Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

1969. augusztus 20, szerda 3. oldal Megkezdődött a folklór fesztivál Tegnap délelőtt nagyszá­mú néző sereglett Baján a víziszinpad köré a II. Du­na menti folklór táncfesz­tivál ünnepélyes megnyi­tójára. Az elnökségben fog­lalt helyet Molnár János, a művelődésügyi miniszter helyettese, M. L. Tisin, a Krim Területi Pártbizott­ság titkára, Erdősi József, az MSZMP Bács megyei Bizottságának első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Pozsgay Imre, a megyei pártbizott­ság titkára, Madarász Lász­ló, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, dr. Pillis Pálné, a Népi Iparművésze­ti Tanács elnöke, Áts Mik­lósáé, a Népművelési Inté­zet igazgatója, dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Ta­nács V. B.-elnöke, Farkas László, a Bajai Városi Ta­nács elnöke, Pétiké János, £ kalocsai járási, és Geri István, a Kalocsai Városi Tanács elnöke. Erdősi József köszöntötte a vendégeket, többek között dr. Ortutay Gyula akadé­mikust, Baja országgyűlési képviselőjét és dr. Molnár Frigyest, a SZÖVOSZ elnö­két, majd megnyitotta a fesztivált. Az elnökség mögé szín­pompás karéjban sorakoz­tak föl a táncfesztiválón részt vevő huszonhat együt­tes képviselői, megyénk is­mert tánccsoportjai mellett a* jugoszláviai Ivankovó, Horgos és Zombor, a bul­gáriai Jambol, az NDK-be- li Güstrow, a szlovákiai Kismagyar, továbbá Bol­dog, Ecséd, Elek, Kazár, Hegyálja, - Madocsa és Me­zőkövesd táncosai. Ezután Molnár János mi­niszterhelyettes mondott ünnepi beszédet; Röviden elemezte hazánk történeté­nek azt a húszéves idősza­kát, amely az alkotmány kibocsátása óta eltelt, és rámutatott, hogy napjaink­ban értek meg igazán nép- köztársaságunk alaptörvé­nyének feltételei a terme­lésben, a politikai és nem­zeti egység tekintetében és S kulturális életben egy­aránt. „A szocialista műve- lődéspoíitikábfan a népmű­vészet él, sőt valósággal re­neszánszát éli — mondot­ta. — Ennek egyik szép megnyilvánulása a Duna menti folklór fesztivál is, amelynek nemzetközi jel­lege egy nagyobb mértékű összefogás szükségességét hirdeti." Az ünnepi beszédet kö­vetően mintegy ízelítőül a ’ későbbi eseményekből a Népművészet mesterei és a kalocsai gyermekegyüttes tagjai adtak műsort. Baján a Népművészet mestereinek tanácskozása volt a fesztivál első napjá­nak kiemelkedő program­ja. Megnyitója után dr. Pil­lis Pálné adta át Bóna Ár- pádné, Kozma János, Geisz György és Varga László népművészeknek a Szo­cialista Kultúráért kitünte­tést, Balázs Sandáménak, Fajcs Józsefnek, Mlskolczi Lajosnénak és Soltész Ist- vánnénak pedig a művelő1- désügyi miniszter elismerő oklevelé't. A tanácskozás bevezető előadását Váci Mi­hály Kossuth-díjas költő tartotta, „Hagyományőrzés és a népi hagyományok to­vábbélésének lehetősége korunkban” címmel. A fesztivál alkalmából két kiállítás is megnyílt Baján: a Türr István Mú­zeumban Bozsó János nép­művészeti gyűjteményének válogatott anyaga, a mű­velődési házban pedig nép­rajzi bélyegkiállítás. A bajai eseményekkel párhuzamosan Kalocsán és a Szelidi-tónál is megkez­dődtek a fesztivál esemé­nyei. Kalocsán az általános iskolai táncoktatásról ren­deztek an'kétot, a városi tanács dísztermében pedig Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének bevezető szavai­val a Népművészet meste­reinek kiállítása és az ara­tókoszorú-kiállítás nyílt meg. A Szelidi-tó partján Faragó József kiskunfél­egyházi népművész fafara­gásait tekintették meg a nézők, majd a kismesterek és a népi hangszerszólisták bemutatóját. Estefelé a fesztivál mind­három helyszínén menet- táncban vonultak végig az együttesek, majd megkez­dődtek a táncosok sereg­szemléjének elődöntői. Holnap hasonlóan dús programmal folytatódik a fesztivál. A táncegyüttesek díszbemutatóját Baján ren­dezik meg. Versenyük vég­eredményéről lapunk pén­teki számában aduiik tudó­sítást­Ma avatják tisztté Nyurga, szélesvállú, szőke fiatalemberhez vezetett az alezredes. — Bemutatom Gáspár Jó­zsef növendéket — mondtá, s ezzel magunkra is hagyott bennünket. A fiú egy pillanatra sem jött' zavarba, kezét nyújtot­ta, s a házigazda magabiz­tosságával kínált hellyel, az egyik fotelra mutatva. Ha­tározott volt. udvarias, de egyben várakozó is. Kíván­csi volt kérdéseimre, ezt az érzést azonban fegyelmezet­ten magában tartotta. A be­szélgetés ennek ellenére meghitten, barátian kezdő­dött Krími barátaink a fesztiválon Dr.. Horváth Istvánnal, a megyei pártbizotság titká­rával régi ismerősként, dr. Pozsgay Imrével, a megyei pártbizottság másik titká­rával új barátként ráznak kezet krími vendégeink — miként két képünk ábrá­zolja. A harmadik felvétel a fogadás közvetlen hangu­latú mozzanatainak egyikét örökítette meg. A kölcsö­geink Erdősi József elv­társtól azt a megállapítást, hogy népünk politikai han­gulata jó, az emberek bíz- nak a felső vezetésben. Hogy ez a bizakodás, ál­talában' derűs társadalmi légkör mennyire jellemzi megyénk társadalmát is, azt kedves krími elvtársa­ink tegnapi megye járásuk alkalmával is tapasztalhat­nös és őszinte tájékoztatás közepeit sor került a 10 éves barátkozás számos em­lékének felelevenítésére. M. L. Tisin elvtárs, a Krím Te­rületi Pártbizottság titkára alig győzte sorolni, hányán küldik szívélyes üdvözletü­ket testvérmegyei baráta­ink közül, akik már jártak nálunk, illetve akikkel az itteniek — krími látogatá­saik idején megismerked­tek. Feljöttek szóba olyan kedves epizódok, hogy pél­dául dr. Varga Jenő elv­társ büszkén őrzi ma is azt a tengerésztrikót, melyet tiszteletbeli tengerésszé „avatásának” jelképeként kapott. A megyei pártbizottságon tartott fogadás, tájékozta­tás során hallhatták vendé­ták. A Tisin elvtárs vezette krími pártküldöttség — mi­után a város és járás veze­tőivel való beszélgetésben megismerkedett a délvidéki táj és szép központjának életével — részt vett a má­sodik Duna menti folklór fesztivál ünnepélyes meg­nyitóján. M. L. Tisin a dísz­elnökségben, elvtársai pedig a tribünön, a közönség so­raiban, a megye minden részéből összegyűlt érdek­lődővel gyönyörködhették végig a népi táncosok pom­pázatos felvonulását. Az egybegyűltekkel együtt kö­szöntötték vastapssal a ka­locsai gyermektáncosok bá­jos, szilaj, ízléses produk­cióját. L. I. Szazukina elv­társnő elragadtatással mon­dogatta a mellettünk tol­mácsoló Horváth Dezsőnek: „Oly ügyesen, beleéléssel táncolnak a fiatalok, mint­ha hivatásos művészek len- ' nének .. Este — a víziszínpadon már a tánccsoportok vetél­kedőjének színes, hangula­tos bemutatóiból érezhették krími vendégeink népünk derűi, barátságos lelkületé- nek művészi igazolását. — Szüleim még ma is Bó_ csán élnek, a Szőlőskert Tszcs-ben dolgoznak. Én négy évvel ezelőtt a kiskő­rösi általános gimnázium­ban érettségiztem, s jelent­keztem a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolára. Ha akkor tudom — mosolyodott el—, hogy mire vállalkoztam, ta­lán meggondoltam volna ... Miért? A négy év alatt ren­geteget kellett tanulnom, hogy ne maradjak el társa­imtól, hogy elérjem a ma­gam elé tűzött célt. Külö­nösen a matematika, a me­chanika és a társadalomtu-, dományi tantárgyak men­tek kezdetben nehezen. A gimnáziumban matekból — ez a diákos kiszólás úgy lát­szik katonai főiskoláinkon is dívik — közepes voltam. Itt a főiskolán ez nagyon (kevés volt, ahol integrál szá- imítással keltünk és feküd­jünk. Szerencsére jó taná­raim voltak, akik sokat kö­veteltek, s elvtársak, akik segítettek az anyag megér­tésében. Államvizsgáimat már négyessel tettem le. Szülei, amikor a főiskolá­ra jelentkezett, nem lelke­sedtek Gáspár József pálya- választásáért, de ma már büszkék fiukra, aki nemcsak két diplomát szerzett, de fi­zikailag is megerősödött, egész emberré vált. A hiva­tásérzetről faggatom, hiszen ma, augusztus 20-án egy olyan közösség vezető embe­re lesz, akinek nemcsak a technikát, a száraz tudo­mányt kell ismernie, de a kezére bízott fiatal katonák gondolkodásmódját, fizikai megterhelését is. — Érzem a felelősséget, de a hivatástudat csak ak­kor fog igazán kialakulni bennem, amikor az alaku­lathoz kerülök, az életben vizsgázom. Számítok az idő­sebb tisztek segítségére, ta­pasztalataira. Szeretnék mél­tó lenni a rámbízott feladat, hoz... Ez a 22 éves bócsai fiú a Parlament előtt sok társá­val esküt tesz arra, amelyet korábban oly szépen megfo­galmazott: méltónak lenni a feladatokhoz. Őszintén átér. zi, s érti életcélját, amikor ma ajkáról felhangzik: „Én, Gáspár József hadnagy fo­gadom ...” Gémes Gábor” Miniszteri elismerés y a gabonatermelésben elért jó eredményekért Dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter az idei gabona­betakarítás befejeztével le­vélben mondott köszönetét a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, vál­lalatoknak, párt-, állami és társadalmi szerveknek. „Az előzetes adatok sze­rint idén az összes kalá­szosból jó terméseredmé­nyek születtek” — állapí­totta meg. — „Mezőgazda­ságunk nemcsak az ország kenyerét biztosítja és nö­velni tudja az állatállo­mány abraktakarmány- alapját, hanem a jó ter­mésből exportra és tartalé­kolásra is telik. Ezeket az eredményeket a kedvező közgazdasági feltételek, a gabonatermelésnek a ko­rábbinál jobb anyagi-mű­szaki ellátása, az intenzív fajták széles körű elterje­dése, valamint az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek magasfokú termeléstechnikai fegyelme, a mezőgazdasági dolgozók szorgalma tette lehetővé. Most, hogy az országban sikeresen ért véget a ga­bonatermelés legnehezebb munkája, a betakarítás, el­ismerésemet és köszönete- met fejezem ki a mezőgaz­daság dolgozóinak a gabo­natermelést segítő ipari, felvásárló és kereskedelmi vállalatoknak, a párt-, ál­lami és társadalmi szervek­nek azért, hogy szorgal­mukkal és hozzáértésükkel segítették é fontos népgaz­dasági feladat eredményes megoldását. Segítsék a to­vábbiakban is minden ren­delkezésükre álló eszközzel, szervezett munkával a jó­nak ígérkező gazdasági év sikeres befejezését, az őszi mezőgazdasági munkákat.” Egyidősek a névadóval Tegnap délután ünnepi közgyűlést tartottak a já­noshalmi Üj Alkotmány Tsz gazdái, megemlékezve a gazdaság alakulásának huszadik évfordulójáról. Mostani nevét a szövetke­zet 1950-ben kapta, amikor- is az egy évvel korábban létrejött Szabadság és Fel- szabadulás nevű termelő­csoport egyesült. Az akkori 33 gazda mindössze 40 hol­don kezdte el a közös gaz­dálkodást. A jelenlegi összterület 2600 hold, a taglétszám meghaladja az ötszázat. Több mint felerészben nyugdíjasok. A fel nem osztható közös vagyon 12 és fél millió forintot ér. A beszámolót Majer Jó­zsef elnök tartotta, aki ezt a tisztségét 1962. óta látja el. A vezetőség ezt kövé- tően törzsgárda jelvénnyel és jutalmazással tüntette ki azokat a gazdákat, akik legalább tíz év óta tagjai a szövetkezetnek. Közülük a tizenegy alapító gazda a jelvény aranyfokozatát kap­ta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom