Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

I Nyerhetett volna a Dózsa Várpalotai Bányász — Kecskeméti Dózsa 0:0 Várpalota, 2600 néző, ve­zette: Szkokán. Várpalota: Palotai — Süke, Szabó, Csapó I. — Kisbej, Bertalan — Barta, Lakics, Csapó II. (Dorogi), Müller (Janás). Edző: Zsó- tér Ferenc. K. Dózsa: — Gór —Kre- idli, Fajt, Lantos — Dió­szegi, Lutz (Balatoni) — Jósa, Lódi, Kiss, Pasek (Czéh), Dobó. Edző: Pyber István. Kellemes labdarúgóidő­ben a Dózsa kezdte a játé­kot. Az első támadást azon­ban a hazaiak vezették és Górnak mindjárt be kellett bizonyítania, hogy kitűnő formában van. Orbán II. távoli bombá­ját nagy bravúrral, ujj­heggyel tolta szögletre a kecskeméti kapus. A gólveszély elmúltával kiegyenlített harc folyt a pályán. Különösebb ese­ményt csak a 29. percben jegyezhettünk fel Ekkor Lutz labdájával Kiss a bal- összekötő posztján tört a kapura, lövése azonban jó helyzetben elkerülte Palo­tai hálóját. Sajnos az el­lentámadás során Lutz be­csúszó szerelése nem sike­rült, s a játékos megsé­rült. Kétperces ápolás után visszatért a pályára, de a 33. percben végleg el kellett hagynia a küzdőte­ret. Balatoni jött be a he­lyére. Lutz kiesése zavart okozott a kecskemétiek csapatjátékában, szerencsé­re nem lett belőle nagyobb baj. A 43. percben nehezen tisztázott a Dózsa-védelem, majd közvetlenül az első félidő vége előtt ismét kecskeméti gólhelyzet ala­kult ki a várpalotai kapu előtt. Lóditól indult el a támadás, Jósa kapta a lab­dát, aki már csak a ka­pussal állt szemben, de a lövés pillanatában elesett. A szünetben Pyber edző a kihagyott gólhelyzetek miatt rendezett enyhe „fej­mosást” az öltözőben. Cse­rét ekkor még nem hatá­rozott eL Fordulás után ismét me­zőnyjátékkal teltek a per-, cek. A csatársorok nem tudtak kibon takozni a jól záró védelmek mellett. Az 59. percben újabb gólszer­zési alkalma nyílt a Dózsá­nak. Egy .pillanatra meg­ingott a Bányász-védelem. Kisshez került a labda, de holtbiztos helyzetben a kapu mellé lőtte a labdát. A hazaiak támadása a 65. percben jelentett veszélyt Gór kapujára. Dorogi lö­vése azonban a kapu mel­lé jutott Az ellentámadás során a 66. percben Dió­szegi keresztlabdájával Ló­di tett néhány lépést, majd éles szögből lőtt Sajnos a labda elsuhant a kapu előterében, s a berobbanó Jósa sem érte eL Ez volt a mérkőzés egyik legnagyobb kihagyott hely­zete. A hátralevő időben egyre többször jutott szó­hoz a hazai támadósor, s nem sokkal a befejezés előtt Süke fejese kerülte el a kecskeméti kaput A Várpalota kapuja előtt pe­dig Balatoni használhatta volna ki a védelem megin­gását Lövése azonban nem sikerült, s Palotai utolérte a hálóba tartó labdát. A leírtakból is kitűnik, hogy a mérkőzést a K. Dó­zsának — helyzetei alap­ján — meg kellett volna nyernie. Ezt még a hazai közönség is elismerte. A csapat azonban így sem keltett rossz benyomást. Különösen a védelme nyúj­tott átlagon felüli jó tel­jesítményt. A csapatból Gór, Kreidli, Diószegi, Lódi és Kiss játéka emelkedett ki, de a többiek is dicsé­retet érdemelnek küzdő- szellemükért. A hazai pf’vüt.tesből Palotai, Szabó, Orbán II. és Berta ját­szott a legjobban. Szkokán játékvezető jól bíráskodott a sportszerű mérkőzésen. A szakszövetségek felelősek sportáguk szakmai és erkölcsi fejlődéséért! AZ MTS II. KONGRESZ- SZUSA elemezte sportmoz­galmunk helyzetét, ezen be­lül fontos kérdésként ke­zelte a szakszövetségek te­vékenységét. Mint ismere­tes, határozatilag lerögzítet­te, hogy az MTS szakszö­vetségei felelősek sportáguk szakmai és erkölcsi állapo­táért, fejlődéséért, az ez­zel kapcsolatos határozatok megvalósításáért. A kong­resszusi határozat külön ki­emelte, hogy ennek érde­kében szükségessé válik a szakszövetségek hatásköré­nek bővítése és ezzel együtt felelősségük növelése is. Az MTS kongresszusa óta közel két év telt el. Mi történt a kongresszusi ha­Totónyeremények A heti totófordulóban ha­tan értek el 13 találatot 70 542 forintos nyeremény­nyel. Közülük a négy darab -f 1 találatos szelvény gaz­dája 147 712 forintos össz- nyereményben részesüL A 148 darab 12 találatért 1907. a 2006 darab 11 találatért 141 és a 13 386 darab 10 ta­lálatért 32 forintot fizetnek. Xotóeredmények: L 1. 2, x, 1, 1, 2, 1. x, 2, 1, x, 1. 1. Belgrádban a siketek világ­játékain a magyar férfi asz­talitenisz-csapat 5:0-ra győ­zött Kanada ellen, a nők pedig 3:0-ra nyertek ugyan­csak a tengerentúliak ellen. A labdarúgótornán a ma­gyar válogatott 3:0 (2:0) arányban legyőzte Görögor­szág csapatát.^ Stockholmban harminchét ország 38 sakkozójának részvételével megkezdődött a férfi ifjúsági egyéni vi­lágbajnokság. A magyar Adorján a 4. csoportban szerepel Kristiansen (dán), Sumiacher (argentin). Cast­ro (columbiai), Krotki (ka­nadailés Weber (luxembur­gi) társaságában. Rostockban megkezdő­dött a finn-dinghy vitorlás Európa-bajnokság. Az első futamot a holland Beck nyerte a francia Soria és a nyugatnémet Mai előtt. A magyar Fináczi György a 8 helyen végzett. A LABDARÜGÖ NB I Állasa 1. Videoton 18 13 1 4 53:23 27 2. Oroszlány 18 9 5 4 32:20 2J 3. Kecském. 18 8 6 4 22:14 22 4. Pécsi B. 18 9 4 5 18:19 22 5. ZTE 18 8 5 5 32:17 21 6. Várpalota 18 9 3 6 26:18 21 7. SZEOL 18 8 4 6 30:26 20 8. Békéscs. 18 8 3 7 30:27 19 9. SZMTE 18 6 7 5 23:28 19 10. Szállítók 18 6 6 6 28:27 18 11. Bp. Sp. 18 5 7 6 27:24 17 12. mavag 18 6 5 7 19:18 17 13. BKV Elő. 18 4 7 7 13:19 15 14. Szív. M. 18 6 3 9 14:25 15 15. Ózd 18 4 5 9 18:27 13 16. Miskolc 18 3 G 9 14:31 12! 17. Nagybát. 18 4 4 10 11:32 12 í 18. Győri D. 18 3 5 10 13:28 11 Holló Éva két számban is döntőben volt A HÁROMNAPOS orszá­gos úszóbajnokság nagy si­kert hozott a magyar úszó- sportnak. A fiatal magyar úszók egy Európa-csúcsot, 11 országos felnőtt és 7 or­szágos ifjúsági csúcsot, dön­töttek meg a margitszigeti Sportuszodában. versenyzője az első napon a 100 m-es női mellúszás­ban lett ötödik, majd a má­sodik napon is a legjobb nyolc közé került a 200 m-es női mellúszásban, és itt a döntőben a 4. helyen Végzett. A KECSKEMÉTI úszók ; ' * ■ W: -0 : \ :;v %■ y £i . ‘ ' * t f «,; . Szolnoki MTE—Ganz-MAV. 3:1 ZTE—SZEOL 1:1 BKV Előre—Szállítók 1:0 Székesfehérv. MÄV-MVSC 1:0 Győrt Dózsa—Bp. Spart. 2:0 Bécsi Bányász—Özd 3:0 Nagybátony—Oroszlány 1:0 Videoton—Békéscsaba 4:2 Holló Éva az első kecskeméti úszó, aki az országos bajnokságon döntőbe jutott. A kecskeméti úszóélet számára is a siker egy új állomását hozta ez az or­szágos bajnokság. Először Urduit elő. hogy kecskemé­ti úszó — mindjárt két számban is — döntőbe ju­tott, sőt ott előkelő helye­zést is ért el. Holló Éva. a Kecskeméti Vízmű fiatal Labdarúgás KECSKEMÉTI FÉMMUNKÁS— KISKŐRÖSI GÉPJAVÍTÓ 1:0 (0:0) A két NB Ill-as csapat előkészületi mérkőzésére Kecskeméten a Városi sportpályán került sor. A csapatok a következő össze­állításban kezdtek: Fém­munkás: Bende I. — Fá­bián, Álvedi, Farkas — Pa- lincsár, Koltai — Nagy. Do­rogi, Bende II.. Vass. Sza­bó. Edző: Máté Ferenc. Kiskőrös: Ba — Polareczki. Paluska, Balogh. — Zsíros, Kállai I. — Váczi, Szent- györgyi II., Márkó. Kállai II., Vén. Edző: Biócsi Sán­dor. Két egyforma képességű csapat találkozóján kiegyen­súlyozott játékkal telt el 80 perc. Ekkor a hazai csapat 11-eshez jutott, amit Vi- rágh (aki cserejátékosként került a csapatba) értéke­sített. BAJAI VASAS MTE—NAGYMÁNYOKI BRIKETT 2:1 A bajai NB III-as csapat utolsó előkészületi mérkő­zésén a csatárok nagyon sok helyzetet dolgoztak ki. de ezekből mindössze ket­tőt tudtak értékesíteni. Gól­lövők: Horváth és B. Szabó. ma még nem döntögetnek országos csúcsokat. De lát­szik, hogy jól használták ki a fedett uszoda által bizto­sított nagy lehetőségeket, s egy év alatt az ismeretlen­ség homályából, ha nem is az élvonalba, de közvetle­nül az élvonal mögé zár­kóztak fel. Az idén még csak Holló Éva jutott el a döntőkig, de jövőre talán már Rozgonyi is ott lesz, s bízunk abban, hogy né­hány éven belül a kecske­méti úszók hasonló szerepet tölthetnek be. mint Eger. Szolnok, vagy az utóbbi időben Békéscsaba. AZ ORSZÁGOS úszóbaj­nokság bennünket is érdek­lő két számának eredmé­nye: 100 m női mellúszás: 1. Kovács E. (BVSC) 1:19 (országos csúcs). 2. Ludányi (Ű. Dózsa) 1:22,7. 3. Tóth M. (Ü. Dózsa) 1:23,1, 4. Frutz É. (Eger) 1:24,4, 5. Holló É. (Kecskeméti Víz­mű) 1:24,4. 6. Gábor (Bé­késcsaba) 1:25. 200 m női mellúszás: 1. P-"*z É. (Eger) 2:56.7. 2. Tóth M. (Ü. Dózsa) 2:58,3. 3. Gábor (Békéscsaba 2:59,4. 4. Holló Éva (Kecs­keméti Vízmű) 3:03, 5. Csá- nyi (FTC) 3:03,5, 6. Kiss (Bp. Honvéd) 3:03,6. tározat megszületése óta? Megvalósult-e már a kong­resszusi elképzelés? Kérdé­sünkre Zelles Sándor elv­társ, az MTS megyei el­nökhelyettese válaszolt. — Bevezetőül csak any- nyit kívánok elmondani, hogy mi teljes mértékben magunkévá tettük az el­múlt években az MTS II. kongresszusának határoza­tát és azon vagyunk, hogy azt maradéktalanul teljesít­sük. Ami konkrétan a kér­dést illeti, elmondhatom, hogy a sportági szakszövet­ségeket sportmozgalmunk legaktívabb társadalmi bá­zisainak tekintjük. Áldo­zatos, fáradságot nem kí­mélő munkájuk nélkül a mi tevékenységünk, a sportmozgalom vezetése, szinte elképzelhetetlen. Munkájuk mindenkor nagy hatással van az egész sportmozgalom belső fejlő­désére. Ezzel mi tisztában vagyunk, ezért szentelünk nagy figyelmet rájuk és segítjük tevékenységüket. Néhány számadattal kívá­nom mindert kiegészíteni. Az MTS megyei tanácsa mellett 21, a járási-városi TS-ek irányítása alatt 70 szakszövetség működik. A legtöbb Baján, Kalocsán és Kecskeméten, illetve a kecskeméti járásban talál­ható. Mint érdekességet említem meg, hogy asztali­tenisz-, atlétika-, kézilabda-, labdarúgó, és sakk-szövet­ség valamennyi járásban megtalálható, s a legtöbb járásban, városban röplab­da, természetjáró szakszö­vetség is működik. A 91 el­nökségben közel négyszáz társadalmi aktíva tevékeny­kedik, a legtöbbjük a lab­darúgó, a kézilabda és a természetbarát sportágak körül buzgólkodik. Az el­nökségi tagok többsége nem éppen a fiatal korosztályból tevődik össze, ami önmagá­ban nem nagy baj, de mint jelenségre fel kell figyelni. Növelnünk kell a fiatalabb korosztály aktivizálását is. S még egy negatív jelen­ség: kevés a nő a társadal­mi aktívák körében. Megkérdeztük Zelles elv­társtól, hogy a megválasz­tott szakszövetségi elnöksé­gi tagok aktívan tevékeny­kednek-e? — Erre a kérdésre nem tudok egyértelműen igenlő választ adni. Például a már fentebb említett huszonegy megyei szakszövetségbe be- válosztott 140 tag közül vizsgálataink szerint 82-en tevékenykednek rendszere­sen sportáguk érdekében. Hasonlóan rossz arányt ta­láltunk a járásoknál és vá­rosoknál is. Kerestük a passzivitás okát és ezt ab­ban találtuk meg, hogy a TS-ek elhelyezése általában nem megfelelőek, nem tu­dunk olyan körülményeket biztosítani az aktívák szá­mára, hogy oda meghívá­sunkra szívesen jönnének be. Ezen a helyzeten — ha nem is könnyen megoldha­tó — mégis javítani kell. S ha már a gátló tényezők­nél tartunk, elmondhatom azt is, hogy több szövetség­ben két-három személy végzi a munkát, pedig az elnökség létszáma 5—7 fő­bő1! áll. Jobb munkaelosz­tással sokkal eredménye­sebb lenne a tevékenysé­gük. Baj, ha csak az el­nök, meg a titkár dolgozik, a többiek csak névleges tisztségviselők. A megyé­ben működő szakszövetsé­gekről elmondhatom, hogy mintegy 45 jól, 25 közepe­sen, a többiek viszont gyengén működnek. Az MTS megyei, illetve járási és városi tanácsai, az apa- rátusban dolgozók azon fá­radozunk, hogy a szakszö­vetségekkel még szorosabb, még rendszeresebb kapcso­latot építsünk ki. Ezt két irányban kívánjuk megva­lósítani: egyrészt a testüle­ti irányítás, másrészt az egyéni segítő, ellenőrző munka során. Az utóbbi a könnyebben megvalósítható segítségadás. Az MTS mun­katársai rendszeresen részt vesznek a szakszövetségek ülésein, s ott a tőlük telhe­tő minden segítséget megad­nak. Ami a testületi irányí­tást illeti, ez már bonyolul­tabb formája a segítésnek* mégis meg kell valósíta­nunk, hiszen ez is nagyon célravezető. A szakszövet­ségek elnökei, vezetői részt vesznek a megyei, járási- városi sportmunka kialakí­tásában. Többségük tagjai a terület sportéletét irányí­tó sporttanácsnak. A tes­tületi irányítás másik na­gyon hatásos módja, hogy elnökségeink rendszeresen napirendre tűzik egy-egy sportági szövetség beszámo­lóját, s azokat közösen megvitatják, s hoznak a megvalósításra határozatot. A jó kapcsolat kiépítésének még más hasznos módsze­rei is vannak, de talán most elég erről ennyit mon­dani. Tapasztalatai szerint mely területek azok, amelyeken a sportági szakszövetségek máris betöltik kívánt sze­repüket? — Mint már említettem^ vannak jól és kevésbé jól működő szakszövetségeink. Annyit azonban jóleső ér­zéssel mondhatok el, hogy van néhány olyan terület, amelyen általában jó mun­kát végeznek máris a szak- szövetségek. Mindenek előtt nagyon fontos feladatot töl­tenek be azon a téren, hogy sportágukkal kapcsolatban az MTS tanácsának rend­szeresen véleményt mon­danak. Kivétel nélkül részt vesznek a sportnaptár elké­szítésében, előkészítik és főleg lebonyolítják a verse­nyeket, bajnokságokat és rendezvényeket. Fontos sze­repet játszanak a szakszö­vetségi költségvetés össze­állításában, nyilvántartáso­kat vezetnek és rendben tartják adminisztrációjukat. Tehát máris jelentős fela­datot oldanak meg. me­gyénk sportmozgalmában a szakszövetségek. Természe­tesen azon vagyunk, hogy a jövőben még aktívabbá, hatásosabbá tegyük mun­kájukat. Megköszöntük Zelles elv­társ tájékoztatóját, s meg­ígértük, hogy a szakszövet­ségek munkájával a jövő­ben lapunk hasábjain a/ eddiginél többször foglal­kozunk. M. I-

Next

/
Oldalképek
Tartalom