Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

8. oldal 1969. aajgmafas 87, rnrrr F áj látni az olyan „fekete tol- tot” a szépülő Kecskemé­ten, minit a Nagykőrösi út és a Ka&zap utca sarkán levő bűzt árasztó szemét- rakás. A hulladékanyagofk közt bádogdoboz, zsíros pa­pír. ételhulladék, olajos rongy és a jó ég tudja, mi minden látható még egy­más hegyén-hátán, a ió- ízlésű járókelők megbot­ránkozására. Annál fájóbb ezt látni, mivel a budapes­ti. nagykőrösi és szarvasi, békéscsabai utak kereszte­ződésének a pontján van ez a szeméttelep, tehát sok Idegen vonhat le cseppet sem hízelgő következtetést arról a városról, amely az utóbbi időben éppen szép­ségével és lendületes fej­lődésével vonta magára a figyelmet Varga Mihály Ha Mik, nagy sár A városi tanácsban mögött reprezentatív szolgáltatóházat üzemeltet a kisipari termelő­szövetkezet. Az üzletházra — tudtommal — Jogos panasz eddig nem merült lel, de az előtte felej­tett néhány négyzetméteres földsávra annál több! Esős Időben nagy sár van itt, ha fúj a szél, porfelhő. Miért nem füvesítik, parkosít­ják, vagy látják él szilárd bur­kolattal az illetékesek, hogy a városközpontban levő szép üzlethez megfelelő környezetet teremtsenek. Kecskemét, Széehenyiváros Madarason nyaraltam Nagyon szeretem Bács megyét, ha tehetem, min­dig itt töltöm szabadságom. Madarason örömmel lát­tam, hogy nincs már kü­lönbség a falusi és városi emberek öltözködése kö­zött. Az utcák és házak olyan tiszták, hogy sok vá­ros megirigyelhetné. Egy dolog azonban nem tetszett nekem: a felnőttek és gye­rekek Itt csak a járdán ke­rékpároznak. Jártam Bácsalmáson is. Nagyon szépen épül ez a község. Kár, hogy az autó­busz-megállónál nincs új- ságpavilon.O) Baján viszont építik a várost, de az állomás kör­nyéke rendezetlen. Bizo­nyára észre vették ezt az illetékesek és hamarosan korszerűsítik a szűk, el­avult bajai MÁV-állomást, és rendezik a környéket. Kívánom, hogy továbbra is így fejlődjön Bács me­gyei Hnnyadvári Béla Pécs, IH. kér. »-es Dandár utca 4. Keressünk mis helyet a filmvetítésnek Lakónegyedét szerető ember Írja ezeket a sorokat. A Le* ninvórosban szabadtéri filmve­títést rendeznek az itt éld em­bereknek. Helyénvaló, jó szó­rakozás ez, úgy a fiataloknak, mint az idősebb korosztálynak. A baj esak az, hogy egy-egy filmvetítés után a gyepszőnye­gen ott marad a szemét <gyü­A statisztika tükrében vállalatfejlesztési alap Több mint egybillió (mfl- liószor millió) forint bruttó értéket képviselt 1968-ban az ország összes állóeszköz­állománya, vagyis a vállala­tok épületei és gépei, a la­kóházak, a különféle intéz­mények és ezek felszerelése, a vasút, az úthálózat stb. Ebből 57 százalék szolgálta a termelést és a forgalmat. A termelő ágazatok közül az ipar rendelkezik a leg­nagyobb állóeszközállo­mánnyal: egynegyed billió (250 milliárd) értékben. Sorrendben utána a közle­kedés következik, majd a mezőgazdaság — a kettő együtt csaknem 300 milli­árdnyi állóeszközzel. Az új mechanizmus első évében, folyóárakon számít­va, több mint 8 milliárddal emelkedett az az összeg, amelyet a népgazdaság szo­cialista szektora új beru­házásokra fordított. Ez az értéknövekedés azonban csaknem teljes egészében a beruházási javak áremelke­désének volt a következmé­nye. A beruházási árindex országos átlagban 14 szá- ealékkal haladta meg az egy év előttit. A megyében összesen másfél milliárd forint volt a múlt évben teljesített beru­házások értéke — az or­eíkészült és üzembe helye­zett vállalati beruházások­nál azonban — ezek ősz- szege meghaladta a félmil- liárd forintot — a gépi be­ruházások végösszege meg­haladta az építkezések ér­tékét és több importgépet állítottak munkába, mint belföldi gyártmányt —, míg országos viszonylatban fordított volt az arány. A gazdálkodás változott körülményei között erősen megnövekedett — mind az álló, mind pedig a forgó­alapoknál — a vállalati ön­finanszírozás jelentősége. Ennek fő forrása a vállala­toknál most képződő válla­lati fejlesztési alap. A me­gye szocialista iparának összesen 455 milliós nyere­ségéből csaknem három- százmillió forintot vitt el a nyereségadó és a vállalatok­nál visszamaradt összegből 61 millió került a részese­dési alapba, kereken száz- milliárd pedig a fejlesztési alapba. A megye szocialista ipa­rában tehát a visszamaradt nyereség 62 százaléka nö­velte azt az alapot, amelyet a vállalat a termelés bőví­tésére, modernizálására, ra­cionalizálására, átszervezé­sekre stb. fordíthat, oly mű­veletekre. amelyek a követ­szágosnak kb. a 3 százaléka. | kező években az egész vál­Ebből a megyei székhelyű vállalatok 419 millió forint­tal részesedtek. A vállalati beruházások összegének 43 százaléka építkezés volt, 36 százalékáért pedig gépeket vásároltak. Az év folyamán lalati nyereséget és benne természetesen a dolgozók részesedési alapját vannak hivatva növelni. Az 1968. évi nyereségből képződött vállalati alapok a megye szocialista iparában. (millió forintban) Fejlesztés Részesedés Minisztériumi Ipar 28 57 Tanácsi ipar 19 29 Szövetkezeti ipar 14 13 táblázat mutatja: vetkezeti iparban. Itt az ipar egyes szektoraiban eltérő képet mutat a válla­latnál visszamaradt nyere­ség megoszlása. A minisz­tériumi Iparban növelték a fejlesztési alapot a legna­gyobb mértékben, összeg­szerűen és százalékosan is: a visszamaradt összeg 67 százaléka jutott erre a cél­ra. A tanácsi iparban 61 százalékot kapott a fejlesz­tési alap, míg a részesedési alap 39 százalékot. Egészen más képet látunk a sző? a visszamaradt összeg na­gyobbik fele került a része­sedési alapba, a fejlesztési alapba pedig csak 48 száza­lék. Ezek természetesen mind globális adatok — az egyes vállalatoknál az elosztás aránya a legváltozatosab­ban tér el az átlagtól. De eltérő a vállalatok beruhá­zási szükséglete is, az egyik vállalatnál nagyobb, a má­siknál kisebb annál, ameny- nyi a fejlesztési alapban rendelkezésére áll, hiszen a beruházási szükséglet nem az elért nyereséghez igazo­dik. Általában azonban megállapítható, hogy a nye­reségnövelés nemcsak na­gyobb részesedési alapot je­lent, hanem a vállalati múnka hasznos továbbfej­lesztését is lehetővé teszi. A. L. mSletlrafiadék, papír, tftkmag- héj), a füvet pedig letíporják, nem különben a virágokat. A filmvetítésre nem lehetne al­kalmasabb helyet találni? Eset­leg az eddig labdarúgásra fenntartott teret erre a célra is kijelölni? Kiss Zoltán Kecskemét, Leninváros Jobb ellátást az újsoltiaknak Nemrég olvastam a Petőfi Népében Szabó Attila tollából, hogy üjsolton Jól ellátott » bolt. Egyebet nem kívánok a cikk írójának, csak azt, hogy egy hónapig legyen abban a szerencsés helyzetben, hogy élelmiszer-szükségleteit Innen szerezze be. Előfordul ugyanis, hogy több mint egy hétig élesztő nem kapható nálunk. (Sokan ké­szítenek házi kenyeret.) Ezek az emberek kénytelenek Solt­ra utazni (12,20 forint a busz­költség) és ennyivel megdrá­gítani az egy-két forintos élesztőt, mert csodák-csodája, ez az apró cikk Solton mindig kapható. Kenyeret általában kétnaponként hoznak, hétfőn, szerdán és pénteken. Ha pén­teken a „hajnali” sütést kap­juk, hétfőig ehetjük a száraz kenyeret, vagy ha időnk és pénzünk van, mehetünk Solt­ra, vagy Dnnavecsére friss ke­nyérért. Nem hiszem d, hogy ezeken az apró bosszúságokon nem lehetne segíteni, az ellátást folyamatosabbá tenni. P. B.-né OJsott Szerkesztői üzenetek S. B-, Kiskunhalas, Petőfi utca: Levelét az illetékes hely­re továbbítottuk. Kérjük szí­ves türelmét, ügyét kivizsgál­ják, s önt az elintézés módjá­ról levélben értesítik. H. András, Baja: Köszönjük bizalmát, várjuk személyes je­lentkezését a hét bármelyik napján. Özvegy Papp Mlhályné, Bor­has 5«.: Kérjük, közölje, me­lyik napon és melyik boltban történt önnel az eset, hogy a szükséges intézkedést megle­hessük. Csak rutinból — nem lehet A CX 24-44 gazdái Husxonöt kisdiáké a vasgyűjtő hetek főnyereménye Malom — kis falu Bara­nya megyében, alig ötszáz lakossal. Iskolája is éppen- hogy van: egyetlen tante­remben tanul huszonöt kis- ' osztani. törli. —- Mechanikai játék- szoba-berendezésre, tálbori felszerelésre ... Lassacskán ideje lesz minden fillért be­diák, a felsősök pedig a kö­zeli megyeszékhelyre járnak be naponta, ök már tavaly hazavitték a hírét annak, hogy pécsi iskolájuk 10 ezer forintos vásárlási utalványt nyert a vasgyűjtő hetek al­kalmával; ősszel pedig, ami­kor az úttörők feladata a rongygyűjtés volt, egy tele­víziót pottyan tott ölükbe a szerencse. Idén aztán a malomi kis­dobosok is nekiláttak, és április 21-től június 10-ig — a vas gyűjtő hetek ide­jén — csaknem 20 mázsa vasat gyűjtöttek össze. Fe­jenként 80 kilónyit. S nem­régiben elküldték képvise­lőiket, Folbert Árpádné ta­nító nénit és negyedikes osztálytársukat, Kisics Már­tát, hogy nevükben átve­gyék a MÉH Tröszt mun­katársaitól megérdemelt ju­talmukat: a CX 24—44 rend­számú 1000 MB Skoda sze­mélygépkocsit. — A Baranya megyei MÉH Vállalattól értesültünk a szerencséről — mondja a tanitónő. — Mit kezd majd egyet­len gépkocsival kisdiák? — Azt már eldöntöttük, hogy eladjuk. Most azt kell kitalálnunk, mit is csinál­junk a pénzzel. — Elmegyünk négynapos kirándulásra Pestre — veti közbe Márti. A MÉH Tröszt munka­társa elmondotta, hogy a 30 ezer tonna vasat és 300 ton­na alumíniumhulladékot eredményező kampány vé­geztével több mint 1200 nye­reményt — egyebek közt külföldi IBUSZ utazásokat, Orion tv-készülékeket, vá­NEM JÓ AZ, ha valaki ezzel menti fel magát a ta­nulás, szüntelen tájékozó­dás. minél több irányú ér­deklődés „terhe” alól: „Mi­nek törjem magam? Tíz (ti­zenöt. húsz stb.) éve csiná­lom a szakmát, minden a kisuj jamban van .. Már maga az is groteszk az ilyen fellengzős kijelen­tésben. hogy „csinálja” a mesterségét, és hogy olyan hosszú ideje. Mert jól néz az ki, ha ezekután még mindig ..csinálni” kell. De félre a tréfával... Arról vgn szó. hogy rendkívül konzervatív, amellett — il­letve éppen ezért — igen ártalmas nézőpont, ha va­lakit az évek. évtizedek óta besulykolt rutin vezérel. Ártalmas? — kérdezhet­né valaki, ■ hozzátehetné. — Ez azért túlzás. Mert. ugyan, olyan sokat árthat valaki azzal ha a jól be­gyakorolt, megszokott mód­szerekkel dolgozik, irányít? Legfeljebb azt teszi, ami mind ez ideig jó volt... Az Ilyen vélemény — ugyancsak maradi — és be- tokosodásra vall. Ezernyi konkrét példával lehetne bizonyítani, mennyire nem lehet lemaradni az élet minden területén úgyszól­ván naponta bekövetkező, sokszor egész lényeges vál­tozásokról, — de most csak egy példából induljunk ki. NEMREG az egyik üzem szb-titkára az Építők Szak- szervezete megyei bizottsá­gához küldte be jóváha­gyásra a különböző fokoza­tú szocialista brigád kitün­tető jelvényére javasoltak névsorát. Természetesen azonnvómban visszaküldték neki azzal az emlékeztető­vel. hogy jusson csak eszé­be: az 1031-es (1967) mi­nisztertanácsi és SZOT-ha- t ár ozat. maid az 1968 eleji elnökségi határozat — sok egyéb között — ennek az eldöntését is az szb-k ha­táskörébe, jogkörébe utalta. A régebbi helyzettel össze­hasonlítva — ennek jogát is „leadták” felsőbb szer­vek a legilletéfcesebbeknek. Akik legjobban és elsősor­ban ismerik embereiket, te­hát a legmegbízhatóbban tudják eldönteni, kiket illet sárlási utalványokat, stb. a kitüntetés. — sorsoltak ki. Vajon olyan jelentős té­vedés. féledétoenytség voií ez? Az szb-titkár visszakap­ta a névsort, tehát végered­ményben kioszthatták a jel­vényeket, ahogyan ők ere­detileg jónak látták. De ne ebből a szemszögből ítéljük meg a helyzetet. A tény az, hogy éppen az új mecha­nizmus követelményeinek megfelelően a munkahelyi szakszervezet jogainak, ha­táskörének kiszélesítésére, hogy nagyobb legyein ön­állósága és az ezzel páro­suló felelőssége, megszüle­tett — sok más közt — az említett rendelkezés is. Ha ezt elfelejtette egy szakszer­vezeti funkcionárius, vagy adott esetekben elkerüli a figyelmét — ilyen kérdé­sekben, mint kitüntetés, ju­talom. bérezés, munkaver­seny, üdülés, segély és így tovább — követi a régóta megszokott eljárási formá­kat. Azaz — példánk ese­tében — megkeresi a fel­sőbb szervet: döntsenek ők. A RUTIN, tehát a „ne^ kém már minden a kisut- jamban van” önelégültsége azzal jár, hogy hiába nyílott a réginél sokkal szélesebb kapu a munkahelyi demok­ratizmus érvényesülésére, annak előnyeit — magya­rán jogaikat — nem hasz-i nálják ki. Mondjuk, fele-i dékenységből. De ez nem közönséges ..elfelejtettem”, hanem annak érzékeny jel­zője, hogy a rutin, az el­avult módszerek megszökő* sa még fogva tart némelye­ket. Hogy nem elég éberen kísérik figyelemmel mun­katerületükön a változáso­kat: nem tanulmányozzák a szükséges gyorsasággal a te* vékenységüket segítő, kor­szerűsítő határozatokat, ren­deleteket. Amivel — kö­vetkezésképp lassítják a de* mokratizmus kiterjesztésé­nek, érvényesülésének tem­póját. Az ilyen jelenség visszaüt abban, hogy az in­tézkedések vontatottabbak, holott nem lenne akadálya a frissebb mozgásnak. Ez pedig érezteti hatását a dolgozók hangulatán, mun­kakedvén. bizalmán. ÁRTHAT tehát a rutin, ha a munka tartalma nem gazdagodik az idők követel­ményeinek megfelelően. Tóth István a Sei A kacsa 1/2 8-kor csenget Sikerfilm. Alig lehet rá jegyet kapni, a kecskeméti Árpád moziban rnindig hosszú sorok álltak a pénz­tár előtt. Ott hallottam az alábbi párbeszédet: — Jártok szórakozni? — kérdezte egy fiatalember a barátját, aki nyílván ifjú házas, s azóta itt találkoztak először. — Nem — felelte a ba­rát. — Csak moziba ... Ennek az ifjú embernek, huszonöt jj jy látszik rosszak a tapasz. talatai. Bízunk benne, hogy ezzel a filmmel megváltoz­tak. Mert ha ezzel sem, ak­kor Igazán nem lehet tudni, mi kell az úgynevezett „át­lagnézőnek”. A kacsa (stb., stb.)” nem Rolf Thiel rendező. Fősze- ] amikor az elefántot meg a repre az immár három évti. kacsát emlegeti beviszik a zede töretlenül népszerű, | diliházba. Hiába magyaráz- aranyos és egyéni humorú k 'dik, nem hiszi el neki sen. Heinz Rühmannt' szerződtet­te (állítom, hogy a negyve­nen felüliek csakis az ő Ki, hogy normális. Sem a szép docensnő, aki minden­áron szekszuális zavarokat kedvéért nézték meg a fii- lores a tudatalattijában, lem met), mellé állított egy se- a professzor, aki már ma­reg csinos és néhány mezte­len nőt, keresett egy ultra­modern tébolydát, s ezzel együtt volt a mulatság min­den kelléke. Hogy kerül Heinz Rüh- mann, Illetve szerepe sze­rint dr. Alexander Alexan­der computer mérnök a té­bolydába? Ügy, hogy neki­szaladt Volkswagenével a nagyváros kellős közepén egy elefántnak, aztán sietve továbbhajt, mert otthon az Telik ebből még másra is — mondja a tanítónő, mi- j esetre nagy rutinnal, közben a Skoda ablakát 1 térségbeli tudással akar többet, mint jóízűen éektronikusan vezérelt grill, elszórakoztatni. Ezt minden, j sütő percek múlva csenget. mes- jelzi, hogy kész a kacsa. De teszi I feltartóztatják a rendőrök. S ga is becsavarodolt a bete­geitől. Egyetlen kiút van: a mérnöknek meg kell játsza­nia a fokozatosan gyógyuló bolondot, hogy megszaba­duljon. Hálás sztori egy jóízű víg­játékhoz. Töméntelen ötlet­tel, valóban szórakoztató a film. De ha egyáltalán em­lékezni fog rá a néző, annak kizárólag Heinz Rühmann az oka. A film olyannyira rá épül. hogy a pszichoana- litikai vizsgálatot karakirozó részbe az ő régebbi filmjei­ből vett jeleneteket vágták b»

Next

/
Oldalképek
Tartalom