Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
t oldal 1969. szeptember S. szerda Öfen a brigádból A Mélykúti Vegyes és Építő Ktsz egyike a legjobb közösen termelő üzemeknek megyénkben. Tavaly 58 millió forint értéket termeltek és idei eredményük sem lesz rosszabb. Még nincs egy éve, hogy vadonatúj irodaházba költöztek, ugyanitt van a minden igényt kielégítő közös ebédlő, hideg-meleg vizes fürdő, és a korszerű műhelyek is e telken épültek. A további gazdasági fejlesztés mellett szerepel közeli terveikben a sportpálya felépítése és több más — az ifjúság igényeit szolgáló — valamint szociális — berendezés. A tagság — mondhatjuk ezt — jómódú; aki szorgalmas, szépen keres. Ám milyen lehetőséget nyújt a ktsz tagjainak a kultúráló- dásra? Milyen a dolgozók igénye az olvasás a mozi, a színház, tartalmas szellemi érfékek iránt? Találomra választottunk ki öt tagot a faipari üzem II. számú — szocialista — brigád- ' jából. Kommentár nélkül adjuk közre válaszukat, amelyekből azt a végkövetkeztetést szeretnénk levonni: a jó kereseten kívül több-kevesebb szellemi igénye is kell hogy legyen az embernek. — Hogyan, állnak a ktsz- ben a kultúra iránti igényekkel? Reggeltől estig Racsmány András brigádvezető 34 éves, hat éve tagja a szövetkezetnek. Brigádja 36 tagú. a dolgozók egyharmada nő, legnagyobb részben fiatalok. — Olvasás? A Népszabadságba és a megyei sajtóba bele-belenézek, ha egyáltalán futja az időmből. Fél ötkor kelek és 10 után fekszem. Hát léhet így olvasni? Moziban régen, tán három éve, ha voltam. A televízió tel jesen kielégít. Szakmai fejlődés? No, azért olvasok, szakmai könyveket. Amellett, hogy technikumi érettségim van, asztalos szakmunkás is vagyok, s érzem, fejlődni kell a mesterségben. A munka, az a lényeg. Meg a pénz... — A ktsz könyvtárát se látogatja? Családjának sem visz olvasnivalót, esetleg az asszonykának? — Nincs a szövetkezetnek könyvtára. Aki olvasni akar, a községi könyvtárat keresi fel. Ott — azt mondják — sok a Jó könyv. Egyéb szórakozás? Hát mi is... Egy-egy kirándulás, nyáron, ha a szövetkezet szervez ilyet... Csak szakköxiy veket... Zömök, erős ember a 35 éves Gömöri István, ö így beszél: — Csak arra van időm, hogy szakkönyveket olvassak. Asztalos szakmunkás vagyok és bizony, ha nem fejlesztjük a tudásunkat, lemaradunk. Kis könyvtáram van, csupa szakirodalom. A gépészet is érdekel: Nyolc általánost végeztem, a feleségem az idén érettségizett Bácsalmáson. Persze, ahogy az asszony tanult, sokat kellett odahaza segítenem a házimunkában. Nem látok abban semmi kivetnivalót, ha az ember kezébe veszi a főzőkanalat, vagy a seprűt. Hogy én követem-e feleségem példáját? Nem, nem tanulok tovább. Csak képezem magam. Ja Igen, ha már a szórakozásról van szó, hadd mondjam el: 15 évig népzenész voltam, ezért a tv-ben a magyar nóta és a népzene érdekel különösebben. Újság? Ha kezembe kerül, elolvasom. Szépirodalom? Kérem szépen, hát van az embernek ideje olvasásra? Dolgozni kell, mert pénzből élünk... Nem járok sehova... özvegy Jakity Lászlóné harmadik éve tagja a brigádnak. Nagy szeretettel fogadták be a fiatalasz- szonyt, akinek férje tragikus halállal halt meg. Hogy él Jákityné? — A munkának élek. Szüleimmel lakom együtt, akik az Új Élet Tsz-ben dolgoznak. Hatéves Lacika fiammal ketten maradtunk, ahogy férjem meghalt. A kisfiú most megy iskolába. Bizony, gond a nevelése, hiszen édesanyám is dolgozik. Könyvek? Nem, nem olvasok, inkább kézimunkával foglalkozom. Nem járok sehová és a szórakozás is idegen tőlem. Hogy azért valami mégis legyen, most szeretnék televíziót venni. Deltát veszünk majd. Újság? Édesapám a megyei újságra és a Szabad Földre fizet elő. Megmondom őszintén, nem szeretek olvasni. Azt kérdezi, hogy érzem magam ennyi férfi között? Semmi panaszom nincs, szeretnek és megbecsülnek. Szabadság? Már mind kiszedegettem apránkint, egy napom sincs az idén. Talán még azt hadd említsem meg: egy éve voltam Budapesten. Bundát vettem magamnak ... A szórakozás elviszi a pénzt... Végei János megbecsült asztalosmester volt a községben, mielőtt szövetkezeti tag lett. Két év múlva nyugdíjba megy. Rövid számvetést végez az ujjain, aztán nyilatkozik: — Hat lányom és két fiam van, közülük már csak egy kislány van otthon, Marika, aki ugyancsak a szövetkezet alkalmazottja, illetve ipari tanuló a varrodában. Unokák? Van bizony, tizenkettő. Ha ünnepkor valamennyien itt vannak, be sem fémek az egy- szoba-konyhás lakásba. El szoktam menni látogatóba a gyerekekhez, ami elég sok időt vesz igénybe, mert nem idehaza laknak. Van kis szőlőm, 280 négyszögöl, 220 litert adott tavaly. Olvasni? Azt nem szoktam, rosszak a szemeim. Ha valami érdekes van az újságban, az asszony olvassa fel. Televíziónk nincs, lehet, hogy majd veszünk, ha összejön a rávaló. Mozi? Szeretem az izgalmas krimifilmeket. De ha feliratos, akkor nem. Egyéb szórakozás? Hát a munka, mi volna más. A munka hozza a pénzt, a szórakozás meg elviszi..; Elég a rádió is..'. Eleven mozgású, fürge észjárású és amolyan „vi- láglátott" ember Gavlik Kálmán. Többször dolgozott már vidéken, tavaly a Balatonon faházakat építettek. — Elég munkát ad nekem a nemrégiben épült családi házam, örülök, ha az üzemi munkából fennmaradó időt arra tudom fordítani. Három szoba összkomfortos a ház, még sok rajta az igazítani való. Én is szívesen bemegyek azonban a könyvesboltba, ha asztalos- és faipari könyveket lehet kapni. Nagyon fontos a mi szakmánkban az újnak a megismerése. Televízió? Nincs, a ház falaiban van benne. Csak egy kis rádiónk, elég az is. Mozi? Néhanapján. De tessék elhinni, a munka után már nem igen van az embernek kedve a moziba elmenni. A megyei újságot néha kézbeveszem. Szabadság? Nézzen rá a házra, hát elenged ez? * * • öt ember a brigádból — jó munkások, szorgalmasak és j ólkeresők. Vajon szabad-e megelégedni azzal, hogy életcéljaikban csak a pénzt hozó munka legyen első helyen és a felüdülést, a pihenést, megújulást jelentő kultúra az utolsó helyen, vagy még ott se? Balogh József Négylábúak kórháza Parasztportához hasonló a kecskeméti állatkórház udvara. Van egy kisebb szénarakomány is. A hátsó melléképület végénél traktor után kapcsolt Rapidtox-fer_ tőtlenítő. Maga a kórház épülete is öreg kúriára emlékeztet. Az állatkórház vezetője, dr. Szende Károly, valahol a 35 és a 40 év között, mozgékony, eleven szellemű em bér. Szobájában folyóiratok özöne, sörba rakva évfolyamok szerint. Munkatársai: laboráns, két állatgondozó, két mentővezető. Az öt-, illetve kéttonnás állatmentő járgányok bérfuvart végeznek: gyümölcsöt szállítanak. A kórházban nincs nagy for. galom; három beteg van bent mindössze: egy ló, egy csikó, egy kos. — Szezon előtt vagyunk — mondja dr. Szende. — Jön az ősz. a betakarítás, több lesz a baleset. A másik forgalmas időszak a tavasz. 128 oldalon jelent meg az Ifjú Kommunista Kellemes meglepetés az olvasónak az Ifjú Kommunista legújabb, szeptemberi száma. Sokat fejlődött az utóbbi időben ez az újság, amely most már szinte folyóiratnak is beillik. Továbbra is megtartotta azonban újságszerűségét, jobb papíron nyomják és így sok szép fényképfelvétel is színesíti. Hogy mi mindenről ír a KlSZ-fiata- lok, ifjúsági vezetők havi lapja? Szinte felsorolni is nehéz. Jelentős helyet foglalnak el a különböző évfordulókra emlékező cikkek. Latinka Sándorról, a 20 éves alkotmányról, a Tanácsköztársaság leverését követő ellenforradalomról, Bokká- nyi Emmáról, Románia és Bulgária felszabadulásáról, s a Lenin-centenáriumra készülő magyar fiatalokról ír az újság. Merre tart a nyugatnémet diákmozgalom? — Félkiló élelem naponta (Fiatalok Mao birodalmában) — Van-e újfasiszta veszély a világban — ilyen címek keltenek érdeklődést a valóban érdekesen megírt külpolitikai cikkek iránt. Nagyon hasznosnak találtuk az új tanév küszöbén a dr Polinszky Károly művelődési miniszterhelyettessel készített interjút is, melynek során pl. ilyen kérdések is elhangzottak: — Mi tette szükségessé az ösztöndíjrendszer továbbfejlesztését? Miért nincs differenciálva a térítési díj a kollégiumok minősége szerint? stb. Olvashatunk a lapban a szakmunkásképzés reformjáról, számos riportot a fiatalok mozgalmi tevékenységéről, elemző cikkeket az ifjúságkutatás tudományos kérdéseiről, a falusi ifjúság rétegződéséről, a nemzedékváltásról. A Fórum rovat a fiatalkori bűnözés kérdését feszegeti, a KISZ- élet rovatban Szombat este Baja környékén címmel találtunk egy tanulságos riportot a kihasználatlan KISZ-helyiségekről. A KISZ-vezetftk akadémiaia a szónoki művészetről komi hasznos tanácsokat. A fiatalok bizonyára érdeklődéssel olvassák majd Hermann István írását a felelősség és egyéniség kérdéséről, fontos útbaigazító cikket találnak az állam és az egyház viszonyáról is a lapban. Az irodalmi rovat ezúttal Szabó Pált mutatja .be — nála tett ugyanis látogatást Gerő János — s két Szabó Pál novella is követi a szubjektív hangvételű bevezető írást. A fiatalabb prózaíró nemzedéket ezúttal Végh Antal képviseli a lapban. T. P. A világ legnagyobb városa A világ legnagyobb városa Tokió. amelynek augusztus 1-én elővárosok nélkül 11 455 376 lakosa volt. Hivatalos- adatok szerint Tokióban 5.8 millió férfi és több mint 5,6 millió nő lakik. Többnyire akkor ellenek a tehenek. Éves átlagban havi három műtét a kisborjak világrajövetelével kapcsolat, ban. Császármetszés, ritkábban magzatdarabolás. Bicikliszeleptől a vekkerig Hogy mégis mi a leggya koribb? Eléggé kificamított kifejezéssel: a marhák „ide. gen test nyelése”. Vasdarabok a bendőben, recésgyomorban. A könnyen mozdítható darabokat kihozza a nagy erejű mágnes. De a befúródottakon már csak az operáció segít Jó esetben. És hogy miket talált már? A bicikliszeleptől az óramutatóig terjed az eszközök, alkatrészek változatos skálája. De szakmai berkekben emlegetnek épen maradt tyúktojást és működő vekkerórát is. Kissé anekdoti- kus zamatuk van az efféle különleges eseteknek, ám akár igazak, akár nem, elég jól hangzanak ahhoz, hogy elhihetők legyenek. A nagyüzemi állattartás mintha kedvezne a „vasnyelésnek”: szögek a takar- mányos ládákból, a bálázódrót darabjai — kis gondatlanság, s az állat behabzsolja, besodorintja. A lovaknál a baleseteken kívül leggyakrabban a kólitünetek fordulnak elő. főleg a tavaszi és az őszi takarmányvál táskor; sertéseknél pedig a húgykőképződések. A Duna —Tisza közi talajösszetétel az utóbbinak nagymértékben kedvez. Ottfelejtett jószágok Az állami gazdaságok négylábú betegeit helyben gyógyítják, erre már lehető, ség van a mezőgazdasági nagyüzemekben Sőt a nagyobb, saját állatorvost foglalkoztató tsz-ekben is. így a kecskeméti állatkórház „páciensei” mintegy 40 százalékban a közös gazdaságok, a többiek háztájiból, s más privát állattartóktól ke. rülnek elő. S itt megint az extrém esetek: — A tsz-ekből nem egyszer úgy hószák be a beteg állatot, hogy azt sem tudják, miit a tünetek. Mivel ezt sem a traktorossal, sem a kocsikísérővel nem közlik Aztán mintha elfeledkeznének róluk, s csak . a legköze, lebbi leltárnál veszik észre, hogy hiányzik egy vagy több jószág. A számla persze „megugrik”, de a tsz nem nyugtalanítja magát, fizet a biztosító. Ezzel szemben a háztájiból behozott állatoknál a tulajdonos szélsőséges, aggó. dalmaskodó ragaszkodása a jellemző. A fanatizmussal határos állatszeretet különó. sen a galambászok körében fordul elő; költséget és fáradtságot nem kímélnek egy-egy szárnyas meggyó- gyítása érdekében. A kanári törött lábát fogpiszkálósínbe kell rakni. Körülményes a macska gyógyítása, lefogása annyi embert igényel, mint egy lóé. A teve paraméterei ■ Állatmutatvánnyal is fellépő cirkusz még nem fordult meg anélkül Kecskeméten, hogy legalább egy lebetegedett „szereplő” ne jelentkezett volna dr. Szendénél. Zsiráf, majom, elefánt, teve. Az egzotikus állatokról bizony nem sok szó esik az állatorvosi egyetemen. Így amikor egy teve emésztését kellett rendbehoznia, előbb egy órán át tanulmányozta a „sivatagi hajó” egészséges párját, hogy ezáltal megismerje an. nak „paramétereit”. Gilisztahajtóra volt szüksége az egyik elefántnak. Gondosan ki kellett számítani az adagot, figyelembe véve az állat méreteit, s ez. után írta meg a receptet. A gyógyszerész aggodalma sa n telefonál: „Két tizedessel el tetszett írni a mennyiséget. Az egész készletre szüksége van?” Ugyanezt a szert a majmoknak is be kellett ad. ni. Nem volt könnyű műve. let. végülis málnaszörpbe keverve itatta meg velük. Uj elhelyezés A kórház falai omladoznak, nedvesek, elkülönítő nincs, a boncolót a rókairtó gyutacsok társaságában kellett berendezni, a fertőtlenítő gép meg a két mentőkocsi a szabad ég alatt. De a helyzet a jövő év végére gyökeresen megváltozik. A Halasi út közelében, a város szélén tízmilliós be. ruházással elkészül az új ál. lategészségügyi állomás, benne az új állatkórházzal. H. D. Csatornát kérünk Utcánk, a Horváth Döme utca, nagyon forgalmas, amióta itt üzemel az Expressz Étterem. A csatornázás hiánya ezek után nyilvánvalóvá vált, mert a gyalogjárda és az úttest között mindig áll a víz. Az utcában járó autók és más járművek a házakra, a házak ablakaira állandóan felcsapják a vizet és sarat. A keréknyomókkal összeszabdalt, sáros útszakasz látványnak is visszataszító, hiszen tehetetlenek vagyunk az ott felgyülemlő szenny- és esővízzel szemben. Segítséget kérünk. Nagy Istvánné Kecskemét (Olvasónk panaszát a városi tanács vb építési-közlekedési osztályához továbbítottuk.) Örömben is lehet bánat 1968. augusztusában a Csillé- ritelepen egyszobás garzonlakást kapott négytagú családom. Nagyon örültünk, bár a helyiségek nem nagyok, mégis összehasonlíthatatlanul jobb ez a lakás, mint a régi volt. Az ideköltözés után a fürdőszoba csapja elromlott. Jelentettem ezt a házfelügyelőnek, azután írásban az Ingatlankezelő Vállalatnak. Az ingatlankezelő vízvezeték-szerelőt küldött hozzánk, aki megállapította, hogy a javítás nem tartozik a garanciális javításhoz, a fürdőszobában a csap természetes elhasználódás következtében ment tönkre. Természetes elhasználódás? Hiszen csak néhány napig használtuk. Szeretném tudni, mennyi ideig köteles az ingatlankezelő garanciális javítást végezni? Alt Imre Kecskemét, Csilléritelep Kézimunka-kiállításon jártam Az elmúlt héten a katymári asszonyok a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben kézimunka kiállítást rendeztek. A tél folyamán készített hímzéseket, horgolásokat ízléses összeállításban mutatták be. A falakon csipkékből összeállított virágok, horgolt kosztümökbe bújtatott rajzmanökenek még egy városi kirakatnak is díszére váltak volna. Az asztalokon sokszínű, eredeti népi motívumokból összeállított térítők. Ügy éreztem magam, mint egy virágoskertben, ahol , a virágokat szorgos asszony! I kezek készítették fonalból, cérnából. Patocskai Istvánné, a szakkör vezetője elmondta, hogy ősszel a kezdeti szorongások leküzdése után1 az asz- szonyok minden héten egy estét együtt töltöttek, így készültek a kézimunkák. Őszinte szívvel gratulálok a szép munkához és kívánom, hogy még sok ilyen értékes kiállítást rendezzenek. Endrődi Józsefné Jánoshalma (Endrődi Józsefné sorainak örömmel adtunk helyet a katymári asszonyoknak mi is szívből gratulálunk.) Csak egy tábla hiányzik A kecskeméti szolgáltatóház — a városi tanács épülete mögött — szerintem fővárosi színvonalú üzletházunk. Csak egy icipici hiányossága van: egy tábla hiányzik a bejárati ajtóhoz: melyik fodrász-kozmetikus dolgozik délelőtt és melyik délután — ezt rögzítse a felirat. Ilyent eddig csak Pesten láttam. De higyjék el az illeté-. kesek, ötleteset utánozni nem szégyen! Horváth Pálné Helvécia i
