Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

4. »Mal lOffl». tmgtasim SS, sserA» DA VÖD, Augusztus20 Tizenegy évvel ezelőtt, 1958. augusztus 20-án alaki- 200 vagonos hagymatárolót építettek közösein. Termé­szetesen a válogatásban, tották meg a termelőszövetkezetet. A szorgalmas dá vodi gazdák, az alkotmány, az új kenyér ünnepén ha­tároztak további sorsukról. A magasztos hangulatú csomagolásban is együtt- közgyűlésen úgy döntöttek, legyen a termelőszövetke- működnek. Nyolcvan vá­zéi neve: Augusztus 20. gon megy közvetlen ex­Ez a név azóta is szinte szimbólumként határozza portra, 120 vagon pedig a meg törekvéseiket. Minden évben összejönnek ilyenkor konzervgyárnak. Ez utóbbi és házi ünnepségen emlékeznek meg az alakulás óta szárított hagymaként adja eltelt időről. Számotvetnek, beszélgetnek eddigi küz- külföldre. delmeikről, eredményeikről és szóba kerülnek elkép­zeléseik, terveik, A termelőszövetkezet ismert kezdeményezéseiről, , , amelyek minden esztendőben egy-egy lépéssel előbbre összefogunk^ másüze^­az Azon gondolkozunk, hogy a következő években már mi szárítjuk a hagy­viszik a gazdálkodást. mekkel, és építünk üzemet —■ bizakodik elnök. A hagymatároló 130 em­Mindig van egy sor meg- — Igen, de hozzáteszem, bért foglalkoztat. Ha meg- Aladics Anna beosztott ag­hni- épül a szárító, kétszer- ronómus, a talajerő-gazdál- sem annyi munkáskézre lesz kodási tábíatörzskönyvbe új szükség. Ezúttal már szé- adatokat jegyez, les körűbb összefogást igé- _ ' nyel az üzemeltetés, mert Béla főkönyvelővel járjuk a termelőszövetkezetnek az alakuló új majorköz- nincs ennyi szabad mun- pontot Tizenkétmillió fo­A tudomány segítségével beszélni való. hogy az egyéb agrotechni­Bizonyára így lesz ez az kai tennivalókról kaereje. rintot költenek a szakosí­A MÉK-kel más együtt- főtt telep kialakítására. működés is kialakult. Pé­csett két elárusítóhely mű — Ez az istálló most lesz kész, és azonnal gon­ködik a termelőszövetkezet doskodtunk arról, hogy megteljen jószágokkal. Sa- termé- iát kivitelezésben épült, 400 ezer forinttal olcsób­neven. — Mi főként a nyékét és a baromfit ad­juk, míg egyebekről a társszövetkezetek és a ban a tervezettnél. Még két hasonló létesül össze­MÉK gondoskodik. Szolid sen. 324 tehenet tudunk hasznunk van a két üzle- majd elhelyezni a telepen Az épülő majorközpont új. 106 férőhelye ten, jobban nak, hogy a felüli, felesleges árut érté­kesíteni tudjuk. Gi-Gi kombinát Éveken keresztül afcadá- tehénistállója, lyozta az idei ünnepi összejövetelen is. Körmendi Károly elnök­nek is ez a véleménye. — Oscar Wilde mondta: a haladás nem más, mint az utópiák megvalósítása. Valószínűtlennek hangzott még röviddel ezelőtt is, hogy előre meg lehessen határozni egy mezőgazda- sági üzemben, hogy miből mennyit termeljünk. Ter­veket természetesen készí­tettünk. De hogy pont annyi legyen a termésho­zam, mint amennyit előre megállapítunk, ez nehezen valósítható meg. Mi hoz- zákezdtünk. Már előzőleg értesültünk : arról, hogy genetikus ta­lajtérképek alapján a ter­melőszövetkezetben talaj- 'ísS'lSV’5 »' erőgazdálkodási tábla törzs­könyvet vezetnek. Karto- *< . gramokat készítenek a ta- ** > *.&u. £ . a lajban levő tápanyagok arányáróL __ Szekeres József és felesége a hagymás zsákokat rendezi. Ennek előnyeit nem győ- A tárolóba 200 vagon áru kerül. zi bizonygatni az elnök. , . , , Nézzük csak meg kö- szabad megfeledkezni, és fejlesztésűt, hogy nem volt örülünk an- — ^magyarázza a főköny- szerződésen velő. A legnagyobb vállalko­zás a G-i-Gi-féle kombinát lesz. Az olasz mintára épü­lő termelőszövetkezet-közi sertéstelep 46 millió fo­rintba kerül majd. Az épít­A község két termelő­szövetkezete eddig 2300 hí­zott sertést adott le éven­te. Ha megépül az új te­lep, amelyben 460 koca lesz, 9200 hízott sertést fognak szállítani a bel- és külföldi piacodra. A 4000 holdas gazdaság a megye egyik legjobb ter­melőszövetkezete. Az egy dolgozó tagra jutó átlagke­reset a bajai járásban ke­reken 21 ezer forint volt, ebben a szövetkezetben meghaladta a 27 ezret. Az ésszerű gazdálkodásnak köszönhetően a részesedé­si alap tavaly csaknem 11, míg a fejlesztési alap majdnem 92 százalékkal emelkedett. Ezek az adatok beszé­desen mutatják a fejlő­dést. Beszélgetésünk során az egyik gazda így fogalmaz­ta meg: — A község jövő­jét a termelőszövetkezetek eredményei határozzák meg. Az eddigiek azt bizonyít­kezekben van a jövő. Kereskedő Sándor zelebbről. Tudjuk példá- közbejöhet elemi csapás is. elegendő korszerű istálló, ják, hogy az Augusztus 20 ul hogy egy adott talajon Ennek a tudományos Most nagy építkezésekhez Termelőszövetkezetben jó húsz mázsa holdanként! módszernek nemcsak a fogtak. búzatermés eléréséhez biztos terméshozam az elő- Az elnökkel és Abonyi mennyi nitrogén, kálium és nye> hanem többek között foszfor szükséges. Ha is- 32 *s> bogy ésszerűen gaz­merjük a talaj tápanyag- dálkodnak a műtrágyával, tartalmát könnyen megái- Előzetes számításaik sze- lapíthatjuk, mennyi kell rint 1 millió forintot tud­atihoz, hogy elérjük az nak ily módon megtakan- említett hozamot. tani évente. Ha ehhez hoz­Tavaly mi már így tér- zátesszük, hogy a túlzott mcltünk, és nem csalód- műtrágya-adagolás néha tunk Búzából például hol- terméscsökkenést okoz, ak- danként húsz mázsát tér- kor meg nagyobb a nye­veztünk, és annyi nitro- reség. gént káliumot, foszfort Érdemes lenne ezt a tápláltunk” a talajba, Példát a megye minél több hogy ezt a termésered- termelőszövetkezetének kö­ményt elérjük. veíl?i‘ , , Megérné. — Sikerült? — Csaknem 900 hold át­lagában a Bezosztája hol­danként 22,13 mázsát adott. Ugyanezt mondha­tom az őszi árpáról és a kétszeresről is. Ezekből is --------------„--------, .. e lértük sőt túlhaladtuk a vallják a szövetkezet gaz- Körmendi Karoly elnök és Abonyi Béla főkönyvelő, betervezett termést. dái. A leghasznosabb koo- Háttérben az új nagy teljesítményű magyar szárító _ Ezek szerint biztosak peráció a megyei MÉK- berendezés, amely a kukorica-betakaritásnal tesz majd abban, hogy mennyi, lesz kel alakult ki. Csaknem szolgálatot, a hozam? .4 millió forintom köitséggel (Pásztor Zoltán felvételei.) Hasznos együttműködés Együtt előbbre jutunk — A nyár nagy ünnepe A nyár legszebb, legna­gyobb ünnepét, augusztus 20-át köszöntjük, ezt a ha­gyományokban, jelentések­ben gazdag, kedves napot. Augusztus 20. a mi hazánk­ban a jókedv, a jó hangu­lat, a felszabadult vidám­ság napja, de a felelős számvetésé is, hiszen túl az esztendő felén, már lát­nunk kell, mit végeztünk, mivel maradtunk adósak, mit kell az esztendő végéig letörleszteni. Különösen fa­lun van ez így, ahol> már végéhez ér az aratás, a ke- nyérnekvaló betakarítása-. Már a magtárakban, a pad­láson van az élet, az ün­nepre új lisztből sütöttek kalácsot, kenyeret. Szép jel­kép, hogy hazánk felszaba­dulása óta augusztus 20-án az új kenyeret is ünnepeljük. A kenyeret, amely a mezei szorgalmat, a kitartó mun­kát dicséri, s melynek bő­sége mindannyiunk számá­ra az életet jelképezi. A bensőséges nap azon­ban nem csupán az új ke­nyér illatát, jó ízét idézi ha­nem első nagy királyunknak állami létünk megalapítójá­nak emlékét is. István ki­rály vezetői bölcsességét, amellyel helyzetünket fel­mérve, helyet, rangot és be­csületet akart népének te­remteni Európa szívében. Nem akarta, hogy békétlen idegenekként, más népek ostoraiként, állandó vi­szályokba merülten éljünk az új hazában. Békességet, nyugalmat, megbízható ál­landóságot akart. Megér­tést a szomszédokkal, kard- csörtetés helyett építő, al­kotó munliát, amely bizto­sítja a nép megélhetését. Elképzelései, tettei kiállták az idők próbáját, bár az utódok hosszú évszázado­kon át csak nevét írták a nemzeti zászlóra, szellemé­vel, útmutatásaival nem so­kat törődtek. Földünket gyakran szántotta fel a vi­szályok, a háborúk pusztí­tása. A szomszédokkal való pörölés, a kardesörtetés lármája sokszor elnyomta a munka teremtő hangját. A gazdag föld pedig csak néhány hatalmasnak ter­mett; a dolgozó görnyedő sokaság a morzsákból ten­gette életét. ok évszázadnak kel­lett eltelnie, hogy a történelem igazságot te­gyen, hogy a felszabadult nép ezer év után, az új honfoglalás révén, ma­gáénak vallhasson mindent, amit ebben a hazában a munka megteremtett. En­nek az új honfoglalásnak a betetőzését jelentette az új alkotmány, történel­münk során első, írott al­kotmányunk megszületése 20 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án. Az átfogó, nagy törvény, amely az el­ért eredmények alapján szabta meg állami létünk rendjét, jelölte meg joga­inkat és kötelességeinket. Az is szép jelkép, hogy alkotmányunknak éppen az államalapító királyra em­lékeztető ünnep lett a szü­letésnapja. ugusztus 20. tehát újabb tartalommal bővült. A törvényt is ün­nepeljük, amely jogunkká és kötelességünkké tette a munkát, a békés alkotást, az ország gazdájává tette a dolgozó embert, megbe­csülni kötelezi a jó barátot, a jó szomszédokat, összefo­gást parancsol a világ jobb, békésebb rendjének meg­teremtéséért, a szocialista társadalom felépítéséért. A mi alkotmányunk igazságai nem merev tézi­sekből, nem holt betűkből halmozódnak fel. Elő, for­málódó, fejlődő törvény ez, amely lépést tart életünk­kel és újabb tettekre köte­lez. Nem megváltoztatha­tatlan paragrafusok soka­sága, hanem maga is vál­tozik, híven követve a fej­lődést. Most is éppen re­form megújulása előtt áll, hogy jobban igazodhasson a negyedszázad alatt elért eredményekhez, hogy mai valóságunkat híven tükröz­ve alapjává lehessen a kö­vetkező évek tetteinek. gy leap a negyedszá­zad határkövénél különös értelmet és jelen­tőséget a mai ünnep. Hi­szen mintegy lezárja azt a korszakot, amelyben törté­nelmünk során népünk a legtöbbet tette, a legtöb­bet küzdött, dolgozott. Re­ményt és buzdítást ad a nyár ünnepe a jövőhöz, amely — ugyan már á ki­taposott úton —, de csak újabb nagy küzdelmek árán, további szép sike­rekkel biztat. K. Gy. «zz a KRÓNIK Szörnyű szerencse Egy szegény brazil paraszt, Joao, a déli országrészből a fővárosba érkezett, hogy mun­kát keressen. Megérkezésekor első keresetéből néhány sors­jegyet vásárolt. Munkahelyén hallgatta a rádiót. A közle­ményből megtudta: 100 000 cru- zeirót nyert, öltömében kezé­ben a sorsjeggyel elájult. Ami­kor magához térítették, s job­ban megnézte a sorsjegyet, észrevette, ez már nem az ő sorsjegye: ájulása közben ki­cserélték. Joao szomorúan si­ránkozott. A rádió további adásából értesült: a 15 milliós főnyereményt a kezébe csem­pészett sorsjegy nyerte. Ezt az örömet már nem tudta el­viselni, holtan rogyott össze. .. Iníő példa A földjén keresztül vezető úton veszetten száguldó autók miatt rengeteg port nyelt egy spanyol földműves. Már sok mindent megpróbált. Temér­dek esedező táblájára azonban a gépkocsivezetők rá sem he­derítettek. Végül hatalmas táblát feste­tett a következő szöveggel: „Figyelem] Nudista telep! Csak gyorshajtóknak szabad az áthaladás!” Azóta a gépkocsik csaknem lépésben hajtaiíak el földje mellett, és a spanyol földmű­ves szinte kristálytiszta levegőt szív ... Féltékenység Dührohamot kapott egy olasz férj, amikor hitvesét más férfi társaságában látta meg az ut­cán. Felindulásában és harag­jában leszaggatta felesége ru­háját és az asszonyt a rend­őrségre hurcolta, ahol hűtlen­séggel vádolta. A rendőrségen a 46 éves Delfin Sansonet felöltöztették, férjét pedig erőszakoskodás és erkölcssértő cselekedet miatt megbüntették. Öhaj és sóhaj Az Abház Autonóm Köztár­saságban él a világ legtöbb százévesnél idősebb embere. D. V. Zalihanov például az idén lesz 114 éves, de még ki­tűnő étvágya van és a borocs­kát sem veti meg. Amikor azt kérdezték tőle, mit szeretne a legjobban, fölsóhajtott: — Hej, ha még egyszer nyolcvan éves lehetnék!.., l

Next

/
Oldalképek
Tartalom