Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

4. oldal 1969. augusztus 12. kedd Közös gondjaink Lakótelep és panel Nem egyszer megírtuk már, hogy megyénkben a III. ötéves tervben 13 590 lakás építését irányoztuk elő, s az időarányos tervek teljesítéséről is rendszere­sen beszámoltunk. Most azonban egy kis előretekin­tésre invitáljuk meg az olvasót, és a IV. ötéves lakásépítési terv egyes vo­natkozásait ismertetjük. Az előbb említett szám­mal szemben — köztudott, hogy az elért eredményeik ellenére is rendkívül súlyos a megye lakáshelyzete — a IV. ötéves tervidőszakban körülbelül 20 000 lakás fel­építésével számolunk. Ké­zenfekvő, hogy ennek való­ra váltásához az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni az építés ütemét. Másik fontos körülmény, amit az utóbbi időkben kezdünk csak súlyának megfelelően kezelni —, hogy lényegesen módosíta­ni kell az építési területek kiválasztását és a több­szintes, lakótelepszerű be­építést kell előtérbe helyez­Közművesítés... Dr. Kőrös Gáspár, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet- tese a legutóbbi megyei építési ankéton meggyő­zően szemléltette, milyen következménnyel járt, ami­kor az építési területek több­ségének kiválasztásánál nem számoltunk kellően az itt felmerülő közművesítési feladatokkal. Például: az elmúlt 10—15 évben kiala­kult családiházas lakóterü­letek nagyobb részénél a közművesítés csak minimá­lis mértékben megoldott. Ha a beruházás időszaká­ban a többszintes beépítést szorgalmazzuk, biztosítjuk jobban, igaz, ez növelte Volna a közművesítési igényt, de az egy lakásra jutó közművesítési költség lényegesen csökkent volna. (Egyszerűen: ugyanolyan utcahosszon a víz-, csator­na- villanyvezeték „gerin­ce” a lakások sokszorosát tudja kiszolgálni, ha eme­letes házakkal van beépít­ve.) Ezek a tényezők is in­dokolják, hogy a IV. öt­éves terv 20 000 lakásából 12 000-et többszintes lakás­ként, ezen belül 8—9000 la­kást blokkos, házgyári, s más — mindenképpen kor­szerű technológiával épít­sünk fel. (A 8000-nyi csa­ládi ház problematikájának részletezéséről — jóllehet ez az építési forma továbbra is jelentős marad — most tekintsünk el.) ...és az emeletes házak Vizsgáljuk most a 12 000 lakás ügyét az építtetők várható igényei, lehetősé­gei — s megoszlásuk — szempontjából. Az állami­szövetkezeti lakáskeretből kb. 3500 lakás felépítésével számolunk. Vállalati lakás mintegy 3000—3500 tervez­hető. Legnagyobb növeke­dést a társasház-építésnél várunk: 5000—5500 A ma­gánerő fokozott bevonásá­nak itt mutatkozik a leg­szélesebb területe; ezt az eddigieknél változatosabb építési formákkal, hitelle­hetőségekkel stb. kell ki­használni. Célszerű a la­kótelepszerű beépítés kiszé­lesítése, ahol a társasházak az állami lakásokkal együtt (közös közművesítéssel, kapcsolódó létesítmények­1 kel) épülnek fel. Ilyen te­lepek építésénél lehet kor­szerű technológiát alkal­mazni. Sajnos, ilyen csak Kecskeméten alakult ki ed­dig a megyében, holott en­nek tömeges alkalmazása elengedhetetlen a tervtel­jesítéshez. Mert menjünk csak tovább, s vegyük szemügyre a kérdést a technológia oldaláról. Tény, hogy a lakásépíté­si feladatok növekedésének arányában (a 13 590 lakás­sal szemben 20 000) a meg­levő építési kapacitások nem növelhetők. A már említett megyei lakásépítési ankéten hang­zott él: „Hagyományos technológiával (kézi fala­zás) előreláthatólag egyet­len lakással sem tudunk többet építeni, mint a Hl. ötéves tervben... Blokkos technológiával a lakásépí­tés csak korlátozott mérték­ben növelhető...” — Ép­pen ezért — ezen az úton csupán három-három és fél ezer, illetve négy-négy és fél ezer lakáshoz juthatunk. A fennmaradó négy-ötezer lakás építésének kapacitás­fedezete jelenleg hiányzik. Ezt biztosítani kell — de hogyan? Mind a megyei tanács vb, mind az Álla­mi Építőipari Vállalat igyekszik feltárni a lehető­ségeket. Ilyen például a ház­gyári termékek alkalmazása. A házgyár segít Dr. Kőrös Gáspár rámu­tatott az ankéton — Bács megye előreláthatólag nem számíthat arra, hogy terü­letére központi beruházási keretből házgyárat telepít­senek a következő tervidő­szakban. Ezért a házgyári termékek csak a környező házgyárakból szerezhetők be. Utalt a szolnoki ház gyárral folytatott tárgyaló sokra, s említett számada­tokat is. Azóta a Bács me­gyei Építők lapjából sze­rezhettünk újabb értesülé­seket. K. Szabó Kálmán „A lakásépítés fejlesztésé”-ről írott cikkében megyénk ki­látásairól ezt mondja. ‘A Beton- és Vasbetonipari Művek és vállalatunk veze­tői között folytatott tárgya­lás valós reményt támaszt arra, hogy fokozatos növe­kedéssel 1974-ig évenként 1100 lakás panelszükségle­tét kaphatnánk szolnoki, s kisebb részben dunaújváro­si gyárukból...” — ö is és az ankéton dr. Kőrös Gás­pár is utalt azonban arra, hogy e házgyárak fejlesz­téséhez hozzájárulás szük­séges, amit a felhasználó városoknak (az ankéton Kecskemét és Kiskunfél­egyháza nevét említették mindenekelőtt) kellene megelőzlegeniök. (Ezek az összegek a panel szállítása, illetve felhasználása során a vételárból folyamatosan visszatérülnének.) S most ismét a szakem­ber véleményére hivatkoz­zunk. K. Szabó Kálmán említett írásában kiemeli, hogy a panelos — tehát Házgyári termékű — épí­tési mód előnyeit csak a nagy hatékonyságot bizto­sító, telepszerűen épített, nagy lakásszámú, sokszin­tes lakások esetében lehet kihasználni. Egyedül a pa­nel segít tehát, de ennek az építési módnak a széles kö­rű bevezetéséhez — miként a megyei tanács vb-elnök- helyettese is hangoztatta — a lakótelepszerű építkezés az ésszerű út. Tóth István Száz tehénnek szállás készül A hat szakmád terme­lőszövetkezet közül legmó­dosabb a Petőfi Tsz. Ez a közös gazdaság bevételé­nek jelentős részét az ál­lattenyésztésből nyeri. Nagy gondot fordít a közös gazdaság tagsága arra, hogy az állatokat korszerű kö­rülmények között gondoz­zák és neveljék. Ennek megfelelően most is folyik egy 100 férőhelyes tehénis­tálló építése. Az épületet igyekeznek gazdaságosan kihasználni, ezért magtárpadlást is épí­tenek az istálló fölé. A kétmillió 400 ezer forintos építkezés kivitelezője a Kalocsai Állami Gazdaság építőbrigádja. (Pásztor Zoltán felvétele.) 177 millió forint kedvezményes hiteligény a szolgáltatóhálózat fejlesztésére A Magyar Beruházási Bank és a Magyar Nem­zeti Bank erre az évre 250 millió forint hitelt nyújt állami vállalatoknak, illet­ve szövetkezeteknek a szol­gáltatóhálózat fejlesztésére. Nemcsak közép-, hanem hosszúlejáratú hitelt is fo­lyósítanak mosodák, vegy- tisztítók, háztartási gépjaví­tók, ruha- és cipő javítók, gépkocsiszervizek létesíté­sére, bővítésére. Ezeknél a hitelkérelmeknél nemcsak a megtérülés és a vissza­fizetés gyorsaságát veszik Szövetkező — szövetkezetek MA MÁK NEM megy Ú1- donságszámba, ha arról hal­lunk. hogy két vagy több termelőszövetkezet összefog és közösen épít korszerű sertéstelepet. hűtőházat, vagy a társulás valamelyik formájában együtt értékesí­ti áruit. Más célú, de lé­nyegileg azonos együttmű­ködés alakult ki már sok helyen a fogyasztási szövet­kezetek között is. A kisipa­ri szövetkezeti hálózatban szintén vannak példák a gazdaságii kapcsolatok erő­sítésére. különféle felada­tok közös megoldására. Sőt, mind gyakoribb az is. hogy más-más rendeltetésű szö­vetkezetek vesznek rését a közös vállalkozásban. Fő­ként a mezőgazdasági szö­vetkezetek gazdálkodásában figyelhető meg az az új vonás, hogy állami vállala­tokkal — konzervgyár, pin­cegazdaság, baromfifeldol­gozó üzem stb. — és álla­mi gazdaságokkal egyesítik erőiket. A termelés és a kereske­delem korszerűsítése, az utóbbi években meggyor­sult fejlődése, s gazdaság- irányítási rendszerünk szükségessé, illetve lehető­vé tette az ilyen kooperá­ciókat. Elsősorban a tsz-ek- nél van kiemelkedő jelen­tőségük. mert népgazdasá­gunk nagy. befejezetlen be­ruházása. a szocialista me­zőgazdaság. rengeteg befek­tetést igényel. Arra csak kevés közös gazdaság ké­pes. hogy a a saját erejé­ből és a megszerezhető hi­tel segítségével maga épít­sen szakosított, modem ál­lattenyésztő telepeket, s va­lósítson meg más ugyan­csak költséges beruházáso­kat. Annak viszont nincs értelme, hogy mindegyik tsz külön-külön törekedjen létrehozni azit, amit közö­sen ésszerűbben, gazdasá­gosabban és hamarabb te­tő alá lehet hozni. Felmerült mindezzel kap­csolatban az a nézet is. hogy leghelyesebb, ha egye­sülnek a tsz-ek. mert akikor nem kell semmiféle társu­lásról, kooperációról gondos­kodni, hiszen maga a meg­növekedett társas gazdaság úgy intézi ügyeit, ahogyan legjobbnak látja. Nyilvánvaló azonban: at­tól nem lesz több anyagi eszközünk, mert mammut- gazdaságokat alakítunk ki. Pénz, építőanyag, beruházá­si kapacitás annyi van, amennyi. Ezen semmit sem változ­tat az. hogy a tsz-ek átla­gos területe — mondjuk — háromezer vagy tízezer hold. Bizonyos méreteken felül már kizárólag gazda­sági szempontból sem kell — sőt: nem is helyes — a méretek további növelésére törekedni. Hazánkban már kialakultak azok a mező- gazdasági nagyüzemi mére­tek, amelyek a világ leg­fejlettebb technikáját is ké­pesek befogadni és ered­ményesen használni. VAN AZONBAN más megfontolni való is. Az. hogy minél nagyobb terüle­tű és taglétszámú a tsz, an­nál nehezebben látják át a tagok az egész gazdaság munkáját, életét. Márpedig alapvető követelmény, hogy a tagok, a tsz tulajdonosai, ismerjék szövetkezetük helyzetét, gazdálkodását, s meg tudják ítélni, hánya­dán vannak. Enélkül lehetet­len, hogy alapos véleményt mondjanak saját gazdasá­gukról, s érdemben, tény­leges gazdaként határozza­nak, a szövetkezet vala­mennyi lényeges ügyében. A szövetkezetek gazdasá­gi együttműködésének az a módja, hogy egyik részt ve­vő tsz sem adja fel, önálló­ságát. de a külön-külön szerény gazdasági erőt egyesíti, módot ad korsze­rű beruházásokra. A lénye­get tekintve ugyan ~rről van szó más típusú szövet­kezetek. illetve szövetkeze­tek és állami vállalatok kooperációja esetén is. Té­vedés lenne persze azt gon­dolni. hogy a társulások, közös vállalkozások vagy vállalatok mentesek bizo­nyos veszélyektől. Ha nem ügyelnek rá, ak­kor elkülönülhet létreho­zóitól. fenntartóitól a kö­zös vállalkozás. Fölébe nő­het a szövetkezeteknek, ami súlyos hiba lenne, mert gyengítené vagy kizárná működésének társadalmi irányítását, ellenőrzését, ami ebben az esetben a benne részt vevő szövetke­zetek háttérbe szorítását je­lentené. Ma még van néhány olyan akadály, ami nehezí­ti a nem azonos rendelteté­sű szövetkezetek gazdasági együttműködését, főként pe­dig szövetkezetek és állami vállalatok kooperációját. Ezek az akadályok el­sősorban abból adód­nak. hogy a szövetkezete­ket, illetve a vállalatokat érintő pénzügyi, s a gaz­dálkodásra vonatkozó egyéb jogszabályok nincsenek el- jes összhangban egymással. Leginkább az állami válla­latoknak okoz ez nehézsé­get, mert a rájuk érvényes rendelkezések egyike-má- sika még nem teszi lehető­vé. hogy ésszerű gazdasági együttműködést valósítsa­nak meg szövetkezetekkel. MEGGYORSÍTJA az egészséges fejlődést. ha mind a szövetkezetek, mind az állami vállalatok igye­keznek minél előbb ponto­san félmérni — és erről az irányító fórumokat tájékoz­tatni —, hogy milyen gya­korlati problémákkal talál­ják szemben magukat, ami­kor közös vállalkozásba akarnak kezdeni. Jó szolgá­latot tesznek ezzel, mert megkönnyítik a még ren­dezetlen kérdések tisztázá­sát. s olyan intézkedések kidolgozását, amelyok előbb­re viszik jól átgondolt, köz­igazgatásilag megalapozott az egész népgazdaságnak is hasznos kooperációk ügvét G. P. figyelembe, hanem azt is, hogy az adott vidéken mi­lyen szükség van a szolgál­tatás színvonalának fej­lesztésére. A hosszúlejára­tú hitelek után kedvezmé­nyes hatszázalékos kama­tot számítanak fel. A bankok a megyei ta­nácsokkal közösen ez év januárjában felmérték a szolgáltatások javítását cél­zó hiteligényeket. Az akko­ri tájékozódó vizsgálódás szerint erre az évre 216 millió, a jövő evre áthúzó­dó beruházásokkal együtt pedig mintegy 300 millió forintra tartottak igényt a vállalatok és a szövetke­zetek. Az eddigi beérkezett konkrét hitelkérelem azon­ban ennél kevesebb, az 1969-re előrejelzett 216 millió helyett eddig csak 177 millió forintot igényel­tek, a kérelemnek körül­belül a felét már engedé­lyezték, s a további dön­tések is folyamatban van­nak. A hitelösszegeknek mint­egy negyedét gépkocsiszer­vizek létesítésére, bővíté­sére, a többit nagyjából egyforma arányban moso­dák és vegytisztítok, fod­rász- és egyéb szolgáltató üzletek, háztartási gépjaví­tó üzemek, mértékutáni szabóságok és cipészetek, il­letve építő- lakáskarban­tartó üzemek fejlesztésére igényelték. Mint a Magyar Beruhá­zási Bankban elmondot­ták, újabb Hitelkérelmek engedélyezésére is lehető­ség van. Egy-egy megye eredetileg becsült igényét sem tekintik zárt-keretnek, indokolt esetben annál na­gyobb összegeket is lehet kérni. Az engedélyezhető hitel összegét végső fokon az országos keret szabja meg, amelyet még nem merítettek ki. 13 emeletes rizsraktár Ezer vagon befogadóké­pességű, 13 szintes rizsrak­tár építését kezdik meg augusztus végén Karcagon. Ez lesz az ország legna­gyobb rizstárolója. Építési költségei elérik a 30 millió forintot. A tervek szerint 1971 októberében adják át rendeltetésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom