Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-13 / 186. szám
1M9. augusztus 13, szerda 3. oldal i Sajtótájékoztató a kastélyszállóban ízelítő a II. Duna menti folklór táncfesztiválról Kitüntetés A Belügyminisztérium Tűzrendészen Országos Parancsnoksága a községi tűzoltóság szervezése és nevelése, valamint a tűzrendészetben végzett eredményes munkájának elismeréséül a Tűzrendészen Érem arany fokozata kitüntetést adományozta Nagy Gergely önkéntes tűzoltó századosnak, a fajszi önkéntes tűzoltótestület parancsnokának. Virít a naprőzsa Kibontotta virágát a solti országút mentén húzódó évszázadok óta háborítatlan ,,homokhegység” egyik ritka virága, a naprózsa. Közép- Európában már csak itt található tömegesen ez a ritka növény. Ugyancsak itt díszük a kunkorgó árvalányhaj és a serevényfűz. Tapasztalatcsere A korszerű mezőgazdasági termelés nem nélkülözheti a vegyszerek alkalmazását. A gyomirtást is egyre nagyobb méretekben ezekkel végzik hazánk állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben. Évről évre több és tökéletesebb szer kerül forgalomba. Napirenden van a paradicsom és a paprika vegyszerrel történő gyomtalanítása is. Kecskeméten, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatóinak kedvező tapasztalatai vannak a Treflan nevű szer alkalmazásáról. A kísérletek szerint a paradicsomterKedden a kalocsai járási és a dunapataji községi tanács vezetői tájékoztatóra hívták meg a sajtó, a Rádió, a Televízió, és az MTI munkatársait. Az újságíróknak bemutatták Szelídet és ismertették az augusztus 19-én és 20-án rendezendő II. Duna menti folklór táncfesztivál programját. A tájékoztató a dunapataji művelődési házban kezdődött. Itt — mintegy ízelítőül a helyi népzenei kultúrából — a citeraze- nekar adott műsort. A továbbiakban a Pataji Múzeumot mutatták be. A régi, szabadkéményes épületben gyűjtötték össze mesztésben holdanként 1500 forinttal növelte a bevételt Megtakarították a kapálásokat és a tökéletes gyomtalanítás eredményeként 10 százalékkal emelkedett a terméshozam. A szert forgalmazó cégek meghívására kedden, Kecskeméten a konzervgyár I. számú telepén, a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek részvételével nagyszabású tapasztalatcserét tartottak. Nemcsak a megye paradicsom- és paprikatermesztő gazdaságainak képviselői vettek részt a tanácskozáson. hanem az ország minden részéből azoklékeit. Többek között az ország legnagyobb citera- gyűjteményének tulajdonosai, s gazdag érem- és pénzgyűjteménnyel rendelkeznek. A múzeumi látogatás után bemutatták az újságíróknak Szelidet, ahol Pétiké János, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnöke tartott tájékoztatót az Alföld „kisbalatonjának” fejlesztéséről, rendezési terveiről. Eddig több mint 15 millió forintot költöttek a gyógyvizű tó környékének kiépítésére. A partszakaszon, ahol 6 kilométer hosszan van fürdési lehetőség, az új vendéglátó egységek egész sora épült az utóbbi időben, r mde- zett víkendtelepén több nak az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek vezetői is. ahol már évek óta sikeresen alkalmazzák ezt a gyomirtót. Az értekezlet után a részvevők meglátogattak több kecskeméti és környéki termelőszövetkezetet, ahol a gyakorlatban is meggyőződtek a vegyszer hasznosságáról. Az országban tízezer holdon alkalmazták az idén a Treflánt. Pest és Bács-Kis- kun megye gazdaságaiban van a legtöbb ezzel kezelt terület. Várható, hogy a következő években általánosan elterjed. mint 200 kisnyaraló készült el eddig. Most újabb 200 telket osztanak ki. Az újságírók sétát tettek a Sze- lidi-tó környékén, felkeresték a nemrégen átalakított kastélyszállót. amelyet a helybeli Üj Élet Termelő- szövetkezet tart üzemben. Az újságírók személyesen kapták kézhez a meghívót, az idei, II. Duna menti folklór táncfesztiválra, amelynek programja Kalocsán, Baján, illetve a Szelidi-tó- nál zajlik le. A kétnapos eseményen több mint 20 hazai és külföldi néptáncegyüttes lép színpadra. Ezenkívül megrendezik a népművészek találkozóját, a Szelidi-tavon pedig vízikarneválra kerül sor. ízelítőül az öregcsertői úttörő-táncegyüttes adott műsort. Tsz-gazdák filmforgató könyvet írnak Tsz-operatőr működik Baranyában: a pogmyi Üj Tavasz Termelőszövetkezetben. A kitűnően gazdálkodó mezőgazdasági üzem vezetősége úgy határozott, hogy rendszeresen megörökítik közösségük minden fontos, érdekes eseményét. A szövetkezeti gazdák maguk írják a forgatókönyvet, készítik a felvételeket és vágják össze a filmkockákat. A nagy nyári, őszi munkák befejeztével egy KISZ-fiatalt tanfolyamra küldenek és így a jövőben állandó, képzett operatőre lesz a termelőszövetkezetnek. a múlt idők történeti emMagasabb terméshozam, kevesebb költség a vegyszeres gyomirtásról A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉNEK ÚTJAI Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése I. Egymillió munkás, ölmilliárd tonna anyag A reform sok vonatkozásban megtermékenyítette a vállalatok tevékenységét, gazdálkodását. Eddig mellőzött feladatok kerültek a megoldás útjára. A munka termelékenységének emelésében azonban a legutóbbi másfél évben bizonyos megtorpanás észlelhető. Sőt soha nem látott mértéket öltött a munkaerőhiány. Az idei első félévben valamelyest már országos átlagban is csökkent a termelékenység. Mindezzel összefüggésben — néhány cikk keretében — a termelékenység legkiválóbb tartaléka, az anyagmozgatás helyzetét, korszerűsítésével, gépesítésével kapcsolatos kérdéseket szeretnénk megvilágítani. Megalapozott becslések szerint hazánkban körülbelül egymillió munkás foglalkozik anyagmozgatással az ipari, a közlekedési és a mezőgazdasági üzemekben. Az anyagmozgatás a legtöbb helyen rendkívül elmaradott, a hagyományos kézi munkára, nyers erőre épül. Pedig nem kis súlytömegről van szó: évente mintegy 200 millió tonna anyag áramlik a népgazdaság vérkeringésébe. Átlagosan — és szerényen — számolva minden anyagot 25ször kell kézbe venni, átrakni, felemelni, mozgatni, amíg késztermék válik belőle. így máris az első bekezdésben szereplő 5 milliárd tonnás anyagmozgatási feladatnál vagyunk. Anyagmozgatással foglalkozik az üzemekben a segédmunkások számottevő része. (A legutóbbi nép- számlálás adatai szerint a fizikai dolgozók 44 százaléka szakképzetlen.) Az anyagellátás és mozgatás hiányosságai okozzák a szakmunkások és a termelőberendezések veszteségidejének nagy részét. A szakmunkások, a diszpécserek, a művezetők stb. ezért gyakran maguk is kénytelenek bekapcsolódni — a termelés és az irányítás rovására — az anyagmozgatásba, szállításba. A gyapjúiparban az összes munkások egynegyede, az élelmiszeriparban egyharmada anyagot mozgat; ennél is nagyobb az arány az építőiparban vagy a bányászatban. Vessünk egv bátortalan pilantást a jövőbe. Elképzelhető-e, mondjuk 20 év múlva, amikorra az ipari termelés mintegy megötszöröződik, hogy a segédmunkások, a cipekedők hadserege is ezzel arányosan gyarapszik? (Jelenleg ugyanis a termelés minden egyszázalékos emelkedését átlagosan a segédmunkás-igények 0,7 százalékos növekedése kíséri.) A segédmunkások, az anyagmozgatók utánpótlási forrásai már napjainkban is bedugultak. Hiába emelkednek béreik az átlagos szakmunkás és a kezdő mérnöki keresetek fölé (!), így sem akad már ma e nehéz fizikai munkára elegendő jelentkező. A jövőből tehát napjaink nem éppen épületes látványára kell irányítani te4 kintetünket. Ha más nem, a jelenlegi segédmunkáshiány is nyomatékosan indokolja az anyagmozgatás korszerűsítésének napirendre tűzését. De témánk időszerűségét a termelékenység emelésének és a gyártási költségek csökkentésének sürgető feladatai is aláhúzzák. A termelési költségek 20—70 százaléka az anyag- mozgatással kapcsolatos. A helyi vezetők gyakran mégis azzal térnek ki az égetően fontos feladat megoldása elől, hogy az anyag- mozgatás nem értékalkotó tevékenység; szerintük csak az anyag megmunkálása és technológiai átalakítása az. Anélkül, hogy elméleti vitába bonyolódnánk az értékalkotó munkáról, annyit megjegyezhetünk: ma már a gyártási technológia fejlesztését. a termelő berendezések kihasználását is erősen fékezi az elmaradott, korszerűtlen anyagmozgatás. Az utóbbi években sok vállalatnál nagyértékű, Világ- színvonalon álló termelő berendezéseket helyeztek üzembe, ám évszázados módon, talicskával, lapáttal, nyers erővel szolgálják ki azokat. így persze nem tudják a korszerű berendezéseket egyenletesen üzemeltetni. Ezzel óhatatlanul visszavetik, korlátozzák teljesítményeiket. A korszerűtlen szállítás egyébként sok helyen a zsúfoltságnak, a szervezetlenségnek és a baleset- veszélynek is a fő forrása. íme, számtalan körülmény, tény és érv szól az anyagmozgatás, az üzemen belüli szállítás korszerűsítése mellett. Pedig közülük is csupán a műszaki-gazdasági indokokat említettük, és nem beszéltünk a nehéz, „tróger”-munka gépesítésének emberi, társadalmi vonatkozásairól. A tények, az érvek ellenére sem halad a szállítás gépesítése előbbre. Hogy miért? Az elmaradottság és az ezzel kapcsolatos | közömbösség okairól követ- ; kező írásunkban foglalkozunk. I Kovács József 1 Következik: Gazdaságos-e j a gépesítési Miről ír a külföldi sajtó Nyílt szakadás Izrael vezetői között INTERNATIONAL Egy Tel Avívban nemréUDD 11 n TDIDinVC giben megtartott politikai H LI»ALU I I» ID IJ11L gyűlésen derült fény a súlyos helyzetre. Meir asszony méltóságteljes léptekkel levonult a szónoki emelvényről és távozott a teremből. A gyűlést Moshe Dajan hadügyminiszter hívei szervezték, hogy rávegyék Dajant a miniszterelnöki szék megpályázására. A hadügyminiszter udvariasan az ajtóig kísérte a miniszterelnök-asszonyt, majd visszatért és beszédet mondott. Kijelentette, hogy sajnálná, ha Golda Meir asszony megsértődnék. A vita igen komoly kérdések körül forog és nem kevesebb forog kockán, mint Izrael vezetése, nemcsak az október 28-án esedékes választásokig, hanem a jövőben — a következő évben vagy években. Hogy megérthessük, mi is történt valójában ezen a gyűlésen, vissza kell tekintenünk az 1967-es háborút’megelőző napokig, amikor az egyre csökkenő támogatást és bizalmat élvező Levi Eskol miniszterelnök kénytelen volt Dajan tábornokot hadügyminiszterkínt bevenni, új koalíciós kor-, mányába. Dajan tábornok néhány évvel korábban csatlakozott Ben Gurion miniszterelnökhöz, amikor az kilépett a nagyhatalmú, Eskol vezette Mapai pártból és megalkotta a kisebb Rafi-csoportot. Ben Gurion Eskol miniszterelnöki székét akarta megszerezni. Kísérlete az 1965-ös választásokon azonban csúfos kudarcba fulladt. Dajan időközben a Ráfi elismert vezetője lett. így felvétele a kormányba a kétéves politikai seb sikeres Orvoslásának látszott. A néhány héttel ezelőtt megtartott gyűlésen kétezer Rafi-vezető és szimpatizáns gyűlt össze, hogy bebizonyítsa, még mindig elég erejük van ahhoz, hogy a rendkívül népszerű Dajant az egyesült párt sorainak elhagyására késztessék, hiszen e párt vezetői nem fogadták be a tábornokot és közvetítőit saját soraikba. Dajan egyetértett abban, hogy nem szívesen vállalja az „albérlő” szerepét saját házában. Példákat sorolt fel arra, hogyan hagyták ki őt és híveit a Munkáspárt határozataiból. Azért hívta el Meir asszonyt a gyűlésre, hogy mondja el a hallgatóságnak, miért kellene bennfenteseknek érezniük magukat, A miniszterelnök teljesítette kívánságukat, bár a Rafi-csoport tagjai szerint szavai nem hatottak meggyőző erővel. Végül pedig kivonult a teremből, amikor egyik szónok emlékeztette a miniszterelnököt, hogy éppen ő veit az, aki mindenkinél jobban ellenezte a Dajan bevételét a háborús koalícióba. A gyűlés határozott eredmény nélkül zárult. Kiapadtak Sej na forrásai? * I ■ u T’DTTTVri? Az Ap hírügynökség jeX niD U XN JLj lentéséből megtudtuk, hogy Sejma szerzőként is bemutatkozott a tengerentúl. A rövid hírből csupán két tény tűnt ki: szökevényünk cikket írt a Reader’s Digest számára, s abban többek közt azt állította, hogy a Szovjetunió segített a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a Pueblo amerikai kémhajó elfogásában. Az AP hírügynökség Sejnát egy amerikai hivatalos közleménynyel összefüggésben említi, amelyben a washingtoni körök cáfolják állításait. Az amerikai külügyminisztérium hétfőn cáfolta, hogy bármiféle tudomása is lenne valamiféle „szovjet részvételről, a Pueblo amerikai hírszerzőhajó 1968 januári elfogásában”, közli az AP, s hozzáteszi: „Carl Bartch, a külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Sejna már magán- személy”. Tehát Sejna magánszemély ... Láthatóan már nincs rá szüksége az amerikai kémszolgálatnak. Most már abból él, amit kitalál. A férfi — otthon Lityeraturnaja GAZETA A Szovjetunióban a szociológusok már évek óta tanulmányozzák, hogy milyen arányban oszlik meg a házimunka a házastársak között, s hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolják ezt az arányt. A szociológusok többek között megvizsgálták Pszkov város lakóinak „időgazdálkodását”. Kiderült, hogy -az iskolázatlan férfi átlag 1,3 órát, felesége pedig 4,8 órát, vagyis 3,7-szer többet dolgozik a háztartásban. Az általános vagy befejezetlen középfokú végzettséggel rendelkező férj már többet vállal a házi teendőkből — naponta átlagosan 1,6 órát. Felesége 4,7 órán át végez naponta házimunkát, tehát valamivel kevesebbet dolgozik otthon, mint a kevésbé iskolázott háziasszonyok, de még így is 2,9-szer többet, mint a férje. Ez a különbség még kisebb azokban a családokban, ahol a házastársaknak egyetemi vagy főiskolai diplomájuk van. Ezek az adatok elsősorban az ügyetlen, kétbalkezes tudós férjekről szóló régi anekdotákat cáfolják. A tanult férjek segítenek legtöbbet a feleségüknek. A tanulás, a műveltség tehát kihat a házi teendők igazságosabb elosztására is. Azokban a családokban, ahol a házastársak egyetemet vagy főiskolát végeztek, a férj és a feleség is tisztában van az idő értékével, tudja, hogy a házimunka megnehezíti az ember művelődését, pihenését. Összeállította: K. A.
