Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
19*9. sagnsztas 9, szombat S. oldal Megkezdődött a miniszteri rendelet végrehajtása: szeptember l-ig folyamatosan vezetik be a kenyércsomagolási A hét elején kapták kézhez az érintett élelmiszerkereskedelmi vállalatok a belkereskedelmi miniszter kenyércsomagolási rendeletét, amelynek végrehajtása egyrészt a csomagoláshoz szükséges papír megrendelésével, másrészt a kiszállítással már megkezdő- flBtt. A Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint mind a fővárosi, mind a vidéki, megyei lerakatokban elegendő csomagolóanyag áll az élelmiszerkereskedelmi vállalatok rendelkezésére, csupán a zacskó kevés. Számításuk szerint a kenyércsomagoláshoz évente 5700 tonna papírra lesz szükség. Az ország legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalatának, a KÖZÉRT-nek csaknem 2800 boltja árusít 1 Televízió alkotmánynapi műsora A húszesztendős alkotmány ünnepére gazdag programmal készül a Magyar Televízió. Délelőtt egyebek között Debrecenből közvetítik a hagyományos virágkarnevált, s ott lesznek a televízió kamerái <ra Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren is a katonai főiskolák első összevont, nyilvános tisztavató ünnepségén. Tizenegy órakor sugározzák az MHSZ dunai vízi és légi bemutatóját. A látványosnak ígérkező parádé eseményei közötti rövid szünetekben részleteket adnak a fegyverbarátok spartakiádjáról — a baráti hadseregek kijevi sporttalálkozójáról. Délután a sportbarátok örömére helyszíni közvetítést adnak a Népstadionból az Űjpesti Dózsa—Honvéd. Magyar Népköztársasági Kupa döntőről. kenyeret, évente mintegy 12 000 vagonnyit Eddig évi 25—26 vagon papírt felhasználtak a sokat panaszolt parányi csomagoláshoz is. Most havonta 8—9 vagon papírra lesz szükségük. Az élelmiszerkereskedel- , mi iroda felhívta vállalatai figyelmét, hogy soron kívül rendeljék meg a szükséges papírt, s ne várják meg a szeptembert: ameA Mélyépítő Vállalat csupán néhány héttel ezelőtt avatta fel új létesítményét, az Észak-pesti Betongyárat s mári»újabb jelentős beruházás megvalósítására készül. Közvetlenül az új ipartelep mellett betoncsőgyárat létesít. Az építkezés a jövő hónapban megkezdődik. Az országban ez az új üzem lesz az első, amely nagy átmérőjű — 1000, 1250, 1500 milliméteres — beton csatornacsöveket gyárt, s ezzel megteremti a budapesti és vidéki főgyűjtő lyik üzletnek van már hozzá anyaga, azonnal csomagolja a kenyeret az előírásnak megfelelően. Vidéken néhány csemegeboltban már ugyancsak a rendeletnek megfelelően szolgálják ki a vevőket, augusztus 15-től pedig valamennyi csemegeüzletben — még azokon a helyeken is, amelyekre a rendelet nem vonatkozik — bevezetik a csomagolást. csatornák korszerű építésének nagyipari bázisát. Az új termékek ugyanis lényegesen meggyorsítják a csatornaépítést, mert az előregyártott csövek felhasználásával majdnem háromszor olyan termelékeny a munka, mint hagyományos módon, helyszíni betonozással. Az új gyár évente 50 000 méternyi előregyártott, nagy átmérőjű betoncsővel segíti majd az ország csatornázási programjának meggyorsítását. Vállalati munkajogi kézikönyv és más jogi kiadványok A Közgazdasági és Jogi Kiadónál sokféle munkaügyi vonatkozású kiadvány készül. A legfrissebb kötetek egyike „A vállalati és szövetkezeti gazdálkodás új szabályai” címmel most került a boltokba: a teljesség igényével foglalja össze a gazdálkodás reformjával életbelépett, illetőleg hatályban maradt több száz jogi és egyéb szabályt. Ismerteti az újítással, a találmánnyal az iparjogvédelemmel, a szabványosítással kapcsolatos tudnivalókat. A „Munkaidő, a munkaidőcsökkentés elvi és gyakorlati problémái” című könyv, a munkára, a pihenésre és a szórakozásra szánt idő célszerű arányait mutatja be, feltárja a munkaidő alakulásának perspektíváját és közreadja a szocialista országoknak a csökkentett munkaidőről eddig szerzett tapasztalatait. A „Vállalati munkajogi kézikönyvet” tízezer példányban hozta forgalomba a jogi kiadó. Betoncsőgyár épül ÉRDEKESSÉGEK a nagyvilágból Színes röntgen Japánban a Hiroszaki egyetem orvosi karán sikerült színes röntgenfelvételeket készíteni. Eddig csupán öt színt tudtak előhívni, de a spektrum bővülni fog. A színes röntgen igen megkönnyíti a tbc, a rák és más betegségek felismerését. A probléma főleg abban rejlik, hogy színes röntgenfelvétel esetén a sugárzás kétszer olyan erős, mint amikor feketefehér röntgenképet készítenek, ami az emíberre nézve veszélyes lehet. Ha sikerül a sugárzást a fekete-fehér röntgenezés szintjére csökkenteni, akkor két-három éven belül a színes röntgen általánossá válik. Újságból por Japánban készítettek egy hűtőszekrény nagyságú gépet, amely az újságokat vegyi úton megsemmisíti. A gépbe behelyezett újság néhány pillanat alatt porrá válik. Egy 50 oldal terjedelmű folyóiratból nem marad több egy cigaretta- skatulyányi pornál. 4 vászon új ára A festőművész eladásra kínálta egyik képét egy kereskedőnek, aki 5 shillinget ajánlott érte. — öt shilling! — kiáltotta felháborodottan a művész. — De hiszen én csupán a vásznat 10 shillingért vettem öntől. — Hát igen, de akkor még tiszta volt — válaszolt rendíthetetlen nyugalommal a kereskedő. A népszavazás károsultjai Franciaországban nemrég megalakult a „népszavazás károsultjainak társasága.” Alapító tagjai közé tartozik többek között egy kiadó, aki éppen, a de Gaulle tábornokot félreállító sorsdöntő népszavazás előtt készült olyan kártyákat forgalomba hozni, amelyeken a királyok fejét de Gaulle- róL, a dámákét a tábornok feleségéről, a felsőkét Deb- ré miniszterről, az alsókét pedig Couve de Murville- ről mintázták meg. A kiadó több mint százezer frankra becsüli a veszteségét. A társaság tagjai közé tartozik Bissot komikus is, aki a színpadon már évek óta parodizálta de Gaullet. A színész arra az ajánlatra, hogy „nyergeljen át Pompidou- ra”, ezt a választ adta: — Ez nem is olyan egyszerű. A politikus olyan, mint a sejt. Meg kell érnie. Az iskolában A tanító az órán a kénsavról magyaráz, majd megkérdezi: — Ezt az aranyérmet most kénsavba teszem. Mit gondoltok, árt a kénsav az aranynak? A gyerekek hallgatnak. — Nem! — kiált fel hirtelen az egyik tanuló. — Miért nem? — kérdezi a a tanító. — Ha valóban ártana neki, akkor a tanító bácsi nem tenné bele! ÖsszeattUoito.. X, A, 5. Kijeka és magyar emlékei A crkvenicai strand hűst adó fái alatt éppen útitervünkről vitatkoztunk, amikor a mellettünk heverő férfi — középkorú, eddig csak németül szólt — felénk gyedek, kőolajtartályok. A város története nem túlságosan régi, fejlődése a XIX. század elején kezdődött meg, amikor kiépült a Budapest—Zágráb—Fiume vaRészlet a rijckai kikötőből. fordulva, tökéletes magyarsággal megszólalt — Bocsássanak meg, hogy megzavarom a beszélgetést de hallom, önök magyarok. Nem tudom kíállani, hogy ne beszéljek az anyanyelve, men... Külföldön hamar kötődnek az ismeretségek, s magyarul tudó fürdőtársunkról is megtudtunk egyet, s mást. Az Ausztriában dolgozó és lakó építész — nevét tapintatból sem kérdeztük meg — 1956-ban disszidált, Sopron környékéről. Jól él, háza, autója van, de gyermekei, noha Magyarországon születtek, már nem beszélik nyelvünket. Családjával itt tölti kéthetes szabadságát, mert — s ezt keserűen mondja — nem jöhetett haza. Így mondja, gondolatban talán mind nagy betűkkel: HAZA. S ez a szó állandóan visszatér beszélgetésünk során, csupán formája változik. A szavak: „otthon, nálunk, mi magyarok” itt valódi értelmet nyernek, hiszen amikor disszidens építészünket fia beszélgetésünk tartalmáról faggatja, németül válaszolva leinti: „Nem értheted úgysem...” Ennek az epizódnak az emléke tért vissza amikor Rijeka, a jugoszláv tengerpart egyik legnagyobb kikötője felé autóztunk, s néhány percre megálltunk Kraljevicában. hogy megcsodáljuk a Zrínyi-várat és a Frangepán-tornyot. Az épületek még dacolnak az idő és a történelem viharaival, de relikviái, emlékei már nem számítanak idegen- forgalmi nevezetességnek. Kár pedig, hiszen a magyar történelem itt az Adria mellett, Horvátországban is íródott. Néhány kilométerre Bakar nyújt még néhány magyar vonatkozású érdekességet, a Frangepánok várát, a katedrálist és a patríciusházat. Ahogy közeledünk Rijeka felé, úgy szaporodnak a romantikus épületeket felváltó modern gyár- és kikötőnesútvonal és a kikötő. A turisták első útja természetesen ide a hajókkal zsúfolt, daruerdős, hangos kikötőbe vezet. Öceánjárók, az Adrián és a Földközi-tengeren hajózó, no meg a környező szigetek között a forgalmat lebonyolító hajók ki- és berakodása, tarka zsúfoltság, A fiumei Szent igazi élmény az idegennek. Órákig sétálgattunk a mólókon, ahol még a legtöbb vasbakon magyar nyelvű felirat őrzi a vasöntő mester nevét. A rijekai korzón délben, a 40 Celsius-fok hőmérséklet ellenére is tömeg hullámzik, valóságos bábeli nyelvzavart okozva. Beszélnek itt törökül, arabul, magyarul, oroszul, németül, olaszul, s nemzetközi nyelven: mutogatással is. A korzó a Nemzeti térre torkollik, ahol Fiume legnagyobb épülete a Nebodor magasodik a város föle. Erre a felhőkarcolóra méltán büszkék Rijeka jelenlegi lakói, éppen úgy, mint a nemrégiben restaurált, barokk stílusban épült Szent Jeromos templomra. A templom a XVIII. században készült, s gótikus kerengőjében neves fiumei családok sírköveit, emlék- kápolnácskáit találtuk. A fiumei műemlékek másik igen jellegzetes együttese a Trsat Nem kevesebb, mint 559 lépcsőfok vezet a Frangepánok által, a XV. században emelt kegytemplomhoz és a ferencrendí kolostorhoz, ahol a Frangepánok síremlékei mutatják a múló dicsőséget. Nagyon érdekes, s érdemes megnézni a ferencrendí kolostor régiségeit és egyházi kincseit valamint az árkádos udvart és a régi vízgyűjtő ciszternát. A hagyomány szerint Trsatba a zarándokok térden állva tették meg a fáradságos utat, mi már gépkocsival kapaszkodtunk fel az ősi falak közé. Azt tartják a rijekaiak, hogy a város környékén nem lehet a tengerben fürödni, mert olajos a vizű Nem tudtuk eldönteni a igaz-e ez az állítás, vagy sem, de mi is tartottuk magunkat a fiumeiek bevett szokásához, s felüdülni Opátijába érkeztünk. A Kvarner-öböl gyöngye és legkeresettebb fürdőhelye a nálunk is jól ismert Abbázia. Az 1900-as években az Osztrák—Magyar Monarchia legdivatosabb, té- len-nyáron keresett, príma klimatikus adottságaival rendelkező fürdőhelye volt Ma a jugoszláv és a külföldi turisták paradicsoma Hatalmas szállodák, dús pálmaligetek, nyüzsgő sétány, homokos tengerpart: ez Opátija. A város szanatóriumaiban főként reumatikus és asztmás betegségeket gyógyítanak. Abbáziával szinte összeépült Jeromos templom, már a 434 lakosú Icici és a 390 lakost számláló lka község, ahol kempingekben és magánházakban talál elhelyezést a turista, s ahonnan néhány lépés csupán a hűs vizű. kéken csillogó Adria. A Kvarner-öböl világhírű fürdőhelyének elhagyása után az út Isztria felé halad, a zord sziklák között Utunk utolsó állomása a kétezer éves Pula csábított új kalandra bennünket. Gémes Gábor iFolymjuk.1
