Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

MW. segne*» SI, nafrnqf

fc ©Mat ’

Harminchatodik éve a katedrán

Harmincötévé pedagógus, nagyon megszerettem. Egytanítja, neveli a gyermekeket Herpay László, a fülöp- házi központi iskola igazgatója. A község nemcsak igazgatóként tiszteli, de jól ismert, mint népművelő is. Sokat tett a községért, az elmaradottság felszámolásáért. színházi előadásokat szervez, kirándulásokon is_ merteti meg a falu lakóival hazánk szép tájait, városait. Vonásai fiatalosak, nem látszik meg rajta a munkában eltelt 35 év. Hamarosan megkezdődik az új tanév — Herpay László számára már a 36. — S most arról kérdezem, hogyan kezdődött pályafutása?

— Akkoriban még nem az űrhajó volt a gyermekek álma, a vasút izgatta a fantáziájukat. Természetesen én is mozdonyvezető szerettem volna lenni. Azután Bajára kerültem, ott tanultam és pedagógus lettem. Nem volt könnyű a kezdet, s nem is mindjárt a katedránál kötöttem ki. Sokáig dolgoztam inségmunkát, és csak nagysokára kaptam tanítói állást itt Fülöpházám

Amikor először megláttam a községet — az akkor még végtelen pusztaságot — kicsit megijedtem. Azután mégis megszoktam a környezetet. s az embereket is

Szüret

kori tanítványaim még ma is gyakran felkeresnek. Elbeszélgetünk az eltelt évekről, arról, hogyan alakult a sorsunk. A három és fél évtized alatt az örömök mellett csalódások is értek. De mindez elmúlt, s „csak a szépre emlékezem”..

— Nem is látszik meg, hogy 35 éve már a katedrán áll.

— Pedig lassan már egykori tanítványaim unokáit tanítom majd. Külsőm azonban sokakat megtéveszt. — Elmosolyodott, s egy tíz évvel ezelőtti történetet mesél el.

— Huszonöt éves pedagógus tevékenységem elismeréseként kormánykitüntetést kaptam. Amikor Benke Valéria miniszterasszony átnyújtotta a kitüntetést, rámnézett és hitetlenkedve mondta: „Nem is értem, hogy lehet magának 25 éves jubileuma?”

— S most hogyan tovább?

— Életem értelme, öröme tanítani, nevelni a gyerekeket, amíg erőmből futja. Szeretnék még sokáig az ifjú nemzedék nevelésével, oktatásával foglalkozni — mondta búcsúzóul a fülöp- házi pedagógus.

G. E.

előtt...

A Fűrész- és Hordóipari vállalat Mechanikai Hordógyárá- ban is felkészültek a várható gazdag szüretre. Az előző évekhez képest mintegy 50 százalékkal többet, ebben a negyedévben összesen 90 ezer hektó szállítóhordót és 6 ezer hektoliter óriáshordót készítenek a pincegazdaságok, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek megrendelésére.

belülről keresztvas: senki sem jöhet be. Hajnalig dolgozott, töprengett, írt, járkált. Száztizenkét vers született ebben a kis szobában.

iy őzem a szobrot, s ku- ^ * tatom, keresem benne az embert, a forradalmárt, akit természetesen nem értett meg a „jó öreg kpcsmáros”, akiről nem tudhatta az apa, hogy ilyen fiú ezer évenként születik. Ö csak azt látta, hogy komédiás lett a gyerek, hogy „állandóan a színház körül ólálkodik”, akiből csak azt látták meg a lányukat féltő apák, hogy „jött-ment költő’’, hogy nincs egzisztenciája, amiből eltarthatna egy asszonyt. Nem tudhatták, hogy akivel ő csak egyszer is szóba áll, az általa már halhatatlanná válik, hogy akire ő egyszer azt mondja, hogy „kékszemű kökényfa” — annak majd egész életét nagyító alá veszik a kései kutatók. Mednyánszky Berta ezután már akárkihez férjhez mehetett, a költő egyszeri, vagy néhányszori ránézése ..átmentette” az örökkévalóságba. Éppen úgy. mint Zsuzsikát, aki a tejet hordta neki a szomszéd községben Dunavecsén, éppen úgy, mint Jellasicsot, akiről

semmit sem tudnánk, ha

nincs Petőfi, aki megírja A vén zászlótartót. Folytathatnánk a sort.

Nem értették meg azonban nagyobb emberek sem, Klapka és Kossuth sem. Pedig ha hallgatnak rá, ha figyelnek a szavára és nem lázító népköltőt látnak benne, másképpen alakult volna a magyar nép, s benne a költő sorsa is

7VT ézem a szobrot. Az "arc elszánt, de mégis töprengő. Tudja, hogy el kell mennie valahová, s ebben a szándékában semmi nem tarthatja vissza. De azt is mutatja ez az arc, a köpeny után hirtelen kapó kéz, hogy nem tudja, nem tudhatja mi vár ott rá, ahová mindenképpen elmegy. Ma már tudjuk, hogy nem a legjobbak vártak rá Pesten: intrikák, megalázások, aljas gyanúsít gatások.

Nézem a szobrot, miközben néhány szalkszentmár- toni férfi és nő tisztes távolságból méreget: mit

akarhat ez az idegen az ő Sándoruktól? Tudom, hogy az első gyanús mozdulatra kiebrudalnának a faluból, mert Szalkszentmártonban olyan kultusza van Petőfinek, vagy ahogyan ők emPuszták — tanyák

NYELVŐR

Látjátok,

HALAS VÁROS 54 EZER HOLDAS TANYA VILÁGÁT MEGKÖZELÍTŐLEG HÉTEZREN LAKJÁK. TALÁN EZERREL KEVESEBBEN. MINT EGY ÉVTIZEDDEL EZELŐTT.. HA A KÜLTERÜLETEN ÉLŐK SZÁMBELI FOGYÁSA A JÖVŐBEN IS HASONLÖ ÜTEMŰ LESZ. KÖNNYEN KISZÁMÍTHATJUK. HOGY HALAS TANYA VILÁGA 2040-RE TŰNIK EL VÉGÉRVÉNYESEN. DE MIT ÉR AZ ILYEN JÖSLAT? A JÖVŐT — A TANYA VILÁG JÖVŐJÉT IS — KÖZGAZDASÁGI. LÉLEKTANI. SZOCIOLÓGIÁI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK ALAKÍTJÁK A MINDENKORI TÖRTÉNELMI- TRADICIONÁLIS KERETEK KÖZÖTT. VALAMENY- NYIRE IS ÉRVÉNYESET CSAKIS EZEK TANULMÁNYOZÁSA ÁRÁN MONDHATUNK.

öregszőlők

Bogárzó, Rekettye, Felső- Kistelek. Felsőszállás. Bo- dofilár. Tajó. Alsószállás, Füzes. Inoka — a nevek egy részének eredete a hétnyolc évszázaddal ezelőtti kiskun honfoglalás homályába vész. Betyárokat rejtő nádasok, homokpuszták, pásztorok — a kép csaknem a múlt század végéig változatlan. Aztán a mind sűrűbb csoportokban idetelepülök. s a megváltott földparcelláikon házat építők kialakították a halasi tanyavilág mai arculatát.

... A városból kivezető egyik földúton, a szomorúfüzek díszkapuja alatt jutunk el az Öregszőlőkbe. Két és fél ezer holdon a legkülönösebb külterületi képződmény, amellyel eddigi riportutaimon találkoztam. Össze-vissza kanyarog az út a meredek homokdombok között, a kék-lila terméssel megrakott vén szilvafákon átszűrődő napfény megvillant ja a csene- vész gyalogszőlő sorait, s a sűrű, megfoghatatlan rendszőlő-. gyümölcs- és zöldségszükséglete. De az iparosítás elszívta a munkaerőt. az ú.i nemzedéknek már nem nyújt megélhetést a korszerűtlen -kertkultúra.

A város „előszobája” — ilyen elnevezésről is hallani az öregszőlőkkel kapcsolatban. Az itt lakók arra törekednek ugyanis, hogy a városba költözzenek. Viszont a határ távolabbi részéről. vagy éppen a környező községekből a városba igyekvők közül sokan nem egyetlen ugrással változtatnak lakhelyet, hanem átmeneti szállásul az Öregszőlőket választják. Egyfajta átmenetiség keletkezik tehát az elöregedés és a folytonos feltöltődés által.

BEDOLGOZÓK

Aki a városból költözik ide. mindenképpen kivétel. Nógrádi Józsefék is ilyenek. A férj. aki nem idős ember, rokkantsági nyugdíjat kap. néhány évvel ezelőtt vasúti baleset érte. Évekig hiába várta, hogy lakást kapjon. A Ids nádszerű hálózatban fel-felbuk- tetős tanyát 14 ezerért vá- kanó törékeny, álomszerű Sarolták. A tanyához e-gy és tanyákat. A táj egyszerre háromnegyed holdas telek idillikus és — halotti. tartozik, amely felerészben

„Elhalásra ítélt terület” buckás. hasznavehetetlen — foglalja össze szűksza- terület. A többi részén van vúan a látottakat Juhász egy kis szőlő, gyümölcsfa. Dezső városi tanácselnök- kevés kukorica, zöldségféle, helyettes. Bár közel a vá- A verandából elkerített roshoz. kommunálisán nem apró nyárikonyhában dol- fejleszthető. Horribilis be- gozik a feleség: mellette ruházást igényelne a szőlő- halomiba rakott, frissen el- kulitúra felújítása is. Az ősz- készített gyógyszeres dobo- szességében 7—800 hold zok tömege. Bedolgozó szőlő — a Szőlőskert Szak- Enyv. ecset, egy alumí- szövetkezet tagjaié — átla- niumlemez — mindössze gosan 4—6 mázsa termést ennyi a felszerelés. A házad. Néhány évtizede még tartás, a két kisgyerek gon- innen került ki a város dozásta mellett a napi teljesítmény: 100—150 doboz. Átlagosan megkeres vele havi 800—1000 forintot.

Elmondja, újabban sokan vállalnak errefelé ilyen munkát. Hiába közel a központ — innen három kilométer —. a közlekedés nem megoldott. Akik közelebb laknak a kövesúthoz. azok még inkább bejárhatnak. Sokan közülük a téli hónapokra albérletbe költöznék. A többieknek marad: a bedolgozás. Vagy a háziipar. Vass Lajos, a közeli rekety- tyei általános iskola igazgatója hobbykertek kialakítását javasolja. Esetleg gombatenyészetek létesítését. Erre is van példa. Valamit tenni kell. sem az Öregszőlőket, sem lakóikat nem lehet sorsukra hagyni.

A halasi tanyavilág — az öregek menedéke. Menedék? Városi viszonylatban a tsz-gazdák 60 százaléka nyugdíjas és járadékos. Főleg az utóbbi. De a szak- szövetkezetek — négy van belőlük — idős tagjai még a havi 260 forintot sem kapják. Tavaly a tanács 128 idős parasztembert részesített rendszeres segélyben. E célra évente alig félmillió forint áll rendelkezésre, A háromszorosa is kevés lenne. Amivel a tsz-ek segítenek — téli tüzelővel, két

ELHAGYATOTTAK

legetik: Sándornak, amilyen sehol az országban. A múlt év márciusában például ott voltam a Petőfi- ünnepségen. Megható volt, amint egy egyszerű asszony — úgy negyven éves lehetett — népviseletben felállt a rögtönzött pódiumra és a hivatásos színészeket is meghazudtoló átéléssel, szöveghűséggel mondta el a Jövendölés című verset. Értette, s mint asszony, mint anya mélységesen át- érezte minden sorát. Vastapsot kapott.

Ti a erre az asszonyra 11 gondolok, arra a községre, ahol ilyen emberek élnek, tudom, hogy jó helyen van a szobor, amely nem értéktelen bronztömeg, de élő szellem, lobogó tűz, ökölbe szorított akarat, elszántság, a testi hitványságon uralkodó dac — tehát Petőfi. Egy alkalommal azt írta, hogy reméli Dózsának szobrot fognak állítani, s mellette lesz az övé is. Érthetetlenül, Dózsának alig nehány szobra van hazánkban. Miért? Érdemes ezen töprengeni, de inkább cselekedni kellene. Kecskemét mindkettőnek állíthatna szobrot — beteljesítve Petőfi reményét.

Gál Sándor

mázsa ingyen kenyérgabonával. karácsonyi csomaggal — a semminél több ugyan, de kevés az „üdvösséghez”. Az aprócska háztáji homokján többnyire az igénytelen, aprószemű csi- eseribabot termesztik — a legfőbb táplálékot. A támogatás még leginkább a bo- doglári területen a legrendszeresebb. az itteni Szabadság Tsz szociális bizottsága rendszeresein felkeresi az idős gazdákat, s a rászorulókat változatos módon, egyebek között még ruhaneművel is támogatják.

Gond az is, hogy az öregek napközi otthonát mindeddig nem sikerült kialakítani a városban. Elsősorban épület hiányában. A szociális otthon a gyengeelmé- iűek részére van fenntartva. A város és a járás tulajdonképpeni szociális otthona pedig — Katymáron van, A két épület funkcionális cseréjére lenne szükség.

A rekettyéi határrészen szinte nincs olyan tanya, ahol egy vagy két 60 éven felüli ember ne élne. S a fiatalokkal való együttélés napról napra kitermeli a nemzedéki viszályokat. Ezek némelyike döbbenetes tragédiába torkoll. Mesélik, egy idős asszony egyetlen legényfiával lakott együtt. A fiú fejébe vette, hogy megnősül. Egyik asszony jelöltet a másik után vitte anyjának bemutatni, de annak egyik sem nyerte meg a tetszését. A fiú egy szép napon felakasztotta magát

ZUGKIMÉRÖK

Ahol a tanyavilág gondjairól szó esik. ott az alkoholizmus sem marad említés nélkül. Statisztikusok nyelvén szólva: a két tényező között korreláció mutatható ki. Ehhez a halasi irdatlan pusztákon társul még egy harmadik: a zug- főzdék áttörhetetlennek látszó hálózata. Különösen a várostól 35 kilométerre levő Bodogláron. Itt nincs mód arra. hogy sorra vegyük a tiltott pálinkafőzés szétágazó társadalmi és gazdasági okait, a bodoglári helyzettél kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy a majd tízezer hold- nyi hafárrészen egyetlen italbolt található. S bár a forgalom nem csekély, a tömény szeszek nagyobb hányadát nem* itt fogyasztják... A zugárusításnak szabályszerű hálózata van, amely még a tsz-majorságig is kiterjed, elősegítendő az állatgondozók napi „ellátását”.

KIÚTKERESŐK

Kiemelkedni a tanyavilágból. utat keresni és találni a korszerűbb, emberibb életforma felé — ma is átlagon felüli erőfeszítést igényel. Mégis, ez a tendencia erősödőben van. A bogárzói iskola osztatlan felső tagozatosainak nyolcadikosai közül legutóbb már hárman jelentkeztek középiskolába: mindegyiküket fel is vették. A rekettyéi dolgozók iskolájának 1964-ben végzett 22 felnőtt tanulója közül azóta 12-en szereztek magasabb képesítést. Lakatos Istvánná például 40 éves elmúlt, amikor elvégezte a nyolc általánost. Utána középfokú mezőgazdaság’ technikumban szerzett képesítést. jelenleg már a felsőfokú technikum hallgatója. És emellett baromfi- gondozó a Kinizsi Tsz-ben.

(Folytatjuk.)

Hatvani Dániel

feleim.;;

Nyelvészeink megállapítása szerint idestova nyolcszáz éve vetették papírra ezeket a szavakat, a Halotti beszéd néven ismert első összefüggő prózai nyelvemlékünk első szavait. Maga a mű nyelvünk értékes emléke, bőséges anyagot nyújt régi nyelvünk hangzásáról, szókincséről, szerkezeti felépítéséről vagy akár az akkori írásmódról. Mint prózai írásmű is értékes, mivel művészien tömöríti a szónoki próza legtöbb kellékét, mégis legtöbbször nyelvi szempontból foglalkoznak vele.

Már a címben említett kezdő két szavát is sokszor emlegetjük „látjátok” vagy esetleg a nem hibáztatható „lássátok, feleim” alakban, ha valamire nagyon fel akarjuk hívni a figyelmet. Szinte patinás szólássá vált az elmúlt évszázadokban. A régies, ódon színezetet nagy mértékben emeli a második szó, a bibliából vett „feleim”.

A „feleim” szó jelentését annak is éreznie kell, aki nem tudja szabatosan megmagyarázni. Aki nekem „felem”, az barátom, annyira közel áll hozzám, szinte ketten vagyunk egyek. Ugyanerről a tőről sarjadt „feleség” szavunk is. ennek a jelentését azonban nem kell külön megmagyaráznunk.

„Látjátok, feleim .,. ” — hangzik sok költőnk verséből. Csak találomra említem Kosztolányi Halotti beszédét és Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló leveleknek c. versét. Mindkettő megtartja azt a környezetet, amelybe beágyazva jelenik meg először ez a szép szavunk.

Ady Endre a Galilei-kör ifjú tagjaihoz, „ifjú társaimhoz” a „véres panorámák tavaszán” kicsit bibliás hangon, de a forradalmi átalakulás nagy-nagy vágyával írja e sorokat:

„A Föld mozog, én ifjú feleim, / S mi rátesszük lábunk a magyar rögre. / És esküszünk: mozdulni fog ez is, / S minden mostanit jobbal pótolunk, / Vagy minden vész itt, ámen, mindörökre.”

A „feleim” szó az ünnepélyes stílus szava maradt. Fölváltotta a „felebarát” szó. Ennek a jelentése sokaknak, Reményik Sándor Egészen c. verse szerint kis- húgának is furcsának tűnik: miért csak félig barátom, felebarátom az, aki nekem teljesen, egészen barátom.

Pedig ez a szó is pontosan azt jelenti, amit a Halotti beszéd „feleim” szava. Itt mellérendelő összetételről van szó, olyanféle tapadásról, mint a „hírnév, időnap (előtt), maholnap" esetében. A „fél” szót összekapcsolták a „barát” szóval, és így ragozták: felem-bará- tom, feled-barátod, felebarátja stb. Ez utóbbi alak állandósult, csak a második szó végéről elmaradt a birtokos személyrag: így keletkezett „felebarát” szavunk. Ma már nem választjuk szét, ha toldalékot kap (felebarátom, felebarátok stb.).

Lássátok, „feleim”, ez „felebarát” szavunk keletkezésének magyarázata.

Kiss István