Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-14 / 213. szám
than a rvgéíb 4. »Mal 1969. szeptember 14, vasárnap Nehéz pillanatok Minden ember sorsában I re fordult, esik is. Egy-egy vannak nehéz pillanatok, anorák munkaideje viszont amikor dönteni kell. Ilyen- elég sok, kapucni is tartókor összesűrűsödik az idő, I zik hozzájuk, a bélés vateszinte nem is érzékeljük a percek múlását, csupán később vesszük észre, hogy elfáradtunk, mintha egy ■nehéz súlyt emelgettünk volna. Az ilyen pillanatok gyakran ismétlődtek az első félévben a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat jánoshalmi telepén az itt dolgozók életében. Akadozott a munkaellátás, álltak a gépek, visszaesett a kereset. Az emberek tehetetlenek voltak. Sokan úgy döntöttek, hogy búcsút vesznek a kapufélfától. A riporter szóvátette tavasszal az áldatlan helyzetet. A napokban visszatértem Jánoshalmára, hogy meggyőződjek: változott-e valami. Takács Miklós, a telep vezetője, annak idején kissé magába roskadva ült az íróasztala mögött. Tapasztalt szakember és vezető, de a visszafogott rendelések ellen ő sem tehetett semmit. Egykedvűen húzogatta ki a fiókokat & mutatta meg az okmányokat. A sűrűn váltakozó, gazdaságtalanul kis szériákra szóló igénylések alátámasztották a keserű hangulatot. A szobájában most csöng a telefon. A hivatalos hívás Kiskunfélegyházáról érkezett. A készülék kagylójából először összefüggés nélküli kifejezéseket hallok: anorák... ezer darab ... sürgős megrendelés. Takács Miklós, miután leteszi a kagylót, megteremti a kapcsolatot a szavak között. A vállalat központjából kérdezték: szeptember végéig le tudnának-e szállítani ezer darab orkán dzsekit a tervükön felül. lines. Viszont kétszeres bért kapnak a varrónők. Délelőtt tíz óra és a telepvezető egyelőre nem szól senkinek. A közeli trafikban vásárol még egy doboz Kossuthot Délután két óra. Műszakváltás van. A felhőktől megszűrt napsugarak fáradtan esnek be az ablakon. A varrógépeket letörlik az asszonyok, eltakarítják a nyolc órányi munka hulladékait. Itt van a második műszak is, de egyik masina sem berreg fel a műhelyben. Termelési tanácskozás. Üjra nehéz percek, de ezek már másfajta töltésű- ek. Vállalják a többletmunkát, vagy sem? Akik áprilisban is itt dolgoztak, nagyon jól emlékeznek: 932 forintot vittek haza a borítékban. S ez nagyon kevés — még akkor is, ha községben élnek, s nem olyan drága az élet, mert ad valamit a háztáji, a kert is. Júniusra már csaknem 300 forinttal emelkedett a keresetük, de ez még mindig nem érte el a tervezett 1370 forintos átlagfizetést. — Az ezer darab többlet mindenkitől nagyobb munkafegyelmet kíván, számolni kell azzal is, hogy az e havi szabadszombatokat, esetleg máskorra kell áthelyezni — hallják az asszonyok. Először, mintha távolról érkeznének hozzájuk a szavak, azután mind kivehetőbbek, megfoghatóbbak. Fölszólal az egyik társuk, Vörös Istvánná: ha valaki bliccel a szalagban, a többiek is lemaradnak. Ameny- nyiben nem igyekszik mindenki, inkább ne is kezdjünk bele. Szeptember elsejétől őszitéli cikkek készülnek a jánoshalmi üzemben. A raktárhelyiségben majdnem egy hónapra előre ott vannak kiszabva a kék, piros színű női, férfi, serdülő és bébi dzsekik. A munka észrevehetően visszazökkent a normális kerékvágásba. Kevesebben akarnak elmenni, mint korábban. S ez jó. A varrónők 200 százalékos bért kapnak ezért az ezer darabos többletmunkáért. Ez a tétel csaknem 1 millió forintos értékkel növeli a vállalat termelését. A nyereségből majd természetesen a jánoshalmi asszonyok is részesednék. taszaA rövid termelési nácskozáson a négy lag sorra csatlakozik a vállaláshoz. Szólóban dolgozni kezd a délutánosok első gyorsvarrógépe, majd követi a többiek kara. Halász Ferénc Beszámoló Berlinben Borotáról Néhány hete egy magas, jólöltözött fiatalember járja a borotai Egyesülés Termelőszövetkezet területét. Mindent megvizsgál, hosz- szú jegyzeteket készít, különösen a takarmánytermesztés eredményei iránt érdeklődik. A válaszadás bizony sokszor nehézségekbe ütközik, tekintve, hogy a fiatalember németül kérdez ... Wilfried Hübner, a berlini Humbold Egyetem hallgatója öt hetet tölt Bo- rotán, öt hétig ismerkedik a kitűnően gazdálkodó Egyesülés Termelőszövetkezettel. Ez idő alatt megtelik néhány «jegyzetfüzet, bőségesen lesz tehát alapanyag ahhoz, az előadáshoz, amelyet hazatérése után tart az egyetem harmadéves hallgatóinak, évfolyamtársainak. — A ti egyetemeteken gyakoriak a külföldi tanulmányutak. gyakorlatok, vagy csak egy-egy hallgatót küldenek el időnként, tanulmányozni más országok gazdaságát? — A hallgatók tíz százaléka minden évben külföldön tölti gyakorlatát. Az egyetem dékánja személyesen is járt Borotán. így kerültem én éppen ide. Ez a gazdaság igen korszerű módon termeli a takarmányt, a gabona, a lucerna és a kukorica betakarítása majdnem teljesen gépesítve van. Pontosan ez az én témám. — Ezek szerint növény- termesztőnek készülsz... TIZEK SZÖVETSÉGE Takács Miklós számol. A hamutartóban szaporodnak a Kossuth cigaretta csikkjei. A Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalat biztos tartalékokat akar az őszre. Igen, az időjárás hűvösebbA Kunbajai Állami Gazdaság és kilenc termelőszövetkezet megállapodást írt alá, melynek célja a gazdaságok tevékenységének összehangolása. Elsősorban a szőlő termelésére és feldolgozására, a bortermés korszerű technológiával történő kezelésére, palackozására, valamint értékesítésére vonatkozik az együttműködés. A megállapodást aláíró gazdaságok vállalták, hogy a feldolgozás, tárolás és palackozás tekintetében oly módon is együttműködnek, hogy amennyiben szabad kapacitásuk van, egymásnak kölcsönösen felajánlják és rendelkezésre bocsátják megegyezés szerinti feltételekkel. Egymásnak térítésmentesen gyakorlati segítséget adnak a tárolási, kezelési módszerek elterjesztésében. Szükség szerint közös értékesítést is megszerveznek. A jelzések szerint más termelőszövetkezetek is szeretnének csatlakozni a társuláshoz. — Igen. Az egyetem néhány évvel ezelőtt szakterületekre oszlott. Az öt év helyett négy év az oktatásik nyáron is sikerül ide ellátogatnod. — Két-három év múlva feltétlen visszajövök. Olyan Wohin gehen sie? Merre megy ön? A traktorosok szívesen viszik magukkal a berlini vendéget. si idő. és növénytermesztő, valamint állattenyésztő specialistákat képeznek. — Mi tetszett legjobban a gazdaságból? — Az intenzív kukoricafajták. a jugoszláv é* a magyar hibridek. E téren bizony sokat tanulhatunk odahaza. —* Az NDK-ban rendkívül magas a gazdaságok szervezettségi színvonala. Itt milyen tapasztalatokat szereztél? — Ez a termelőszövetkezet a német gazdaságokhoz hasonlóan jól szervezett. Sajnos, csak erről tudok nyilatkozni, egyelőre nem láttam más gazdaságot. Pedig szívesen ismerkednék még néhánnyal... — Az öt hét valóban rövid erre. de talán egy má— így mondja —fenomenális terveket hallok a vezetőktől, szeretném látni a megvalósulását is. Akkor ismét tanulmányozni akarom gazdálkodási módszereiket. Addig azonban Szeretnék meglátogatni még néhány országot, keleten és nyugaton egyaránt. így nagyon sokat’ lehét 'tarí'tílhi. Nemcsak a termelési módszereket, hanem a 'Szervezési formációkat is. A mezőgazdaság sokféle racionalizálását. A beszélgetésben beállott pillanatnyi csöndben Wilfred diszkréten köhint egyet, jelezvén, hogy a beszélgetésre szánt ideje a vége felé jár. Még egy kérdés: — Mi a te hobbyd? — A kosárlabda és a fúvószene ... Bárány] Ki-ki nyugovóra tér... S zépek, modern-romantikusak a nyárutói esték Kecskemét központjában. Míg a már ritkábban közlekedő autóbuszokra vár az ember a városi tanácsháza tövében, ideje és kedve van engedelmeskedni a költő — Radnóti Miklós — szívjóságos tanácsának: „Nézd a világ apró rebbenéseit...” — Gyógyítóak ezek a nyugodalmas órák... Legmagasabban a nagytemplom órája vonja magára a figyelmet: mint éber óriásszem őrködik a kivilá- gítc-r kerek lap a városon. Persze nem egy — négy „szem” vigyáz. Rebbenés nélkül, hogy egy pillanatnyit se veszítsen a négy világtól felől mutatkozó látványból ... Vagy azért moc- cantalan a négy óraszem, mert feszült készenlétben várja, mikor robbantja a magasba az Aranyhomok kerthelyiségében döngő-dü- börgő beat-zene a terasz könnyű tetejét, vagy az asztalokra boruló lenge gombákat? Vagy azon képed el az öreg toronyóra, hogy mennyire megváltozott rövid hónapok alait a főtér vége, arra a volt Kis-Beret- vás irányában. Ahol az OTP öröklakások mind szaporábban kapaszkodnak emeletről emeletre. foszforeszkMó szürkésvörös óriástű szúr a csillagos égbe. Honnan tudhatná az óraszem, hogy az óriásdarut „látja” ... LJ a csillapodni akar, a ** Leninváros felöli szemével lenéz a városi tanácsházára. Ennek várkastély hangulatú, csipkés könnyedségében is vaskos tömbje megnyugtatja. A pillérek, kőfaragások, színes cserepek élén, hátán szelíden csillog a holdfény ezüstje. Lentebb, a lombok árnyékzöldje közt sokkal földibb, józanabb ezüsttel fehérük a szolgáltatóház magasba emelt alumínium skatulyája ... A némaságba frissítőén berregnek bele a váratlanul bekanyarodó autóbuszok. Észrevétlenül osontak fel a tanácsháza hátsó sarkáig, s mikor kivilágított akváriumokként kibukkantak a környező utcákból, barátságos ijesztgetéssel búgatták motorjukat. Egy-két percre élénk hangok röppentek a templom meg a tanácsháza falai közé: műszakról haza igyekvő asszonyok, lányok kopogtak át a macskaköves úton, esetleg átszálltak másik buszba, hogy folytassák útjukat... A járművek várnak még egy kicsit. Mintha összebeszéltek volna, a városközpont különböző „rejtekhelyeiből” is egyre-másra idekocognak a kései szóra- kozók ... Már aki nem veszítette el időérzékét holmi légkörök hatására ... Akik az utolsó autóbuszok távozása után baktatnak errefelé, az üres állomáshelyeket látva — vérmérsékletüknek megfelelően — lemondóan legyintenek, esetleg ettől meginogva megkapaszkodnak a vasoszlopba. Egyik emberfajta tisztábban lát a csalódástól — „Elment a busz...” — a másik bú bánatba esik. Amaz határozott léptekkel siet valamelyik periféria irányába — emez viszont hasztalan veszi célba az igazán jól kivehető és stabil szalagházat — járásán erőt vesz a valahai Don-kanyar emléke, s im- bolyog hol a tűzoltó laktanyát, hol az új építkezések drótkerítését veszélyeztetve. — Jó estét kívánok! — hallom az ismerős hangot fö. lőttem, s mellettem. Kosárlabdázó termetű fiatalember mosolyog vissza rám az indulásra kész 8-as autóbusz lépcsőjéről. Vékony, mozgékony fiú. Kék pulóver, kihajtott fehér inggallér, rövid sportfrizura ... Persze, persze: a délelőtti riportalanyom. Vágó András, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat egyik fiatal építésvezetője ... Csak nem munkából jön ö is? — önkéntelenül is az Aranyhomok felöl döngö zenére kap rá a fülem. Nem, ott nem lehetett az ifjú építésvezető. Hiszen: egyrészt ebben a ruhában volt. amikor délelőtt a barneváli építkezésen, a munka nyüzsgésében találkoztunk; másrészt nem is a kerthelyiség felől jött, hanem arról a kocsiállásról, ahová a külső Szegedi útról fut be az autóbusz ... Tehát onnan, a Szerszám és Gépelemgyár építkezéseiről jött. E z a huszonegynéhány ^ esztendős fiatal vezető két nagyszabású építkezés gazdája. S ha valaki, ő aztán megérdemelné a kellemes estéket az Aranyhomok kerthelyiségében. Ilyenkor, hétköznap is... Szól a beatzene, akkorát rikolt a szaxofon, hogy a fémes hangú tirádák átugorj ják a plébániát, át a templom gerincét... A Széchenyi téri új bérházakban is néhány ablakszem világit még, máshol az utcahossznyi emeletek sávján a fehér virágok könnyű függönyök mögött a tévék kékes fénye is ellobbant már... A 8-as busz is eliramodott. A gyári munkásnőkkel együtt viszi azt a fiatal munkásvezetőt is, aki délelőtt olyan fegyelmezett szabatossággal nyilatkozott ütemekről, határidőkről, panelozásról, bi- tumo-perlitezésről, mintha mindennap — ezt is — csinálta volna... Aki — miután szakszerű pontossággal lediktálta két nagy építkezés műszaki jellemzőit, komoly határozottsággal tartotta el jobb kezét: „Most pedig a legfontosabbról, az emberekről beszélek az elvtársnak ...” — Egyik helyen hetvenkét, a másikon hetvenkilenc .saját vállalatbeli dolgozó munkáját irányítja. Milyen büszkeséggel szólt Csendes József és Hargitai Antal ötszörösen szocialista segédmunkás brigádjairól. Bartkó István többszörösen szocialista ifjúsági kőművesbrigádjáról ... Pará-> di Jenő. Píttel Tibor, Mák László és Tóth Károly brigádjairól.., Akik nem az óramutatót nézik, ha közbejött nehézségek miatt trá kell húzni, hogy adott szavuk szerint határidőre adják át, amit vállaltai:.... Ä Centrum Áruházon ** túl eltűnt szemem elől az autóbusz. Mikor a fordulóban még egyet villant a messzeségtől kis négyszögre zsugorodott, kivilágított belső tér, az előbb látott autóbusz helyére egy hasonló színes négyszöget képzeltem. A 11/4. sz. építés- vezetőség irodája falára akasztott díszoklevelet, melyen szép kiállítású betűkkel ez a szöveg ugrott ki: „Szocialista munka építéshelye — II. fokozat.” — Azaz —■ hogy másodszor érdemelték ki ezt a kitüntetést. Legutóbb annak a nyurga fiatalembernek a vezérlése alatt... Aki huszonegynéhány éves és építésvezető ... M o, de elméláztam.. *’* Most veszem észre, hogy minden kocsiállás üres már. Gyalog indulok haza. A Széchenyi tér friss lehe- letű parkja, szökőkútja mellett az Aranyhomok kerthelyiségének utolsó vendégei andalognak .., Munkából, szórakozásból egyszer csak hazatér mindenki. Kinek LQV, kinek úgu fejeződik be a napja.., Tóth István
