Többségűje úgy határozott, hogy tovSBfea Ss i «í9E«eri5síftÉmi vállalatokon keresztül értékesítik termékeiket. Mások az önálló külkereskedelmi jog kérésével fordultak a minisztériumihoz. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár — amelynek Kecskeméten van gyáregysége — az elmúlt hetekben kérte az export jogának további DCMgyS. Szeret«* Sé 9 magnetofonokhoz szükséges félkésztermékek és rószsze- relvények exportját-import* ját is önállóan végezhetné. Ily módon rövidebb idő alatt vezetnének eredmény re a kooperációs tárgyal»* sok, mert a különböző szervek kikapcsolhatok lennének. PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Homoki gyümölcseink és a külföld Hozzászólás Végh Antal Magyar gyűmStcs Északon eimrnd a Valóságban megjelent cikkéhez Az. északi 1 — vagy gyük hozzá: a nyugata államok bármelyikében az a bolttulajdonos, aki olyan szamócát hoz forgalombaj amelyik mosás nélkül recseg a fog alatt a homoktól, lehúzhatja a rolót. S korántsem ez az egyetlen megjegyzésre méltó mondat, — ha úgy tetszik: információ — Végh Antal Magyar gyümölcs Északon című írásában, amely a Valóság legutóbbi számában jelent megA cikk leplezetlenül őszinte, a lényegre irányuló. Gyümölcseinkkel, zöldségféléinkkel uralni a nyugati piacot — erőinket meghaladná a vállalkozás, ám a skandináv országokban több keresnivalónk lehetne, Már nem egyszer módunkban állhatott volna, hogy végérvényesen „betörjünk”. Sajnos, mindeddig elmulasztottuk. Holott a piaci térhódítás egyre nehezebbé válik, a konkurrencia kíméletlenül fokozódik, s nem ismer kegyelmet. Ha egyáltalán érvényesülni akarunk, egyszerre kell sarkunkra állni a minőségben, a fajtában,, a csomagolásban, a kikészítésben, a frisseségben, s hogy mindezek mellett _ még nyereségre is szert tegyünk, az egységnyi területen meg kell kétszerezni, háromszorozni a hozamot Védekezés helyett — hazardírozd® Gyakorta hangoztatjuk, s nem is ok nélkül, Bács- Kiskun kertészeti termelésének kimagasló volumenét, ám az itteni termékekre is vonatkoznak a fentiek. A homok kincsei a mi szemünknek tündökletesek; a nyugati kereskedő szemében egyszerűen áruvá fokozódik le az alma, a barack és a szőlő is, áruvá, amit a napról napra kényesebb vevő nyakába keil sózni. Minőség, féregmentesség i.; Svédországba ans idén a megyéből „kiment” vagy tíz vagon vörösszilva, s rendeltek négy vagon kékszilvát is, de még ennek az „összeszedése” is gondot okoz, mivel a pajzstetű- ' fertőzés nem haladhatja meg az öt százalékot. Sok gazdaságban az előírásszerű növényvédelmet még manapság is egyfajta fényűzésnek, dekorációnak tekintik.. A jonatánon a barnafoltosság az utóbbi években jelent meg. Tipikusan a nagyüzemi termesztés, az öntözés és a magas mútragyadozts következménye; lazábbak a sejtek, sérülékenyebb a termés. De ez is kiküszöbölhető lenne, egyrészt a következetesebb növényvédelemmel, másrészt a hűtőtér szélesebb körű alkalmazásával. Sajnos, ez utóbbiból még mindig „szűk a keresztmetszet”. A HUNGAROFRUCT a megyében 300 vagonos hűtőteret bérel. S ugyanakkor exportál 3300—3400 vagon almát. A termés több mini 90 százalékán tehát közvetlenül a szedés után kell túladnunk. Ezt tudják Északon is. Nem mi diktáljuk a feltételeket, hanem nekünk diktálnak. Oda kell adnunk, ahogy veszik. Félévszóiodos elmaradás Amire itt a Duna—Tisza közén a legbüszkébbek vagyunk, a kajszira és a szőlőre, nos, a fajták helyzete leginkább itt a nyugtalanító. Tudomásul kell venni a tényt, hogy a kajszinemesítéssel legalább 30 évvel elmaradtunk. A mostani fajták — a nagyüzemben telepítettek is — 30—40 százalékos magtartalmuknál fogva lassanként nemcsak a gyümölcs- export, de a konzervipar számára is alkalmatlanná válnak. A csemegeszőlő-termesztésűnkben az elmaradás — Végh Antal is szóvá teszi — félévszázados. Chasse- las”-ánkkal, Cardinále-unkkal, Csaba Gyöngyénkkel a nyugati és északi piacokon, ahol és ^mikor a bolgár Afuz Ali megjelenik, egyszerűen nem tudunk „labdába rúgni”. Lassanként a jugoszlávok is kiszorítanak bennünket, szőlőiket már márciusig tartják hűtőházban . 1. A Chasselas-t az NDK-ban még el tudjuk -adni, máshol már nem. Nyugatra 30—40 vagon- nyi szőlőt exportálunk az idén mindössze. Némiképp mintha bűvös körben is lennénk; az új fajták kikísérletezésében és elterjesztésében azoknak az országoknak van előnyük, akik számottevő piacot uralI nak. Ismerik az igényeket, alakulások tendenciáit s anyagi alapjuk is van a fejlesztéshez. De a mi lemaradásunkat ez nem indokolja. Szőlőinknek volt hírneve, s azt hittük, ez már elég is az érvényesüléshez. Áru is kellett volna hozzá.». Mindehhez jön még a szégyenletesen alacsony átlagtermés. Kifizetődne a csomagolás Csomagolási rendszerűnk teljes egészébaj megújításra szorul. Az egész világai a kistételű, az egy kilós vagy azon aluli „kiszerelés’’ iránt mutatkozik most kereslet Ehhez alkalmazkodnunk kell. Az előrelépés nem egyszerű, a korszerű csomagolás alapanyaga zömmel importból származik. A kérdés ilyen felvetése már a hazai vegyipar problémáit is érinti. Holott a csomagolás egyáltalán nem fényűzés, hanem nagyon is kifizetődő befektetés. A jánoshalmi tsz-közi vállalkozás szépen csomagolt őszibarackját — ami pedig a közhiedelem szerint külföldön „nem megy” — az idén is sikerült riadnunk a nyugatnémeteknek és az osztrákoknak. Nagymértékben javíthatnánk á jövedelmezőséget, ha az alacsonyabb minőségű termést olyan forrná, ban tartósítanánk, amilyen iránt a hazai és a külföldi piacon egyaránt kereslet mutatkozik. A szörp- és a gyümölcslé-készités megoldatlansága évek óta témája az országos sajtónak, de előrehaladás nincs, Felfoghatatlan, hogy az illetékes szakemberek miérfl nem jönnek rá; a fogyasztót nem érdeklik a jelené leg forgalomban levő szirupos, cukros levek, amelyek csak halványan emlékeztetnek az eredeti gyümölcs zamatára. Ráadásul rostosak, gusztustalanok. A sah vanykás, tiszta alapanyagú szörpnek lenne keresletet azon egyszerű oknál fogva, hogy betöltené szomjúságot enyhítő funkcióját Bár egy kialakult helyzet következménye»; méta szerencsés dolog azt tukmálnunk a külföldi nyakába, amivel éppen rendelkezünk. Sokkal inkább azt kei- lene megnézni, nekik mire lenne szükségük. S btj zony, nem egy cikkféleséggel sikerrel „kifuthatnánk’-' Kellene a spárga, a cseresznye, a szamóca — dq csak a jófajta! — viszonylag jó keletje van a hagymának, a karfíoteak, a paprikának, a paradicsot»^ paprikának... Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az igényeket a piac diktálja. Lesnünk kell minden moccanását azt és aszerint teeB riadnunk, amit és ahogyan kíván. Hatvani Dániel NEGYVEN tsz-bea, valamint, állami gazdaságban vizsgáltuk: mennyire nyereséges, illetve veszteséges a- kajszitermesztés, s mik lehetnek ennek az ókad. A gyümölcsösök a megye különböző tájain vannak, más. más természeti adottságok közepette — egyaránt akadnák vályogtalajra és futóhomokra telepítettek — eltérés mutatkozik továbbá a telepítési rendszerben és a fajtaösszetételben is. A felmérés. amellett. hogy időszerű, előzmények nélkül való, hiszen nagyüzemi kajszisokról csak alig egy évtizede beszélhetünk. Ez azt is jelenti, hogy szükségképpen csak a kezdeti .termőéveik eredményességét vizsgálhattuk. ' Használhatatlannak bizonyult 11 tsz és egy állami gazdaság adata. így a következtetéseket a 28 gazdaság 1300 hold kajsziterü- letének adatai alapján vonjuk le. öt-, illetve hároméves termés alapján bontjuk a mintát: az előbbihez tartozik 16 tsz és 2 állami gazdaság több mint 800 holdj? az utóbbihoz tíz tsz csaknem 470 holdja. AZ ÖT ÉVE termő gyümölcsösöket illetően sikerült megállapítani, hogy hait gazdaságban csak ©gy, másik hat gazdaságban két. és három gazdaságban három évben volt jövedelmező a kajszi termesztés. Két gazdaságban négy éven át, s egy gazdaságban mind az öt éven át jövedelmet hozott a barack. Kedvezőbb az arány a bárom éve termő gyümölcsösöknél: egy gazdaságban csak egy. négy gazdaságban Kajszisok és a jövedelmezőség két, s őt gazdaságban mind „a három évben jövedelmezőséggel zárult a kajszitermesztés. ÖSSZEADVA az egyes évek nyereségeit, illetve veszteségeit, azt állapíthattuk meg. hogy az öt éve termőik esetében 12 gazdaság mutat fel jövedelmezőséget a hat veszteséggel szemben. A három éve termő kajszisokkal rendelkező gazdaságok mindegyike nyereséget mutat fél. az összesített hozamok szerint A terméseredmények a nagy ingadozások ellenére sem kedvezőtlenek — ösz- szességükben. Noha előfordul — s ezt a piac törvényei kiküszö- bölhetetlermé teszik —. hogy a nagyobb átlagtermés áreséssel jár együtt, általában mégis azt kellett megállapítanunk, hogy a nagyobb termésátlag nagyobb jövedelmezőséget eredményezett A 6-tól 70 mázsáig terjedő átlagtermés eléggé szélsőséges ingadozást jelent, az idei 21—23 mázsás átlag esetében viszont várható, hogy 18 gazdaság közül 12 nyereséggel zárja a kalsziter- m efcztést. A három éve termő kajszisok egyike sem produkál veszteséget az idén. Végeredményben. v;- szonylag stabil árak mellett, az átlagtermés egyenesen arányos lehetne a jövedelmezőséggel. MEGFIGYELTÜK, hogy a hyereséges gyümölcsösök zöménél nagyobb volt a holdanként! tőszám. minit a veszteségeseknél, összefügg ezzel az is, hogy a korszerűbb koronaformák megkönnyítették a szedést ezáltal csökkent az üzemi költség. E szempontból a legjobb tapasztalatokat a sövény-, vagy ahhoz közel álló rendszerű ültetvények mutatták. E gyümölcsösök igényelték ugyanakkor a legalacsonyabb ráfordítást. Tényként állapítottuk meg. azt is. hogy a veszteséges kajszi zömmel rossz termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken — altalaj nélküli futóhomokon, „mozgó”, talajvizes, vagy fagyveszélyes helyeken — vannak. MINT befolyásoló tényező, igen lényeges a szakszerű kezelés, a rendszeres tápanyagpótlás és a korszerű növényvédelem. A gazdaságoknak nem egészen a felében végezitek csak el az összes munkát a korszerű technológia előírásai szerint. A veszteséges kajszisok nagyrészt amolyan „fél-külterjes” művelésben részesültek. Ahol viszont gondosain ügyeltek a szakszerű művelési módszerek alkalmazására, még a kedvezőtlen termőhelyre telepített ültetvények is jövedelmet hoztak. A megfelelő talajerőpótlásnak a hozam mennyiségére, s nem utolsósorban a minőségre gyakorolt kedvező hatása mindenütt kimutatható volt. A minőség egyébként Is közvetlen összefüggést mutat az árak alakulásával. A korszerűtlen technológia mellett hiába érnek ri nagy termésmennyiséget, az aprószemű kajszi csökkent értékűvé válik. Főleg, ha a felvásárló szervek a nem exportképes nagyságú termést — mint az idén is — csak cefreként vették át VÉGEREDMÉNYBEN a megye nagyüzemi kajszitermesztését jövedelmezővé lehet tenni, s ezt a felmérés kellően bebizonyította. A gyümölcstermesztés rekonstrukciója során a következő években születő újabb hatezer, hold kajszás eltelepítését és művelését illetően a vizsgálat tapasztalatait mindenképpen fi- gvriembe kell vennünk. Pfenning Gyula megyei főkertész A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A munkatermelékenység alakulása A megyei iparában a foglalkoztatottak száma liáromezer fővel emelkedett az év első felében, ezen belül a munkáslétszám növekedése megközelítette a kétezret. Az építőiparban is ezer emberrel több dolgozik, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma a megye Iparában 1968 1969 első félév összese» 53.4 56.1 ezer ebből munkás 41,4 43.3 ezer A dolgozók száma egy év alatt 5,2 százalékkal emelkedett, tehát magasabb volt, mint az országos 4 százalék. Míg azonban országosan az ipar dolgozóinak száma nagyobb mértékben emelkedett az első félévben, mint maga a termelés, addig a megyében a létszámnövekedés visszamaradt a termelés 5,8 százalékos emelkedése mögött. Ebből következik az is, hogy míg országosan 4 munka termelékenysége visszaesett az első félévben az egy év előttivel szemben, addig a megyében a termelékenység jelzőszáma egy árnyalattal nagyobb volt a tavalyinál: 100,6 százalék. A termelékenység ér tékelésénél figyelembe kell venni, hogy az idén az első félévben kettővel kevesebb munkanap volt. mint 1968, első felében. TELEX — A Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalatnál megkezdték a folyékony paprika gyártását. A paprika szín- és illő- anyagainak kivonását francia gépsoron végzik el. Az őrleménynél tartósíthatóbb folyékony paprika iránt nagy az érdeklődés külföldön. * — Több európai és északafrikai ország után most Irak próbálkozik meg a legújabb nemesitésü, egyenletesen érő és nagy bogyóid magyar paradicsomhibrid meghonosításával. Siker esetén Irak tíz évre szólp vásárlási szerződést köt a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel. • — Megérkezett Újvidékre a Jugoszlávia által vásárolt második magyar jégtörő hajó, amely az elsőhöz hasonlóan a Duna jugoszláv szakaszán a magyarországi jégtörő flottával együttműködve üzemel majd. Az egy munkásra számított termelékenység alakulása kedvezőbb képet mutat, hiszen a vállalatok a munkáslétszám 4,4 százalékos növelésével értek el a tavalyinál 5.8 százalékkal nagyobb termelést. Még kedvezőbb az arány, ha figyelembe vesszük, hogy a munkások összesen teljesített munkaóráinak száma a tavaly első félévi 39,3 millióról idén 38.5 millióra csökkent. , Az egy munkaórára jutó termelés tehát nagyobb mértékben emelkedett, mint az egy főre jutó termelés. IÁ. LL
