Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-12 / 185. szám
4. oldal 1969. augusztus 12. kedd Közös gondjaink Lakótelep és panel Nem egyszer megírtuk már, hogy megyénkben a III. ötéves tervben 13 590 lakás építését irányoztuk elő, s az időarányos tervek teljesítéséről is rendszeresen beszámoltunk. Most azonban egy kis előretekintésre invitáljuk meg az olvasót, és a IV. ötéves lakásépítési terv egyes vonatkozásait ismertetjük. Az előbb említett számmal szemben — köztudott, hogy az elért eredményeik ellenére is rendkívül súlyos a megye lakáshelyzete — a IV. ötéves tervidőszakban körülbelül 20 000 lakás felépítésével számolunk. Kézenfekvő, hogy ennek valóra váltásához az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni az építés ütemét. Másik fontos körülmény, amit az utóbbi időkben kezdünk csak súlyának megfelelően kezelni —, hogy lényegesen módosítani kell az építési területek kiválasztását és a többszintes, lakótelepszerű beépítést kell előtérbe helyezKözművesítés... Dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese a legutóbbi megyei építési ankéton meggyőzően szemléltette, milyen következménnyel járt, amikor az építési területek többségének kiválasztásánál nem számoltunk kellően az itt felmerülő közművesítési feladatokkal. Például: az elmúlt 10—15 évben kialakult családiházas lakóterületek nagyobb részénél a közművesítés csak minimális mértékben megoldott. Ha a beruházás időszakában a többszintes beépítést szorgalmazzuk, biztosítjuk jobban, igaz, ez növelte Volna a közművesítési igényt, de az egy lakásra jutó közművesítési költség lényegesen csökkent volna. (Egyszerűen: ugyanolyan utcahosszon a víz-, csatorna- villanyvezeték „gerince” a lakások sokszorosát tudja kiszolgálni, ha emeletes házakkal van beépítve.) Ezek a tényezők is indokolják, hogy a IV. ötéves terv 20 000 lakásából 12 000-et többszintes lakásként, ezen belül 8—9000 lakást blokkos, házgyári, s más — mindenképpen korszerű technológiával építsünk fel. (A 8000-nyi családi ház problematikájának részletezéséről — jóllehet ez az építési forma továbbra is jelentős marad — most tekintsünk el.) ...és az emeletes házak Vizsgáljuk most a 12 000 lakás ügyét az építtetők várható igényei, lehetőségei — s megoszlásuk — szempontjából. Az államiszövetkezeti lakáskeretből kb. 3500 lakás felépítésével számolunk. Vállalati lakás mintegy 3000—3500 tervezhető. Legnagyobb növekedést a társasház-építésnél várunk: 5000—5500 A magánerő fokozott bevonásának itt mutatkozik a legszélesebb területe; ezt az eddigieknél változatosabb építési formákkal, hitellehetőségekkel stb. kell kihasználni. Célszerű a lakótelepszerű beépítés kiszélesítése, ahol a társasházak az állami lakásokkal együtt (közös közművesítéssel, kapcsolódó létesítmények1 kel) épülnek fel. Ilyen telepek építésénél lehet korszerű technológiát alkalmazni. Sajnos, ilyen csak Kecskeméten alakult ki eddig a megyében, holott ennek tömeges alkalmazása elengedhetetlen a tervteljesítéshez. Mert menjünk csak tovább, s vegyük szemügyre a kérdést a technológia oldaláról. Tény, hogy a lakásépítési feladatok növekedésének arányában (a 13 590 lakással szemben 20 000) a meglevő építési kapacitások nem növelhetők. A már említett megyei lakásépítési ankéten hangzott él: „Hagyományos technológiával (kézi falazás) előreláthatólag egyetlen lakással sem tudunk többet építeni, mint a Hl. ötéves tervben... Blokkos technológiával a lakásépítés csak korlátozott mértékben növelhető...” — Éppen ezért — ezen az úton csupán három-három és fél ezer, illetve négy-négy és fél ezer lakáshoz juthatunk. A fennmaradó négy-ötezer lakás építésének kapacitásfedezete jelenleg hiányzik. Ezt biztosítani kell — de hogyan? Mind a megyei tanács vb, mind az Állami Építőipari Vállalat igyekszik feltárni a lehetőségeket. Ilyen például a házgyári termékek alkalmazása. A házgyár segít Dr. Kőrös Gáspár rámutatott az ankéton — Bács megye előreláthatólag nem számíthat arra, hogy területére központi beruházási keretből házgyárat telepítsenek a következő tervidőszakban. Ezért a házgyári termékek csak a környező házgyárakból szerezhetők be. Utalt a szolnoki ház gyárral folytatott tárgyaló sokra, s említett számadatokat is. Azóta a Bács megyei Építők lapjából szerezhettünk újabb értesüléseket. K. Szabó Kálmán „A lakásépítés fejlesztésé”-ről írott cikkében megyénk kilátásairól ezt mondja. ‘A Beton- és Vasbetonipari Művek és vállalatunk vezetői között folytatott tárgyalás valós reményt támaszt arra, hogy fokozatos növekedéssel 1974-ig évenként 1100 lakás panelszükségletét kaphatnánk szolnoki, s kisebb részben dunaújvárosi gyárukból...” — ö is és az ankéton dr. Kőrös Gáspár is utalt azonban arra, hogy e házgyárak fejlesztéséhez hozzájárulás szükséges, amit a felhasználó városoknak (az ankéton Kecskemét és Kiskunfélegyháza nevét említették mindenekelőtt) kellene megelőzlegeniök. (Ezek az összegek a panel szállítása, illetve felhasználása során a vételárból folyamatosan visszatérülnének.) S most ismét a szakember véleményére hivatkozzunk. K. Szabó Kálmán említett írásában kiemeli, hogy a panelos — tehát Házgyári termékű — építési mód előnyeit csak a nagy hatékonyságot biztosító, telepszerűen épített, nagy lakásszámú, sokszintes lakások esetében lehet kihasználni. Egyedül a panel segít tehát, de ennek az építési módnak a széles körű bevezetéséhez — miként a megyei tanács vb-elnök- helyettese is hangoztatta — a lakótelepszerű építkezés az ésszerű út. Tóth István Száz tehénnek szállás készül A hat szakmád termelőszövetkezet közül legmódosabb a Petőfi Tsz. Ez a közös gazdaság bevételének jelentős részét az állattenyésztésből nyeri. Nagy gondot fordít a közös gazdaság tagsága arra, hogy az állatokat korszerű körülmények között gondozzák és neveljék. Ennek megfelelően most is folyik egy 100 férőhelyes tehénistálló építése. Az épületet igyekeznek gazdaságosan kihasználni, ezért magtárpadlást is építenek az istálló fölé. A kétmillió 400 ezer forintos építkezés kivitelezője a Kalocsai Állami Gazdaság építőbrigádja. (Pásztor Zoltán felvétele.) 177 millió forint kedvezményes hiteligény a szolgáltatóhálózat fejlesztésére A Magyar Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank erre az évre 250 millió forint hitelt nyújt állami vállalatoknak, illetve szövetkezeteknek a szolgáltatóhálózat fejlesztésére. Nemcsak közép-, hanem hosszúlejáratú hitelt is folyósítanak mosodák, vegy- tisztítók, háztartási gépjavítók, ruha- és cipő javítók, gépkocsiszervizek létesítésére, bővítésére. Ezeknél a hitelkérelmeknél nemcsak a megtérülés és a visszafizetés gyorsaságát veszik Szövetkező — szövetkezetek MA MÁK NEM megy Ú1- donságszámba, ha arról hallunk. hogy két vagy több termelőszövetkezet összefog és közösen épít korszerű sertéstelepet. hűtőházat, vagy a társulás valamelyik formájában együtt értékesíti áruit. Más célú, de lényegileg azonos együttműködés alakult ki már sok helyen a fogyasztási szövetkezetek között is. A kisipari szövetkezeti hálózatban szintén vannak példák a gazdaságii kapcsolatok erősítésére. különféle feladatok közös megoldására. Sőt, mind gyakoribb az is. hogy más-más rendeltetésű szövetkezetek vesznek rését a közös vállalkozásban. Főként a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában figyelhető meg az az új vonás, hogy állami vállalatokkal — konzervgyár, pincegazdaság, baromfifeldolgozó üzem stb. — és állami gazdaságokkal egyesítik erőiket. A termelés és a kereskedelem korszerűsítése, az utóbbi években meggyorsult fejlődése, s gazdaság- irányítási rendszerünk szükségessé, illetve lehetővé tette az ilyen kooperációkat. Elsősorban a tsz-ek- nél van kiemelkedő jelentőségük. mert népgazdaságunk nagy. befejezetlen beruházása. a szocialista mezőgazdaság. rengeteg befektetést igényel. Arra csak kevés közös gazdaság képes. hogy a a saját erejéből és a megszerezhető hitel segítségével maga építsen szakosított, modem állattenyésztő telepeket, s valósítson meg más ugyancsak költséges beruházásokat. Annak viszont nincs értelme, hogy mindegyik tsz külön-külön törekedjen létrehozni azit, amit közösen ésszerűbben, gazdaságosabban és hamarabb tető alá lehet hozni. Felmerült mindezzel kapcsolatban az a nézet is. hogy leghelyesebb, ha egyesülnek a tsz-ek. mert akikor nem kell semmiféle társulásról, kooperációról gondoskodni, hiszen maga a megnövekedett társas gazdaság úgy intézi ügyeit, ahogyan legjobbnak látja. Nyilvánvaló azonban: attól nem lesz több anyagi eszközünk, mert mammut- gazdaságokat alakítunk ki. Pénz, építőanyag, beruházási kapacitás annyi van, amennyi. Ezen semmit sem változtat az. hogy a tsz-ek átlagos területe — mondjuk — háromezer vagy tízezer hold. Bizonyos méreteken felül már kizárólag gazdasági szempontból sem kell — sőt: nem is helyes — a méretek további növelésére törekedni. Hazánkban már kialakultak azok a mező- gazdasági nagyüzemi méretek, amelyek a világ legfejlettebb technikáját is képesek befogadni és eredményesen használni. VAN AZONBAN más megfontolni való is. Az. hogy minél nagyobb területű és taglétszámú a tsz, annál nehezebben látják át a tagok az egész gazdaság munkáját, életét. Márpedig alapvető követelmény, hogy a tagok, a tsz tulajdonosai, ismerjék szövetkezetük helyzetét, gazdálkodását, s meg tudják ítélni, hányadán vannak. Enélkül lehetetlen, hogy alapos véleményt mondjanak saját gazdaságukról, s érdemben, tényleges gazdaként határozzanak, a szövetkezet valamennyi lényeges ügyében. A szövetkezetek gazdasági együttműködésének az a módja, hogy egyik részt vevő tsz sem adja fel, önállóságát. de a külön-külön szerény gazdasági erőt egyesíti, módot ad korszerű beruházásokra. A lényeget tekintve ugyan ~rről van szó más típusú szövetkezetek. illetve szövetkezetek és állami vállalatok kooperációja esetén is. Tévedés lenne persze azt gondolni. hogy a társulások, közös vállalkozások vagy vállalatok mentesek bizonyos veszélyektől. Ha nem ügyelnek rá, akkor elkülönülhet létrehozóitól. fenntartóitól a közös vállalkozás. Fölébe nőhet a szövetkezeteknek, ami súlyos hiba lenne, mert gyengítené vagy kizárná működésének társadalmi irányítását, ellenőrzését, ami ebben az esetben a benne részt vevő szövetkezetek háttérbe szorítását jelentené. Ma még van néhány olyan akadály, ami nehezíti a nem azonos rendeltetésű szövetkezetek gazdasági együttműködését, főként pedig szövetkezetek és állami vállalatok kooperációját. Ezek az akadályok elsősorban abból adódnak. hogy a szövetkezeteket, illetve a vállalatokat érintő pénzügyi, s a gazdálkodásra vonatkozó egyéb jogszabályok nincsenek el- jes összhangban egymással. Leginkább az állami vállalatoknak okoz ez nehézséget, mert a rájuk érvényes rendelkezések egyike-má- sika még nem teszi lehetővé. hogy ésszerű gazdasági együttműködést valósítsanak meg szövetkezetekkel. MEGGYORSÍTJA az egészséges fejlődést. ha mind a szövetkezetek, mind az állami vállalatok igyekeznek minél előbb pontosan félmérni — és erről az irányító fórumokat tájékoztatni —, hogy milyen gyakorlati problémákkal találják szemben magukat, amikor közös vállalkozásba akarnak kezdeni. Jó szolgálatot tesznek ezzel, mert megkönnyítik a még rendezetlen kérdések tisztázását. s olyan intézkedések kidolgozását, amelyok előbbre viszik jól átgondolt, közigazgatásilag megalapozott az egész népgazdaságnak is hasznos kooperációk ügvét G. P. figyelembe, hanem azt is, hogy az adott vidéken milyen szükség van a szolgáltatás színvonalának fejlesztésére. A hosszúlejáratú hitelek után kedvezményes hatszázalékos kamatot számítanak fel. A bankok a megyei tanácsokkal közösen ez év januárjában felmérték a szolgáltatások javítását célzó hiteligényeket. Az akkori tájékozódó vizsgálódás szerint erre az évre 216 millió, a jövő evre áthúzódó beruházásokkal együtt pedig mintegy 300 millió forintra tartottak igényt a vállalatok és a szövetkezetek. Az eddigi beérkezett konkrét hitelkérelem azonban ennél kevesebb, az 1969-re előrejelzett 216 millió helyett eddig csak 177 millió forintot igényeltek, a kérelemnek körülbelül a felét már engedélyezték, s a további döntések is folyamatban vannak. A hitelösszegeknek mintegy negyedét gépkocsiszervizek létesítésére, bővítésére, a többit nagyjából egyforma arányban mosodák és vegytisztítok, fodrász- és egyéb szolgáltató üzletek, háztartási gépjavító üzemek, mértékutáni szabóságok és cipészetek, illetve építő- lakáskarbantartó üzemek fejlesztésére igényelték. Mint a Magyar Beruházási Bankban elmondották, újabb Hitelkérelmek engedélyezésére is lehetőség van. Egy-egy megye eredetileg becsült igényét sem tekintik zárt-keretnek, indokolt esetben annál nagyobb összegeket is lehet kérni. Az engedélyezhető hitel összegét végső fokon az országos keret szabja meg, amelyet még nem merítettek ki. 13 emeletes rizsraktár Ezer vagon befogadóképességű, 13 szintes rizsraktár építését kezdik meg augusztus végén Karcagon. Ez lesz az ország legnagyobb rizstárolója. Építési költségei elérik a 30 millió forintot. A tervek szerint 1971 októberében adják át rendeltetésének.
