Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

4. oldal CEL: Á munkaerő szervezettebb kihasználása Csökken a munkaerő-vándorlás —- Hol dolgozzanak a nők? 1969, szeptember 4, csütörtök A földtörvény végrehajtása II. A bíróságok hármas feladata Napjainkban a ter­melés intenzitásának fo­kozása szinte elképzelhetet­len a közgazdaságilag meg­alapozott munkaerő-gazdál­kodás, — azaz a meglevő kapacitás felmérése, tuda­tos kihasználása — nélkül. A Kiskunhalasi Járási Ta­nács V. B mint minden év. ben, az idén is megvizsgál­ta a járáshoz tartozó ter­melőszövetkezetek, ipari üzemek, vállalatok munka­erőhelyzetét. A közelmúltban elkészült statisztika bizonyítja: a kö. zel 50 ezer lélekszámú já­rás munkaerőmegoszlása sokkal kedvezőbb, mint az elmúlt esztendőkben. A ter­melőszövetkezetek 7 ezer embert foglalkoztatnak, az ipari üzemekben ötezer munkás dolgozik, örvende­tes, hogy a korábbi évek­hez viszonyítva, lényegesen csökkent a munkaerő-ván­dorlás a járás területéről. Néhány évvel ezelőtt ugyanis még 2—3 ezer já­rásbeli szakmunkás másutt, megyén kívül kereste ke­nyerét, az idén csupán ezer. ezerötszázan vállaltak mun­kát, általában budapesti, szegedi és a pécsi gyárak­ban, üzemekben. Ez első­sorban az iparfejlesztésnek köszönhető. Nehezítette a helybeli termelőszövetkeze­tek munkáját, hogy a tsz- tagok átlagos életkora 60— 64 ■ év. Emiatt nehezen ha­ladt a mezei munka gépe­sítése. Ennek ellenére nem bil­lent az ipar oldalára sem a munkaerőmérleg serpe­nyője. A probléma tehát kettős feladat megoldására sarkallta a járás állami és Három világrész államai­ba exportálják a Kecske­méti Kesztyűs Ktsz termé­keit. A puha báránybőrből, szarvas-, zerge-, és borjú- bőrből készülit kesztyűkü­lönlegességeket kedvelik a külföldi vevők. Verseny- képességüket növeli, hogy lépést tartanak a divattal, igyekeznek a színkívánal­maknak is eleget tenni. Most a puhabőrből készült fekete kesztyűk iránt van érdeklődés, de a barna, a kék, a csau és a szürke bőrből szabott kesztyűket is kedvelik a nők. Az előző évek kesztyűdi­vat.iához viszonyítva rövi­dült a szárrész, a csukló fölött 2—3 centisek a kesz­tyűk. Igazodva a ruhák dí­szítéséhez, a kézvédőket is tűzéssel szépítik. Elsősor­ban a géppel tűzött kesz­tyűk iránt nőtt az érdek­lődés, míg korábban a kéz­zel varrottak voltak kere­settebbek. Ezért a ktsz ve­zetői tovább bővítik a gé­pesítésit, újabb tűzőgépeket helyeznek majd üzembe. Az áru keresettsége indo­kolja, hogy még tovább bő­vítsék a termelést, hiszen jelenleg szinte korlátlan keletje van a nyugati or­szágokban a pille könnyű, puhabőrből szabott női bőr­kesztyűknek. Eddig rend­szeres kereskedelmi kapcso­lat alakult ki, a holland, a svájci, a dán, a norvég és az osztrák cégekkel, újab­ban pedig Kanadába is el­jut a „hírős város” leg­pártvezetőit; a termelőszö­vetkezetek munkaerejének „fiatalítása” mellett ipari szakmunkásokat kellett ne­velni. Az előbbi probléma vi­szonylag gyorsan, könnyen megoldódott. Sokat segített az isko­lákban a mezőgazdasági politechnikai oktatás beve­zetése. Az eredmény máris szemrriel látható: a végzett általános és középiskolai ta­nulók 24,6 százaléka a járás termelőszövetkezeteinél, ál­lami gazdaságoknál helyez­kedik el. Sokkal bonyolultabb az ipari üzemeknél a munka­erő-gazdálkodás. A „moz­gó” munkaerő 90 százaléka szegedi üzemekben dolgo­zik. A szegedi gumigyár, a textilüzem, a kendergyár buszain naponta ezer-ezer- kétszáz férfi utazik a szom­szédos megye üzemeibe a kiskunhalasi járásból. Ál­talános tapasztalat, hogy a kedvezőbb munkakörülmé­nyek „csalják el” a szak­munkásokat. E tény azért jelent nagy problémát, mert már évek óta munka­erőhiánnyal küzd a járás. A tanács vb szerint jobb munkakörülményekkel visz- sza lehetne „csalogatni” a vidékre szállingózott szak­munkásokat. A járásban levő üzemek, gyárak arra törekedjenek a jövőben, hogy a szociális körülmé­nyeik megjavításával hasonló lehetőségeket biz­tosítsanak a dolgozóknak, mint a szegedi, budapesti, vagy éppen a pécsi vállala­tok, üzemek. Ebben az esetben a vidéken dolgozó újabb terméke. Eddig több mint 20 ezer páráit expor­táltak és még ugyanennyi­re van megrendelés. 'T’anulmányutunk mum­1 ka és szórakoztató élményszerzés egészséges keveréke volt. Készítettünk termelési és kulturális ri­portokat, mezőgazdasági szakiskolától a schwerini képtáron át a wamemün- dei hajógyárig, de jártunk a schwerini tv-toromy leg­felső emeletén, 100 méter magasban működő panorá- ma-kávéházban is; végig hajóztuk a város 21 kilo­méter hosszú, festőién szép tavát, keresztül autóztunk a Keleti-tenger partjának jó néhány fürdőhelyén, Heiligendammtól — ahol egykor a náci hadiflotta kiképző állomása volt, s ma is áll Hitler hajdani nyaralója — Bad Dobera- nig, ahol órákon át gyö­nyörködtünk a korai góti­ka egyik legszebb alkotá­sában, a lübeckivel vete­kedő dómban. Wismarban „Az öreg svédhez” címzett vendéglőben vagy' 700 év­vel szálltunk vissza a múlt­ba ... .Találkoztunk szov­jet alezredessel, aki ott volt forradalmi munkás-pa­raszt kormányunk megala­szakmunkások a kényelme­sebb, esetleg anyagilag is előnyösebb helybeli mun­kahelyet választanák. S míg férfi munkaerőt szinte „lasszóval” sem lehet fogni a járásban, a nők mindenpapos problémája; számukra nincs munkaal­kalom. A nyári hónapok­ban a termelőszövetkeze­tek gyümölcsszedési, -válo­gatási, -csomagolási mun­káknál szívesen alkalmaz­zák a nőket, de késő ősz­szel szerződésüket már nem újítják meg. Megvalósításra vár tehát az életrevaló ötlet: a ter­melőszövetkezetek külön­böző melléküzemágak léte­sítésével a női munkaerőt télen is foglalkoztassák. Né­hány termelőszövetkezet — kiskunhalasi, borotai — már példaként áll a többi já­rásbeli tsz előtt. Az ipari üzemek női munkaerő-foglalkoztatási terve szintén megoldaná a problémát. Borota község­ben például a- csomagoló­eszköz gyártó vállalat tele­pén jelenleg harminc asz- szony dolgozik. A tervek szerint számukat még eb­ben az évben száz-százhúsz- ra növelik. A Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezetnek 120—130 női bedolgozója van. A jelenlegi létszámot rövidesen megkétszerezik. Jánoshalmán zsák javító üzemegységet létesítenek. A Kiskunfélegyházi Mű­anyagipari Vállalat jános­halmi üzemegységében 60 asszony dolgozik, s mivel az orkánkabát-megrende- lést jelenlegi létszámukkal nem tudják kielégíteni, a közeljövőben még 30—40 asszonyt alkalmaznak majd. Mindezek megvalósítása nem kevés feladatot ró a járási állami és pártszer­vekre, valamint a termelő- szövetkezetek. ipari üze­mek vezetőire. Az évek óta súlyosodó munkaerő-problé­ma viszont gyors beavatko­zást kíván. —i —ó újságíróval, aki egy héten és 14 ezer kilométeren át utazott, hogy részt vehes­sen vendéglátóink Presse- fest-jén, a Schwerini Nép­újság kétnapos „parádé­ján”. • ¥7 nnek a nálunk mdnd- máig ismeretlen, de végtelenül kedves, vonzó, pergőén mozgalmas és az ottani olvasók körében hal­latlanul népszerű sajtóün­nepnek a bemutatásával szeretném zárni riportomat. Az egész város mondhat­ni az év eleje óta készült már erre a rendezvényre, amely 15. alkalommal állí­totta a megyei lapot és a sajtó munkásait két teljes napra az érdeklődés kö­zéppontjába. Idpn az NDK 20. születésnapja jegyében, még pompásabb külsőségek közt zajlott az ünneplés. De túl a külsőségeken, mindent áthatott az az őszinte szocialista meggyő­ződés, az a mélyről jövő, lelkes internacionalizmus, amelyet minden találko­Áz 1967. évi IV. törvény végrehajtásáról előző cik­künkben a megyei földhi­vatalnak az említett tör­vénnyel kapcsolatos fel­adatairól, tevékenységéről írtunk. Amint olvasóink bizonyára emlékeznek rá, a földhivatal munkatársai­nak legfőbb célja annak megállapítása volt, hogy hány kívülállónak mekko­ra területű földje van ter­melőszövetkezetek haszná­latában, s a tulajdonosok­nak megküldték-e a föld megváltásáról készített ha­tározatokat. A törvény végrehajtásá­val összefüggésben azon­ban jelentős munkája van a megye bíróságainak, a bíróságok mellett működő telekkönyvi hatóságoknak, illetve közjegyzőknek. Me­lyek ezek a feladatok? Ez­zel a kérdéssel kerestük fel dr. Dobos László elv­társat, a megyei bíróság el­nökhelyettesét. Hanyag örökösök — A termelőszövetkeze­tek használatában levő föl­dek tulajdonviszonyainak vizsgálata során kiderült, hogy igen sok olyan föld­parcella van a tsz-ek hasz­nálatában, amelyek tu­lajdonosai — túlnyomó többségben — még 1930— 1960 között elhaláloztak, de hagyatékuk rendezése nem történt meg. Ennek két oka lehet: vagy az örökösök hanyagsága, ér­dektelensége, vagy pedig az, hogy az öröklési ille­téktől akartak ilyen módon „szabadulni” — tájé­koztat dr. Dobos László. Nos, ahhoz, hogy a föld­törvényt zavartalanul vég­re lehessen hajtani, a bí­róságok előtt ott tornyo­sult a feladat: az elmaradt hagyatéki ügyek gyors ren­dezése, letárgyalása, annak tisztázása, hogy ki a tu­lajdonos. A községi taná­csok előadói elkészítették, zásnál, minden beszélgetés­ben éreztünk, tapasztal­tunk, s amely nem frázis, nem póz, hanem a tuda­tot uraló, a gondolatokban gyökerező szilárd meggyő­ződés. Pénteken este a városi sport- és kongresszusi csar­nokban nagyszabású sajtó­bál nyitotta meg az ün­nepségsorozatot. Szombat reggeltől vasárnap estig azután, négy szabadtéri szín­padon szinkrpnban folyt a jóformán non-stop műsor. Berlini tv-riporterek, a szo­cialista államok vendég­művészed, a megye népi- táncosai, sportolók és min­denekelőtt maga a lakos­ság vette birtokba 48 órá­ra Schwerin utcáit, tereit, az erdőket, ligeteket, s a gyönyörű fekvésű szabad­téri színpadokat. Zengett a dal, dobbantak a táncos lábak, s transzparensek hir­dették a jobbért, a béké­ért küzdő német állam de­rűsen bizakodó jubileumi j elmondatát: „Húszéves fiatalok vagyunk!” Itt hal­lottam először szovjet ka­tonakórust német nyelven énekelni, s a múltból szo­morúan ismerős agresszív indulók helyett meghatóan szokatlan és szívmelenge- tően jóleső volt hallani a több száz tagú vegyeskar másfajta énekét: ;,Nézz, kö­és a közjegyzőkhöz továb­bították a hagyatéki leltá­rokat. A bíróságok pedig minden szükséges intézke­dést megtettek annak ér­dekében, hogy ezen leltá­rok alapján a hagyatéki ügyek a lehető legrövidebb határidőn belül tárgyalási úton befejeződjenek. — Az Igazságügyi Mi­nisztérium által kiadott rendelkezésben foglaltakra figyelemmel megyén belül jelentős átcsoportosításokat hajtottunk végre, és 17 polgári bírót hagyatéki ügyek tárgyalásával bíz­tunk meg, de hasonló fel­adatot kapott a megyében 9 bírósági titkár is. Ezen túlmenően azonban a mi­nisztérium még a Főváro­si Bíróságtól is rendelt ki segítséget, mert a megyé- berf működő 8 közjegyző az említett átcsoportosítás mellett sem lett volna ké­pes a feladatot időben el­végezni — folytatja a megyei bíróság elnökhe­lyettese. Ezeknek az elmaradt ha­gyatéki ügyeknek a befe­jezése, rendezése véget ért. összesen mintegy 13 ezer 200 hagyatéki ügyről van szó, s mindössze néhány van még folyamatban a bonyolultabbak közül. A telekkönyvek rendezése Miután tisztázódott a tsz-ek használatában levő földek tulajdonjoga, ren­dezni kell a telekkönyve­ket is. Ez a feladat a te­lekkönyvi hatóságokra há­rul. Ennek során az első lépés a földrendezéssel kapcsolatos telekkönyvezé­si munkálatok befejezése volt. — A földrendezéssel kapcsolatos telekkönyvezés a megyében teljes mérték­ben befejeződött — foly­tatja dr. Dobos László. — Megindult azonban a rül, s lásd, hová fejlődtünk, milyenekké nőttünk!” Éjfélkor hosszú percekig tartó, impozáns tűzijáték vonta csodálatosan százszí­nű fénybe a schwerini vá­rat, a síma tükrű tavat. Ez volt a záróakkordja a mű­sornak, amelyet csupán ezen az utolsó estén 50 ez­ren (!) néztek végig. * is híján két hetet töltöttünk az NDK- ban; házigazdáink ellenáll­hatatlanul szeretetteljes „erőszakkal” hosszabbítot­ták meg eredeti progra­munkat ... Igaz jóbarátokat ismertünk meg, s egy leír- hatatlanul szép vidéket, amelyet — érthetetlen mó­don — a mi turistáink mindeddig nem fedeztek fel. Mi viszont azóta rendíthe­tetlen híveivé szegődtünk Mecklenburg varázsának. S a — reméljük, nem túl tár voli — újabb találkozásig valamilyen kis „honvágy- gyal” gondolunk a vörös téglás házakra, a tó lány- szem-színű vizének csönd­jére Seehofnál, a redefini smaragd erdők nyugtató hűvösére, Rostock tenger­illatára, s a sejtelmes han­gulatokkal bennünket örök­ké visszahívogató „fehér éjszakákra”. Jóba Tibor telekkönyvi hatóságoknál a belterületi és zártkerti föl­dek mérési és nyilvántar­tási adatainak a rendezé­se, ugyanakkor ezen ada­toknak a telekkönyvek ada­taival való összehangolása. Ezek a munkálatok már több telekkönyvi hatóság­nál elkezdődtek, és a szük­séges átcsoportosításokkal nagy erőfeszítéseket te­szünk annak érdekében, hogy minél hamarabb be­fejeződjenek. Ez előrelát­hatólag több éves, folya­matos tevékenységet igé­nyel. A földtulajdon és föld- használat továbbfejleszté­séről szóló törvény végre­hajtásával összefüggésben azonban az említetteken túl, azokkal összefüggés­ben ítélkezési feladatok is hárulnák a bíróságokra. Aranykoronák, íorintok, perek A törvény rendelkezései alapján a termelőszövet­kezet a tulajdonába került földért a volt tulajdonos­nak térítést — megváltási árat — köteles fizetni. A külterületi és zártkerti földért általában a katasz­teri tiszta jövedelem nyolcvanszorosát kell fi­zetni. Az erdőért, a termő szőlőért, a gyümölcsösért fizetendő térítés a föld aranykoronájának 400-szo- ros forintösszegéig terjed­het. Amennyiben a földön épület van, a tsz ezért is megváltást fizet, vagy pe­dig hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonos azt lebontsa és elvigye. — A termelőszövetkezet tulajdonába kerülő földek­éit járó térítés — megvál­tási ár — összegét az ille­tékes földhivatal határoza- zattal állapítja meg. Amennyiben a megváltási árral kapcsolatban a tsz, és az érdekelt között vita merül fel, annak eldönté­se a bíróságok hatásköré­be tartozik. A megváltási árral ösz- szefüggő berek egyre na­gyobb számmal indulnak a megyében működő bíró­ságoknál. Különösen a belterületeken levő telkek, valamint a külterületeken levő szőlők, gyümölcsösök vonatkozásában. Itt a fi­zetendő térítés mértékének a megállapítása jelent problémát. Ilyenkor álta­lában szükségessé válik, hogy a bíróság szakértőt hallgasson meg az ügyben. — Megtettük a szüksé­ges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezeket a pereket a bíróságok a le­hetőség határain belül rö­vid idő alatt folytassák le — fejezte be tájékoztató­ját dr. Dobos László a me­gyei bíróság elnökhelyet­tese. Gál Sándor A csávolyi Egyesülés Tsz megegyezéses áron eladásra kínálja 1 db T—100 M, 3 db UTOS, 9 4 b MTZ—52 típusú traktorát. 6840 Negyvenezer pár kesztyű exportra Fehér éjszakák Tanulmányúton Mecklenburgban (2.) kulásánál, és kamcsatkai

Next

/
Oldalképek
Tartalom