Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-23 / 220. szám
i. oldal 1969. «September 83. kedd ■I ESSI A kereskedelem dilemmája BOSSZANKODIK a vásárló. Hol ez, hol az fogy ki az üzletekből. Áll ez a vas-műszaki cikkeikre, háztartási gépekre éppen úgy, naint a ruházati cikkekre, Ugyanakkor a szezonvégi kiárusítások azt jelzik, hogy sok termékből több van, mint amennyi kellene. Miért? A kereskedelemnek hasznos. ha a forgalom nagy. A forgalommal nő a kereskedelmi haszon is; több pénze marad a kereskedelmi vállalatnak béremelésre, nyereségrészesedésre, hálózatfejlesztésre. A nyereség- érdekeltség rendszere arra ösztönöz, hogy minél többet adjanak el. Miért nem törekszenek eléggé mégsem a kereskedelmi vállalatok az áruellátás javítására, a forgalom növelésére? Vagy talán törekszenek, és ennek ellenére jelentkeznek a hiányok? Alaposan meg kell nézni. hol a hiba. Abban biztosan nem. hogy a kereskedelmi vállalat a nyereséget növelni akarja. A kereskedelem vezetőiben sem hiányzik a jószándék, hogy a boltokban minden kapható legyen. Az ipar is általában megtermeli azt, amit a kereskedelem időben megrendel. Csakhogy a kereskedelem általában rendkívül óvatosan rendel. Arra törekszik, hogy a forgalmat a lehető legkisebb készlettel bonyolítsa le. Olyan szállítási határidőket és ütemezést igyekszik kikényszeríteni a neki szállító vállalatoktól, hogy az áru nála a lehető legrövidebb ideig „pihenjen’’. Csekély szállítási késedelem fsv már áruhiányra vezet. Szeretne a kereskedelem nagy készleteket tartani, de ez, a ma érvényes szabályok alapján, nem kifizetődő számára. JELENLEG a készletek megvenni. Ha válogatós, hetekig várhat egy-egy árura. Ha nem válogatós, veszi. amit kap. Fontos volna tehát növelni a piaci versenyt. a vevők érdekében. Élénk verseny esetén kénytelenek volnának a kereskedők nagyobb, szélesebb választékú készleteket tartani. Most azonban a boltvezetőik zöme abban érdekelt. hogy a vállalati központ által előírt készletnormát semmiképpen ne lépje túl még akkor sem, ha a keresletet csak a készletnöveléssel lehetne zavartalanul kielégíteni. A lakosság vásárlóereje azonban évente 7—8 százalékkal nő. Ennyivel többet is akar vásárolni. Ennyivel nő is a kereskedelmi forgalom. A forgalomnövekedés többnyire csak növekvő készlettel bonyolítható. A készletnövelés azonban jelenleg túl sokba kerül a kereskedelemnek. A vállalati nyereség egy része a vállalat fejlesztésére szolgál. A kereskedelmi vállalatfejlesztés egyrészt hálózatbővítést (új boltok nyitását, régiek korszerűsítését. raktárak vételét, vagy építését) jelenti, másrészt tartós készletnövelést. tartása igen drága. Növelésük még drágább. A készletek után eszközlekötési járulékot kell fizetni, sőt — ha vásárlásukhoz bankhitelt vettek igénybe — még kamatot is. Nem csoda, ha a kereskedelem vezetői óvakodnak a nagy készletektől, a velük járó terhektől. Ezek a terhek növelik a kereskedelmi vállalatok költségeit, csökkentik a nyereséget. A kamat és az eszközlekötési járulék arra szolgál a kereskedelemben, hogy egészséges arány jöjjön létre a forgalom és a készlet között. Ki is alakul ilyen arány ott. ahol a kellő piaci feltételek megvannak, így elsősorban a kon- kurrencia. Ahol az egyik kereskedelmi vállalatnak versenyeznie kell a másikkal a vevő pénzéért, ott nem hagyják lecsökkenni az árukészleteket. Hiszen a keresett árukból álló és kellő nagyságú készlet a nagy üzleti forgalom feltétele. Csakhogy nálunk még alig van verseny a kereskedelmi vállalatok között. Nem kell egyiknek sem nagyon félnie attól, hogy a másik vállalat megelőzi. Ma még alig találunk példát arra. hogy az egyik kiskereskedelmi vállalat be tudna törni a másik érdek- területére. Az ilyen monopolhelyzet- b ól adódik, hogy a vevő — Budapest és néhány nagyváros kivételével — csak e&y helyen tud valamit Mindezt a nyereségből származó fejlesztési alapból kell fedezni. De az évente keletkező fejlesztési alap nem elég az évi 5—6 százalékos készletnövelés pénzügyi alapjainak megteremtésére, különösen akkor nem. ha a vállalat jelentősen szélesíteni akarja a választékot, vagy új boltokat is szeretne nyitni, _hogy a növekvő forgalmat kulturáltan lebonyolíthassa. Ha a készletnövekedés fedezeteként középlejáratú forgóalaphitelt vesz fel, évekre előre elkölti a fejlesztési alapját. Eladósodik Inkább választja tehát azt a megoldást, hogy nem, vagy csak nagyon lassan növeli készleteit. Teheti, hiszen a forgalom kisebb választék mellett is nő. A pénz árut keres és talál. Aztán a nyereség felhasználásának a rendszere is olyan, amelyik a készletnövekedést fékezi. Az a képlet, amelynek a segítségével a vállalati nyereséget felosztják, a bérfejlesztésre és a vállalatfejlesztésre szolgáló részre, nagyon érzékeny a készletek változására. Ha erősen nő a készlet. az adó befizetése után megmaradó nyereségből kevesebb jut a dolgozók zsebébe, és több jut fejlesztésre. A készlet csökkenése viszont legtöbb esetben szinte automatikusan növeli a személyi jövedelmekként kifizethető részt. Magától értetődik, hogy a kereskedelmi vállalatok igyekeznek a készleteket alacsony szinten tartani. EZ A FURCSA spórolás olykor forgalmi dugókat okoz a gazdasági életben. Gyakran pénzhiánnyal küszködik év közben az a vállalat, amelyik az év végén 4—5 hét nyereségrészesedést képes , fizetni. A nagykereskedelemnél hiányzik némelykor olyan áru. ami a termelőnél elfekszik. Időnként nem kapható a boltokban olyan áru, amiből a nagykereskedelem raktárában elegendő van. Több vállalati fizetési nehézségekkel küzd. s ezt még súlyosbítja az. hogy a készletnövekedés a személyi jövedelmeket hátrányosan érinti. A MAGYAR Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban könnyített a kereskedelem által igénybe vehető hitelek feltételein. Számos intézkedés történt, hogy a készletek a kellő szintre nőjenek. anélkül, hogy az eladhatatlan áruk mennyisége növekedne. De ez nem elég. Minden jel arra mutat, hogy a kereskedelmi vállalatok jövedelemszabályozásában kívánatosak olyan módosítások, amelyek elhárítják a jobb áruellátás jelenlegi fékezőit és utat nyitnak egy ésszerűbb a fogyasztói érdekeknek jobban megfelelő készlet- gazdálkodásnak. Dr. Pirityi Ottó Tejtöbblet Halason Aligha készült eddig — sőt nem is valószínű, hogy készülhet — olyan kimutatás, amely pontosan jelezné, mennyit költött az állam és mit áldoztak a termelő- szövetkezetek az utóbbi öt esztendőben a szarvasmar- ha-tenyésztés korszerűsítésére. Közvetett módon a takarmánytermesztés fejlesztésére, a szállításra, sőt, bizonyos utak építésére költött forintok egy része is ide számolható. Az állattenyésztésben a hozamok többnyire halmozottan jelentkeznek. És végső soron, mégiscsak az eredmény az érdekes, az összetevők vizsgálata a közgazdászok munkája. A halasi járás 18 nagy- gazdasága — amely a kiskunhalasi tejgyűjtőnek szállít — jelenleg 30 százalékkal nagyobb tejmennyiséget ad át naponta, mint az elbán, alaposan megnövelve ezzel az állomás feladatait Több és jobb Ä többlettermelés örvendetes dolog, hiszen a befektetett milliók, a jobb tar tási viszonyok, a szakszerűbb gondozás eredményét jelzik. A fejlődés azonban nemcsak mennyiségi. A tej üzem vezetője. Nagyapári Sándor erre vonatkozóan már pontos adatokkal szolgál. — Nálunk az új árrendszer bevezetése rendkívül ösztönzőnek bizonyult, az átvett tej nyolcvan százaié ka első osztályú, 3,6 százalékos zsírtartalommal — s ez jóval az országos átlag fölött van. Az állomás egyébként zökkenőmentesen látja el feladatát. Az elmúlt két- három esztendőben — kellemes érzés ezt elmondani — jól felkészítettek benmúlt év hasonló időszakú- nünket erre az erőpróbára. Kombájnnal a répaföldön Újfajta cukorrépa-betakarító kombájnt próbálnak ki a hartai Lenin Tsz-ben. A gép a Szekszárdi és a Szigetvári Gépjavító Vállalat szakembereinek közös konstrukciója. Az eddigi — az elmúlt ősszel megkezdett — kísérletek során kielégítőbb munkát végeznek vele. mint a hasonló külföldi gyártmányú szerkezetekkel. Mit mutat a „minőségi térkép? a A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat minőségellenőrző osztályán elkészült a megye gabonatermő területeinek minőségi térképe. Makai Imre osztályvezető tájékoztatása szerint több mint tízezer vagon gabona átlagmintáit vizsgálták meg. A számok, az összesítés után, a gabona minőségének bizonyos romlását mutatják a tavalyihoz képest. Különösen a hektolitersúlyoknál szembetűnő a csökkenés. Az elmúlt évben a gabo. naterületek 51,2 százalékán termett 82 kilogramm feletti hektolitersúlyú búza, az idén viszont csak a területek 4,6 százalékán sikerült produkálni ezt az eredményt. A tavalyi 7,9 százalékkal szemben 14,4-re emelkedett a kimosható síkért egyáltalán nem tartalmazó búza mennyisége Bács-Kiskun megyében. Sajnálatos mértékben nőtt a poloskaszúrt szemek száma is. különösen a duna- vecsei járás területén. Itt a búzaszemek öt százalékát 510 vagonnál, öt és tíz százalék közötti mennyiségét 513 vagonnál, tíz és tizenöt között 573 vagonnál, tizenöt százalék felett 100 vagonnál károsította a poloska A megye búzatermő területeinek 46 százalékán, száz közül öt. vagy ennél több szemet ért az osztrák vagy a mórpoloska szúrása, Ez a szám különösen akkor mondható magasnak, ha figyelembe vesszük, hogy a nyugati és az északi exportra menő árunál legfeljebb két százalék lehet a poloskaszúrt szemek száma. és a vásárlók ezt a mércét rendkívül szigorúan betartják. A felvásárolt gabona víztartalma megfelelőnek mondható. Az állami gazdaságoktól átvett búzák közül a legmagasabb nedvességtartalom 14,5 százalék volt. Üszkösödés a termésnek mindössze fél százalékánál mutatkozott, az állami gazdaságokban nem fordult elő. B. P. A vállalat közel kétmillió forintot költött a telep felújítására. Többek között új kazánt, kannamosó gépet kaptunk, a hűtőberendezések kapacitása jelenleg megközelíti az óránkénti 80 eze r kalóriát. Két évvel előre A telepvezető büszkén vezet végig az új gépek között. — Ezekkel a berendezésekkel — magyarázza menetközben — naponta negyvenezer liter tejet is fel tudnánk dolgozni, a jelenlegi létszám mellett. A tehenészetek fejlődését figyelembe véve. két esztendő múlva érjük el ezt a szintet. Jósolni persze csak óvatosan merek — teszi hozzá rögtön —. hiszen a fejlődés az elmúlt évben is alaposan felülmúlta a várakozást. Több gazdaság épít jelenleg is 100 férőhelyes istállókat, így például a jászszentlászlói Aranyhomok és a kiskunhalasi Paprika Antal Termelőszövetkezet. A gazdaságok vezetői nemcsak a meglevő állomány produktivitásának fokozására fordítanak gondot, de új egyedek beállításával is növelik a tejtermelést. Így aztán még nehezebb meghatározni, mikor lesz szükség a jelenlegi kapacitás további bővítésére. A laboratóriumban is van újdonság, ami országosan újnak számít. Szeptember elsejétől bevezették a bak- teorológiai vizsgálatot, a tej tisztaságának fokozottabb ellenőrzésére 1971-től — előreláthatólag — ismét változik a leiárrendszer, ez méginkább ösztönöz majd a jó minőségre. Az értékelés hasonlóan a fejlett tejiparral rendelkező országokhoz — a fehérjetartalom alapján fog történni. Flakonos tej Halason ? A tejüzemet egyébként — úgy ahogy van — meg akar. ja vásárolni a Vörös Október Termelőszövetkezet. A cikklistát előállított tejtermékek skálájával bővítenék, hiszen a túrót, a tejfelt, a vajat jelenleg más üzemekből kell Kiskunhalasra szállítani. A ' tej forgalmazásában nemrégiben hozott változást a műanyagtasak megjelenése. A tapasztalatok azt mutatják. hogy ahol van belőle. a vásárlók azonos minőség mellett előnyben részesítik a korszerűbben, higié- nikusabban csomagolt, akár zsebben is szállítható tejet. Kiskunhalason, de a környező községekben és járási székhelyeken is. minden bizonnyal örömmel fogadnák az új kezdeményezést. B. P. Szeptemberi aratás A Nagykunságban és a Tisza menti földeken aratják a „vízigabonát”. A termelőszövetkezetek több mint tizenhárom ezer hold kiterjedésű rízstábláin tíz jugoszláv Kondor-típusú kombájn aratja, csépeli a termést. Körülbelül négyezer hold rizst vágnak le, a többi betakarítása a kézi munkásokra vár. Az első táblák betakarítási eredménye azt mutatja, hogy a rizs terméshozama az augusztusi hűvösebb időjárási periódus következtében alatta marad a vártnak.
