Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-03 / 203. szám

1969. szeptember 3, szerda. 5. oldal Három ifjú pedagógus Kezdő pedagógusnak lenni furcsa, ellentmondá­sos állapot. Húszegynéhány éves fiatalemberek, 15—17 év tanulással a hátuk mö­gött, tegnap még diákok voltak, lámpalázasan készü­lődtek vizsgáikra, feszülten figyelték, vajon hányasra értékeli feleletüket a pro­fesszor. és holnap már ne­kik kell, bevezetni a tanuló­kat a tantárgy rejtelmeibe, az ö döntésüket várják iz­gatottan a diákok. Pálya­kezdésük gondjairól nehéz szóra bírni őket. Az érte­kezletről, ahol találkoztunk velük, zavartan rebbentek szét a riport szó -hallatára, ami érthető is. hiszen hiva­tásuk gyakorlatával csak ez­után fognak megismerkedni. * — Valóban különös ér­zés — mosolyog Bende Mi­hály. — Amikor először szó­lított tanár úrnak a gya­korló iskolában egy gimna­zista, majdnem a hátam mö. gött kerestem, hogy kinek beszél — Mikor határozta el, hogy pedagógus lesz? — Nem mondhatom, hogy gyermekkoromtól kezdve er. re készültem volna. Az az Igazság, hogy amikor le­érettségiztem a kecskeméti Katona József Gimnázium­ban. meglehetősen homályos volt előttem az életcélom, csupán annyit tudtam bizto­san, hogy szeretem a termé­szettudományos tárgyakat. Egy évig nem vettek fel egyetemre, de az az idő is hasznosan telt el, szakkép­zettséget szereztem a mű­szerész szakmában. Közben persze tanultam rengeteget, és nem maradt el az ered­mény: hallgató lehettem a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem kémia-fizika szakán. — Mi a véleménye, kellő­en felkészítette-e pályájára az egyetem? — Szakmailag feltétlenül. A két tudományág kiváló ismerői, köztük nemzetközi hírű tudósok tartották ne­künk előadásainkat, vezet­ték szemináriumainkat, többségük állandóan ébren A Kertészet és Szőlészet hamarosan megjelenő 17. száma vezető helyen fog­lalkozik a téli alma minő­ségének megőrzése érdeké­ben elvégzendő legfonto­sabb teendőkkel, elemezve a lehetőségeket a termelők szempontjából. A kertészet másik fontos őszi munká­jával a szőlőszürettel kap­csolatosan a helyes időpont megválasztásáról találunk benne — a legkorszerűbb piaci követelményeket is mérlegelő — cikket. Két „vizsgaeseményről” a nem­rég nagy sikerrel zárult moszkvai kiállításról és a napjainkban kezdődő VI. Budapesti Nemzetközi Bor­versenyről is beszámol a lap. Folytatódik hasábjain a hagymatermesztésről kez­dett szakmai vita; ezúttal makói kutató írja le véle­ményét. Két beszámoló és képes hírek tájékoztatnak a kül­földi szakemberek eredmé­nyeiről.' A „Házunk tája” .rovat­ban egyebek között a szemzések gondozásáról, a téli sarjadékhagymáról, igénytelen dísznövényekről és a kis házikertekben leg­fontosabb jövő hónapi ten­nivalókról olvashatunk. tudta tartani a hallgatóság érdeklődését Magasak vol­tak a követelmények is, nem adták ingyen a diplo­mát. A pedagógiai képzés­ben inkább éreztem hiá­nyosságokat, talán több gya_ korlati ismeretet kellett vol­na kapnunk a sok elméleti holtanyag helyett. Persze a tanítást, azt hiszem, tulaj­donképpen csak a katedrán lehet megtanulni. Jó néhány évet el kell tölteni iskolá­ban. figyelni a gyerekeket és a tapasztalt kartársak módszereit ahhoz, hogy az ember igazán nevelőnek érezhesse magát. — A kémiai de különösen a fizika nem nevezneto ép­pen népszerű tantárgyak­nak. Hogyan próbálja majd ezeket megkedveltetni nö­vendékeivel? — Szerintem a világkép kialakítása a legfontosabb, annak megértetése, hogy a kémiai, fizikai törvényeket nem laboratóriumban talál­ták föl, hanem állandóan ható tényezői a világmin­denség életének. Elengedhe­tetlen a szemléltetés, persze ehhez korszerű, jól felsze­relt iskolai szertár szüksé­ges. — Elégedett-e munkahe­lyével ? — A kiskunfélegyházi közgazdasági technikum fo­gadta el pályázatomat, s mi­vel kecskeméti vagyok, örü_ lök, hogy lakóhelyemhez ilyen közel kaphattam ál­lást. A naponkénti vonato­zást szívesen elengedtem volna ugyan, de remélem, hogy az iskola légköre kár­pótol érte. * Fodor Katalin és Pető István ugyancsak Szegeden végeztek, a zeneművészeti főiskola zongora tanszakán. Pontosabban, még egy évük hátra van a diploma meg­szerzéséig, de már az új tanévben tanítani kezdenek. — Váratlanul kínálkozott ez az alkalom — mondja Fodor Katalin. — Kiskőrö­sön most indul meg a ze­neiskolai oktatás, mi le­szünk az első pedagógusai. A végzett tanárok közül nem akaat jelentkező az ál­lásra, mi elvállaltuk. Rend­kívül izgalmas feladatnak ígérkezik, hiszen kezdő lé­tünkre úgyszólván nekünk kell megteremtenünk az is­kolát. — Hogyan kezdenek hoz­zá? — őszintén szólva még mi sem tudjuk pontosan. A kis­kunhalasi zeneiskolának le­szünk kihelyezett részlege, várjuk az igazgatóság utasi. fásait. Mindenesetre igyek­szünk a muzsikát és a hang­szerben rejlő lehetőségeket megszerettetni a gyerekek­kel. úgy, ahogy velünk is tették tanáraink. — Mi kell ehhez, hogy si­kerüljön? — Természetesen biztosan megalapozott elméleti és hangszertudás. azonkívül végtelen türelem. A jó zene_ tanár egyszerre a növendék fejével is gondolkozik, szin­te saját ujjaiban érzi a tech­nikai nehézségeket is, mert másképpen nem tud segitsé. get nyújtani a gyerekeknek. — Más-e manapság a ze- netanítss, mint abban az időben, amikor elkezdték ze­nei tanulmányaikat? — Én magam tizenhárom éve zongorázom — veszi át a szót Pető István —, de az­óta alapvetően megváltozott a zenepedagógia. Elsősor­ban is országosan egységes tantervet vezettek be, amelynek a célia a modern sokoldalú zenei műveltség kialakítása. Az elméleti elő készítés is jóval alaposabb, mint régen. A tanárnak fi­gyelembe kell venni a zene jellemformáló erejét, segíte­nie kell a teljes emberi egyéniség kibontását. — Meglehetősen nehéz feladatra vállalkoztak: a ta­nítás mellett még a főiskola záróévét is elvégezni. — Reméljük. sikerülni fog. A zene akaraterőre is neveli az embert. Sz. J. BEVEZETIK AZ AUDIO-VIZUÁLIS RENDSZERT Egységesebb, szervezettebb orosz nyelvtanítás Az ősz — szeptember hó­nap — nemcsak az iskolai, hanem az iskolán kívüli orosz nyelvoktatásban is új tanév kezdetét jelenti. Ép­pen ezért is időszerűnek tar. tottuk feltenni a kérdést Sá­volt Bélának, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság me­gyei titkárának: lesz-e vala. Kézimunka-kiállítás Katymáron A katymári Vörös Csillag Tsz aszonyai — Szente György párttitkár kezdemé­nyezésére — gazdag kiállí­táson mutatták be téli ké­zimunkáikat: faliszőnyegek, párnák, térítők, csipkék so­kasága várta a látogatókat. (És amint a vendégkönyv bejegyzéseiből kiderül, láto­gatókban nem is volt hiány.) anyaga kiabáló jajvörös.) Mert az asszonyok panasz­kodnak. hogy csak három színben — fehér, fekete és ez a jajvörös — kapnak alapanyagot a budapesti népművészeti bolttól, s rendszerint csak fehéret és vöröset vásárolnak, mert a feketével nem nagyon tud­nak mit kezdeni... mi új a most következő év­adban az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás rendsze­rében? A következőkről tá­jékoztatott. Szervezettebb, összefogot. tabb. megyei szinten köz- pontosítottabb lesz az isko­lán kívüli orosz nyelvokta­tás az előző turnusokhoz képest. A TIT mellett mű­ködő társadalmi bizottság — élén Bognár Lajossal, a me­gyei pártiskola tanárával — lesz a letéteményese annak, hogy az egész megyére egy­ségesen kidolgozott tanterv szerint — az ugyancsak egy­séges tankönyvek alapján — tartsák az orosz nyelvtanfo­lyamokat. Több előnye vám ennek a rendszernek a hagyomá­nyossal szemben. Míg ez­előtt szinte magukra hagy­va vittek végig egy-egy tan- folyamot a nyelvtanárok, és szakmai segítséget jóformán nem is kaptak — ezután ennek a megyei társadalmi bizottságnak a működése az irányítás rendszeressé­gét szakszempontból is ga­rantálja. Tanárok és hallga. tók számára megnyugtatást, biztonságot jelent ez abban a vonatkozásban is, hogv nem kell tartani esetleges évközbeni változásoktól, — lemorzsolódás. szünetelés, kényszerű összevonás má­sik tanfolyammal — mert az egységes tanmenet, a központosított kézbentartás ezeket is kiküszöböli. Más­részt — ennek révén — a színvonal is biztosított, amellett céltudatosabban le­het felhasználni a rendelke­zésre álló anyagi eszközö­ket. Cél, hogy a tanárok, hallgatók lelkes igyekezetük gyümölcseként színvonalas és eredményes tanfolyamo­kat zárjanak. Ennek bizto­sítéké az is, hogy a TIT, il­letve a társadalmi bizottság mellfett az MSZBT, a Haza­fias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek szintén sokat tesznek a tanfolyamok sikeréért. Három kategóriában in­dulnak orosz nyelvtanfolya­mok. A kezdő és haladó fo- kúakon kívül lesz audio-vi­zuális rendszerű is. Ez utób. bi azonban előreláthatólag csak Kecskeméten és Baján, minthogy a szükséges tech­nikai felszereltség — mag­nó, film, dia stb. — komoly költséggel jár. S hogy a szervezetek nem csupán szavakban ígérik a tanfolyamok segítését, ha­nem maguk is példával jár­nak elől. már most kezde­ményezésről számolhatunk be. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa — „házon be­lül” szervezett már ilyen orosz nyelvtanfolyamot, s ezt nyomon követte a kecs­keméti városi pártbizottság politikai munkatársai részé­re szervezett Studium. —th —n Négy mozgalmas nap Kiskőrösi muzsikusok Jugoszláviában Müller Józsefné szaksze­rű kalauzolásával végignéz­tem a kiállítást. Állíthatom: értékes kezdeményezés, di­cséretes munka, biztató eredmények. Sőt, ha figye­lembe vesszük, hogy az asz. szonyok csak karácsony tá­ján kezdték el először a kö­zös kézimunkát, akkor az eredményeket több mint biztatónak — ragyogónak kell mondanunk. A kiállítás anyagában fel­tűnően sok a modem, suba- rriintás párna és falvédő. De vannak szép népi motívu­mokkal díszített darabok is: kalocsai és tiszavidéki minták. Novák Ferencné és Fekete Bertalanná térítői, Müller Józsefné faliszőnye­ge és párnái. Balázs And- rásné keresztszemes tűzés­sel készített, finom színár­nyalatú szalvétája, Árpás Józsefné és Patocskai Ist­vánná vert szalagmintás csipkéi külön dicséretet ér­demelnek, A színek kevésbé szeren­csés megválasztását köny- nyen a kezdők rovására ír­hatná a látogató — és nem lenne igaza! (Különösen az egyik faliszőnyeg piros alap. Nem lehetne ezen segíte­ni? Sajnálatos, hogy csak egyetlen olyan párna szere­pel a kiállításon, amelyen helyi népi motívumok is felfedezhetők. Pedig a há­rom katymári nemzetiség­nek — magyar, bunyevác, német — is vannak hagyo­mányai. (Hamarjában a bu. nyevácok régen olyan diva­tos pregacsaszőttesét tudom megemlíteni, s hogy a há­rom nemzet „tulipános lá­dáinak” különböző a díszíté­se és a színe.) Szerencsésebb lenne, ha ezeket a motívu­mokat és színeket keltenék új életre, fejlesztenék to­vább. A kalocsaiak és a ti- szavidékiek művészetének utánzása és eredményeik megközelítése úgysem sike­rülhet könnyen; ott már ko­moly, régi hagyományai vannak a népművészetnek. Értékes ez a kezdeménye­zés azért is, mert az együt­tes munka által természetes emberi közösség alakul ki a téli estéken: modern formá­ban feltámasztható a régi fonók-szövők vidám világa és eredeti kultúrája. Bognár András Közönségszervezők értekezlete A közönségszervezők ré­szére szeptember 5-én dél­után értekezletet tart a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának kulturális munka- bizottsága Az értekezleten Csapiár Vilmos, a Katona I József Színház szakszerveze. ti bizottságának titkára ad részletes tájékoztatót az új színházi évad műsortervé­ről, majd megbeszélik a részvevők a szervezési fel­adatokat. A hagyomány szerint pá­linkával és frissen sült po­gácsával fogadta ,a horgosi határállomáson Stara Móra-- Vica küldöttsége a négyna­pos csereszereplésre érkező kiskőrösi szimfonikus ze­nekart. A vendéglátók há­zaknál szállásolták el az együttes tagjait, alkalmait adva ezzel, hogy ismét új barátságok szövődjenek. Négy év alatt ugyanis — ennyi idős az ottani Ady Endre Kultúregyesület és a Bács megyei MÉSZÖV kö­zötti kapcsolat — sok ba­ráti szál szövődött a jugo­szláv és a magyar kultúír- munkások tagjai között Mint Lovas Mihály szerve­ző , elmondta, nincs hónap. hoPv valaki ne vendéges­kedne Staira Moravicán a jánoshalmi, tiszakéaskei. keceli együttesből. Nemcsak annak köszön­hető a kapcsolat, hogy Sta­ra Moravica lakói vendég- szerető emberek, hanem el­sősorban annak, hogy min­den előadáson megtelik a 8 ezer lakosú község 500 személyes színházterme. Se­hol annyi lelkes és önkén­tes támogatójával nem ta­lálkoztam még a kultúr- munkának, mint itt az egyszerű kétkezi munkástól a község legmagasabb szin­tű vezetőiig és a kultúr­egyesület irányítóiig, akik közül Tóth Józsefet. Sztan- ka Jánost névszerint is meg kell említeni. Az őszinte érdeklődésre a legjellemzőbb talán éppen a búcsúelőadás. Nem volt szerencsénk. Esett az eső. A nézőtér mégis megtelt, mű­sorkezdés előtt azonban a vihar miatt megszűnt az áramszolgáltatás. Egyórás várakozás után kezdhettük meg az előadást, s akkor sem zavartalanul. Többször kiégett a főkapcsoló, bizto­síték. sőt a hangosító be­rendezés is elromlott. Az előadás több kisebb-na- gyobb szünettel éjfélre fe­jeződött be. Mégsem hagy­ta el a nézőteret senki, lel­kesen ünnepelték a szimfó- nikus zenekart, amelyről valóban azt mondhatjuk, hogy 10 éves működése alaitt most volt a legjobb formában. Köszönhető ez Kiss Sándor karnagy mun­kájának és a zenekar tag­jainak. akik szorgalmasan és szép műsorral készültek a szereplésre. Bach. Mo­zart-. Bnahms-muzsdka sze­repelt programjukban, to­vábbá néhány klasszikus operettrészlet és Pefofi-da- lok. Erre az, alkalomra egyébként kórussal egészült ki a zenekar, valamint a Petőfi Gimnázium tánccso- portjávaL amelynek lendü­letes csárdásait, cigánytán- cáit nagy tapssal fogadta a közönség. Nemcsak Stara Moravi­cán mutatta be műsorát az együttes, hanem Topolyán. és Csantavéren is. A vendégszeretet számta­lan megnyilvánulásával ta-* lálkoztunk útunk során. Élményekben gazdagon. Növi Sad-i városnézés és a péterváradi erőd megtekin­tése után utazott haza az együttesi S bár a kapcsolat kultu­rális jellegű, arra is módot találtak vendéglátóink, hogy az ottani vezetőkkel eszmecserét folytathasson az együttest kísérő Bercsé­nyi József, a MÉSZÖV fő­osztályvezetője és Pétervári János, a kiskőrösi fogyasz­tási szövetkezet elnöke. Szeptember végén Kiskő­rösön látjuk viszont a Sta­ra Moravica-i kultúregyűt- test Nagy Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom