Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

1944-BEN BATTONYA VOLT A SZABADSÁG KAPUJA. A SZOVJET HADSEREG 18. PÁNCÉLOS HADTESTÉNEK KATONAI - BRJUKOV HADNAGY ÉS BAJTARSAI - 1944. SZEPTEMBER 23-AN BATTONYANAL LÉPTEK ELŐSZÖR MAGYAR FÖLDRE. MA - A KÖZSÉG FELSZABADULA- SANAK 25. ÉVFORDULÓJÁN KEZDŐDNEK HAZÁNKBAN A JUBILEUMI ÉVFORDULÓS ÜNNEPSÉGEK. TERMÉSZETES KÖTELESSÉGÜNKNEK ÉREZTÜK. HOGY AZ ÜNNEP ELŐESTÉJÉN A PETŐFI NÉPE IS „SZEMÉLYE­SEN” KÉPVISELTESSE IvÍAGAT AZOK SORÁBAN. AKIK A TÖRTÉNELMI ALKALOMBÓL TISZTELETÜKET TETTÉK BAT­BATTONYA: A SZABADSÁG KAPUJA VL ’ ' í ■ ÍÉSÉ 1 ' - 1 ^ —- Itt álltunk ml, gyerekek — akkor — Az öcsém felesége valódi” szerb lány — je­TONYAN. A község bejáratánál készülő diadalkapu, a fő­utca két oldalán nyüzsgő iskolások serege — virág­ágyakat csinosítottak, gyomláltak, gereblyéztek —, a deszkaállványok mö­gül előcsillogó új emlék­mű, a tanácsházán ta­pasztalt sürgés-forgás, A történelmi kép: az ülő kapitány látható, mögötte meszelés, takarítás —s a tekintélyesebbnél tekinté­lyesebb gépkocsik meg­jelenése, távozása — mind ä lelkes izgalom hangu­latát árasztotta. Ilyen ün­nep még nem volt Batto- nyán... Molnár András, a köz­ségi tanács fiatal 1 vb-tit- kára jókedvűen közölte. — Az elvtárs körülbe­Nagy érdeklődésre szá­mot tartó kötet jelent meg a Kossuth Kiadónál: 25 kér­dés és válasz gazdaságpo­litikai kérdésekről címmel készített interjút Nyers Re­zsővel, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val két közgazdász szerző, dr. Bagota Béla és dr. Ga- ram József. Több mint kétszáz olda­las a kiadvány, amelyet 30 ezer példányban hoztak forgalomba. Válaszaiban Nyers Rezső részletesen kifejtette azt is, lül a harmincadik ripor­ter, aki eddig — rádiótól tévétől, lapoktól felkere­sett bennünket... Annyi félét kérdeztek, hogy ma­gunk is meglepődtünk, milyen sok szemszögből lehet vizsgálni életünket. Most ismerjük meg iga­sorban jobbról Steinmetz szélen áll Rockov György. Ezért is tudhatott olyan színes körképet adni a vb- titkár Battonya múltjáról, jelenéről, s kicsit a jö­vőjéről ... Kezdhetnénk a legendák világától: egye­sek szerint itt halt meg Batu kán... Tatárjárás, törökvész. 1540 táján csak­nem elpusztult „Bat tony falva. Az elhurcolt szerb őslakosság helyére a fél­hogyan válik be a nyere­ségrészesedés rendszere és dolgozók közötti felosztá­sának mai módszere. Elem­zi a tanácsi önkormányza­tok fejlesztését, szól a vesz­teséges vállalatokról, a hi­tel- és kamatpolitikáról, az állami vállalatok belső mechanizmusáról, az üze­mi demokrácia korszerűsí­téséről. önálló fejezetben olvashatunk a reformnak a nemzetközi gazdasági együttműködésre gyakorolt hatásáról, a KGST-orszá- gok gazdasági integráció­jának lehetőségeiről és sok más fontos témáról. holdas, lőfaricas zászlók lehanyatlása után telepí­tettek jobbágyokat a Bácskából, Felvidékről. :. S a háromféle szolga, — magyar, román, délszláv — szolgaságban élt a kö­vetkező századokban is. De sorsába nem nyugo­dott bele. 1891. június 21: a battonyad földmunkás felkelés (fontos állomása a magyar parasztság for­radalmi megmozdulásai­nak ...) Horthy-idők a környék fejedelmei a Wenckheim grófok, nagy- birtokosok. Az egy kony­hára nyíló négylakásos, nyomorúságos cselédhá­zakra még a mai közép­korúak is emlékeznek Ar­ra is, hogy az úri huncut­ság miként emelt gyűlö­let-falat a háromféle nemzetiségű elnyomott közé. Hogy a nincs iga­zi okáról, a feudális-úri kizsákmányolásról elte­relje a figyelmet, úgy úszitóttá a magyart: „Ha az oláh, meg a szerb nem lenne itt, neked is több jutna..— Ezért volt vérlázító „szégyen”, ha egyik nemzetiségű a má­sikkal merészelt összehá­zasodni ... — A felszabadulás hoz­ta egyik legnagyobb vál­tozásnak tekinthetjük, hogy a háromajkú Batto­nya népe egy akarattal építi ezt az új világot... Nincs gyűlölködés, szere­ti, becsüli egymást ma­gyar, román, délszláv... — vallotta a vb-titkár; A közel tízezer lakosú egykori zsellér—béres— kommenciós-falu ma is­kolaközpont. 1947. óta mű­ködik a faluban a Mikes Kelemen Gimnázium, 1962-ben a mezőgazdasá­gi, gépszerelő és állat- tenyésztési szakközépisko­lát létesítettek. A , közép- iskolások egyrésze a ro­mán, illetve délszláv ta­nítási nyelvű, tehát nem­zetiségi általános iskolá­ban „alapozott”... Ha ma megtetszik a ro­mán kislány a magyar — délszláv — fiúnak, s megszeretik egymást, ma­gától értetődő, ha össze­házasodnak ... gyezte meg a vb-titkár. Két gyerekük van: mi rossz lehet abban, ha több nyelven is tudják a leg­kedvesebb szót: édes­anyám;.. Szép listát sorolhatnánk mindarról, ami új, más Battonyán a régi világ­hoz képest, — az anyagi lét oldaláról... Hogy négy termelőszövetkezet működik a határiban. Hogy iparát a Nagy alföl­di Kőolaj és Földgázter­melő Vállalat új telepe, a 1 tenyér- és téglagyár, a tésztaüzam fémjelzi... De ennék mégis az emberek életében végbement — tu­dati és érzelmi, társadal­mi — változás volt az elő­feltétele. Az, hogy pél­dául a nemzetiségi hova­tartozás, miként előnyt, úgy hátrányt sem jelent­het senki számára... A tanácsban, a pártban, a termelőüzemekben ma­gyar, román, délszláv egy­aránt ott van a vezetés­ben. A Vörös Október Tsz elnöke a délszláv Szregy- ko Ljúbomir, a Dózsáé — az egykori cseléd — a magyar Lengyel Albert... S akik ebből a kis köz­ségből is több tucatjával kerültek el az ország min­den részébe, egészen ma­gas funkciókig is ... Mo­solyogva, latolgatva vette számba őket Molnár elv- társ; — Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyet­tese ... Roska István, szó­fiai nagykövetünk... ro­mán származású ... Ver­bal Lajos, a KISZ-köz- pont osztályvezetője ma­gyar .:. Aztán Bács me­gyében: a kiskunfélegyhá­zi járási pártbizottság el­ső titkára, a délszláv Szta- nojev Akszentia — And­rás — szintén innen el­származott... De ki győz­né mindet említeni... Az évfordulóra negyven-ötve- net hívtunk meg. Ha úgy vesszük, hogy akik orvo­sok, s hasonló rangos em­berek, — belőlük kétszá­zat meghívhattunk vol­na .1 s 1968-ban 18 nemze­tiségi diplomást számol­tunk, — ma már nem tudjuk számukat, annyian vannak erre-arra az or­szágiban ... — Titkár elvtárs ho­gyan emlékszik vissza azokra a nagy napokra, illetve a legnagyobbra? Tizenhárom éves vol­tam ... Minden érdekelt bennünket. Még az ágyú­állások is. Szorultam is otthon nem egyszer... A szép tornyos tanáoshá- za előtt megmutatta a he­lyet Molnár András, ahol Hoffman Karcsival, Pa- rász Pistával s a többi hasonló korú, gyerkőccel kíváncsiskodott, mikor jöt­tek a páncélosok, leugrál­tak a géppisztolyos kato­nák, hogy helyet csinál­janak, odébb igazítsák a gyerekhadat. Mert ekkor találkozott a községi fo- gadőbizottság a szovjet vezérkarral... Van egy fakó fénykép, történelmi becsű. Öt gim- nasztyorkás katonát áfb- rázol. Kettő közülük üL Az egyik Steinmetz Mik­lós kapitány, akit a Buda­pest körüli harcok ide­jén — parlamenterként — a német fasiszták meg­gyilkoltak. A kapitány mögött a képen szinte gyerekarcú kiskatona: Rockov György ő, Stein­metz magyar szakaszának volt egyik harcosa; ma a Dózsa Tsz brigádvezető­je... A kép: az új élet indulásának szimbóluma is... MIKOR ELBÚCSÚZ­TUNK A VB-TITKÁRTÓL, Ö IS ÚTNAK INDULT. ZÁHONYBA. A KEDVES VENDÉG ELÉ. F. GY. Kl- VAH-T, A SZOVJETUNIÓ KÉTSZERES HŐSÉT, NYUGDÍJAS PEDAGÓ­GUST, AKI FELDERÍTŐ PARANCSNOKKÉNT HARCOLT BATTONYA­NAL, FELESÉGÉVEL EGYÜTT HÍVTAK MEG... Tóth István A környék olajkútjaiból kitermelt kőolajat és föld­gázt a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat battonyai telepén dolgozzák fel. 25 gazdaságpolitikai kérdésre viaszolt Nyers Rezső Interjúkötet jelent meg a Kossuth Kiadónál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom